biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója

2015 február 10. - 17:09 - Mukics Gergely

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.  


A NATO védelmi miniszterei Brüsszelben 2015. februárjában.

A NATO védelmi miniszterei Brüsszelben találkoztak. (Forrás: nato.int)

 

Az Észak-atlanti Tanács ülése: a Készenléti Akcióterv implementálása

A védelmi miniszterek formációjában ülésező Észak-atlanti Tanács (North Atlantic Council, NAC) ülésének eredményeit a résztvevők közös nyilatkozata és az ülést követő sajtótájékoztató foglalta össze. A szövetség állam- és kormányfői által ősszel elfogadott Készenléti Akcióterv (Readiness Action Plan) célja, hogy a NATO megtartsa magas szintű reagáló képességét a gyorsan változó geopolitikai környezetben, demonstrálja a szövetségesek közti szolidaritást, valamint megfelelő biztosítékot nyújtson a keleti tagállamok számára az orosz-ukrán konfliktus árnyékában. A februári találkozón a védelmi miniszterek mérleget vontak az Akcióterv két pillérét adó Biztosítási Intézkedések (Assurance Measures) és Adaptációs Intézkedések (Adaptation Measures) eddigi megvalósításáról, valamint több fontos döntést hoztak az akciótervnek a NATO hosszú távú transzformációjára vonatkozó második elemére vonatkozóan.

 

A Készenléti Akcióterv két fő elemből áll: a Biztosítási Intézkedésekből és az Adaptációs Intézkedésekből. Az előbbi célja elsősorban a katonai jelenlét és a védelmi képességek rövid távú fejlesztése, míg utóbbi a Szövetség hosszú távú transzformációját foglalja magában.

 

A Biztosítási Intézkedések a következő elemekből állnak:

  • A NATO négyről tizenhatra növelte azon vadászgépek számát, amelyek a Baltikumban őrjáratoznak.
  • A szövetség AWACS támogatást biztosít a kelet-európai tagállamok számára.
  • Több hadihajót irányítanak át a Balti-tengerre, a Fekete-tengerre és a Földközi-tengerre.
  • Szárazföldi és légi csapatokat vezényelnek kiképzési és gyakorlatozási céllal a keleti szövetségesekhez.
  • Több, mint kétszáz NATO és önálló nemzeti hadgyakorlatot tartanak, zömét a keleti szövetségesek területén.
  • Kétoldalú szerződések keretében is sor kerül bizonyos erőknek a fenyegetett térségekbe történő telepítésére.

 

Az Adaptációs Intézkedések a következő elemekből állnak:

  • A NATO Reagáló Erő védelmi képességeinek fejlesztése, a bevethetőséghez szükséges reakcióidő csökkentése, a létszám hadosztály méretűre bővítése.
  • A NATO Reagáló Erő kötelékén belül egy azonnali reagálású elem, az ún. Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Erő (Very High Readiness Joint Task Force, VJTF) létrehozása.
  • A Szövetség tengeri erőinek bővítése további hadihajókkal.
  • Többnemzeti parancsnoki és irányítási központok (NATO Force Integration Units, NFIUs) létrehozása a kelet- és közép-európai szövetségesek területén, melyek a nemzeti haderők és a NATO csapatok közti együttműködést segítik.
  • A Lengyelországban található Északkeleti Többnemzeti Hadtest Parancsnokság (Headquarters Multinational Corps Northeast) szerepének erősítése a regionális képességek fejlesztésében.
  • A Szövetség azon képességének fejlesztése, hogy szükség esetén gyorsan erősítést tudjanak eljuttatni a keleti szövetségeseknek. Ehhez elsősorban a reptereket és a kikötőket, az ezekhez szükséges infrastruktúrát, illetve a mozgósítási, logisztikai gyakorlatot, a stratégiai és harcászati szintű szállítási képességeket kell fejleszteni.
  • A kollektív védelmet és a válságkezelést központba állító további hadgyakorlatok tervezése és végrehajtása.

 

Az Akcióterv adaptációs pillérét illetően az ülés több, hosszú távon hatást gyakorló, valóban stratégiai jellegű döntést eredményezett. Az első ilyen a NATO Reagáló Erő (NATO Response Force, NRF) megerősítésére vonatkozott. A gyorsreagálású erő létszámát a jelenlegi 13,000 főről több mint kétszeresére, összesen 30,000 főre emelik. A hadosztály méretűre emelt NRF kötelékén belül 5,000 fős létszámmal létrehozásra kerül a Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Erő (Very High Readiness Joint Task Force, VJTF). Ez a légi és tengeri támogató egységekkel, valamint különleges műveleti egységekkel kiegészített többnemzeti szárazföldi dandár maximum öt zászlóaljból fog állni, melyek bizonyos elemei a tervek szerint 48-72 órán belül, míg a VJTF egésze maximum egy héten belül telepíthető lesz. A VJTF támogatására jelentős válság esetén két további, szintén az NRF kötelékébe tartozó dandár áll majd rendelkezésre.

A VJTF 2016-tól áll fel, keretnemzeti koncepcióban, a vezetését vállaló államok éves rotációjával. A találkozón hat állam, az Egyesült Királyság, Franciaország, Lengyelország Németország, Olaszország és Spanyolország vállalta ennek feladatát, amely európai vezető szerep a transzatlanti tehermegosztás egyensúlyának növelése szempontjából pozitívumként értékelhető. Elsőként a spanyolok, őket követően 2017-ben pedig a britek fogják betölteni a keretnemzet szerepét. A VJTF hivatalos felállásáig, tehát 2015 folyamán a neki szánt feladatokat egy Németország, Hollandia és Norvégia által létrehozott ideiglenes egység (Interim Spearhead Force) fogja betölteni, azonban elképzelhető, hogy ennek alkalmazása egészen a varsói csúcstalálkozóig kitolódik.

Jens Stoltenberg főtitkár

Jens Stoltenberg főtitkár sajtótájékoztatója az Észak-atlanti Tanács ülését követően. (Forrás: nato.int)

 

A VJTF felállítása mellett a védelmi miniszterek döntöttek hat többnemzeti parancsnoki és irányítási központ azonnali felállításáról is. A NATO-erők integrációs egységei (NATO Force Integration Units, NFIUs) névre keresztelt koordinációs központok feladata szükség esetén a NATO erőinek az adott országba való telepítésének megkönnyítése, a kollektív védelmi tervezés támogatása, valamint a többnemzeti képzések és hadgyakorlatok koordinációja lesz. Az első hat ilyen központ Bulgária, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Románia területén létesül. A központok személyzetét részben a NATO, részben a befogadó állam adja, méretük körülbelül 40-50 fő lesz. Fontos, hogy ezek a központok állandó jelleggel kerülnek létrehozásra, és a gyakorlati együttműködés előmozdításán túl a Szövetség láthatóságának növelésén keresztül szimbolikus üzenettel is bírnak.

A fenti döntések finanszírozásának részleteiről még nem született végleges döntés, erre a kérdésre a júniusi találkozó adja majd meg a választ. A főtitkár sajtótájékoztatóján elhangzottak alapján kijelenthető, hogy az intézkedéseket kisebb részben közös, nagyobb részben tagállami forrásból fogják finanszírozni. Az erre vonatkozó elköteleződés a tagállamok részéről a szervezet főtitkárának, Jens Stoltenbergnek a szavaival élve „kifejezetten erős”. A finanszírozás kérdése mellett a döntési mechanizmus kialakítását is későbbre halasztották a résztvevők.

A védelmi miniszterek üdvözölték, hogy a dán, lengyel és német együttműködésben működő Északkeleti Többnemzeti Hadtestparancsnokság (Headquarters Multinational Corps Northeast) gyorsreagálási képességgel bővült és a jövőben hatékonyabban lesz képes támogatni a NATO tevékenységét Lengyelország és a balti államok térségében. Szintén üdvözölték Románia azon szándékát, hogy elérhetővé tesz egy többnemzeti hadosztályparancsnokságot egy délkeleti hadosztály felállítására.

Észak-atlanti Tanács ülése

Az Észak-atlanti Tanács ülése a NATO védelmi minisztereivel. (Forrás: nato.int)

 

A Szövetség kelet-európai jelenlétének megerősítése és a VJTF felállítása – függetlenül attól, hogy bevetésére a jövőben lesz-e tényleges politikai akarat – komoly stratégiai következményekkel jár. A mostani találkozót kísérő nyilatkozatokat és sajtótájékoztatókat egyértelműen dominálta az orosz fenyegetés kérdésköre. Ezt a tényt csak minimálisan árnyalta, hogy az intézkedések bejelentése során következetesen hangsúlyozták, hogy azok célja, hogy a szövetség rugalmasan tudjon reagálni bármilyen irányból érkező és bármilyen jellegű fenyegetésre. Ahogy azt Jonathan Eyal, a RUSI elemzője a miniszteri csúcs kapcsán megjelent cikkében kiemeli, a találkozó kontextusát az a fejlemény adja, miszerint egyre valószínűbb, hogy Moszkva az ukrajnai konfliktus szítását már nem pusztán tárgyalási pozíciójának javítására kívánja felhasználni, hanem hosszú távon kívánja destabilizálni Ukrajna nyugati felét. Ilyen környezetben a NATO lépései azt az üzenetet hordozzák, hogy az orosz törekvések erősödésével párhuzamosan Oroszország egyre közelebb kerül ahhoz az állapothoz, amit a kezdetektől elkerülni kíván, nevezetesen, hogy a határai mentén jelentős számú NATO-csapatok állomásozzanak. A Szövetség lépéseinek stratégiai jelentőségét az adja, hogy Moszkva egyre inkább úgy látja, hogy a NATO kelet felé fordulása megkezdődött és ennek folyamata megállíthatatlan. Az orosz percepciót nem befolyásolja lényegesen, hogy a keleti tagállamokban állomásozó csapatok létszáma alacsony, és a meghozott döntések inkább szimbolikus, mintsem gyakorlati jelentőséggel bírnak. Az orosz stratégiai gondolkodásra valószínűleg az sem gyakorol majd nagy hatást, hogy a héten újabb béketervvel Kijevbe, majd Moszkvába utazó német és francia kormány- illetve államfő közül Angela Merkel a NATO keleti infrastruktúrájának megerősítését csak ideiglenesnek szeretné látni, míg Francois Hollande a védelmi miniszterek találkozójával párhuzamosan megjegyezte, hogy nem támogatná Ukrajna NATO-tagságát.

Jens Stoltenberg a hétvégén a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia során találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. A főtitkár csütörtökön többször kihangsúlyozta, a NATO álláspontja továbbra is az, hogy kiállnak Ukrajna és Grúzia területi integritása mellett, és elítélik a nemzetközi jog Oroszország általi megsértését. Stoltenberg emlékeztetett arra is, hogy a NATO az ukrajnai események következtében felfüggesztett mindenfajta gyakorlati kooperációt Oroszországgal, a politikai párbeszéd lehetőségét azonban nyitva kell tartani, ennek szellemében fog zajlani kettejük találkozója.

 

A Nukleáris Tervező Csoport ülése

Az évente általában egyszer ülésező Nukleáris Tervező Csoport (Nuclear Planning Group, NPG) normál ülésszakára is sor került a találkozón. Noha az NPG ülései teljesen zártak, sajtóközlemény sem követi őket, a védelmi miniszterek találkozóját követő sajtótájékoztatón a főtitkár újságírói kérdésre válaszolva elárulta, hogy a fókuszban az Egyesült Államoknak és az Egyesült Királyságnak a NATO számára felajánlott nukleáris erők állapotával, biztonságával és hatékonyságával kapcsolatos beszámolói álltak. Az NPG mostani ülését kiemeli, hogy – Chuck Hagel utalásai alapján – valószínűleg szóba került az orosz-ukrán konfliktusnak a NATO nukleáris stratégiájára gyakorolt hatása is, valamint megvitatták a közepes és rövid hatótávolságú rakétákról szóló szerződés Oroszország általi megszegését, továbbá azt is, hogy a közelmúltban az európai tagállamok légterének peremén nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas orosz repülőgépek jelentek meg.


Nukleáris fegyverrel felszerelt TU-95-ös orosz bombázó a La Manche csatorna felett.

Január utolsó napjaiban a RAF gépei nukleáris fegyverrel felszerelt TU-95-ös orosz bombázót fogtak el a La Manche csatorna felett. (Forrás: epa.eu)

 

A NATO-Grúzia Tanács eredményei

A NATO-Grúzia Tanács (NATO-Grúzia Commission, NGC) ülése után kiadott nyilatkozat és sajtótájékoztató alapján a Szövetség számba vette a Grúzia számára Newportban a Tagsági Akcióterv (Membership Action Plan, MAP) helyett felajánlott tartalmas együttműködési csomag (Substantial NATO-Georgia Package) keretében addig megtett lépéseket. Ennek alapján a kaukázusi ország eredményeket mutathat fel mind a haderőreform és a NATO-normáknak való megfelelés, mind pedig a demokratikus intézmények és a jogállamiság intézményeinek megszilárdítása terén. A Szövetség méltatta a grúz hozzájárulást a különböző NATO-műveletekhez, az NRF-hez, és az Európai Unió misszióihoz, valamint pozitívan értékelték az Éves Nemzeti Terv (Annual National Plan, ANP) kapcsán elért eredményeket is. A nyilatkozat újból megerősítette a walesi csúcson elhangzottakat, miszerint Grúzia a bukaresti csúcs óta jelentős haladást elérve közelebb került a NATO-hoz, továbbá a felek ismételten kölcsönösen biztosították egymást arról, hogy céljuk az előremutató lépések megtétele a tagsághoz vezető úton. A Szövetség azt is leszögezte, hogy továbbra is kiáll Grúzia területi integritása mellett, elítéli az Oroszország és Abházia közt létrejött katonai megállapodást, aggódva figyeli a Dél-Oszétiával kötendő hasonló egyezmény előkészületeit, valamint felszólítja Oroszországot, hogy vonuljon ki Grúzia területéről és vonja vissza a két szakadár terület elismerését. Mindezek ellenére Grúzia NATO-tagsága igencsak távolinak tűnik, ugyanis az ország meghívása a szövetség tagjai közé egyértelműen tovább élezné a NATO és Oroszország közti viszonyt.


Mindia Janelidze grúz védelmi miniszter és Jens Stoltenberg.

Mindia Janelidze grúz védelmi miniszter (balra) és Jens Stoltenberg beszélget a NATO-Grúzia Tanács ülésén. (Forrás: nato.int)

 

A gyakorlati együttműködés területén azonban kiemelkedik a NATO-grúz közös értékelő- és kiképzőközpont felállítása Tbilisziben. Ennek megvalósulásához több, mint 12 tagállam járul hozzá a megfelelő pénzügyi erőforrások vagy a személyzet biztosítójaként. A központ létrehozásával Grúzia területén, igaz csak korlátozott számú kiképzőtiszt formájában, de állandósul a NATO jelenléte. A létesítmény egyaránt szolgálja a grúz haderő kiképzését, a NATO és Grúzia közti interoperabilitás javítását, valamint a más partnerországokkal való közös gyakorlatok előkészítését.  

 

Bilaterális találkozók

A csütörtöki tanácskozást megelőzően, illetve azzal párhuzamosan a NATO és Grúzia közti találkozó mellett sor került három kétoldalú megbeszélésre is Görögország, Norvégia, illetve az Egyesült Államok részvételével.

Görögország részéről a Sziriza választási győzelmét követően frissen beiktatott védelmi miniszter, Panos Kammenos, valamint a görög vezérkari főnök, Michail Kostarakos találkozott Jens Stoltenberg főtitkárral, és helyettesével, Alexander Vershbow nagykövettel. A görög delegáció látogatásának célja az volt, hogy biztosítsa a szövetséget arról, hogy a Sziriza választási győzelme semmiféle változást nem okoz Görögország NATO-val kapcsolatos politikájában.

A norvég védelmi miniszter, Ine Eriksen Soreide a Stoltenberggel folytatott megbeszélésén felajánlotta, hogy országa 2018-ban kész otthont adni egy nagyszabású, 25,000 fő részvételével zajló NATO-hadgyakorlatnak. A gyakorlat előreláthatóan Norvégia északi részén, az orosz határhoz közel eső területen kerülhet lebonyolításra, fókuszában pedig területvédelmi feladatok lesznek. A bejelentés illeszkedik a NATO azon törekvésébe, miszerint a szövetség az orosz fenyegetésre válaszul több és nagyobb létszámú gyakorlatokat kíván tartani.

Chuck Hagel, aki amerikai védelmi miniszterként utolsó NATO-ülésén vett részt, hosszabb sajtótájékoztatón értékelte a találkozó eseményeit és a Szövetség előtt álló kihívásokat. Pozitívan beszélt a NATO-nak az orosz-ukrán konfliktusra adott válaszlépéseiről, kiemelte a Szövetség Afganisztánban elért eredményeit, valamint méltatta az európai szövetségesek szerepét a közel-keleti és észak-afrikai stabilitás megteremtéséért tett erőfeszítésekben. Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa a walesi csúcsot követően jóváhagyta a Barack Obama elnök által kért 1 milliárd dolláros Európai Viszontbiztosítási Kezdeményezést (European Reassurance Initiative), szárazföldi, légi és tengeri erőkkel is jelen van a NATO keleti határán, valamint szándékában áll törzstiszteket delegálni a létrehozandó integrációs központokba. Figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy a NATO csak akkor lehet sikeres a jövőben, ha képes fenntartani és erősíteni azt a képességét, hogy sokféle, jelentősen különböző feladatot tud ellátni, földrajzilag egymástól távol eső régiókban. Hagel kifejezte abbéli aggodalmát, hogy a szövetség fókusza egyetlen terület, kelet felé fordul, amely megoszthatja szövetség északi és déli tagállamait. Gondolatainak kicsengése, hogy a NATO csak egységben lehet sikeres.

 

 

 

A www.biztonsagpolitika.hu – Biztonságpolitika Portál fejlesztését a NATO Public Diplomacy Division, működtetését a Magyar Atlanti Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatja.


Egyetért, vagy inkább vitatkozna vele? Elmondaná véleményét másoknak is? Tegye meg a publikáció blogposztján!

Transcript:
Arab tavasz = Az első Facebook Forradalom?Biztonság a számokban? A NATO és partnereiA NATO és partnerei: változó kapcsolatok?


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2017 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem