biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január

2015 február 10. - 08:25 - Selján Péter

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

 

Partnerkapcsolatok

A NATO-főtitkár és a tagállamok vezetői közötti tárgyalásokon a központi téma januárban többnyire a walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv (Readiness Action Plan) rendelkezéseinek végrehajtása, valamint a védelmi kiadások növelésével kapcsolatos vállalások teljesítése volt. A Készenléti Akcióterv keretében a tagállamok tovább fejlesztik majd a lengyelországi Szczecinben található német–dán–lengyel többnemzeti parancsnokságot, több NATO-hadgyakorlatot tartanak majd a kelet-közép-európai tagállamok területén, a NATO Reagáló Erőkön (NATO Response Force, NRF) belül pedig kialakítanak majd egy azonnal bevethető, 4000 fős összhaderőnemi erőt (Very High Readiness Joint Task Force, VJTF). Mindemellett kijelölnek majd öt olyan kelet-európai katonai bázist, amelyek alkalmasak lehetnek az azonnali és a gyorsreagálású erők fogadására, valamint logisztikai bázisként is üzemelhetnek.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár január 9-én találkozott Charles Michel belga miniszterelnökkel, akivel a walesi csúcstalálkozón meghozott döntések végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről egyeztetett. A megbeszéléseken, melyek középpontjában a Készenléti Akcióterv állt, részt vett a belga miniszterelnök-helyettes, a külügyminiszter és a védelmi miniszter is. Január 13-án és 14-én Stoltenberg Berlinben tett látogatást, hogy az aktuális biztonsági kihívásokról tárgyaljon a német politikai vezetőkkel. A látogatás alkalmával a NATO-főtitkár beszédet mondott a Die Welt gazdasági értekezletén, részt vett a német törvényhozás alsóházának (Bundestag) külügyi és védelmi tanácsainak ülésein, továbbá tárgyalt Frank-Walter Steinmeier külügyminiszterrel és Ursula von der Leyen védelmi miniszterrel is. A berlini tartózkodása alatt Stoltenberg a NATO afganisztáni műveleteiről, az ukrán válságról és a Készenléti Akciótervről is tárgyalt a német kancellárral. A NATO-főtitkár a látogatása alkalmából köszönetet mondott Németországnak a Szövetség műveleteihez való jelentős hozzájárulásáért.

Jens Stolenberg és Angela Merkel

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Angela Merkel német kancellárral beszélget. (Forrás: nato.int)

 

Stoltenberg január 16-án pénteken Klaus Johannis román államfővel tárgyalt Brüsszelben az aktuális biztonsági kihívásokra adandó válaszokról és a védelmi szektorba történő befektetések fontosságáról. A NATO-főtitkár köszönetet mondott Romániának a NATO iránt tanúsított elkötelezettségéért, a Szövetség tevékenységéhez való hozzájárulásáért, valamint üdvözölte a példaértékű döntést, melynek értelmében Románia 2017-re a GDP 2 százalékának megfelelő összeget fordít majd védelmi kiadásokra. Románia részt vett a NATO afganisztáni műveletében, ahogy az új kiképző és támogató jellegű Eltökélt Támogatás nevű művelethez (Operation Resolute Support) is hozzájárul. Mindezek mellett pedig közreműködik a Szövetség koszovói tevékenységében és a NATO rakétavédelmi rendszerének kiépítésében is. A román államfővel folytatott tárgyalások középpontjában szintén a Készenléti Akcióterv végrehajtása állt, mely szükség esetén lehetővé teszi majd a NATO-erők gyors bevetését.

Ugyanezen a napon Stoltenberg üdvözölte a NATO és Szerbia közötti Egyéni Partnerségi Akcióterv megkötését (Individual Partnership Action Plan, IPAP). Szerbia 2004 óta fontos tagja volt a NATO Partnerség a Békéért (Partnership for Peace, PfP) programjának, az új megállapodás azonban még szorosabbra fűzi majd az együttműködést Szerbia és a Szövetség között.

Január utolsó hetének elején 2015-ben első alkalommal ült össze a NATO Katonai Bizottsága (NATO Military Committee, MC) Brüsszelben, hogy a Készenléti Akciótervről, a Szövetség új afganisztáni műveletéről, az Ukrajnával és a Mediterrán Dialógus (Mediterranean Dialogue, MD) partnerországaival való együttműködésről, valamint a globális biztonsági helyzetről tárgyaljon. A január 21-én és 22-én tartott kétnapos találkozón Knud Bartels tábornok elnökölt. A Szövetség keleti és déli határain tapasztalható fokozódó instabilitással kapcsolatban Bartels megjegyezte, hogy a NATO tagállamai olyan biztonsági fenyegetésekkel állnak szemben, melyek katonai és politikai válaszlépéseket tesznek szükségessé. A találkozó során a Mediterrán Dialógus partnerországai fontos információkkal szolgáltak a regionális biztonsági kihívásokkal kapcsolatban, amely kitűnő alapot biztosít a katonai együttműködés megerősítésére. Az első napon mindezek mellett sor került az afganisztáni biztonsági erőket támogató Eltökélt Támogatás nevű művelettel kapcsolatos fejlemények megbeszélésére is. A vezérkari főnökök egyetértettek abban, hogy a misszió vezetője, John F. Campbell tábornok a művelet bevezető szakaszában a lehető legnagyobb mozgásteret kapja. A Készenléti Akciótervvel kapcsolatban a vezérkari főnökök megállapodtak egy sor olyan kérdésben, melyek a tárgyalóasztalra kerülhetnek majd a védelmi miniszterek februári ülésén.

A NATO-főtitkár január 21-én, szerdán Erna Solberg norvég miniszterelnökkel találkozott. Stoltenberg és a norvég kormányfő elsősorban a Szövetséget érintő biztonsági kihívásokról, köztük az ukrán válságról, a közel-keleti és az észak-afrikai régió instabilitásáról, valamint a terrorizmus jelentette fenyegetésről tárgyalt. A találkozó alkalmával Stoltenberg köszönetet mondott a norvég miniszterelnöknek, amiért Norvégia is vállalta, hogy a NATO 2 százalékos célértékének megfelelően növeli védelmi költségvetését a következő években.

Stoltenberg január 22-én Szófiába utazott, ahol találkozott Rosen Plevneliev bolgár elnökkel. A NATO-főtitkár köszönetet mondott Bulgáriának a Szövetség tevékenységéhez való hozzájárulásáért, külön kiemelve a NATO új afganisztáni kiképző és támogató műveletében történő bolgár közreműködést, a koszovói missziós részvételt, valamint a fekete-tengeri járőrözést. A NATO-főtitkár többi találkozójához hasonlóan a bolgár vezetőkkel tartott tárgyalásain is a Készenléti Akcióterv végrehajtásával kapcsolatos lépések, valamint a védelmi kiadásokra fordított források növelése volt a központi téma.

A NATO főtitkárhelyettese, Alexander Vershbow nagykövet a hónap végén kétnapos látogatást tett Tbilisziben, Grúziában, ahol találkozott Giorgi Margeslashvili grúz elnökkel. Vershbow megerősítette, hogy a NATO továbbra is kiáll Grúzia szuverenitásának és területi integritásának védelme mellett. A nagykövet többek között találkozott Irakli Garibashvili grúz miniszterelnökkel is, akivel a NATO-Grúzia együttműködési csomagról tárgyalt. Vershbow a látogatás alkalmával megjegyezte, hogy a NATO 2008-as bukaresti csúcstalálkozóján született döntés értelmében Grúzia a Szövetség tagjává válhat, amint teljesítette a szükséges követelményeket.

 

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár január 30-án tartotta évértékelő beszédét, melyben az európai biztonság számára „fekete évként” értékelte a 2014-es esztendőt, hozzátéve, hogy a Szövetség képes volt alkalmazkodni a változó környezethez. Stoltenberg arra is kitért, hogy a NATO határaihoz közeli erőszakos és szélsőséges szervezetek tevékenysége a Szövetség tagállamaiban is fokozza a terrorizmus fenyegetését, Oroszország lépései pedig destabilizálták Kelet-Ukrajnát. A NATO-főtitkár kiemelte, hogy továbbra is a NATO a világ legerősebb katonai szövetsége, de a változó biztonsági környezethez való alkalmazkodás érdekében a tagállamoknak több pénzt kell szánniuk a védelmi kiadásokra, és hatékonyabban kell felhasználniuk a rendelkezésre álló forrásokat. Ennek érdekében pedig a védelmi költségvetéseket 10 éven belül a GDP 2 százalékának megfelelő összegre kell emelnie a tagállamoknak. A főtitkár éves jelentése sorra veszi az elmúlt év sikereit és a jövő kihívásait, külön említve a NATO afganisztáni tevékenységét, az ISAF misszió befejezését és az Eltökélt Támogatás nevű művelet elindulását.

 

Műveletek

2014. december 31-én a portugál légierő átadta a NATO balti légtérellenőrző missziójának (Baltic Air Policing, BAP) vezetését az olasz légierőnek. Szeptembertől december végéig négy portugál F-16 és négy kanadai CF-188 típusú harci repülőgép látta el Észtország, Lettország és Litvánia légterének ellenőrzését német Eurofighter és lengyel F-16-os vadászgépek közreműködésével. 2015. január 1-től Olaszország első alkalommal veszi át a 2004-ben a balti államok NATO-csatlakozása után indított misszió vezetését. Az április végéig tartó műveletet lengyel MiG-29, spanyol Eurofighter és belga F-16 típusú harci repülőgépek támogatják majd.

Január 15-én a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (International Security Assistance Force, ISAF) zászlaja visszaérkezett a Szövetség brüsszeli központjába. Az ISAF-művelet 2014 végén zárult le, miután a 350 ezer fős Afgán Nemzeti Védelmi és Biztonsági Erők (Afghan National Defence and Security Forces, ANDSF) az egész ország területén átvették a biztonsági feladatok ellátását. 2015. január elsejétől az új, 12 ezer fős létszámú Eltökélt Támogatás nevű kiképző, tanácsadó és támogató jellegű művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Megjegyzendő, hogy ebben a műveletben is részt vesz a Magyar Honvédség: a Különleges Műveleti Kontingens legfeljebb 50 katonával, a légikiképzés-támogató csoport legfeljebb 13, a Nemzeti Támogató Elem legfeljebb 30, a Biztosító Szakasz pedig legfeljebb 30 katonával.

Január 23-án pénteken Alexander Vershbow, a NATO főtitkár-helyettese és a tagállamok állandó képviselői meglátogatták a Szövetség monsi kibervédelmi központját. A látogatás kiváló alkalom volt arra, hogy a NATO-nagykövetek betekintést nyerjenek a Szövetség kibervédelmi reagáló képességének (Computer Incident Response Capability, NCIRC) működésébe. Monsi tartózkodásuk során a tagállamok állandó képviselői találkozhattak azokkal a kibervédelmi szakértőkkel is, akik a NATO számítógépes hálózatának védelméért felelnek. A kiberfenyegetések gyakorisága miatt a Szövetség tagállamai korábban úgy határoztak, hogy a kibervédelemnek a NATO kollektív védelmének részét kell képeznie. Mindazonáltal saját kibervédelmi képességeinek fejlesztése mellett a Szövetség igyekszik segíteni a tagállamok ilyen irányú fejlesztéseit is.

Jens Stoltenberg január 23-án ellátogatott Pristinába, ahol találkozott Francesco Paolo Figluolo vezérőrnaggyal, a koszovói KFOR-erők parancsnokával. A látogatás során a NATO-főtitkár a koszovói műveletet a tagállamok és a partnerországok közötti együttműködés sikertörténetének nevezte, hangsúlyozva, hogy a világos ENSZ-mandátummal rendelkező misszió nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Koszovó mára teljesen átalakult, egy stabilabb és békésebb, egyre prosperálóbb hellyé válva. Stoltenberg a koszovói kormány tagjaival is találkozott, akiket biztosított arról, hogy a NATO a továbbiakban is támogatni fogja a Koszovói Biztonsági Erő (Kosovo Security Force) fejlesztését. A NATO-főtitkár szerint komoly előrelépések történtek Koszovóban biztonsági és politikai téren egyaránt, ugyanakkor sok még a tennivaló.

Január 26-án Spanyolország váltotta fel a NATO törökországi Patriot rakétavédelmi missziójában 2013 januárja óta résztvevő Hollandiát. Az elmúlt két évben a NATO Patriot típusú ütegeinek Törökország dél-keleti határaira való telepítése nagy mértékben hozzájárult a török légtérnek a szíriai ballisztikus rakétákkal szembeni védelméhez. A NATO külügyminiszterei még 2012 decemberében hagyták jóvá az ütegek telepítését, miután Törökország hivatalosan is kérte a Szövetség segítségét. A döntés értelmében elsőként Németország, Hollandia és az Egyesült Államok küldött 2-2 Patriot üteget és a működtetésükhöz szükséges kezelőszemélyzetet Törökországba. Az adanai spanyol egység mellett tovább működnek még a német és amerikai ütegek is, előbbiek Kahramanmaras, míg utóbbiak Gaziantep városában.

 

A hónap eseménye: két támadás civil célpontok ellen Európában

 

A Charlie Hebdo elleni merénylet

Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a Mohamed-karikatúráiról is ismert francia szatirikus lap, a Charlie Hebdo párizsi szerkesztőségét. Az elkövetőknek sikerült elmenekülniük a helyszínről, ám óriási hajtóvadászatot indítottak utánuk a francia hatóságok. A merényletet elkövető Chérif Kouachi (32) és Said Kouachi (34) egy nyomdában barikádozták el magukat, melynek egyik alkalmazottját túszul is ejtették. A rendőrség végül behatolt az épületbe, melyet követően a kialakult tűzharcban mindkét elkövető életét vesztette, a túszt viszont sikerült kiszabadítani. A terrortámadás során összesen tizenketten vesztették életüket. Mindemellett a Charlie Hebdo elleni merénylet után két nappal, pénteken egy 26 éves férfi, Amedy Coulibaly – akit egy rendőrnő lelövése miatt már kerestek a hatóságok – túszokat ejtett egy párizsi kóser élelmiszerboltban. A túszdrámának végül négy halálos áldozata volt.

A NATO-főtitkár a párizsi merényletet a biztonsági kihívásokkal teli változó környezet egyik jeleként értékelte, hozzátéve, hogy a Szövetség is igyekszik kivenni a részét a terrorizmus elleni küzdelemből. A franciaországi terrorcselekmények áldozatainak emlékére január 11-én megrendezett párizsi felvonuláson Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is részt vett, hogy kifejezze részvétét és szolidaritását. A párizsi menet élén François Hollande államfő oldalán mintegy ötven ország állam- és kormányfője vonult fel. A terrorizmus elleni történelmi tiltakozó felvonulásokon összesen több mint 2,5 millióan vettek részt Franciaországban. A NATO brüsszeli központjában a tagállamok és a szövetségesek zászlóit félárbocra engedték. Ezt megelőzően, január 8-án a NATO központjában dolgozók egyperces néma csenddel emlékeztek meg a francia lap szerkesztősége elleni merénylet áldozatairól.

Félárbocon a NATO zászlaja.

Félárbocon a NATO zászlaja. (Forrás: nato.int)

 

Ukrán válság: Mariupol

Január 24-én szombaton oroszbarát szakadár erők Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. A 30 halálos áldozatot követelő támadás jól jelzi a kelet-ukrajnai harcok eszkalációját. A NATO-főtitkár a mariupoli támadás után kiadott sajtóközleményében felszólította Oroszországot, hogy vonja meg a katonai, a politika és az anyagi támogatást a szeparatistáktól, hagyjon fel végre Ukrajna destabilizálásával és tegyen eleget nemzetközi kötelezettségeinek. Stoltenberg a közleményében megjegyezte, hogy az utóbbi hónapokban folyamatosan látható volt az orosz erők jelenléte Kelet-Ukrajnában, valamint az is megfigyelhető volt, hogy Oroszország egyre nagyobb mennyiségű nehézfegyverzettel, harckocsikkal, tüzérségi eszközökkel és légvédelmi rendszerekkel támogatja a szeparatistákat. Emellett a NATO-főtitkár szerint a Kelet-Ukrajnában tartózkodó orosz erők aktívan támogatják a szeparatisták offenzíváit. A mariupoli támadást követően Ukrajna kérésére összeült a NATO-Ukrajna Biztosság (NATO-Ukraine Commission) is. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Stoltenberg határozottan elítélte a szeparatisták által ellenőrzött területről Mariupol lakott területei ellen végrehajtott akciót, elfogadhatatlannak és teljesen indokolatlannak minősítve a támadást. Stoltenberg emlékeztetett, hogy miközben az elmúlt hónapokban Oroszország többször is elkötelezte magát a békés, politikai megoldás tető alá hozása mellett, Moszkva továbbra is támogatja a szeparatista erőket. Újságírói kérdésekre válaszolva a NATO-főtitkár világosan kijelentette, hogy nem tartózkodnak szövetséges erők Kelet-Ukrajnában, és az orosz katonák jelentik az egyedüli külföldi erőt a térségben. A NATO álláspontja továbbra is az, hogy az ukrán válságnak nincs katonai megoldása, csak politikai, így a minszki megállapodással összhangban lévő békés politikai megoldás elérését támogatja. A NATO mindemellett igyekszik segíteni Ukrajna védelmi reformját, valamint fontosnak tartja az Európai Unió és az Egyesült Államok által Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciókat, melyek világosan jelzik Moszkva számára, hogy a nemzetközi jog megsértésének is ára van. Stoltenberg január 29-én találkozott Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel, akit biztosított arról, hogy a NATO továbbra is támogatja majd Ukrajna függetlenségét és területi integritásának megőrzését, valamint aggódva figyeli a kelet-ukrajnai események alakulását.

 

 

Kapcsolódó anyagok:

Amerikai és francia erők Kelet-Közép-Európában 2015-ben

Az új orosz katonai doktrína: védelem vagy terjeszkedés?

Vajon milyen lépéseket kellene tennie az Egyesült Államoknak és a Szövetségnek Ukrajna függetlenségének biztosítása érdekében?

 

 

 

A www.biztonsagpolitika.hu – Biztonságpolitika Portál fejlesztését a NATO Public Diplomacy Division, működtetését a Magyar Atlanti Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatja.


Egyetért, vagy inkább vitatkozna vele? Elmondaná véleményét másoknak is? Tegye meg a publikáció blogposztján!

Transcript:
Optimizmus - vagy realizmus?Közösségi média: a demokráciáknak is árthat?A NATO és Svédország: régi partnerek, új kilátások?


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2017 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem