biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 2009. február 23-tól március 1-ig

2009 március 03. - 00:03 - Pető Gergő

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Több embert megölt vasárnap (március 1.) egy minden bizonnyal amerikai robotrepülőgépekről indított rakétacsapás Pakisztán nyugati határvidékén – közölték katonai források. Az Egyesült Államok azért támad rendszeresen ottani célpontokat, mert a térségben van az afganisztáni tálib lázadók hátországa. Barack Obama elnök szombaton (február 28.) a „Lejuna Tábor” tengerészgyalogos bázison járt, amely nem messze található Észak-Carolina partjaitól. Itt hivatalosan is bejelentette, hogy az iraki harci megbízatás 2010. augusztus 31-től lejár. []Jelenleg 142.000 amerikai katona teljesít szolgálatot Irakban. Arról már pénteken (február 27.) tudni lehetett (az amerikai média közölte, névtelen kongresszusi forrásokra támaszkodva), hogy 2010-ben vonulnak ki az amerikai harcoló (ezt fontos hangsúlyozni) csapatok Irakból és az ott maradó „kisegítő” erők várható létszámát 35.000 és 50.000 fő közé teszik. Ám ez utóbbi még igen képlékeny, mivel el kell fogadnia a Kongresszusnak, ahol várhatóan heves viták tárgyát fogja képezni. Várhatólag azonban Obamát mindkét párt támogatni fogja a törvényhozásban. Az amerikai katonai vezetők kiemelték annak fontosságát, hogy minél nagyobb erők maradjanak készenlétben a kivonulás után Irakban. Ennek minden bizonnyal a demokratikus iraki vezetés nyilvánvaló instabilitása az oka. Megjegyezendő, hogy Irak most is háborog, és egy esetleges destabilizáció megnyithatja a lehetőségét a konfliktus egész Közel-Keletre térségébe történő eszkalálódásának.
Egy útszéli bomba végzett 4 járőröző amerikai katonával Afganisztánban (február 24.), ez volt az eddigi év leghalálosabb támadása (3 katona veszett oda tavaly januárjában Zabul térségében, eddig ezt tartották a legsúlyosabb veszteségnek). 2001, a Tálib rezsim megdöntése óta 654 amerikai katona vesztette életét Afganisztánban. Február 17-én Obama elnök 17.000 fős csapaterősítést rendelt el a jelenleg is ott harcoló 38.000 fős erő megsegítésére. Az erők jelentős része a Tálibok által uralt déli részen tevékenykedik. A müncheni biztonságpolitikai konferencián a NATO központi feladatának jelölte meg az afganisztáni stabilizációt – ám, ha romló tendenciát nem is mutat, de a helyzet továbbra is kedvezőtlen. A Tálib erők növelték a támadások számát az utóbbi három hétben, és nagy területeket tartanak uralmuk alatt. Az Egyesült Államok attól sem zárkózik el, hogy a jövőben még több katonát küldjön a régióba.

David Sedney
David Sedney, az Egyesült Államok Távol-Keleti megbízottja (Forrás: media.washingtontimes.com)

Kína és az Egyesült Államok megállapodott az öt hónapja szünetelő magas szintű katonai párbeszéd felújításában (február 27.). A konzultációkat Kína függesztette fel, miután az Egyesült Államok többmilliárdos fegyverüzletet kötött Tajvannal. David Sedney amerikai államtitkár-helyettes, a Pentagon Kelet-Ázsiával foglalkozó illetékese szerint hamarosan helyreállítják a magas szintű párbeszédet a két ország között. Sedney Pekingben Csien Li-hua vezérőrnaggyal, a kínai védelmi minisztérium külügyi osztályának vezetőjével tárgyalt.
Az amerikai képviselőház elfogadta a Kubára vonatkozó utazási korlátozások enyhítését (február 26.). A mostani, háromévenkénti látogatás helyett évente vizitelhetnek a kubai amerikaiak a szigetországban, ahol napi 50 dollár helyett 170-et költhetnek majd el. Mindeközben Európa is egyre nyitottabban fordul Kuba felé, és a spanyol szocialista kormány után Nicolas Sarkozy is nyit Kuba felé.
Kedden (február 24.) fegyveres összecsapás bontakozott ki az Al-Sabab radikális iszlám szervezet és a szomáliai kormány katonái között az ország fővárosában, Mogadishuban. A harcok tovább folytatódtak másnap, amikor az Afrikai Unió békefenntartóit (AMISON) is támadás érte. A békefenntartók feladata az övezetben a civilek védelme, ám mégis a legmagasabb prioritás a szomáliai kormány védelme. Az iszlamista csoport lecsapott a mogadishui AU-bázisra, megölt 11 katonát és 17-et megsebesített. Egyébként Nicolas Bwakira, az AU szomáliai megbízottja a hét elején bejelentette, hogy az Unió a mostani 3500-ról 8000-re akarja növelni a Szomáliában állomásoztatott erőit. Ezzel hónapokkal eltolódott annak a lehetősége, hogy az AU békefenntartóit ENSZ békefenntartók váltsák fel. „Ez egyféle visszalépés, nem kétséges, ám ez most nem a kétségbeesés ideje!„ – nyilatkozott Yukio Takasu, Japán ENSZ nagykövete.

Yokio Takasu
Yukio Takasu, Japán ENSZ Nagykövete (Forrás: iisd.ca)

Hozzátette: „Mindannyiunk feladata, hogy továbbra is biztosítsuk és felgyorsítsuk a logisztikai utánpótlást az AMISON csapataninak.”. Február 28-án a fegyveres harc befejeződött és a felek deklarálták a tűzszünetet. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége üdvözölte a békét, ám helyi emberjogi csoportok jelentése szerint 17.000 lakos menekült el, 29 nő és 12 gyermek pedig életét vesztette a harcok során. Az ENSZ forrásai szerint több mint 40.000 menekült tért vissza leginkább Mogadishuba, lerombolt otthonaikba. Szomáliát 18 éve az anarchia, az erőszak, az iszlám felkelések uralják, melyekben már több ezer ártatlan áldozat vesztette életét és százezrek váltak hajléktalanná. Az országot decemberben elhagyták az etióp katonák (2 évnyi békefenntartás után), akik eddig védelmi funkciókat láttak el. Távozásuk veszélyes politikai és katonai vákuumot hagyott.
Elutasítják az észtek és a németek azt a gondolatot, hogy az EU közép- és kelet-európai új tagországai különleges pénzügyi támogatásban részesüljenek a jelenlegi pénzügyi-gazdasági válság leküzdése érdekében (március 1.). Andrus Ansip észt kormányfő, miután részt vett ezen országok vezetőinek brüsszeli különtalálkozóján, majd pedig az ezt követő uniós csúcstalálkozón, újságíróknak elmondta: „nagyon ellenzi”, hogy ilyen alapon egymástól elkülönülő ország csoportokat hozzanak létre az EU-n belül. Angela Merkel is elvetette azt a felvetést, hogy nagyszabású külön támogatással siessen az Európai Unió a nehezebb helyzetbe került közép- és kelet-európai tagországok segítségére. Eközben a kelet-európai országok azzal vádolják az EU többi országát, hogy vissza akarnak térni a protekcionizmushoz, ez az ellentét jócskán destabilizálhatja az Európai Unió egységéről alkotott képet.
Eközben Kínát sem hagyta érintetlenül a globális gazdasági válság: A jövő héten ül össze a kínai népi gyűlés évi ülésére, amelyen a költségvetés kérdései mellett az egyik fő téma a szociális gondok kezelésének mikéntje lesz. Ám az építőipar és az exportra termelő ágazatok termelésének visszaesése, így a gyárbezárások sorozata máris 20 millió ember elbocsátásával járt, főleg olyanokéval, akik vidékiként dolgoztak legálisan és illegálisan a nagyvárosokban. Idén számuk 33–42 millióra nőhet az Asian Times szerint. Ugyancsak súlyos helyzetbe kerültek az exportra termelő nagyvállalatok beszállítói, tehát a magánszektor kis- és középvállalkozásai. A kínai kormány 586 milliárd dollárral egyenértékű gazdaságélénkítő támogatással akarja a gazdaságot rendbe hozni. Mindeközben Kína és Japán (február 28.) külügyminisztereinek találkozóján kijelentették hogy szorosabbra kívánják fűzni a két ország viszonyát. Kooperációs lehetőségként kiemelték Észak-Korea lefegyverzését, a globális gazdasági válság elleni közös harcot, és egy közös gázkitermelési projektet.
Pokolgép robbant hétfő hajnalban a spanyolországi Baszkföld Lazkao városában, a szocialista párt székháza mellett. Áldozatot nem követelt, de súlyos anyagi kárt okozott - jelentette a CNN hírtelevízió spanyol nyelvű adása. A robbantás előtt két órával az ETA baszk szakadár terrorszervezet nevében egy nő telefonon felhívta a DYA autómentő szolgálatot, és figyelmeztetett a szervezet várható tettére. Baszkföldön március 1-jén regionális választások lesznek, és éppen tart ennek a kampánya.
Jemen 1 milliárd dollár értékben fegyvereket vásárol Oroszországtól (február 27.), beleértve harci repülőket, harckocsikat, helikoptereket, számolt be róla a jemeni állami média. Harckocsik szempontjából T-72-es és a T-80-as típusokra kell gondolni, míg harci repülőből a MIG-29-es tűnik valószínűnek jelenleg. Továbbá Ali Abdullah Saleh jemeni elnök moszkvai útja során arról a lehetőségről is tárgyalt Oroszországgal, hogy orosz vállalatok erőműveket építenének Jemenben, és kőolajat, földgázt exportálnának az ország számára. Az elemzők szerint az orosz hadihajók közel-keleti útjai (ezek most „kalózvadászat” égisze alatt folynak) is azt szolgálják, hogy nagyobb szerepet vállalhassanak a világpolitikában.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) két hete kiadott legutóbbi jelentése szerint Irán 1010 kilogramm alacsony fokon dúsított uránt halmozott fel, amely felveti annak a lehetőségét hogy már elérte azt a határt ami fölött képes atombombát előállítani. Obama elnök tárgyalásokra törekvő Irán külpolitikája jelenleg még nem hozott eredményt, és látva Irán teljesítményét a „probléma” megoldása egyre aktuálisabb. Másrészt érdemes kiemelni, hogy Irán jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal, aki technikai segítséget nyújt az iráni vezetésnek. Figyelembe véve Oroszország növekvő közel-keleti befolyását és nem titkolt szándékát e befolyás növelésére, az Iránnak nyújtott hallgatólagos segítség nem lehet a véletlen műve.
Konkrét javaslatokat vár Dmitrij Medvegyev orosz államfő Barack Obama amerikai elnöktől a rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatos nézeteltérések megoldásával kapcsolatban - közölte a Kreml. "Arra számítok, hogy az új amerikai kormány sokkal kezdeményezőbben és barátságosabban fog hozzáállni ehhez a kérdéshez" - fogalmazott a Kreml honlapján is megjelent interjúban Medvegyev, kiemelve, hogy már most látszanak a pozitív jelek Washington viselkedésében. "Ezek a jelek várhatóan konkrét javaslatokat eredményeznek majd" - tette hozzá. Mint mondta, reméli, hogy minderről sikerül majd tárgyalnia Barack Obamával is első személyes találkozásuk alkalmával, amire várhatóan április 2-án, a londoni G20-as találkozón kerül sor. Közben Oroszország hevesen bírálta az EBESZ-t az ENSZ Biztonsági Tanácsában, mert az oroszok állítása szerint az EBESZ megfigyelői nem figyelmeztették Oroszországot Grúzia háborús előkészületeiről és a fegyveres agresszióról Dél-Oszétia ellen. Vitalij Csurkin orosz diplomata, azt is kijelentette, hogy ezzel akár a háborút is el lehetett volna kerülni, és az EBESZ nem volt képes ellátni a feladatát.
A hadsereg beavatkozását rendelte el Hugo Chávez venezuelai elnök országa rizstermelő vállalkozásai ellen arra hivatkozva, hogy egyes vállalatok szembeszegülnek a központi árszabályozással és a termelés megbénításával fenyegetőztek.

Hugo Chavez
Hugo Chávez 1999 óta Venezuela elnöke. Manapság érezhetően szorosabbra fonódnak az orosz-venezuelai kapcsolatok.
(forrás: worldproutassembly.com)

 
A baloldali Chávez helyi idő szerint szombaton Caracasban közölte: a hadsereg ellenőrzése alá vonja a rizstermelő és -feldolgozó vállalatokat, a fenyegetőző cégeket pedig államosítják. Az államfő nem részletezte, hogy a hadsereg beavatkozása pontosan meddig terjed és meddig tart majd. A latin-amerikai országban számos alapvető élelmiszer - például a csirkehús, a rizs és a cukor - árát központilag szabályozzák, hogy megfékezzék a szárnyaló, tavaly éves szinten 30,9 százalékos inflációt.
Az izraeli miniszterelnök „fájdalmas, kíméletlen és rendíthetetlen megtorlással” fenyegette meg vasárnap a gázai szélsőségeseket, ha folytatják támadásaikat Izrael területe ellen. Izraeli katonai források szerint a palesztinok több mint 110 rakétát lőttek ki Izraelre azóta, hogy január 18-án befejeződött a gázai hadjárat (melynek fő céljai között szerepelt az országukat naponta érő rakétatámadások beszüntetésének elérése). A palesztin támadások elleni határozott fellépést követelők közé tartozik a kormányalakítással megbízott, jobboldali Benjamin Netanjahu, aki várhatóan heteken belül Olmert helyébe lép.


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem