biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 2009. március 2-8.

2009 március 10. - 01:01 - Pető Gergő

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Ezen a héten az iráni nukleáris projekt képezte heves vita tárgyát. Ennek előzménye az, hogy még március 1-jén (előző hét vasárnapja) Robert Gates, az Egyesült Államok védelmi minisztere, cáfolta azokat az értesüléseket, miszerint Irán képes lenne egy atombomba létrehozására, és úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi közösségnek még van ideje ellenlépéseket tenni, illetve rávenni a teheráni vezetést, hogy mondjon le ezen elhatározásáról. Mike Mullan admirális, a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnöke is megerősítette ezt a véleményt. Az ez ügyben már eddig is kaotikusnak tűnő véleményözönt csak fokozza, hogy ugyancsak március 1-jén Robert A. Woods, a State Depratment szóvivője azt nyilatkozta, hogy Mullan (és akkor logikusan Gates is) téved, mert arra a kérdésre, hogy pontosan Irán mennyi hasadóanyaggal rendelkezik, a válasz egyszerűen az, hogy az Egyesült Államok vezetése nem tudja. Állítása szerint csak annyi információval rendelkeznek, hogy a teheráni kormány már közel jár ahhoz, hogy a célját megvalósítsa. Március 2-án Mohamed El Baradei figyelmeztetett, hogy az Egyesült Nemzetek nukleáris aktivitást megfigyelő ügynöksége elől Irán képes lehet elrejteni bizonyos fokú atompotenciált. Baradei ezt Szíriában mondta, amely ország korábban feltehetően szintén komoly erőfeszítéseket tett a nemzetközi közösség kijátszására, és titokban egy plutónium előállító üzemet próbált meg kiépíteni, amíg az Egyesült Államok hadereje el nem pusztította. Gordon Brown brit miniszterelnök március 4-én ugyancsak az Irán jelentette fenyegetésre koncentrált, és azon a véleményen volt, hogy el kell nyomni az ország atomprogramját.[]
Eközben március 3-án egyes forrásokban olyan hírek keltek szárnyra (a The New York Times-ban, melyeket nem is igyekezett tagadni senki), hogy Obama elnök ajánlatot tett Oroszországnak, melynek értelmében ő visszakozik a Közép-Európába telepítendő rakétavédelmi rendszer ügyében, ha cserébe Oroszország latba veti befolyását, és segít leállítani Irán atomtörekvéseit. Ugyanezen a napon Moszkva jelezte, hogy országuk nyitott az Obama által felajánlott „alkura”. Medvegyev elnök kifejezte megelégedettségét, mivel (őt szó szerint idézve) „Ez jó, mert pár hónappal ezelőtt még egészen eltérő jeleket kaptunk!„.
Március 2-ára összesítették az oroszországi helyhatósági választás eredményét: az Egységes Oroszország Párt 79 százalékot szerzett, második helyen a Kommunista Párt végzett 20%-kal. Tehát a Dumában a párt 2/3-os többséget szerzett. Ez a választás már nagyobb kihívást jelentett Vlagyimir Putyin kormányfő és Dimitrij Medvegyev elnök számára, ugyanis míg az előző években az energiahordozók árából Oroszország gazdasága dinamikusan fejlődött, addig most hozzájuk is begyűrűzött a gazdasági világválság, milliók vesztették el munkahelyüket, a rubel árfolyama is esett, nőtt az infláció, és az árak is emelkedtek.
Március 5-én Valentin Popovkin, Oroszország védelmi minisztere bejelentette, hogy országa műholdelhárító rendszerek hadrendbe állításán dolgozik. „Mi nem dőlhetünk hátra, csak csöndben figyelve, mit tesznek a többek!” – nyilatkozta a sajtónak. Ezzel Oroszország minden bizonnyal fel akar zárkózni Amerika és Kína mellé, mivel Kína (demonstrálva e képességét) 2007-ben lelőtte egyik saját műholdját, az Egyesült Államok pedig 2008 februárjában egy hadihajóról indított rakétatámadással semmisítette meg egyik kiöregedett kémműholdját. Egyébként Kína és Oroszország azt javasolta, hogy egy nemzetközi szerződéssel tiltsák az űrfegyverkezést, ám ezt az Egyesült Államok elutasította. Moszkva már többször is hevesen bírálta az amerikai űrfegyverkezés terveit. Popovkin azt is elárulta, hogy a 2009-es évben a fegyverkezésre előírt költségvetési irányérték 42 milliárd dollár (ez csak a fegyvervásárlásra vonatkozik, a katonai tudományos fejlesztések nem ide tartoznak). Az orosz légierő 50 új katonai helikoptert és 50 új repülőgépet kap. Hangsúlyozta, hogy ez azt jelenti, hogy egyetlen év alatt annyival fog bővülni a katonai repülőgépek állománya, mely meghaladja a Szovjetunió 1991-es összeomlásától a 2008-ig kapott összes gépek számát.
Március 6-án Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere új párbeszédet sürgetett az Egyesült Államok és országa között az atomfegyver-kérdést illetően a Genfben tartott Leszerelési Konferencián. Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere ugyancsak javasolta, hogy a START-1 megállapodást fel kell váltani egy új nemzetközi megegyezéssel. Lavrov kérte Washingtont, hogy vegye számításba Moszkva aggodalmait a Közép-Európába telepítendő rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatban. Továbbá kiemelte, hogy Medvegyev elnök véleménye az, hogy ezen új szerződésnek nem csak a nukleáris robbanófejek számát kell korlátoznia, hanem azokat az eszközöket is korlátozni kell, melyekkel ezek a robbanófejek célhoz érhetnek, ide értve az interkontinentális ballisztikus rakétákat, hadászati bombázókat és nukleáris rakétahordozó tengeralattjárókat. A külügyminiszter továbbá kifejtette, hogy Oroszország atommentes övezetnek szeretné látni a Közel-Keletet. Összességében a Clinton-Lavrov tárgyalás jól sikerült, nem emelhető ki nagyobb nézeteltérés (esetleg csak a már említett űrfegyverkezéssel kapcsolatban). (Clinton nyilatkozata a találkozóról.)

Clinton és Lavrov külügyminiszterek
Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere, és Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere a pénteki konferencián
(forrás: itk.com)

Március 7-én éjszaka támadás érte a Belfasttól 26 kilométerre található massereni brit katonai bázist, mely mögött a „Valódi IRA” felszabadítási mozgalom áll, mely el is vállalta a merényletet. Két angol katona halt meg, míg további két katona és két civil pedig megsebesült. Az elkövetők egy dublini újságnál, a The Sunday Tribune-nél jelentkeztek. A magát Valódi IRA-nak (Real IRA) nevező csoportosulás 1997-ben alakult, és szembe helyezkedett az észak-írországi megbékélési folyamattal. Ez a csoport követte el 1998. augusztus 15-én a 29 éves konfliktus legvéresebb merényletét, mely 29 emberéletet követelt.
Március 5-én Észak-Korea megfenyegette Dél-Koreát, hogy lelövi (szépen fogalmazva „megeshet, hogy lelövi”) azokat a polgári repülőgépeket is, melyek közel haladnak az észak-koreai határhoz a jövő héten tartott dél-koreai és amerikai erők által tartott közös hadgyakorlat ideje alatt. Az Egyesült Államok és Dél-Korea már évek óta tart közös hadgyakorlatokat, és eddig ezek nagyobb problémák nélkül zajlottak le. Észak-koreai vélemények szerint e hadgyakorlatok egy invázió és nukleáris háború előkészületei, amely országuk ellen irányulhat. A feszültség az elmúlt pár hétben növekedett Észak és Dél között, melyet az észak-koreai nagy hatótávolságú ballisztikus rakéta kísérletek és a dél ellen irányuló fenyegetések csak tovább élesítenek. (Az északiak Taepodong-2 típusú rakétáikat úgy tervezték, hogy azok akár Alaszkát is elérjék, igaz ez mindezidáig csak elméleti, mivel soha nem sikerült még hibátlanul tesztelniük a fegyverrendszert.) Az Egyesült Államok az ENSZ-szel együtt 28.000 katonát állomásoztat Dél-Korea 670.000 fős nemzeti haderejének megerősítésére az övezetben (az északi hadsereg feltételezhetően 1.200.000 katonával rendelkezik).
Március 4-én Kína bejelentette, hogy az ország 15%-al növelni kívánja védelmi kiadásait a most következő 3 év alatt, ezzel is tompítva a gazdasági világválság hatását. 2006 óta 50%-kal, vagyis a kétszeresére nőtt a költségvetés e célú előirányzása, ráadásul valószínű, hogy ez az adat még csak nem is a valódi beruházásméretet tükrözi – amerikai források többre teszik azt. A korábbi kínai külügyminiszter, Li Csao-hszing, aki most a parlament szóvivője, hevesen tagadja ezeket a vádakat. Kiemelték, hogy fontosnak tartják Kína 2,3 milliós haderejének nemcsak csúcstechnológiával való ellátását, hanem életkörülményeik javítását is. Erősíteni kívánják a kínai atomarzenált, az informatikai ellátottságot, és valószínűleg (bár ezt Kína még tagadja) elkezdik az első kínai repülőgép-hordozó megépítését. Kína ezen kívül március 5-én bejelentette, hogy kész tárgyalni Tajvannal, és véget vetni az ellenségeskedésnek. Igaz a kapcsolatok a két ország között már így is drámaian javultak mióta Ma Ying-jeou lett az új tajvani elnök: csökkentek a feszültségek és erős gazdasági kapcsolatok épültek ki a két ország között. Tajvan nem mutatott negatív hozzáállást, ám hangsúlyozták, hogy a katonai fenyegetést jelentő több száz kínai interkontinentális rakéta ezeket a tárgyalásokat könnyen beárnyékolhatja.



Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem