biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

10 éve a NATO-ban

2009 március 14. - 21:23 - Mészáros Katalin Éva

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Tíz év telet el Magyarország Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történt csatlakozása óta. Március 12-én eme vitathatatlan történelmi jelentőségű esemény évfordulójának ünneplésére „10 év NATO, 10 év biztonság” címmel nemzetközi konferenciát rendeztek a Parlamentben.

A meghívott külföldi vendégek között olyan nemzetközi tiszteletnek örvendő személyek voltak jelen, mint Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára, Kurt Voltker, az Egyesült Államok NATO nagykövete, Jan Kohout, a Cseh Köztársaság külügyminiszter-helyettese, vagy Premys³av Grudziñski, a Lengyel Köztársaság Külügyminisztériumának biztonságpolitikáért felelős miniszterhelyettese, és Charles Gati. Magyar részről a kormányfő, külügyminiszter asszony, Bali József, védelempolitikai szakállamtitkár, Szenes Zoltán volt vezérkari főnök, valamint Kovács László EU biztos, volt külügyminiszter, Martonyi János, volt külügyminiszter, valamint a Magyar Köztársaság volt és jelenlegi NATO nagykövetei emlékeztek meg felszólalásaikban e jeles alkalomról.[]

A konferencia megnyitója
A konferencia megnyitója (Forrás: bszk.hu)

Mind a kormányfő, mint több külföldi előadó elmondta, hogy Magyarország NATO-hoz történt csatlakozása az elmúlt, mintegy másfél évtized legnagyobb politikai és társadalmi sikere volt hazánkban. Mind a politikai pártok, mind pedig az állampolgárok egyetértettek abban, hogy az ország jövőjét az euro-atlanti integrációban, ennek első lépéseként pedig a NATO-hoz történő csatlakozásban látják. Hosszú út vezetett a Varsói Szerződéstől a NATO csatlakozásig, és ahogy Kovács László is kifejtette, a jelenben és a jövőben is érvényes tanulságokkal szolgált.

Ahogy Göncz Kinga külügyminiszter asszony is elmondta, a NATO a Magyar Köztársaság biztonságának legfőbb letéteményese. A csatlakozás mérföldkő volt az euro-atlanti fejlődés áramába való visszatéréshez, így hozzá kell segíteni a jelenleg csatlakozni kívánó államokat ahhoz, hogy ők is részesei lehessenek. Ahogy a Főtitkár is elmondta, a megszerzett tapasztalatokat át kell adni, így segítve őket az úton, hogy ők is csatlakozhassanak a döntéshozatalhoz, és garantált biztonságot kaphassanak. A 10 évvel ezelőtti bővítéssel kapcsolatban kiemelte, hogy azóta Európában eddig soha nem látott béke és biztonság honol.
A mai világban ugyanakkor nem lehet magától értetődőnek venni, hogy nem lesz több konfliktus vagy háború. Több előadó is kiemelte, hogy az energia biztonság, a kritikus infrastruktúrák védelme, a cyber-terrorizmus, valamint a hagyományosnak mondható terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, a klímaváltozás, a vízkészletek korlátozódása olyan veszélyforrásokat jelentenek, melyek ellen politikai és más eszközökkel is fel kell lépni. Ezen kihívások globalizálódnak, és magukkal vonják a Szövetség bővítésének, és modernizálásának igényét is. Jan Kohout felhívta a figyelmet arra, hogy a távolság ma már nem jelent gondot, így távoli pontokon történő események is közvetlen hatást válthatnak ki.

Magyarország elkötelezett a bővítés mellett, ugyanis a nyugat-balkáni bővítés egész Európa érdeke. Az újonnan csatlakozók nem csak haszonélvezői lennének a Szerződés nyújtotta biztonsági környezetnek, hanem hozzájárulói is. Kurt Volker elmondta, hogy a tagállamok részéről sokszor hiányzik a szolidaritás mind a keleti államok – Grúzia, Ukrajna, Oroszország – felé, mind a balkáni államok felé is. Kifejtette, hogy a Szövetségnek a jövőbe kell tekintenie. Az eddigi fenyegetéseket újak váltották fel, melyek megoldása mind katonai, mind civil képességeket, és reformokat is igényel.

Bali József, védelempolitikai államtitkár   Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára a Parlamentben
Bali József, védelempolitikai szakállamtitkár (balra) és Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára (jobbra)  (Forrás: bszk.hu)

Az új stratégiai koncepció már régóta várat magára, és kialakítása kiemelten fontos. Ennek oka egyfelől az új kihívások megjelenése, másfelől a tagállamok igénye a reformokra.
A NATO bővítésében Európa csatlakozásunkkor egységes volt, most azonban néhány kérdésben, a különböző érdekek miatt nagyon megosztott – mondta Kurt Volker –, így az olyan jelenlegi kihívások, mint Irán, a Közel-Kelet, a terrorizmus, Afganisztán és Pakisztán azt követelik meg, hogy tömörítődjön a transzatlanti Szövetség, és megszűnjön az esetenkénti megosztottság. Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem professzora elmondta, hogy a Szövetségen belüli harmónia visszaállítása az egyik legnagyobb kihívás, és a jelenlegi egyik legfontosabb feladat. Az új aszimmetrikus fenyegetésekkel szemben – Jan Kahout véleménye szerint – meg kell erősíteni a Szövetség biztonsági architektúráját. Premys³av Grudziñski elmondta, hogy egyértelműen harmonizálni kell a biztonsági prioritásokat, és szembe kell nézni az új kihívásokkal. Az egyik fő kérdés, hogy milyen struktúrájú legyen a szervezet. A két új leendő csatlakozó belépésével, valamint a politikai, katonai és jogi csatornák összefoglalásával védelmi és politikai szempontból is változtatni kell. A tagállamok többsége szerint a bővítéssel a Szövetség tovább erősödik a biztonság, és saját érdekeit is jobban tudja majd érvényesíteni.
Ahhoz, hogy a NATO határain túl is sikeresen felléphessen, saját területén belül is sziklaszilárdnak kell lennie. Biztosítani kell a társadalom védelmét, sikerrel teljesíteni kell az otthoni feladatokat, ugyanis ez a kulcsa a területen kívül történő fellépés eredményességének. A demokratikus közösségek jellemzője, hogy bizonyos kérdésekben vitatkoznak, megállapodásra jutnak, és a megállapodásokat betartják, s leginkább ebben is rejlik a Szövetség ereje, ahogy Martonyi János fogalmazott, a biztonság garanciája.

A volt vezérkari főnök felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO-n belül jelenleg három kérdés vár megoldásra. Az egyik a finanszírozás. Meg kell változtatni azt a jelenlegi rendszert, miszerint mindenki azokat a költségeket fizeti, melyek felmerülnek nála. Ezért fel kell mérni az Unió és az ENSZ által vallott „You go, You pay”, és a „You go, I pay” elveket, és a Szövetségnek megfelelőt és hatékonyat kialakítani.
A második kérdés a nemzeti korlátozások, megszorítások kérdése. A Szövetségen belül komoly kérdés, ugyanis az egyes államok jellemzői nagyban meghatározzák a Szövetség lehetőségeit. A harmadik kérdés végül a felfogás. Sokat kell tenni nemzeti szinten ahhoz, hogy megértsék a NATO-t. Előtérbe kell kerülnie az oktatásnak, képzésnek, ugyanis a NATO változásaival is lépést kell tudni tartani, és akár a felsőoktatásban is jogosult lenne a NATO tanulmányok oktatása.

A kormányfő is elmondta, hogy mind a NATO, mind pedig az Európai Unió gyökeres változásokat hozott hazánk környezetében, így ösztönözni kell mindkettőt, hogy fokozzák együttműködésüket. Többször elhangzott, hogy a jövőben mélyebb együttműködésre, és nagyobb kooperációra lesz szükség a két szervezet között.
Az eltérő képességek miatt az Európai Uniónak a válságok megelőzésében, illetve a válság lezárultával, a nyitókezelésben lehet nagy szerepe, míg a NATO-nak a válság lezárásában kell élenjárnia. Ez a világos munkamegosztás, a közös értékekkel, és  a világos felelősség megosztással képezheti ennek az együttműködésnek az alapját. Mindkét szervezet hasonló kihívások előtt áll.

Szenes Zoltán elmondta, hogy több nemzetközi szervezet pozitív etalonnak tekinti a NATO-t. Mind az AU gyorsreagálású erői, mind a Sanghaji Együttműködési Szervezet, mind az ASEAN országok NATO mintára fejlődnek.

Szenes Zoltán nyá. vezérezredes, volt vezérkari főnök
Szenes Zoltán nyá. vezérezredes (Forrás: honvedelem.hu)

A francia reintegrációval kapcsolatban külügyminiszter asszony örömének adott hangot. Az Egyesült Államok új adminisztrációjával kapcsolatban többek elmondták, hogy meghatározó lesz az új stratégiai koncepció kialakításában. Nem fér ahhoz kétség, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a világra, és a világnak is szüksége van az Egyesült Államokra. Ezt a gondolatot folytatva Jan Kohout felhívta a figyelmet arra, hogy Európa biztonsága nem Európa határán kezdődik, és nem is ott végződik.

Oroszországgal kapcsolatban Kurt Volker elmondta, hogy nyitni kell felé. A demokratikus, nyugati értékeket képviselő Oroszország a Szövetség minden tagja szemében partnernek tekintett. Fel kell tárni az együttműködés lehetőségeit, és konzultációkat kell folytatni. Megfelelő kezdeményezésekre van szükség, melyhez a NATO-Oroszország Tanács kiváló fórumot biztosít, mellyel élni kell. Szenes Zoltán is kiemelte, hogy Európa biztonságát nem lehet megoldani Oroszország nélkül.

Magyarországgal kapcsolatban elhangzott, hogy eddigi hagyományos katonai fenyegetései megszűntek, illetve jelentősen lecsökkentek, ugyanakkor olyan új kihívások jelentek meg, melyek ellen a katonai képességek már nem elegendőek. A Főtitkár ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy hazánk tartós részvétele a NATO műveletekben dicséretes, és ez a hozzájárulás is nagyban elősegíti a béke és biztonság megteremtését, ugyanakkor fel kell készülni az újabb kihívások kezelésére is. Ahogy a kormányfő is elmondta, olyan képességeket kell kialakítani, melyekkel a leghatékonyabban hozzá lehet járulni a műveletekhez, így ennek megfelelően kell alakítani a Magyar Honvédséget is.

Magyarország aktív tagállam, mely bizonyította, hogy helye van a Szövetségben, és a továbbiakban is konstruktívan hozzá kíván járulni a Szövetség sikereihez.


Transcript:
Meghalni az élelemértArab tavasz = Az első Facebook Forradalom?Egy bolygóra főzni


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem