biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 2009. március 9-15.

2009 március 17. - 02:08 - Pető Gergő

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Észak- és Dél-Korea között a már eddig is feszült viszony csak tovább romlott a héten. Március 9-én Észak-Korea bejelentette, hogy teljes harckészültségbe helyezi haderejét, és beszüntették a „forródrót” kapcsolatot Dél-Koreával. A kommunista rezsim figyelmeztette az Egyesült Államokat és szomszédját, hogy a legkisebb provokáció is háborúhoz vezethet. Előzőleg Észak-Korea már megfenyegette a két országot, hogy a Dél-Koreából induló polgári repülőjáratok biztonságát nem garantálják, míg az amerikai és dél-koreai közös hadgyakorlat (amely március 9-én vette kezdetét) tart E fenyegetés hatására a héten már nem egy légitársaság kénytelen volt megváltoztatni repülési útvonalait. Előzőleg csaknem 700 dél-koreai akart visszamenni Keszongba, akik jelenleg a határ dél-koreai oldalán vesztegelnek - közölte helyi idő szerint hétfő délután a szöuli országegyesítési minisztérium, és a forródrót haladéktalan helyreállítására szólította fel Phenjant. A tárca tudomása szerint az észak-koreai városban rekedt dél-koreaiak nem érte atrocitás, és március 10-én hazatérhettek Dél-Koreába.[]
Az Egyesült Államok felháborodásának adott hangot március 9-én a Dél-kínai-tengeren történt incidens miatt, állítva, hogy a kínai hajók egyre agresszívabban lépnek fel saját hajóikkal szemben. Elmondásuk szerint az USNS Impeccable oceanográfiai kutatásokat végzett a nemzetközi vizeken, mikor is vasárnap (március 8.) egy kínai hírszerző hajó 25 lábra (ez körülbelül 7,5 méter távolság), míg 2 másik hajó 50 lábra (15 méter) megközelítette, és fedélzetüről fölszólították az Impeccable-t hogy hagyja el a területet. A Kínai kormány ellenben azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy a hajó egyáltalán nem oceanográfiai kutatásokat folytatott (és egyáltalán nem „nemzetközi vizeken”, hanem „Kína különleges gazdasági övezetében”), hanem inkább a kínaiak Hainanon található központi tengeralattjáró-bázisát „kívánta átvizsgálni”. Mivel a USNS Impeccable-t köztudottan arra tervezték, hogy felderítse a tengeralattjárókat (modern eszközei lehetővé teszik a lopakodó képességekkel rendelkező tengeralattjáró észlelését is), ráadásul az utóbbi időben megélénkült a (nukleáris ballisztikus rakéták kilövésére is alkalmas) kínai tengeralattjárók aktivitása a Dél-kínai-tengeren, a kínai állítások igazságtartalma átgondolandó.

USNS Imeccapble
USNS Impeccable az elmúlt napokban lezajlott Dél-kínai-tengeri incidens központi szereplője (Forrás: msc.navy.mil)
(A hajó műszaki adatai)

Március 14-én az iráni állami televízió bejelentette, hogy Kína és Irán 3,2 milliárd dolláros üzletet kötött, amely keretében Kína vállalta, hogy felépíti a South Pars földgázmezőn létesített cseppfolyósító üzemet. A Perzsa-öbölben lévő egység termelése évi 10 millió tonna folyékony földgáz lesz. Továbbá fontos kiemelni, hogy ezen megállapodás is aláássa azon amerikai próbálkozásokat, hogy Iránt minél jobban elszigeteljék, így rávéve az országot atomprogramja feladására.
Anatoly Zhikharev tábornok, az orosz stratégiai légierő vezérkari főnöke, az Interfax és RIA Novosti hírszolgálatoknak adott interjújában (március 15-én) közölte, hogy Hugo Chávez, Venezuela kormányfője felajánlotta a La Orchila szigetet Oroszországnak légi bázis gyanánt. Zhikharev külön kiemelte, hogy ez a bázis stratégiai bombázóknak is otthont adhatna. Úgy fogalmazott, hogy ha a politikai döntés megvan, akkor az orosz légierő használatba veheti a bázist. A tábornok felvetette annak lehetőségét, hogy ez Kubában is megtörténhet. Alexei Pavlov, a Kreml szóvivője, gyorsan hozzátette, hogy Zhikharev mindössze („technikai”) lehetőségekről és nem eldöntött kérdésekről nyilatkozik. Biztosította a világot arról, hogy ha valamiféle előrelépés történik ebben az ügyben, azt a Kreml feltétlenül kommentálni fogja. Mike Hammer, Obama amerikai elnök Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője kurtán csak annyit mondott, hogy nem érzik szükségét, hogy a részükről bármit hozzáfűzzenek ilyen hipotetikus tervekhez. Hivatalosan mind Venezuela Védelmi Minisztériuma, mind elnöki adminisztrációja tagadta ezen állításokat, kubai tisztviselőket pedig nem sikerült elérni, hogy nyilatkozzanak az ügyben. Azonban Hugo Chávez 2008. szeptember 7-én elmondott televízió beszédében is kiemelte, hogy „Oroszországot szívesen fogadjuk, mind légi, mind tengeri csapatait. Mi Oroszország stratégiai szövetségesei vagyunk!”. Kuba e téren talán még érzékenyebb téma, főleg az Amerikai Egyesült Államok számára, mivel 1962-ben a mindenki által jól ismert kubai rakétaválság kis híján a III. Világháború kirobbanásához vezetett, és ezt az amerikai vezetés közel 40 évnyi elzárkózással „honorálta” közeli szomszédjának. Ellenben Barack Obama megválasztása után elindult egy lassú közeledési folyamat, melyet gyorsan követtek Franciaország hasonló megbékélést célzó lépései, a kubai vezetés pedig láthatóan nem állt ellen. Ez az összetevő kissé megnehezíti, hogy a hír a szigetországra vonatkozó részét komolyan vegyük. Másrészt Oroszország és az Egyesült Államok viszonya az új amerikai adminisztráció hatalomra kerülése óta viszonylag zavartalan és kompromisszumra törekvő, azonban a venezuelai orosz légi bázis terve ellen nem szólnak fajsúlyos logikai ellenérvek, tehát erre érdemes odafigyelni…
2 japán hadihajó is csatlakozik a NATO által meghirdetett kalóz ellenes akcióhoz. Ez lesz a II. Világháború óta az első eset, hogy japán flotta lemond a katonai erő minimális (csak védelmi/defenzív) használatáról, és aktívabb szerepet vállal. A két romboló (a Sazanami és a Samidare) 400 matrózzal a fedélzetén március 14-én hagyta el a kikötőt, és Szomália partjai felé vette az irányt, ahol várhatóan 5 hónapig fog a nemzetközi misszióban szolgálni.

A Sazanami romboló
A Sazanami romboló (Forrás: daylife.com)

A Samidare romboló
A Samidare romboló (Forrás: wikipedia.org)

24 ember holttestét találták meg eddig, de még többeket keresnek abban a Pakisztán északnyugati részén, Kurram körzetben található, feltételezhetően radikális iszlamisták búvóhelyeként szolgáló táborban, melyre (minden bizonnyal) amerikai fegyveres UAV-k mértek csapást. Pakisztáni biztonsági ügynökök és katonai vezetők úgy nyilatkoztak, hogy az áldozatok között nincs fontos célpont. 2008 óta az Egyesült Államok több mint 30 UAV csapást hajtott végre Pakisztán területén, melyet az afganisztáni ellenállók „hátországukként” kezelnek.


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem