biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Nanotechnológia a haderő szolgálatában, avagy "nano fenyegetés"? II/I.

2009 március 19. - 20:37 - Pető Gergő

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Az Egyesült Államok 2003-ban alapította meg az 50 millió dollár fejlesztési kerettel és 150 munkatárssal üzemeltetett ISN-t (Institute for Soldier Nanotechnologies), mely az első lépés volt ezen új tudományág integrálására a katonai használatba vett diszciplínák sorában. Mostanság midőn a közgondolkodásba is mindinkább befurakodnak a modern technológia vívmányai („21. századi technológiák” összefogó névvel ellátva), középpontba kerülnek az Internet, a robottechnológia, a klónozás, a génmanipuláció kérdései, ám kevés szó esik a nanotechnológiáról, még inkább a nanotechnológia katonai használatáról. És habár, egyszerűen fogalmazva, az „anyag atomi szintű manipulálása” érzékszerveink számára nem túl látványos, mégis páratlan lehetőségeket rejt magában.[]
Először is érdemes definiálni azt, hogy mi is pontosan a nanotechnológia. A témában szakértő, Bíró László Péter szavait idézve: „…a nanotechnológia a nagyon kis dolgok gyártásának tudománya. Valóban csupán ennyi lenne, egy még apróbb mikrotechnológia? Jogos a kérdés: akkor miért ez a nagy izgalom a nanotechnológia körül? Valójában jóval többről van szó, mint a miniatürizálás éppen soron következő lépcsőjéről. A nanotechnológia egy gyökeresen más technológia, amelynek vezérelvei alapjaiban térnek el az úgymond klasszikus technológiákétól. Míg a klasszikus technológiák az első kőszerszámok pattintásától napjaink integrált áramköréiig úgy állították elő a szükséges javakat, vagy azok részegységeit, hogy „kifaragták” őket egy nagyobb darab nyersanyagból, azaz egy tervhez viszonyítva eltávolították a „felesleget”, a nanotechnológia egészen más vezérelvek szerint alakul: atomonként akarja összerakni a dolgokat.” .1

Biró László Péter 1955-ben született Kolozsváron, 1979-ben szerzett fizikus oklevelet a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Fizika Karán. Egyetemi tanulmányai második évétől foglalkozik anyagtudománnyal: előbb egykristályok növesztésével, majd később félvezető vékony rétegek kutatásával. 1991-ben költözött Budapestre. 1998-ban szerzett PhD fokozatot a Budapesti Műszaki Egyetem mérnökfizikus szakán, majd 2005-ben elnyerte az MTA Doktora címet. Jelenleg az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete Nanoszerkezetek Osztályának vezetője.

Ezen túlmenően szükséges a mértékegységeket is tisztázni: 1 nanométer (nm) 10-9 méter, szemléletesebben fogalmazva 1 hajszál átmérője, 100.000-el elosztva.
De mi is az, amit a nanotechnológia a haderő számára ajánlani tud? 2003-ban az ISN munkatársai, természetesen helyenként kisebb túlzásokkal élve, a következő példákkal segítettek választ adni erre a kérdésre:
-A környezet színéhez alkalmazkodó rejtő öltözetet, vagy akár a fény manipulációját a katona „láthatatlansága” érdekében;
-A katona sérülése esetén merev rögzítő sínként viselkedő ruhát;
-A katonák ruhájába beépített szenzorokat, melyek folyamatosan figyelemmel kísérik, és mérik a harcos fizikai állapotát és helyzetét, valamint továbbítják a parancsnokság számára;
-Azonnali orvosi segítség lehetőségét a ruhába épített gyógyszeradagoló segítségével, ezen kívül a katona egészségügyi adatainak folyamatos közvetítését az orvosok irányába;
-Védelmet a radioaktív, biológiai és vegyi behatások ellen;
-Új anyagok előállítását, melyek nagyobb védelmet biztosítanak a lövedékek ellen.

Ezen lehetőségek leírása után természetesen sokan kapnak a fejükhöz hitetlenkedve hogy ezek az ígéretek inkább egy tudományos fantasztikus mű lapjaira tartoznak mintsem a valóságra. De ha a, minden bizonnyal propagandisztikus, és akaratlanul is túlzó elemeket kiszűrjük akkor is azt tapasztalhatjuk hogy a nanotechnológiai iparág mára – az eltelt 6 év alatt is – jelentős eredményeket tud felmutatni. A BBC 2008-as jelentése szerint 2007-ben a nanotechnológiai iparág piaca 11,6 milliárd dollár volt, 2008-ban, 2013 végére pedig 27 milliárd dollár körüli értékre számítanak az elemzők. E technológia jelenleg az informatika és az egészségügy területén kínálja a legnagyobb előrelépési lehetőségeket, tehát ezekben az iparágakba koncentrálódik a tőke nagy része. Katonai aspektusból nézve az Egyesült Államokban a 2005-ös évben2 a Deparment of Defense (DoD) 278 millió dollárt kapott katonai nanotechnológiai kutatásra, ehhez hozzájárult még a Department of Homeland Security mely további 1 millió dollárt kapott ilyen célra, mely az Egyesült Államok teljes nanotechnológiai költségvetésének körülbelül 28%-a. Ezen összegek nagy részét miniatűr szenzorokra, nagyobb sebességű számítógépes feldolgozásra, UCV -kre3, továbbfejlesztett virtuális valóság kiképzőrendszerekre, és az emberi képességek továbbfejlesztésére fordították. Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma (MOD) 1,5 millió fontot fordított katonai nanotechnológiai kutatásra. Svédország 11 millió eurót költött 2000 és 2005- között ilyen célú kutatásokra. Az Európai Unió költségvetési keretéből 65 millió euró áll rendelkezésre ahhoz, hogy fejlessze Európa gazdasági potenciáját a védelmi célú kutatás ágazatában. A jelentés ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy ez tartalmaz egy nem kifejezetten nanotechnológiai kutatást is, de jó pár millió egészen biztos ebben az irányban „köt ki”. Ily módon látható tehát, hogy az aktivitás nőttön-nő mind a civil, mind a katonai berkekben, miközben a közvélemény nagy része még mindig nem kap vagy nem akar kapni (vagy nem kaphat) kellő információt e témával kapcsolatosan.

Három jelentés áttekintése

Mindahhoz hogy képet alkothassunk azokról a fenyegetésekről és változásokról melyek ezen dinamikus fejlődést követik, három 2005-ös írást szeretnék segítségül hívni, természetesen csakis érintőlegesen a teljesség igénye nélkül. 2005. februárjában az Indiai Tudományegyetem (India Institute of Science) jelentést adott ki melyben nyomatékosan felhívták a világ figyelmét a nanotechnológia katonai (ide számítva a terrorista) alkalmazásának veszélyeire. Megjegyezendő, hogy ezen tanulmányok egy csapásra új biztonságpolitikai kérdéskört teremtettek. Figyelemreméltó kinyilatkoztatásokat tettek melyekben nano-botok (későbbiekben részletesebb kifejtésre kerül), nano-anyagok rémisztő hidegháborújáról, valamint „láthatatlan halálos nano-bombákról” beszélnek. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a nanotechnológia egyik fontos kérdésköre a nanométerben mérhető intelligens anyagok használata és fejlesztése. Mint minden tudományos felfedezést, a nanotechnológia eredményeit is lehet katonai célokra használni, támadó és védelmi célokra egyaránt. Az ISN munkatársai hivatalosan a védelmi módszereken dolgoznak, ahogy ezt az általuk fölhozott példákon is érzékelni lehet, vélhetőleg ugyanis rosszul mutatott volna, ha milliók halálát vizionálják munkájuk demonstrációjaképpen. Leszögezendő, hogy a tudósok által említett „nano-bot”– mely nano szintű irányítható robotot jelent – tulajdonképpen még fantasztikum. Ma a legkisebb irányítható robot 60 mikrométer hosszú – emberi haj vastagságú –, és 250 mikrométer széles, ám előrejelzések szerint már 15, de akár 10 éven belül is a polgári orvoslás eszközrendszerét gyarapíthatja.

A 2005-ös jelentést kiadó kutatók tartanak tőle, hogy nano szintű fegyverként alkalmazzák a közeljövőben ezeket a botokat, elképzelésük szerint biológiai vírusokhoz hasonlóan a levegőt átviteli közegnek használva. Azonban kifejezett előnyük a vírusokhoz képes hogy elméletileg irányíthatóak, míg a biológiai fegyverek nem irányíthatóak. Azért „elméletileg” mert még nincs erre alkalmas eszköz, csak a tervekben.
A két eljárás közötti lényeges különbség az, hogy míg a vírus bevetése után már irányíthatatlan, tehát a biológiai csapás nem „függeszthető fel”, vagy szüntethető be, addig a nano-botoknál meg kell hogy legyen a lehetőség erre, ugyanis utóbbiak esetében apró számítógépekről beszélünk. Úgy tekinthető kettejük különbsége egy képzeletbeli skálán, hogy míg a biológiai vírus a „tömegpusztító fegyver”, addig a nano-bot a „precíziós tömegpusztító fegyver” – vagy inkább a „szelektív tömegpusztító fegyver” –, mely egészen új trendet hozhat az erők egyensúlyára, az elrettentése épülő hidegháborús modellhez képest.
Ennek mintegy eredményeként a tömegpusztítást a lehető legnagyobb kontroll közepette lehet alkalmazni.
Míg egy hidrogénbombánál ez a kontroll rendkívül alacsony, a „nanovírus” csak a kiválasztott élőlényeket pusztítja el. Másképp fogalmazva, míg egy atomháború az emberiség teljes eltűnésével járna, tehát katonailag megnyerhetetlen, a politikaelmélet aspektusából professzionális politika számára pedig irracionális, addig egy nanobotokkal vívott háború, elméletben, megnyerhető hiszen képes akár a másik ország teljes lakosságát kiírtan úgy, hogy a Föld bioszférája jelentősen nem károsodik. Itt le kell szögezni, hogy ez csak egy elképzelt Földön működhet, mivel ez a gondolatsor azzal számol hogy a szemben álló országok csakis nanobot technológiát alkalmaznánk tömegpusztító fegyver gyanánt, tehát nem számol az atomfegyver arzenál bevetésével.
Az eddig leírt lehetőségek csak a kezdetét jelentik eme fegyver teljes képességeinek.

nanobot
Nanobot egy sejten (Fantáziarajz) (Forrás: uml.edu)

Még ugyanebben az évben (2005) egy NATO jelentés4 is hosszasan foglalkozott mind a civil mind, a katonai lehetőségekkel. A civil felhasználási lehetőségek közül is ismertetésre kerül néhány, ezzel lehetőséget adva, hogy az olvasó mélyebben megismerkedhessen a nanotechnológia tulajdonképpeni mibenlétével, valamint azzal, hogy mi számít „civil” és mi „katonainak”. Ezt viszonylag nehéz megítélni, hiszen a két kategória összemosódik. (Folytatjuk...)
___________________________________________
[1] http://www.mfa.kfki.hu/int/nano/magyarul/Nanotech-BLP.html; (Letöltés időpontja: 2009. március 5.) Biró László Péter „Nano + Technológia = Nanotechnológia?”
[2] Ezek az adatok a NATO 2005-ös „THE SECURITY IMPLICATIONS OF NANOTECHNOLOGY” jelentésében szerepelnek. Elérhető a http://www.nato-pa.int/Default.asp?SHORTCUT=677      címen. (Letöltés ideje 2009. március 6.)
[3] Unmanned Combat Vehicle – Dúrva fordításban „Ember nélküli harcjármű”
[4]
Lothar Ibrügger - „179 STCMT 05 E - THE SECURITY IMPLICATIONS OF NANOTECHNOLOGY”


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem