biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Nanotechnológia a haderő szolgálatában, avagy "nano fenyegetés"? II/II.

2009 március 20. - 22:39 - Pető Gergő

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Civil felhaszálási lehetőségek:

Lehetőség nyílik a szervezetbe precíziós hatóanyagok bevitelére mini nanogépek segítségével, ezen az elven pedig lehetőség nyílhat a rákos sejtek egyenkénti elpusztítására anélkül, hogy ezzel nagyobb károsodást idéznénk elő a beteg szervezetében. Még mindig ugyanezen az elven alapulva lehetőség nyílhat az emberi test manipulációjára, kiemelten az agy teljesítménynövelésére.

Katonai felhasználási lehetőségek:

„Valószínűleg a nanotechnológia drasztikusan fejleszti a háborús technológiákat.” Könnyebb, erősebb, hő ellenálló nanoanyagok állnak majd a haditechnika rendelkezésére. Gyorsabbá lehet tenni a katonai szállítást, erősíteni a páncélzatot, így jelentős mennyiségű energiát lehet majd megtakarítani. A nanoanyagok előnyös tulajdonságainak köszönhetően javulnak majd az erők/eszközök álcázási képességei is.
A nanotechnológia áttörést hoz az elektronikában is, kisebb de sokkal nagyobb teljesítményű számítógépeket lehet létrehozni, olyan parányi érzékelő szenzorokat és egyéb eszközöket, melyeket a katonai informatika – és nem csak pusztán az informatika – felhasználhat. Több információt lehet tárolni és nagyobb hatékonysággal lehet azokat kiértékelni, ennek köszönhetően a felderítési és nyomon követési képesség jelentősen növekedhet.[]
Az elektronika fejlődésével a precíziós fegyverek tovább növekedhet, valamint a ma még nem precíziós fegyverek is azzá válhatnak. Tovább növekszik a kommunikációs rendszerek, és a virtuális kiképzőprogramok hatékonysága.
A nanoszenzorok, és számítógépek méretüknél fogva számtalan katonai eszközbe válnak beépíthetővé – például lövedékbe, egyenruhába, fegyverbe –, ezzel mintegy intelligens eszközök születnek. E gépforradalom természetesen nem hagyja érintetlenül a robotok „piacát” sem, szó szerint idézve: „Néhány még futuristább elképzelés autonóm harci robotokat és a mesterséges intelligencia katonai használatát látja előre a nanotechnológia fejlődésének következtében.”

Talán furcsán hangzik, ám a nanotechnológia a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban is jelentős változást okozhat. Egyfelől fejlődhet az atomfegyverek élesítő és fegyverzeti rendszere, másrészről – Dr. André Gsponer, a genovai székhelyű Független Tudományos Kutatóintézet igazgatójának, véleménye szerint – a nanotechnológia fejlődésének következtében az atomfegyverek miniatűrizációjában új távlatok nyílnak meg. Ezeken túlmenően ezen tömegpusztító fegyverek a hő és radioaktivitás ellenálló új nanoanyagok megjelenésével biztonságosabbá is tehetőek.
A nanotechnológia fejlődésével létrejöhetnek az ún. „negyedik generációs atomfegyverek”, vagyis a „kis hatókörzetű, tiszta fúzió-cellás nukleáris bombák”, amik vagy nem, vagy csak kis mértékben tartalmaznak hasadóanyagot. Ezeket a bombákat kivállóan lehetne alkalmazni talajon áthatoló (nukleáris) rakéták gyártásához.
A nanotechnológia katonai alkalmazása hasznos eszközöket ígér a hátország védelmének megteremtésében, valamint a proliferáció elleni harcban is. Az érzékeny, és olcsó nanotechnológiai alapú szenzorok már molekuláris szinten képesek érzékelni a radioaktív, vegyi, vagy biológiai fegyverek jelenlétét. Ez rendkívül fontos, mivel ezen fegyverek egyes ágensei rövid idő alatt iszonyatos pusztítást képesek végrehajtani az élő szervezetben, tehát életbevágó korai felismerésük. A nanoszenzorokat százával lehetne elhelyezni tömegtartózkodásra alkalmas helyeken, iskolákban, kormányzati épületekben, tömegközlekedési csomópontokban, ezzel pedig elképzelhetetlen mértékben lehetne javítani biztonságukat. Egyes nanoanyagok ezen kívül képesnek látszanak arra, hogy a biológiailag, radioaktívan, vagy vegyileg szennyezett területeket megtisztítsák.

A „nanobot-koncepció” egyik sarkalatos és sokat támadott eleme, a replikáció. Azok a kutatók, akik a nanobot megvalósításán fáradoznak kifejtették, hogy a minirobotnak képesnek kell más botokat létrehoznia, tehát a replikációra. Hozzá kell tenni, hogy ez a nanotechnológiai kutatások legfuturistább célkitűzéseinek az egyike, ám mivel a NATO jelentés is megemlíti így semmiképp sem kerülhető ki ezen koncepció beemelése ezen írásba. A NATO jelentésbe bekerült kutatói vélemények legtöbbje a katonai tendenciák alakulását a nanotechnológia primátusában vizsgálja, mely valószínűsíti hogy a fejlődés üteme a következő: Konvencionális haderő --> Hibrid (robot-ember) haderő5 --> Robottöbbségű haderő --> Mini (nano) Robothaderő.
A legszélsőségesebbnek mondható vélemény Mark Avrum Gubrud-nak volt a marylandi egyetemről, aki azzal érvel hogy a tradicionális nukleáris arzenál elavul mert nem képes egyértelmű győzelmet biztosítani használójának. Véleménye szerint „Nem lesz valószínű hogy stabil fegyveres békét lehet fönntartani nanotechnológiával felfegyverzett riválisok között!”. Számolni lehet a terrorista szervezetek és az ellenséges nagyhatalmak növekvő fenyegetésével, mivel e technológia hatékonyabbá teszi a vegyi és biológiai hadviselést is. A jelentés kiemeli, hogy annak ellenére, hogy a nanofegyverek betörése a haderő szervezetébe elemi változásokat okoz, nem hozza magával automatikusan a konvencionális fegyvernemek eltűnését. Légierőre, tengerészetre és szárazföldi csapatokra a jövőben is ugyanolyan szükség lesz, mint eddig, annak érdekében, hogy elvégezhessék csak rájuk jellemző küldetésüket. E gondolatmenetet követve az ideális haderő, a makor-, mikor- és nanofegyverek arányos egyvelegéből fog állni.
Taktikai szempontból a nanotechnológia előretörése lehetőséget nyújt hogy a konvencionális – „nem-nano” – erő szükséglet radikálisan csökkenjen, köszönhetően például a nanoszenzoroknak melyek szemmel tartják az emberek helyett is a terepet. William Schneider, a Defense Science Board elnöke, úgy fogalmazott hogy „A nanoszenzorok eltüntetik a háború ködét! A szenzorok sokasága lehetővé teszi a parancsnok számára, hogy teljes képet kapjon a csatatérről.”. Egyértelműen figyelmeztetnek azonban arra a veszélyre amit, egy önmagát szaporítani bíró nanobot elszabadulása okozhat., valamint az eddigi nukleáris arzenál okozta erőegyensúly felborulásának lehetőségére. Dr. Altmann véleménye szerint az is veszélyes lehet, hogy a katonai gondolkodás, és egy esetleges nanobot haderő struktúrája is megkívánná a magas szintű gép autonómiát a gyorsaság érdekében, ám egy ilyen autonómia rendkívül veszélyes lehet, mert nincs tökéletes rendszer így, egy kiseb rendszerhiba is végzetes következménnyel járhatna. A jelentés végül azon konzekvencia levonásával zárul hogy mihamarabb nemzetközi felügyelet alá kell helyezni a nanofegyverkutatást, illetve fokozni kell az ez irányú törekvéseket.

A harmadik írás John McGuiness ezredes 2005 januárjában született „Nanotechnológia: A következő ipari forradalom – Katonai és társadalmi hatások”6 , mely kiterjedtebb szempontból vizsgálja a nanotechnológia megjelenésével járó változásokat, mind társadalmi, mind gazdasági, mind egészségügyi, és természetesen védelmi aspektusból. Leszögezi, hogy a hamis biztonságérzet nem szabad, hogy a technikai fölény elvesztésével járjon Amerika számára. Biztosra veszi, hogy a nanotechnológia bevonása a háborúba más színezetet ad a konfliktusoknak, főleg, hogy ezen fegyverek nagy valószínűséggel elterjednek a világon. Ez esetben szerinte még kritikusabb megőriznie hazájának tudományos fölényét. Továbbá az a veszély is fenyeget, hogy a nanotechnológia vívmányait olcsó hagyományos fegyverek gyártására használják, így a világban még inkább megjelenik az olcsó és hatékony fegyver, ezzel hatalmas fegyverkezési hullámot indítva el. Mivel a nanoeszközök nagyrészt vizuálisan észrevehetetlenek, így kiválóan alkalmasak szabotázs feladatok végrehajtására, mint például az élelmiszerek megmérgezésére, a civil társadalomra mért terrorcsapásra, kereskedelmi központok elleni akcióra, ráadásul a nanoeszközöket a szokványos kémiai, biológiai, radioaktív szenzorok nem veszik észre. Tart tőle hogy ezen eszközökkel drámai pszichológiai csapást lehet mérni az Egyesült Államok lakosságára. Kiemeli, hogy Irán is heves érdeklődést mutat a nanotechnológia katonai felhasználása iránt, állítása szerint összesen 200 milliárd riált – körülbelül 25 millió dollárt – fordítanak nanotechnológiai, és biotechnológiai kutatásokra. Másik veszélyes országnak Kínát jelöli meg, mely erőfeszítéseiről az Egyesült Államok nem sokat tud. Köztudott, hogy a kínai vezetés érdeklődik a nukleáris fegyverek kora utáni technológiák iránt és megalapították a „Project 863”-at mely nano fegyverek kutatásával foglalkozik, s céljuk egy olyan nanotechnológiás módszer kialakítása, mellyel elpusztítható vagy lebénítható egy nukleáris tengeralattjáró. A szerző szerint fontos, hogy a felderítésben új módszereket vessenek be, annak érdekében, hogy föl lehessen ismerni a nanotechnológiai kutatások melegágyait. Fel kell deríteni, hogy a felfedezett technika fejlettebb szintű-e a sajátjuknál és ki kell deríteni e fejlettség forrásait is. Õ is beszámol a már említett témákról, kihangsúlyozza a gyalogság új testpáncéljának fejlesztését, mely gyorsabbá/mobilabbá teszi a gyalogságot, ugyancsak megemlíti a negyedik generációs atomfegyvereket. Kijelenti, hogy a nanotechnológia átok és áldás is egyszerre, ám ha a megfelelően alkalmazzák, akkor katonai túlerőt ad, ám ezért cserébe nagy mennyiségű beruházást követel. A szerző úgy véli, hogy ha Amerika nem megfelelően áll hozzá ehhez a kérdéshez, akkor 20 éven belül elveszítheti a katonai és gazdasági dominanciáját a világban. Azt tanácsolja, hogy ezt a tudományágat kitüntetett támogatás és figyelem övezze…

Összegzés

Eme adatrengeteg összefoglalása érdekében érdemes először is azokat az irányokat csoportosítani, melyen ez az új tudományág halad, különben elveszünk a futurista ötletek és a már éppen tesztelés alá vett technikák között, vagy esetleg „egy kalap alá vesszük” az ambiciózus terveket, és a már éppen a megvalósulás határán lévő tudományos eredményeket.
A három jelentés végigtekintésekor érezhetően túl nagy súllyal esett latba a nanobotok által várhatóan jelentő veszély, és figyelembe kell venni a nanotechnológia számára nem a nanobotok a most következő aktuális lépcsőfok. Prognosztizálhatóan e technológia először a defenzív oldalát mutatja meg, ugyanis tudományosan ez a könnyebben kivitelezhető. A mai kutatások elsődlegesen a nanotechnológia védelmi funkcióit keresik, mely a hadsereg számára nagyobb biztonságot ad a csatatéren, illetve fönntartja a hátország biztonságát, és szenzorokkal felügyeli azt.
Az eddigiek gyakorlatiasabb szemléltetéséhez a következő videók megtekintése ajánlott.7 (A videó lejátszásához QuickTime szükséges)

Ez a videó azon amerikai tervet demonstrálja, miszerint a gyalogságot új8, nanotechnikára alapuló védőfelszerelésekkel látják el, melyek radikális változást hozhatnak a gyalogság taktikai alkalmazásában. Az első, gyakorlatba is átültetett áttörések e téren (is) már megtörténtek, az MIT9 két tudósa beépítette (az ISN-el koperációban) a Kevlar védőmellénybe a „nanoszemcsés kabátot”, mely így könnyebb lett és 50-szer erősebb is10 . Működési elve a videón látható metódust követi. A beépített mágnes az anyagot, mikor a felhasználójának szüksége van rá, megszilárdítja, míg normál helyzetben szinte cseppfolyós állapotban van. A katona maga aktiválhatja dinamikus páncélzatát, ha lövéseket hall, vagy ha veszélyes szituációba kerül. Ám ez a testpáncél még csak kezdetleges prototípusa annak a magasan összetett védőeszköznek melyet az ISN tervez, amely nagyjából így fog kinézni.

ISN gyalogsági védőpáncél
Az ISN által elképzelt egész testfelületet óvó gyalogsági védőpáncél (Forrás: nanowerk.com)

Összegzésként megállapítható, hogy ha jelenleg nem is jelent kifejezetten fenyegetést a nanotechnológia hatalmas ütemű fejlődése, 10-20 éven belül komplex biztonsági problémát okozhat, melyre tudatosan készülni kell. Az, hogy (várhatólag) új tömegpusztító fegyver lép be a biológiai, vegyi, és atomfegyverek mellé az semmiképpen sem örömteli esemény, ám az egész problémának csak egy része, mely minden bizonnyal követni fog a még csak előre sejthető (vagy nem is sejthető) problémák és jelenségek sorozata…

________________________________________________

[5] Ezt szakértők 2030 körülre jósolják, ebben hivatkoznék a 7. Tudományos Robothadviselési Konferencián elhangzott Dr. Várhegyi István és Dr. Vass Sándor által
készített „Haditechnikai eszközök fejlesztési trendjei a 2010-2030-as időszakra” című előadásra. Elérhető a http://www.zmne.hu/tanszekek/ehc/konferencia/robot7.html címen.
[6] McGuiness John P. - „Nanotechnology: The next industrial revolution – Military and societal implications” 2005 Január
[7] Letöltés ideje: 2009. március 7.
[8] Letoltés ideje: 2009. március 6.
[9] Massachusetts Institute of Technology
[10] Letöltés ideje: 2009. március 7.

Felhasznált források és további hasznos linkek:

2. NATO jelentés
3. jelentés teljes anyaga
Fedcenter.gov
mfa.kfki.hu
nanowerk.com
Massachusetts Institute of Technology - ISN
kurzweilai.net
isa.org
indiadaily.com
nato.int
sciencentral.com
aepi.army.mil



Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem