biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 2009. március 16-22.

2009 március 23. - 23:48 - Pető Gergő

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Március 16-án a volt amerikai alelnök, Dick Cheney azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok biztonsága megsínylette Obama elnök lépéseit. Méltatta saját (a Bush adminisztráció) sikereiket, különösen kiemelve Irak demokratizálását, mely szerinte azért különösen fontos, mert a Közel-Kelet „szívében” hoztak létre egy demokráciát. Továbbá fájlalta, hogy a jelenlegi elnök nem fordít elég figyelmet a terrorizmus elleni harcra, és hibás lépésnek nevezte Guantanamo bezárását is. Ugyanezen a napon az amerikai hadsereg bejelentette, hogy egy iráni UAV-t lőttek le Irak területén 60 mérföldre északkeletre Bagdadtól. Az amerikai erők úgy gondolják, az egység felderítő munkát végzett, és egyáltalán nem véletlen, hogy átlépte a határt. Véleményük szerint ennek még ahhoz is köze lehet, hogy Irán pénzzel, kiképzéssel és fegyverekkel látja el a síita szélsőségeseket, akik Irak területén az Egyesült Államok csapatait támadják. Obama elnök pénteken (március 20.) videó üzenetében nyitottságot ígért Teherán számára, ám másnap (március 21.) az iráni vezetés elutasította az Egyesült Államok közeledését: Ali Hamenei, a legfőbb iráni vallási vezető úgy nyilatkozott, hogy az amerikai politikában nincs valódi változás, csak a szavak szintjén. Kifejttette, hogy az iráni népet nem lehet megijeszteni, és az Egyesült Államoknak be kell fejeznie a más népek belügyeibe való beavatkozást. Viszont azt ígérte, hogy az iráni vezetés figyelni fogja az új amerikai adminisztráció lépéseit és megváltoztatják álláspontjukat, ha úgy találják, hogy az valóbban változott.[]
Március 21-én a CIA új igazgatója Pakisztánban tárgyalt, miután az egyik tartományi hadúr nemtetszésének adott hangot az Egyesült Államok növekvő rakétatámadásaival kapcsolatban, melyeket tálib és al-Kaida célpontok ellen hajtanak végre Pakisztán területén. Leon Panettának ez volt az első hivatalos útja, mióta elfoglalta hivatalát. Az Egyesült Államok a Pakisztánban tapasztalható politikai nyugtalanság leküzdésére koncentrál, ami ha figyelembe vesszük, hogy Pakisztán rendelkezik nukleáris fegyverrel, rendkívül fontos a regionális és globális biztonságra nézve. Az országban jelentős problémát jelent a szélsőségesen iszlamista felkelők tevékenysége, az afganisztáni tálib felkelők hátországuknak tekintik Pakisztánt. Panetta Új-Delhibe érkezve magas rangú indiai tisztviselőkkel folytatott megbeszélést, ezen szóba került a novemberi mumbai-i mészárlás, melyet feltehetőleg pakisztáni bázisú terrorista csoportok hajtottak végre.

Balról: Leon Panetta a CIA új vezetője
A kép bal oldalán Leon Panetta, a CIA új vezetője. (Forrás: huffingtonpost.com)

Az igazgató szombat este Pakisztán államfőjével, Yousuf Raza Gilanival találkozott, aki fölhívta az Egyesült Államok figyelmét arra, hogy meg kéne oldani az országa és India között 60 éve húzódó vitát a megosztott Kasmír régióval kapcsolatban. Az államfő közölte, hogy csak e kérdés megoldása után képesek elemi erővel a terrorista csoportok tevékenységével kapcsolatos problémákkal törődni.
Március 18-án Észak-Korea bejelentette, hogy visszautasítja az Egyesült Államok által felajánlott segítséget, mely a kommunista országba küldendő élelmiszerszállítmányokról szólt, és követelték 5 amerikai elosztó csoport távozását. A visszautasítás ellenére amerikai szakértők biztosnak tartják, hogy az ügy mögött inkább politikai, mintsem racionális indíttatás áll. Vagyis nyilvánvaló, hogy Észak-Koreában kritikus az élelmezési helyzet, és a vezetés nem képes gondoskodni az ország 23 millió lakosáról. Az 1990-es években 2 millió áldozatot írnak az éhezés számlájára az országban. Múlt hétfőn az Egyesült Államok bejelentette, hogy hajlandó 500.000 tonna élelmet szállítani az országba, ha Észak-Korea aláveti magát nukleáris programja nemzetközi kivizsgálásának. Másnap (március 19.) Észak-Korea azt nyilatkozta, hogy a kezükre került 2 amerikai újságíró a kínai- észak-koreai határon. Az Egyesült Államok szöuli nagykövetsége és a dél-koreai külügyminiszter azonban úgy nyilatkozott, hogy nincs (hivatalos) adata eltűnt újságírókról. Tehát az ügy mögött rejlő esetleges igazság továbbra is homályban marad, felvetve az észak-koreai politikai célzatú blöff lehetőségét.
Pénteken (március 20.) Észak-Korea újra megnyitotta a forró drótot Dél-Koreával. A vonalat március 3-án zárta le a kommunista ország, arra hivatkozva, hogy a közös amerikai, dél-koreai hadgyakorlat egy észak ellen irányuló invázió főpróbája. Ez a mostani fejlemény reményt adhat arra, hogy a helyzet normalizálódik a két ország között (például ha Észak-Korea nem fenyegetőzik a polgári gépek lelövésével).
Március 17-én a francia nemzetgyűlés bizalmat szavazott Francois Fillon kormányának. A miniszterelnök maga kért bizalmi szavazást, mivel Nicolas Sarközy bejelentette, hogy országa vissza akar térni a NATO-ba, mint teljes jogú tag (ez szakítást jelent a régi külpolitikai áramlattal szemben, mely Franciaország önálló képességeit helyezte előtérbe). Franciaország Charles de Gaulle elnök döntése nyomán 43 éve nem szerepel a NATO katonai szervezetében.
Március 17-én Dimitry Medvegyev, Oroszország miniszterelnöke bejelentette, hogy bővíteni kívánják az orosz haderőt, mert fenyegetve érzik magukat a növekvő NATO terjeszkedéssel szemben. Ugyan kiemelte, hogy Oroszország békés viszonyra akar törekedni az új Obama adminisztrációval, ám (úgy fogalmazott) ennek ellenére nem nézhetik tétlenül, hogy Washington befolyása egyre emelkedik a poszt-szovjet államokban. Az orosz miniszterelnök kijelentette, hogy az a fő, hogy növeljék az orosz hadsereg harckészségét, de legelőször is a stratégiai nukleáris arzenált szeretnék fejleszteni. Április 1-jén Londonban fog találkozni Medvegyev és Obama, hogy egyeztessenek a problémás kérdésekben. Washington szóvivője, Robbert Gibbs még aznap leszögezte, hogy a NATO nem jelent fenyegetést Oroszország számára, mivel védelemre kialakult szervezet. Geoff Morell, a Pentagon szóvivője úgy nyilatkozott, hogy szerinte ez azt is jelenti, hogy Medvegyev nem az Egyesült Államokat fenyegeti modernizációs törekvéseivel, beszéde inkább a „hazai közönségnek” szólt. Gibbs kifejezte, hogy Obama elnök már várja a Londoni találkozót orosz kollégájával. Oroszország annak idején erősen tiltakozott Grúzia és Ukrajna esetleges NATO tagsága ellen, sokan a grúziai háborút is egyfajta területkijelölő háborúnak vélik, ahol is az orosz vezetés kinyilvánította, hogy mit tűr meg és mit nem. Ezt alátámasztani látszik, hogy a háború után Ukrajna NATO tagságának terve is a háttérbe szorult. Március 21-én Lavrov, Oroszország külügyminisztere országa nemtetszését fejezte ki azért, mert véleményük szerint a NATO játssza a legfőbb szerepet Európa biztonságában, szomszédjaikat pedig úgy kezelik, mintha még mindig a hidegháborús időket élnénk. Továbbá az volt a véleménye, hogy az Európai Unió és a NATO tisztességtelen mértékben avatkozik be Oroszország szomszédjainak ügyeibe.
Pénteken (március 20.) az Európai Unió bejelentette, hogy közelebbi politikai kapcsolatra törekszik 6 poszt-szovjet álammal (Ukrajnával, Azerbajdzsánnal, Grúziával, Örményországgal, Fehéroroszországgal és Moldovával), és kereskedelmi segítséget ad nekik. Újra megismételték Oroszország azon kérését, hogy hozzanak létre egy új európai biztonsági koncepciót, mert jelenleg is (érzésük szerint) a hidegháborús doktrínák érvényesülnek ezen a területen. „A NATO bombázta Jugoszláviát bármilyen legális engedély nélkül. Ez zavart minket. A NATO úgy kezeli magát, mintha bárkit megítélhetne bármiért!”- panaszolta Lavrov. Javier Solana, az Európai Unió Tanácsának főtitkára véleménye viszont az, hogy az egy „nagyon intelligens felállás”, hogy az Egyesült Államok az európai biztonság garantálója. Felhívta a figyelmet, hogy Európának és Amerikának késznek kell lennie az oroszokkal való megegyezésre. Grúzia miniszterelnöke, Mikhail Saakashvilli úgy nyilatkozott, hogy az Unió által meghirdetett „Keleti partnerségi” program a 6 országgal „Kiemelkedő lépés a biztonság létrehozása felé, mely végső soron gazdasági felvirágzást fog teremteni a régiónkban!”.
Mihail Saakashvilli
Mihail Saakashvilli, Grúzia miniszterelnöke és az augusztusi grúz-orosz háború egyik főszereplője üdvözölte az EU "Keleti partnerségi" programját. (Forrás: mediafax.ro)


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem