biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 2009. március 23-29.

2009 március 29. - 23:28 - Pető Gergő

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Az Észak-Koreában fogva tartott 2 újságíró ügyében ezen a héten előrelépés történt: Robert Wood, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője nyilvánosságra hozta, hogy országa megkérte az Észak-Koreában tartózkodó svéd diplomatákat, hogy próbáljanak valamit tenni Laura Ling és Euna Lee kiadatásának ügyében (az Egyesült Államoknak hivatalosan nincs diplomáciai képviselete Észak-Koreában). Mindkét riporter a volt amerikai alelnök, Al Gore San Francisco-bázisú online médiájának, a Current TV-nek a munkatársai. Ellenben a feszültség tovább nőtt Észak-Korea, Japán és az Egyesült Államok között annyira, hogy március 27-én a japán haderőt készültségbe helyezték azzal a paranccsal, hogy semmisítsenek meg minden olyan rakétát vagy rakétaszármazékot, amely az ország területére veszélyes lehet. Ugyanis valószínűnek tartják, hogy az észak-koreai vezetés fegyverkísérletet akar végrehajtani. A kommunista vezetés csak annyit közölt, hogy a következő hét elején műholdat fog földkörüli pályára állítani (Április 4. és 8. között), és fönnáll a lehetősége, hogy a hordozórakéta darabjai Észak-Japán területén érnek földet. Yasukazu Hamada, Japán védelmi minisztere közölte, hogy rakétaelhárító eszközöket helyeznek készenlétbe, és két hadihajót vezényelnek Japán és Észak-Korea közé. Az Egyesült Államok (is) provokációnak tartja a kísérletet, és két rakétaelhárító rendszerrel felszerelt torpedórombolóját kivezényli az észak-koreai part közelébe. A japán kormány szóvivője Takeo Kawamura pénteken nyugalomra szólított fel, és közölte, hogy nem valószínű, hogy veszélyes rakétaszármazékok érnének földet Japán területén. A feszültség akkor kezdett emelkedni, amikor (már ezen a héten) olyan jelentések keltek szárnyra, hogy Észak-Korea észak-keleti partjánál rakétakilövést készít elő.[]
Március 27-én amerikai hivatalos források megerősítették, hogy az Egyesült Államok és Kirgizisztán további tárgyalásokat folytat a manasi légi bázis további fenntartása érdekében. Ugyanis a kirgiz kormány 180 napot adott az amerikai bázis személyzetének a távozásra, pedig most, hogy Barack Obama 30.000 fős csapaterősítést rendelt Afganisztánba, a légi bázis fontos lenne a csapatok utánpótlásának szempontjából. A bázis megközelítőleg 500 mérföldre található Afganisztántól, és minden hónapban 15.000 ember és 500 tonna ellátmány halad át a bázis területén. Érdekes, hogy a bázis bezárásáról a kirgiz kormány azután döntött, hogy 2,15 milliárd dolláros támogatást kaptak Oroszországtól (talán nem véletlen).
Március 27-én kormányközeli lapok megerősítették, hogy Oroszország új atommeghajtású tengeralattjárók építésén dolgozik, melyeket új típusú atomtöltetű cirkálórakétákkal szerelnek föl. A Védelmi Minisztérium közlése szerint a 6 darabos tengeralattjáró széria első darabja (a „Severodvisk”) 2011-re áll csatarendbe, a maradék 5 pedig 2017-ig elkészül. Medvegyev miniszterelnök nemrégen bejelentette, hogy nagyméretű katonai fejlesztéseket irányoznak elő, különös tekintettel az orosz nukleáris erő részére (vélhetőleg ez már ennek a projektnek a része). Még decemberben Nikolai Makarov tábornok úgy nyilatkozott, hogy Oroszország számára létfontosságú az ütőképes taktikai atomarzenál, mivel ezzel ellensúlyozhatja a NATO jelentős előnyét a konvencionális fegyverek tekintetében. A taktikai atomfegyvereknek kisebb a hatótávolsága, mint interkontinentális társaiknak, és ezeket arra tervezték, hogy háborús körülmények között a csapatok támogatására vagy ellenséges csapatok megsemmisítésére vessék be őket. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió még 1991-ben egyezett meg arról, hogy kivonják a nem stratégiai atomtölteteket a haditengerészet egységeitől, ezt Oroszország 2006-ban semmissé tette, mert tengeralattjáróit ilyen fegyverekkel kívánta felszerelni. A hét elején Oleg Burtsev, a haditengerészet vezérkari főnöke úgy nyilatkozott, hogy a taktikai atomfegyverek jelentősége az orosz haditengerészetben valószínűleg növekedni fog. Burtsev fontosnak tartja, hogy ezen eszközök hatótávolsága és találati pontossága javuljon. A Védelmi Minisztérium nem nyilatkozott az üggyel kapcsolatban. Ugyanezen a napon a Kreml hivatalosan is nyilvánossá tette azokat a terveket (további információ itt), melyek egy sarkvidéki katonai haderő felállítását vázolják. Ezen jelentés valószínűsíti, hogy a Föld földerítetlen földgáz- és kőolaj-tartalékának több mint 25%-a ezen a területen „lapul”, és mivel a Föld általános felmelegedésének következtében a jégmezők határa visszaszorul, ezek a területek ipari kiaknázására is lehetőség nyílik.

A sarkvidék valószínűsített földgáz és kőolaj készletei
A sarkvidék valószínűsített kőolaj és földgáz készlete. (Forrás: wordpress.com)

A globális felmelegedés hatása különös tekintettel a jégvonal visszahúzódására.
A jégvonal visszahúzódása is a globális felmelegedés eredménye. (Forrás: wordpress.com)

Az Egyesült Államok, Kanada, Norvégia, Dánia és Oroszország már bejelentette igényét a sarkvidéki területekre. Az orosz vezetés azzal indokolta jogos követelését a sarkvidéki területre, hogy az igazából Szibéria kiteljesedése, mely így országukhoz tartozik. Fontos megjegyezni, hogy Oroszországnak különösen fontos az új lelőhelyek felderítése, mivel az ország bevételeinek egy fontos hányadát a gázbevételek adják. A Kreml számításai szerint 2020-ra a sarkvidék Oroszország „fő nyersanyagbázisa” lesz. Valószínűsítik, hogy a sarkvidéki tengerfenék 9-10 milliárd tonna kőolajat tartalmaz, mely idővel kitermelhető lesz. Fontosnak tartják a megfelelő struktúrájú, felszerelésű katonai erő létrehozását, hogy érdeküket ezen a területen is érvényesíteni tudják. Még 2007-ben történt, hogy egy orosz mini-tengeralattjáró elérte a sarkvidék tengerfenekét, miközben persze tudományos vizsgálatokat végzett. Egy fém dobozt dobott a tengerfenékre, mely egy orosz zászlót tartalmazott. Anderi Nesterenko, az orosz Külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy „A NATO növekedő aktivitása a sarkvidék területén elmoshatja a konstruktív együttműködést a part menti államok között.”. A NATO sem tétlenkedik: januárban a NATO már tartott Izland fővárosában, Reykjavikban egy találkozót, melynek kiemelt témája a sarkvidék militarizálásának veszélye. Jaap de Hoop Scheffer, a Szövetség főtitkára javasolta, hogy a nyugati szövetségnek nagyobb figyelmet kéne fordítania erre a régióra. Összefoglalva az eddig elmondottakat, a sarkvidéki terület valószínűleg a jövőben kiemelkedő fontosságot fog kapni a nagyhatalmak egymás közötti rivalizálásában.
Március 29-én az „Information Warfare Monitor” kanadai munkatársai bejelentették, hogy nagy kiterjedésű kínai cyber-kémhálózatot fedeztek fel, mely bizonyíthatóan (és akkor arra is gondolni kell, amit nem sikerült bizonyítani) 103 ország gépeire végzett betörést, 1295 feltört gépet találtak. Célországok ebben a tekintetben: Irán, Banglades, Litvánia, Indonézia, Fülöp-szigetek, Brunei, Barbados, Buthan. Találtak továbbá feltört gépeket külügyminisztériumokban is. Célországok: India, Dél-Korea, Indonézia, Románia, Ciprus, Málta, Thaiföld, Tajvan, Portugália, Németország, Pakisztán. Ezen kívül a Dalami Láma számítógépébe is betörtek. Ha egy gépet feltörtek, akkor olyan programot telepítettek (mailware), mely folyamatosan küldte nekik az adott gépre fölvitt adatokat. A tudósok azonban nem biztosak a hackerek motivációjában, és nem tuják megítélni, hogy maga a kínai kormány állt-e az akciók mögött. Bármennyire is egyértelműnek (legalább is valószínűsíthetőnek) tűnhet az olvasó számára, hogy a kínai kormány áll e mögött (mint az Észtország elleni orosz cyber-támadás esetében), mégis érdemes egy pillanatra azzal a gondolattal is eljátszani, hogy nem kormány közeli csoportok a felelősek, hanem mindössze új típusú információs bűnszövetkezetek. Habár önálló cikket követelne a kérdés kifejtése, mégis látni kell, hogy a katonai akciók Alfája és Omegája a pénz. Két dolgot érdemes e tekintetben mérlegelni: egy vadászrepülőgép milliárdokba kerül, míg egy számítógép internetes kapcsolattal pár tízezerbe, az informatikus szakemberek képzése pedig akár önerőből is folyhat, főleg az Interneten található hatalmas szakanyagból. Tehát az önszerveződő körök (esetleg „terrorista típusú” célokkal) kialakulása nem ütközik nagyobb akadályokba. A kínai kormány természetesen elutasította az ellenük irányuló vádakat. A brit Cambridge egyetem kutatócsoportja is együttműködött a kutatócsoporttal.
Március 23-án kalózok támadtak japán, görög és hong-kongi szállítóhajóra Szomália partjai közelében. Egy kis csónakkal megközelítették a hajókat, és tüzet nyitottak rájuk automata fegyverekkel és RPG páncéltörő rakétákkal (mind a három támadást ugyanezzel a módszerrel követték el). Szerencsére senki sem sérült meg a támadásban. Hivatalos szervek elmondták, hogy múlt évben több mint 100 esetben ért támadás hajókat ebben a térségben. A rendet kínai, amerikai, brit, francia és német hadihajók próbálják fenntartani, több-kevesebb sikerrel.


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem