biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

NATO Hírfigyelő - 2010. június - augusztus

2010 augusztus 31. - 13:15 - Csiki Tamás

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Partnerkapcsolatok
Június 7-8-án vezető marokkói tisztségviselők látogattak a NATO brüsszeli főhadiszállására, ahol a Szövetség transzformációjának a Mediterrán térségre, a Mediterrán Dialógusra gyakorolt hatását vitatták meg, beleértve a katonai és tudományos programokat, valamint az egyes államokkal kialakított kapcsolatot, a hírszerzési információ-megosztást és a polgári válságkezelési együttműködést is.
 
Június 3-án Orbán Viktor magyar miniszterelnök tett látogatást a NATO főtitkáránál, melynek során az afganisztáni és koszovói magyar szerepvállalást és a szövetség jövőjét is megvitatták. Rasmussen főtitkár elismerően szólt a koszovói és afganisztáni teljesítményről, ugyanis a nehéz pénzügyi helyzet ellenére Magyarország mindkét misszióban „derekasan helytállt”. Szintén nagyra értékelte a Pápai Légibázis szerepét a szövetség C-17-es stratégiai szállító repülőgépeinek állomásoztatásában, ami egyben a tagállamok sikeres pénzügyi együttműködését is példázza.
A miniszterelnök a közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta: „Magyarország a Szövetség elkötelezett tagja, és mindig úgy tekintett a NATO-ra, mint a transzatlanti együttműködés megtestesítőjére, amely számunkra biztonságunk alapköve. … Ezért megértjük azt is, hogy a NATO-nak időnként nehéz műveletekben is részt kell venni, mint amilyen az afganisztáni is. Ahhoz, hogy a Szövetség kiérdemelje a figyelmét és tiszteletet, időnként bizonyítania kell, hogy valóban a világ egyik leghatékonyabb szervezete. Ezért kell sikeresen befejeznünk az afganisztáni műveletet is, amelyben Magyarország továbbra is elkötetelezett partner marad.
 
Orbán Viktor és Anders Fogh Rasmussen Brüsszelben
Orbán Viktor Brüsszelben találkozott Anders Fogh Rasmussennel. (Forrás: nato.int)
 
 
Június 15-én az örmény főváros, Jereván látta vendégül az Észak-atlanti Együttműködési Tanács szemináriumát, melynek témája a polgári lakosság tájékoztatásának, a közkapcsolatok alakításának hatékony módszerei voltak, különösképpen a NATO műveletei és a védelmi reform tekintetében. E kérdés különös jelentőséggel bír a stratégiai koncepció tárgyalási fázisában és a novemberi csúcstalálkozóhoz közeledve – hangsúlyozta Jean-Francois Bureau főtitkár-helyettes. E tárgyalások végeredménye és azok közvetítése a tag- és partnerállamok lakosai felé a biztonságukat meghatározó kérdések – például a rakétavédelem, a NATO-orosz kapcsolatok, a válságkezelő műveletek vagy az 5. cikkely értelmezése – jelentősége miatt meg fogja határozni a NATO-ról kialakult képet és a lakosság jövőbeli támogatását. Örményország a NATO egyre aktívabb partnerévé válik: jelenleg és a közeljövőben 38, a szövetséggel közös program részese, és szeptember 11-17 között a NATO „Armenia-2010” polgári válságkezelési gyakorlatának is helyt ad. A gyakorlatot az Euro-Atlantic Disaster Response Coordination Centre (EADRCC) vezetésével rendezik meg Arzni városában, ahol 15 ország képviselői vesznek részt a földrengés következményeit – sebesültek, menekültek, infrastrukturális károk, vegyi és radioaktív szennyeződés – szimuláló gyakorlaton; további 11 nemzet pedig megfigyelőket küld.
Június 16-án Montenegró, június 18-án Macedónia vezető tisztségviselői tárgyaltak Rasmussen főtitkárral csatlakozással kapcsolatos terveikről. Milan Rocen montenegrói külügy-, és Boro Vucinic védelmi miniszter Brüsszelben az Észak-atlanti Tanács képviselőivel tárgyaltak, melynek során a főtitkár elismerően minősítette az ország Partnerség a Békéért (PfP) programban való részvételét 2006 óta, valamint a védelmi szektor reformja során elért eredményeket, illetve köszönetet mondott a balkáni és afganisztáni műveletekben való részvételért, és tárgyalópartnereit biztosította a Szövetség további támogatásáról. Június 18-án pedig Anders Fogh Rasmussen látogatott el Skopjéba, ahol Macedónia tagsági terveiről a következőképpen nyilatkozott: „Az Önök országát a lehető leghamarabb szeretném közöttünk látni, mint a Szövetség tagját. Ennek érdekében proaktív hozzáállásra van szükség a felek részéről… Bizonyos helyzetekben bátor politikai döntést kell hozni minden félnek, hogy országuk elérje stratégiai célját és a NATO, valamint az Európai Unió tagjává váljon” – utalt a Macedónia és Görögország közötti névhasználat miatti konfliktusra. (Görögország esetleges jövőbeli területi igények elkerülése végett nem fogadja el, hogy Macedónia egy szomszédos görög tartomány nevét (Makedónia) viselje, hanem ragaszkodik a Macedónia, Volt Jugoszláv Tagköztársaság (FYROM) megnevezéshez, és amíg ez a névvita nem oldódik meg, vétójával akadályozza az ország euro-atlanti integrációját.)
Június 23-24-én magas rangú izraeli szakértők tettek látogatást az Institute for National Security Studies képviseletében a brüsszeli főhadiszálláson, hogy a NATO stratégiájának Mediterrán Dialógust illető vonatkozásait, a terrorizmus elleni harcot és az Oroszországgal fenntartott kapcsolatot vitassák meg.
Július 7-én az Észak-atlanti Tanács is Macedónia tagságának támogatása mellett foglalt állást, amikor Antonio Milososki külügy- és Zoran Konjanovski védelmi miniszterek tárgyaltak Brüsszelben, és beszámoltak a Tagsági Akcióterv (MAP) keretében végzett tevékenységről.
A májusi brit parlamenti választásokat követően július 12-én több brit vezető tisztségviselő kíséretében tárgyalt az új brit miniszterelnök David Cameron és a NATO főtitkára, Anders Fogh Rasmussen. A megbeszélés fő kérdése Afganisztán volt, ahol Nagy-Britannia meghatározó katonai erővel (9500 fő) képviselteti magát.
 
David Cameron és Anders Fogh Rasmussen
David Cameron kinevezése után először találkozott egyik meghatározó partnerével, a NATO főtitkárával. (Forrás: nato.int)
 
Július 14-én az Észak-atlanti Tanács Bosznia-Hercegovina küldöttségével is tárgyalt az Egyéni Tagsági Akcióterv (IPAP) részleteiről. Az ország MAP-tagsági kérelmét korábban határozatlan időre elutasították, melynek oka a biztonsági szektort érintő további reformok szükségessége volt. Júliusi találkozójukon a megkezdett folyamat továbbvitelét javasolták az önálló állami cselekvőképesség és az intézményrendszer megszilárdítása érdekében.
Július 24-25-én Giampaolo di Paola, a NATO Katonai Bizottságának elnöke Moszkvában tárgyalt Nyikolaj Makarov hadseregtábornokkal, az orosz fegyveres erők Egyesített Vezérkarának Főnökével. Az orosz fél által szervezett találkozón elsősorban a katonai együttműködés lehetséges formáit és a NATO-Oroszország Tanács munkáját egyeztették. A Tanács 2010-es Munkatervének feladatai között szerepelt a logisztikai együttműködés, a terrorizmus elleni közös fellépés, kutatás-mentési együttműködése és kalózellenes műveletek, egyúttal pedig a 2011-es Munkaterv lehetséges együttműködési területeit, azok elmélyítését is vizsgálták.
A gyakorlati együttműködés újabb eredményeként a NATO és orosz haditengerészeti parancsnokok találkoztak július végén az Ádeni-öbölben a kalózkodás elleni tapasztalatcsere kapcsán. Micheil Hijmans komodor, a NATO állandó haditengerészeti ereje 2. kötelékének (SNMG 2) parancsnoka és Vlagyimir Kondratov, az Orosz Haditengerészeti Harccsoport parancsnoka a holland zászlóshajó, a HNLMS De Zeven Provinciën fedélzetén találkoztak, miután a két kötelék júniust követően újabb alkalommal találkozott egymással. Július 1-jén Hollandia vette át a britektől a 2. NATO Standing Maritime Group vezetését, amely az Operation Ocean Shield keretében az Ádeni-öböl és a Szomáli-medence vizeit ellenőrzi és biztosítja a kalóztámadások ellen. Az Ocean Shield mandátuma 2012 decemberéig szól, és jelenleg mind az Európai Unió, mind több partnerország, így India, Japán, Malajzia, Dél-Korea, Szaúd-Arábia, Ausztrália és Kína hadihajó is részt vesznek a műveletben.
Marc Perrin de Brichambaut, az EBESZ főtitkár tartott beszédet július 28-án az Euro-atlanti Együttműködési Tanács képviselőinek, majd találkozott Claudio Bisogniero NATO főtitkár-helyettessel. Beszédében de Brichambaut rámutatott, hogy mindkét szervezet nyitott fórumként biztosít lehetőséget tag- és partnerországainak, hogy a biztonsági fenyegetések széles körét illetően konzultáljanak. Ezúttal elsősorban Közép-Ázsia, Afganisztán és Kirgizisztán helyzetéről tárgyaltak a felek.
Giampaolo di Paola augusztus 4-én Ausztráliába, majd augusztus 6-án Új-Zélandra látogatott, ahol a védelmi minisztériumok vezető tisztségviselőivel és a katonai vezetés prancsnokaival találkozott, hogy a térség biztonsági helyzetét és a NATO Globális Partnerség programját megvitassák. Ausztrália a legnagyobb hozzájáruló a nem NATO-tagállamok közül az ISAF misszóban (1455 fő), melyért a Katonai Bizottság elnöke ismételten köszönetet mondott. Ezt követően a Canberrai Egyetemen tartott előadást az új stratégiai koncepcióról. Két nappal később hivatalos látogatásának részeként már az Aucklandi Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének hallgatóit tájékoztatta a NATO műveleteiről, az afganisztáni biztonsági helyzetről és a globális partnerekkel kialakított kapcsolatról. (Új-Zéland 205 fővel vesz részt a műveletben.)
 
Di Paola damirális és David Hurley altábornagy
Di Paola admirálist David Hurley altábornagy ausztrál vezérkari főnök fogadta. (Forrás: nato.int)
 
A pakisztáni árvizek okozta katasztrófahelyzetre reagálva augusztus 22-én elindultak az első NATO-segélyszállítmányok az országba, miután a pakisztáni kormány augusztus 7-én hivatalosan is nemzetközi segítséget kért.A válsághelyzetben nyújtott segítséget az Euro-Atlantic Disaster Response Coordination Centre (EADRCC) koordinálja, melynek részeként augusztus 22-én Gelsenkirchenből a Szlovákia által felajánlott segély, augusztus 27-én pedig Lipcséből mintegy 100 tonna szállítmány indult útnak Iszlamabád felé.
 
 
ISAF és Afganisztán
Az afganisztáni művelet a megfelelő irányba halad” – mondta beszédében június 1-jén Anders Fogh Rasmussen a NATO Parlamenti Közgyűlése előtt Rigában, ahol Valdis Zatlers litván elnökkel és Valdis Dombrovski miniszterelnökkel is találkozott. „Célunk politikai” – mondta, és az államberendezkedés politikai alapjait megreformáló stratégia nyomon követhető a Helmand és Kandahar tartományokban zajló folyamatokon. Mindezt a június 2-4. közötti megbékélési tanácskozás (jirga) előzményeként is hangsúlyozta, amelynek során első alkalommal gyűlnek össze helyi afgán vezetők, hogy a társadalmi megbékélésről és a harc beszüntetésére hajlandó szélsőségesek reintegrációjáról egyeztessenek.
A Hamid Karzai elnök által összehívott kabuli gyűlésen több mint 1200 afgán törzsi és vallási vezető képviseltette magát, hogy közösen fogadják el a megbékélési programot annak érdekében, hogy ellenzéki csoportokkal és mérsékelt, a tálibokat támogató fegyveresekkel jussanak megegyezésre a már elért alkotmányos és politikai eredmények megóvásával. Korábban 2010 áprilisában szövegezték meg az Afganisztáni Béke és Reintegrációs Program alapját jelentő dokumentumot. (Elérhető itt.)
 
Megbékélési gyűlés Afganisztánban
A megbékélési gyűlésen több mint 1200 helyi vezető vett részt. (Forrás: abdulhadihairan.com)
 
A béke-jirga által most elfogadott nyilatkozat 2. és 8. pontja szerint „a kormánynak a jelen megbékélési jirga határozatai értelmében el kell indítania a folyamatot, amely kialakítja az állandó nemzeti békestratégiát. … A fegyveres felkelőknek fel kell hagyniuk az erőszakkal és minden olyan cselekménnyel, amelyek honfitársaink halálához és az infrastruktúra pusztításához vezetnek, valamint fel kell számolniuk minden kapcsolatot az al-Kaidával és a regionális terrorista hálózatokkal. A nemzetközi közösségnek komoly lépéseket kell tennie az afgán nemzeti biztonsági erők felszerelése, kiképzése és megerősítése érdekében. Hossz távú nemzetközi elkötelezettségre van szükség Afganisztánban annak érdekében, hogy az ország elkerülje a regionális konfliktusba sodródást, így meg kell akadályozni a külföldi fegyveresek beszivárgását és koordinálni kell a regionális együttműködést. Sürgetjük a nemzetközi közösséget, hogy teljes mértékben támogassa ezt a békefolyamatot. Az afgán kormányak pedig, az afgán nép támogatásával javítania kell a kormányzást és növelnie a korrupció elleni fellépést…” (A zárónyilatkozat (nem hivatalos fordítása) elérhető itt.)
A NATO és Pakisztán kész tovább mélyíteni a politikai párbeszédet – számolt be a Szövetség hivatalos honlapja azt követően, hogy június 4-én Josuf Raza Gilani pakisztáni miniszterelnök és kormányküldöttsége tett látogatást Brüsszelben és találkozott a főtitkárral, valamint az Észak-atlanti Tanács tagjaival. A megbeszélés természetesen a terrorizmus elleni fellépésre és az afganisztáni biztonsági helyzetre összpontosított. „A legnagyobb megelégedésünkre szolgál a NATO és Pakisztán között kialakított rendszeres konzultáció a közös érdekek minden szintjén. Minden közös problémát illetően szeretnénk együttműködni a NATO-val, különösképpen a terrorizmus elleni háború terén” – nyilatkozott Gilani miniszterelnök. (2009 júniusában a pakisztáni elnök, majd 2010 februárjában a külügyminiszter járt Brüsszelben ez ügyben, míg 2010 májusában Robert Simmons főtitkár-helyettes egyeztetett Iszlamabadban.) A politikai párbeszéd fokozása érdekében július 12-15. között pakisztáni parlamenti képviselők látogattak Brüsszelbe és a Szövetséges Műveleti Parancsnokságra (ACO) Monsba.
Azt követően, hogy június 21-én a főtitkár a 300. Afganisztánban elesett brit katonáról emlékezett meg, június 23-án az ISAF erők prancsnokának, Stanley A McChrystal tábornoknak a távozása keltett jelentős nemzetközi visszhangot. Ezzel kapcsolatban Rasmussen főtitkár hangsúlyozta, hogy a kialakított stratégia nem változik, annak végrehajtása haladéktalanul folyik tovább. A NATO civil főképviselőjének személye ezzel egyidőben nem változott.
McChrystal tábornok utódja július 4-től David Petraeus tábornok, az Egyesült Államok Központi Stratégiai Parncsnokságának (CENTCOM) előző parancsnoka, akinek korábbi iraki főparancsnoksága (2007-2008) idején a sikeres Surge, azaz a biztonsági helyzet stabilizálása és a vallási-etnikai szekták között elért relatív megbékélés teremtette meg széles körben elismert hírnevét. Petraeus tábornok július 1-jén látogatott el a NATO Brüsszeli központjába, ahol találkozott a főtitkárral, az Észak-atlanti Tanács tagjaival, valamint az ISAF-hez hozzájáruló országok képviselőivel.
Július 20-án több mint 70 ország képviselőinek részvételével külügyminiszteri konferenciát rendeztek Kabulban, amely az első ilyen nagyságrendű és jelentőségű rendezvény az országban, amelyet már az új afgán kormány szervezett és bonyolított le. A Hamid Karzai afgán elnök és Ban Ki-Mun ENSZ főtitkár által elnökölt konferencia a januári londoni Afganisztán-konferencia döntése értelmében került megrendezésre, hogy fél év elteltével felülvizsgálják az elért eredményeket és kialakítsák a helyi szintű megoldásokat a stabilitás megteremtése és a fejlődés beindítása érdekében. Karzai elnök beszédében áttekintette e feladatokat, amelyek a politikai vezetés és a nemzetközi közösség előtt állnak. A kabuli konferencia több téren újabb elemekkel erősítette meg a nemzetközi szereplők elkötelezettségét, ahogy azt a Zárónyilatkozat is rögzítette:
  • A felek elkötelezik magukat amellett, hogy a biztonsági helyzet függvényében fokozatosan adják át a vezetést az afgán nemzeti biztonsági erőknek úgy, hogy 2014 végére minden katonai műveletet az afgán erők hajtsanak végre az országban. Ennek elősegítése érdekében fokozzák a biztonsági erők kiképzését és felszerelését, így összlétszámuk 2011 októberére a terv szerint el fogja érni a 300.000 főt.
  • A felek elkötelezik magukat a jó kormányzás, az igazságos jogrendszer, az alapvető emberi jogok – így a nők jogainak – betartása mellett.
  • A tárgyaló felek megegyeztek a 2006-ban elfogadott Afgán Nemzeti Kábítószer Ellenes Stratégia felülvizsgálatában és az ENSZ felügyeletében e munka során.
  • Az afgán kormány meghatározta a Nemzeti Prioritások Programját is, amely a gazdaság beindításához szükséges legfontosabb lépéseket rögzíti, beleértve a pénzügyek hatékonyabb, átláthatóbb és célszerűbb kezelését. Ennek fejében a nemzetközi közösség támogatni fogja az új programokat, és a felek ígéretet tettek, hogy a fejlesztési támogatások és segélyek 50%-át a központi kormányzaton keresztül fogják kifizetni.
  • Az afgán kormány ismertette a Nemzeti Megbékélés és Reintegráció Programját (APRP).
A konferencián a NATO főtitkára kifejezte a NATO tagállamok és a művelethez hozzájáruló országok fennálló erős elkötelezettségét a biztonsági helyzet javítása mellett: „Az NATO által vezetett ISAF művelet 112.000 főre bővült, 46 ország csapatainak részvételével, mi a következő hónapokban tovább fog emelkedni. Ez azonban nem csak a számok kérdése. Miközben itt beszélek, most is fiatal férfiak és nők járják az utcákat és a vidéket afgán partnereikkel, hogy megvédjék az afgán állampolgárokat, kiképezzék az afgán katonákat és rendőröket. Ne feledkezzünk meg mindazokról, akik életüket vesztették vagy megsérültek feldatuk teljesítése közben… mert ez a misszió nem választás kérdése, hanem szükségszerűség. Az ISAF mérete és feladatrendszere időről időre változik és változni is fog – de csak akkor ér majd véget, ha afgán partnereink képesek lesznek önállóan fenntartani az ország biztonságát. Mindannyian azt akarjuk elérni, hogy ez a nap minél előbb eljöjjön – ezért üdvözlöm a ma az afgán kormányzat által kidolgozott és a jelenlévők által elfogadott menetrendet.
 
 
A tagállamok védelmi miniszteri találkozója: 2010. június 10-11.
Június meghatározó eseménye a NATO védelmi minisztereinek találkozója volt Brüsszelben, mely alkalommal az afganisztáni és koszovói műveleteket, a szervezeti reformot, a rakétavédelem kérdését és a stratégiai koncepció több lényeges pontját vitatták meg. Szintén összeült a NATO-Ukrajna és a NATO-Grúzia Bizottság. (A találkozó zárónyilatkozata elérhető itt.)
A találkozón mondott megnyitó beszédében Anders Fogh Rasmussen Afganisztánnal kapcsolatban a Szövetség elsődleges feladatának nevezte meg, hogy megteremtsék az ország szuverenitásának helyreállításához szükséges képességeket. Másnap valamennyi, az ISAF-hez hozzájáruló ország (46 nemzet) képviselőjével folytatott ülésen is a vezetés és hatalom átadásának módjáról, az afgán biztonsági erők kiképzéséről folyt a vita. A megbeszélés kezdetén az ISAF erők főparancsnoka, Stanley McChrystal tábornok és Mark Sedwill polgári főképviselő dott helyzetjelentést, melyben nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy a jelenlegi stratégia csak lassan és fokozatosan vezethet eredményre, melynek tartósságát is biztosítani kell – ennek alapja pedig a stabil és legitim politikai rendszer.
A hatalomátadás három kulcsfontosságú tényezőjére hívta fel a figyelmet Anders Fogh Rasmussen: „Először is, a vezetés átadása nem jelenti erőink teljes kivonását. Az jelenti, hogy feladatunk súlypontja áttevődik az afgán erők támogatására, hosszútávú kiképzésére, a tanácsadásra és felszerelésre. Másodszor, mind a katonai mind a polgári feladatok terén megfelelő feltételeket kell teremteni annak érdekében, hogy az országban végbe ment átalakulás tartós és visszafordíthatatlan legyen. Harmadszor, ezeket a feltételeket a lehető leghamarabb ki kell alakítanunk.” Ezzel megegyezően az afgán védelmi miniszter, Abdul Rhim Wardak tábornok is úgy fogalmazott, hogy „a vezetés átadását folyamatként, és nem egy elszigetelt egyedi eseményként értelmezzük.” E folyamat kulcsaként az afgán biztonsági erők kiképzésére tekintenek a felek, amelynek terén még mindig hiányosságok tapasztalhatóak: a 2011 márciusára szükségessé váló 2123 katonai és rendőrségi kiképzőből még mindig 450 fő hiányzik a tagországok részéről.
 
A NATO védelmi miniszterei 2010. június 10-én
A védelmi miniszterek ülése 2010. június 10-én. (Forrás: nato.int)
 
A találkozót követően nyilatkozott Robert Gates, az Egyesült Államok védelmi minisztere is, aki további szilárd elkötelezettséget kért a tagállamok képviselőitől. A megbeszélés után kiadott nyilatkozatában arról számolt be, hogy „öt dologban általános egyetértés alakult ki a résztvevők között: erőfeszítéseink a megfelelő irányban haladnak; az előttünk álló út hosszú és nehéz lesz; a sikerhez szükséges tényezők – katonai és polgári erők, stratégia, az afgán kormányzat teljesítőképessége – növekszenek és erősödnek; visszanyertük a kezdeményezést; és végül, lassan de biztosan, egyben fenntartható módon haladunk célkitűzéseink felé. … Ezt a decemberi helyzetjelentés alapján tudjuk majd értékelni, és addig még – ahogy mondtam – hosszú és nehéz út vár ránk.
A NATO pénzügyi és szervezeti reformjával kapcsolatban elmondta: „Egy ideje tisztában vagyunk vele, hogy a NATO túlzottan nagy infrastruktúrával és idejét múlt vezetési és parancsnoki struktúrával működik, amely kevéssé felel meg a modern követelményeknek. Sok esetben a jelenlegi körülmények azt a politikai szükségszerűséget tükrözik, hogy a Szövetség kézzel foghatóan jelen legyen a földrajzi térben, ezzel támasztva alá egyes politikai irányvonalakat. A keserű igazság azonban az, hogy nem engedhetjük meg magunknak tovább, hogy a NATO munkahely-teremtő programként funkcionáljon. Ezért minden a parancsnoki struktúrát érintő reformnak a valós katonai követelményeken és igényeken kell nyugodnia, amely biztosítja a rugalmas felépítést, a fenntartható működést és hatékony katonai erőt, valamint a sikeres alkalmazás lehetőségét is. Egy példát kiemelve: a NATO 14 különböző ügynökségét, amelyek 5 milliárd dolláros költségvetéssel működnek, három ügynökségbe fogjuk átszervezni – emellett pedig arra bíztattam a főtitkárt, hogy a nemzetközi civil törzs létszámát is csökkentsék.
A június 10-i munkavacsorán a Szövetség szervezeti reformját és az anyagi források szűkösségét vitatták meg a felek. Ennek részeként már megállapodás született a védelmi költségvetések átstrukturálásáról, amelynek eredményeképpen 1,5 milliárd euróval csökkennek a kiadások, míg a költségvetés többi tétele esetében prioritásokat állítottak fel és javítani kívánják a kiadások áttekinthetőségét is, miközben a különböző bizottságok és munkacsoportok számát is negyedével csökkentik a brüsszeli nemzetközi törzsön belül. A védelmi miniszterek döntöttek arról is, hogy októberben esedékes következő találkozójukra előkészítik a Szövetség vezetési struktúrájára és különböző ügynökségeire vonatkozó reformelképzelést, amelynek részleteit így szintén el tudják majd fogadni a novemberi lisszaboni csúcstalálkozón az új stratégiai koncepció részeként.
Ugyancsak június 10-én üléseztek azon NATO- nem NATO-tagállamok (összesen 37 nemzet) képviselőivel, akik hozzájárulnak a balkáni KFOR művelethez. Ismét kinyilvánították, hogy a KFOR átalakítása egy kisebb méretű és mobil biztonsági erővé a megfelelő módon folyik, és addig marad az országban, amíg azt a biztonsági helyzet szükségessé teszi.
A Szövetség hadszíntéri rakétavédelmi programját illetően a felek megerősítették, hogy Európa országai továbbra is növekvő fenyegetéssel néznek szembe egy potenciális rakétatámadás lehetősége miatt. A jelenleg fejlesztés alatt álló rendszer kiterjeszthető lesz a tagállamok teljes területe fölé, amely 900 millió lakos védelmét jelenti majd. Ennek becsült költsége a fejlesztést követően további 200 millió euró, amelyet a tervek szerint a 28 tagállam közösen, 10 évre elosztva finanszírozna. Erről a lépésről a novemberi csúcstalálkozón születhet döntés.
A NATO-Ukrajna Bizottság találkozóját fokozott várakozás előzte meg amiatt, hogy az ország tavasszal hatalomra került politikai vezetése kifejezte egyértelmű szándékát, hogy nem kíván a Szövetség tagjává válni és az együttműködés jelenlegi szintjének fenntartása mellett nem fog tovább közeledni felé. A megbeszélésen sor került Ukrajna műveleti szerepvállalásának, az Éves Nemzeti Program, valamint az ehhez kapcsolódó védelmi reform megvitatására is. A NATO-Grúzia Bizottág ülésére június 11-én került sor, ahol Bachana Akhalaia grúz védelmi miniszter beszámolt a védelmi együttműködés keretében folytatott programokról.
 
 
Úton az új stratégiai koncepció felé
Június 2-án a bukaresti Romániai Aspen Intézetben zajlott nemzetközi konferencia, amely a formálódó stratégiai koncepció kidolgozása kapcsán azt vizsgálta, hogy milyen szerepet kell vállalnia a szövetségnek a kiberbiztonság terén. Több, mint 100 résztvevő képviseltette magát az informatikai- és a bankszektor, a hírszerző ügynökségek, illetve nemzetközi szervezetek részéről, meghatározó alapnak tekintve a NATO Szakértői Csoportja által májusban nyilvánosságra hozott jelentést és ajánlásokat, amely szerint: „A NATO-nak fokoznia kell erőfeszítéseit annak érdekében, hogy választ tudjon adni a kommunikációs és vezetési rendszereit fenyegető kibertámadásokra, azaz hozzásegítse a tagállamokat, hogy megelőzzék az ilyen támadásokat, és megfelelő képességeket hozzanak létre ezek elrettentésére és kivédésére.
Ezt követően június 15-18. között újabb szakértői konferencia zajlott Tallinban a Kiberbiztonsági Kiválósági Központ szervezésében, amelyen a problémakör stratégiai, taktikai, technikai és jogi aspektusait is megvitatták. A Kiválósági Központot 2008-ban hozták létre, egy évvel azután, hogy az egész észt államigazgatást megbénító kibertámadást szenvedett el az ország 2007. április 27-én. A társfinanszírozó országok között megtalálható Észtország, Lettország, Litvánia, Németország, Olaszország, Szlovákia és Spanyolország. (A konferencia honlapja elérhető itt.)
Június 6-10. között a globális klímaváltozás hatásait és az adaptáció lehetőségeit vizsgálták a NATO Science for Peace and Security (SPS) Programme támogatásával szakértők az izlandi Hella városában. A több mint 50 előadóval megrendezett konferencia és szakértői műhely célja az volt, hogy egy több kritériumon nyugvó, számos kockázati tényezőt figyelembe vevő kockázatelemző döntéshozatali mechanizmust alakítsanak ki.
Június 15-én Helsinkiben a Katonai Bizottság Giampaolo Di Paola admirális vezetésével tartotta meg Strategic Military Partner Conference 2010 elnevezésű, éves tervezési konferenciáját. A rendezvény célja idén a stratégiai koncepció katonai vonatkozásainak értékelése volt a tagállamok és partner országok vezérkari főnökei által.

Transcript:
A NATO és Svédország: régi partnerek, új kilátások?Optimizmus - vagy realizmus?Biztonság a számokban? A NATO és partnerei


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2020 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem