biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

EU Figyelő - 2010. július

2010 szeptember 07. - 01:16 - Vajkai Edina

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Július 1-től Spanyolországot váltva Belgium tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét. A belső feszültségekkel küzdő Belgium pozitívan néz az következő fél év elé annak ellenére, hogy előreláthatóan legkorábban csak szeptember környékén fog felállni az új nemzeti kormány.

A belga elnökség programja illeszkedik a spanyol-belga-magyar elnöki trió elképzeléseibe, ennek köszönhetően biztosítja a folytonosságot. A programban a jelenlegi helyzetre való tekintettel kiemelt szerepet kapott a gazdasági válság és következményeinek leküzdése. Az elnökségi program öt fő pont köré csoportosul: társadalmi-gazdasági ügyek, szociális ügyek, környezet és klímaváltozás, igazság- és belügy, valamint az Európai Unió külkapcsolatai (bővítéspolitika, Európai Külügyi Szolgálat).
Az Európai Parlament plenáris ülése július 8-án elfogadta az Amerikai Egyesült Államok felé történő banki adatmegosztási egyezmény (közismertebb nevén SWIFT-egyezmény) új verzióját. Mint közismert, négy hónappal azelőtt a képviselők nem fogadták el az eredeti tervezetet, mivel úgy vélték, hogy az nem biztosította volna megfelelően az európai polgárok védelmét. Hosszas tárgyalásokkal elérték, hogy a vonatkozó banki adatok ne válogatás nélkül kerüljenek át az gyesült Államok illetékes hivatalaihoz.
 
EU USA segíti egymást
Segítsük egymást …? (Forrás: acus.org)
 
A tervezet 484 igen szavazattal 109 ellenében, 12 képviselő tartózkodása mellett. Az egyezmény megszavazását támogatók elérték, hogy az amerikai mintához hasonlónak az EU is fel fogja állítani saját, a terrorizmus finanszírozását nyomon követő programját. Ezáltal lehetővé válik majd, hogy csak és kizárólag azokat az adatokat kell továbbítani az Egyesült Államoknak, melyek szorosan köthetők a terrorizmushoz. További újdonság, hogy az egyezmény kibővíti az Europol jogkörét: jogosultságot ad neki az USA felé történő adatküldés leállítására, amennyiben úgy ítéli meg, hogy nem jogos adatlekérésről van szó.
Az Európai Unió pénzügyminiszterei július 13-án, az Ecofin Tanács ülésén végleg áldásukat adták az euró Észtországban történő bevezetésére, melynek dátumául 2011. január 1-jétt jelölték meg. A miniszterek 15,6466 észt koronában határozták meg az átváltási arányt egy euró értékét tekintve. Ezzel Észtország lesz majd az euro-zóna 17. állama. Utoljára Szlovákia csatlakozott ez eurót használó országokhoz 2009-ben.
A European Stability Initiative (ESI – Európai Stabilitási Kezdeményezés) nevű, non-profit politikai kutatóintézet nemrégiben nyilvánosságra hozott egy, a Macedónia és Görögország között fennálló névvita megoldására vonatkozó javaslatot. Az intézet kutatói azt javasolják, hogy Macedónia EU-csatlakozásától tegye függővé az ország nevének megváltoztatását. Bár az ötlet elsőre furcsának tűnhet, Szkopje élénk érdeklődést mutat a kezdeményezés iránt, ami akár utat is nyithat az ország Európai Uniós csatlakozása felé. A két ország közötti vita hosszú ideje tart, és a Macedónia csatlakozása előtt álló legnagyobb akadálynak tűnik. A balkáni ország által használni kívánt név („Macedón Köztársaság”) ugyanis Görögország heves ellenállásába ütközik.
Noha a Nemzetközi Valutaalap 0,4 százalékos gazdasági visszaesést jósolt 2010-re Spanyolországnak, egyes elemzők azonban úgy vélik, hogy az ország labdarúgó-világbajnokságon elért sikere olyan eufóriával tölti el az országot, hogy akár 0,7 százalékos gazdasági növekedést is produkálhat. Közgazdászok úgy vélik, hogy az ország nemzeti válogatottjának sikere olyan kollektív örömöt vált ki a spanyolokból, ami megnöveli a fogyasztói bizalmat és az egy háztartásra eső kiadásokat. Az ABN Amro holland elemzői közölték, hogy a világbajnok ország gazdasági növekedése jelentősen felülmúlja a döntőben alulmaradt országét. Az elemzők véleménye szerint a jelenséget azzal lehet magyarázni, hogy a győztes ország a nemzetközi figyelem központjába kerül, ezért ebben az időszakban sokkal könnyebben köttetnek meg a beruházási-, valamint gazdasági megállapodások.
Július 13-án a Francia Nemzetgyűlés (Assemblée Nationale) elfogadta azt a jogszabályt, melynek értelmében akár meg is büntethetik azokat a muszlim nőket, akik teljes hosszúságú fátylat viselnek Franciaországban. A szabály életbe lépésének feltétele, hogy az Alkotmányos Tanács és szeptemberben a Szenátus is jóváhagyja. Ha ez bekövetkezik, Franciaország lesz a második európai ország, ahol muszlim nők nem viselhetnek burkát vagy nikábot.
 
Az iszlám által előírt női viseletek
Az iszlám vallás egyes előírásai a nők testének és arcának takarását követelik meg, aminek következtében számos ruhadarabbal találkozhatunk: a hidzsáb, a csador, a nikáb és a burka viselése azonban több európai országban ellenérzést váltott ki a lakosságból nőjogi és biztonsági megfontolásokat hangoztatva. (Forrás: courrierinternational.com)
 
Franciaországban él Nyugat-Európa legnagyobb muszlim közössége, mintegy öt millió fő, ebből becslések szerint 2000 nő visel az arcot teljesen elfedő fátylat. A jogszabályt megszegőkre meglehetősen kemény szankciók várnak: 150 eurós (közel 42000 forintos) pénzbüntetést kell fizetniük, vagy pedig egy „állampolgársági kurzuson” kell részt venniük. A törvény értelmében az is büntethetővé válna, ha valaki mást kényszerít arra, hogy takarja el arcát. Ilyen esetekben akár egy éves börtön-, vagy 30.000 eurós pénzbüntetés is lehet a következmény. Természetesen nem tartozik a törvény hatálya alá, ha valamely művészeti eseményen (színház, fesztivál), vagy pedig karneválon kerül elfedésre az arc.
A szavazáson a Nemzetgyűlés 335 igen és egy nem szavazat ellenében elfogadta a javaslatot, azonban a zöldek és a szocialisták tartózkodtak. Az Államtanács, az ország legmagasabb szintű tanácsadó testülete azonban megkérdőjelezi, hogy a tiltás összeegyeztethető-e az ENSZ emberi jogi konvenciójával, valamint a francia alkotmánnyal. Az Európa Tanács is aggodalmának adott hangot: elutasítják a tervezetet, mivel a fátyolviselést a nők alapvető jogának tartják. A tervezetet támogatók azonban azzal érvelnek, hogy az arcot teljesen elfedő ruházat lealacsonyítja a nőket és biztonsági kockázatot jelent. A döntést az Amnesty International is elítélte: „Az arc elfedésének teljes tiltása sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és a szabad vallásgyakorlás jogát azon nők esetében, akik burkát vagy nikábot hordanak identitásuk, vagy hitük kifejezéseképpen” – mondta John Dalhuisen, az Amnesty európai irodájának szakértője.
Július 21-én Herman van Rompuy az Európai Tanács elnöke találkozott Doris Leuthard svájci államfővel, hogy egyeztessenek az Európai Unió és Svájc közötti kapcsolatokról, illetve azok újratárgyalásáról. A találkozó utáni sajtótájékoztatón és az azt követő sajtónyilatkozatban van Rompuy kihangsúlyozta, hogy az Európai Unió és Svájc nagyon szoros partneri kapcsolatban állnak, valamint kiemelte azt is, hogy Svájc az Unió egyik fő kereskedelmi és befektetési partnere. Azzal a lépéssel, hogy Svájc csatlakozott a schengeni övezethet, ez a jó kapcsolat még szorosabbra fűződött. A találkozó során a résztvevők áttekintették a két ország között korábban megkötött bilaterális egyezményeket, és megállapították, hogy ezeket mindenképpen felül kell vizsgálni és némiképpen át kell alakítani. Azért is lenne szükséges ez az újraszabályozás, mert a jelenlegi helyzetben Svájcban nem automatikus a jogszabályok elfogadása és átültetése, és emiatt gyakran problémás az új szabályozók bevezetése.
Július 28-án Nicolas Sarközy francia köztársasági elnök bemutatta a bűnözés csökkentésére kidolgozott intézkedés-csomagot, ami az úgynevezett „vándorló lakosságot” célozza, és külön figyelmet szentel a roma közösségekre. Sarközy elnök tervei között szerepel, hogy 300 illegális tábort zárat be, és kiutasítja Franciaországból az összes olyan, Romániából és Bulgáriából érkezett romát, akik valamilyen szabálysértést vagy bűncselekményt követtek el. Az intézkedés-csomag tartalmaz továbbá egy csereprogram-tervezetet román és francia rendőrök számára; illetve utalásokat tesz arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi hatóságok vezetésével célzottan fogják ellenőrizni a drága személyautóval rendelkező romákat.
A francia államfőt az késztette az intézkedéscsomag összeállítására, hogy a közelmúltban 50 „vándorló ember” (akiket Franciaországban gens du voyage-nak hívnak) kifosztott több magánbirtokot, valamint egy rendőri hivatalt Saint-Aignanban (Franciaország középső részén), hogy bosszút álljanak annak a 22 éves fiúnak a haláláért, akit a rendőrség lőtt le.
Románia és Bulgária 2007-es EU-csatlakozását követően a francia kormány megtagadta a bolgár és román állampolgároktól a szabad munkavállalást, akik éppen e lépés miatt kénytelenek nyomornegyedekben élni.
 
Cigányok Franciaországban Cigányok Franciaországban
Több száz, „gens du voyages” lakókocsipark és ideiglenes telep alakult már ki az áttelepülő közösségek tagjaiból Franciaországban (Forrás: isere.pref.gouv.fr és souklaye.wordpress.com)
 
Az intézkedésekkel kapcsolatban a Ligue de Droits de L’Homme (Emberi Jogi Liga) állásfoglalást adott ki, melyben határozottan elítéli a roma emberek megbélyegzését, valamint rosszallását fejezte ki azzal szemben, hogy sokan összemossák a karavánokban élő francia állampolgárokat azzal a 15 ezer emberrel, akik roma származásúnak vallják magukat Franciaországban. A Collectif des Associations Tziganes (Cigányszervezetek Szövetsége) kilátásba helyezte, hogy bepereli Nicolas Sarközy államfőt fajgyűlölet keltése miatt.
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem