biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 2010. augusztus 30-tól szeptember 5-ig

2010 szeptember 07. - 01:53 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Afrika Műhely
 
A British Council egy a héten publikált tanulmánya szerint ha folytatódnak a jelenlegi demográfiai tendenciák, Nigéria 2050-re a világ ötödik legnépesebb országává válhat. A szerzők szerint a népességnövekedési hullámnak kedvező hatása lehet az ország gazdaságára: az elkövetkező két évtizedben az egy főre jutó átlagos bevétel akár megháromszorozódhat, és az ország a Délkelet-Ázsiában tapasztalt gazdasági fellendülés útjára léphet. Mindennek realizálásához azonban a következő 10 évben közel 25 millió új munkahely megteremtésére lenne szükség, és több figyelmet kellene fordítani az oktatásra és az egészségügyre is, egyébként – írja a tanulmány – Nigéria könnyen demográfiai katasztrófával és nagymértékű instabilitással szembesülhet a gazdasági növekedés helyett. A kutatás leszögezi azt is, hogy az olajszektor mellett más iparágakra is nagyobb figyelmet kellene szentelni. Az olajipar jelenleg az ország GDP-jének 40%-át adja, ám a lakosság arányához viszonyítva csak kevés munkahelyet képes biztosítani. A nigériai pénzügyminiszter pénteki nyilatkozatában a lehetséges forgatókönyvek biztatóbb változatára utalva elmondta, 2011 végére az országban kétszámjegyű gazdasági növekedés várható. Olusegun Aganga mindezt azután közölte, hogy közzétették az idei év gazdasági teljesítményének első negyedéves mutatóit: a növekedés meghaladta a 7%-ot. A pénzügyminiszter hozzátette, hogy a kormány ambiciózus tervei közé tartozik az energiaszektor privatizálása mellett az infrastruktúra fejlesztése is, így amennyiben a külföldi tőkéből megvalósuló beruházások sikeresek lesznek, 2012-re 10% körüli növekedés várható.
 
A Vöröskereszt szerdai (szeptember 1.) tájékoztatása szerint Ghánában 2000 családnak – azaz kb. 10 ezer embernek – osztanak szét élelmiszersegélyt. Az ország északi részén kitört etnikai konfliktusok miatt sokan kényszerültek elhagyni lakhelyüket – nekik a segélyszervezeten kívül más eddig nem nyújtott segítséget. A kusai és a mamprusi etnikumok között évtizedek óta parázs feszültség uralkodik, amiért nem tudnak egyezségre jutni annak kapcsán, hogy kit illessen a térség – földbirtoklási előjogokkal is együtt járó – törzsfőnöki pozíciója. Az ellentétek miatt 2007-ben, majd 2008-ban is voltak összecsapások, a legutóbbi márciusi és áprilisi villongások pedig több tucat halálos áldozatot követeltek.
A zömmel földművelésből élő lakosság a törzsi harcok ideje alatt már felélte félretett tartalékait, ezért nagy szükség van a Vöröskereszt mostani segélyére. Az élelmiszercsomagok a novemberi aratás időszakáig kitarthatnak, ám félő, hogy az etnikai csoportok közötti feszült helyzet újra elmérgesedik. Az élelmiszerellátási problémák mellett ráadásul sokaknak nincs tető a fejük fölött, mivel házaik a lángok martalékává váltak a zavargásokban, a vetőmaghiány pedig a közeli vetési időszakot fenyegeti.
 
Hétfőn (augusztus 30.) napvilágra került az Olaszországba látogatott Moammer al-Kadhafi líbiai vezető előző napi, hangos vitát kiváltó beszéde, amelyben megfogalmazta: Európának át kellene térnie az iszlám hitre. A meglepő kijelentésen túl Kadhafi a konferencián résztvevő hölgyeket „a Korán másolatainak” nevezte. A magát forradalmi vezérként aposztrofáló Kadhafi és Berlusconi elnök között eredetileg azért jött létre a találkozó, hogy megünnepeljék az olasz-líbiai barátsági szerződés második évfordulóját, illetve tárgyaljanak az Európa számára egyre problematikusabbá váló migráns-kérdésről.
A 2008-as szerződés egyik pontja kimondja, hogy az egykori olasz gyarmatról, Líbiából érkező illegális bevándorlók visszatoloncolhatók országukba, ez viszont Kadhafi szerint megkérdőjelezi az együttműködés sikerességét. Azonban a mostani fejezet valószínűleg szintén nem a kapcsolatok erősödését segíti elő.
 
Berlusconi és Kadhafi a két "jóbarát"
Berlusconi és Kadhafi. Meddig tart ki a barátság? (Forrás: mandiner.hu)
 
 
Kedden (augusztus 31.) újabb választások megtartására szólították fel a ruandai politikusokat az ellenzék tagjai. Az augusztus 9-i ruandai választásokon elsöprő fölénnyel győző – és ezáltal államfői hatalmát megtartó – Paul Kagame ellen már többször felmerült a vád, hogy a népszavazást megelőző időszakban tudatos „szalámipolitikát” alkalmazva töröltette az ellenzéki pártok neveit a szavazási cédulákról és névjegyzékekről. A három legfőbb ellenzéki csoportosulás ezért felszólította Kagame-t, hogy írjon ki új választásokat, illetve azok megtartásáig egy olyan átmeneti, koalíciós kormány működjék Ruandában, amelynek tagjai között ellenzéki politikusok is helyet foglalhatnak.
 
Szerdán (szeptember 1.) életét veszítette egy szomáliai rádiós-újságíró Puntföldön, aki késelés áldozata lett. A 25 éves férfi a harmadik olyan szomáliai sajtómunkás az idei évben, akit saját honfitársai öltek meg. Az újságírók ellen elkövetett atrocitások száma fokozatosan nő Szomáliában.
 
Pénteken (szeptember 3.), a mozambiki demonstrációk harmadik napján a rendőrség nyílt fellépésére került sor Maputoban. A világ egyik legszegényebb országának fővárosában szerdán azért kezdődtek tüntetések, mert a kormány jelentősen emelte az élelmiszerek árát – a kenyér ára például 20%-kal nőtt. Bár a pénteki akció során a rendfenntartó erők csak gumilövedékeket és könnygázt alkalmaztak, a zendülésnek már így is vannak halálos áldozatai. A mozambiki egészségügyi tárca vezető minisztere, Ivo Garrido pénteki sajtóértekezletén elmondta, hogy a lázadások során már tíz ember veszítette életét, a sebesültek száma pedig 443 főre tehető. A halottak közül hat főt rendőrök lőttek le, amikor a tüntetők egy piac kinyitását akarták megakadályozni. A mozambiki kormány egyelőre nem képes a „visszafordíthatatlan árnövekedés” és az emiatt kirobbant sztrájkok megfékezésére. Csütörtökön a hadsereg egyes alakulatait a fővárosba vezényelték a barikádok felszámolására, sikertelenül, mivel a mozgalmat tovább éltetik a telefonon vagy az Internet révén eljuttatott szöveges üzenetek, amelyek a sztrájk további folytatására szólítják fel a lakosságot. Mozambikban legutóbb 2008-ban voltak lázadások, akkor négy ember veszítette életét.
 
Szombaton (szeptember 4.) újabb adatok láttak napvilágot a továbbgyűrűző kongói erőszakbotránnyal kapcsolatban, amelynek sajnálatos velejárója, hogy a terepen dolgozó orvos-önkéntesek és az ENSZ-békefenntartók között éles vita alakult ki a héten.
Az ENSZ emberi jogi csoportjának múlt heti jelentése legkevesebb 150 nő megerőszakolásával számolt egy, a ruandai FDLR és a kongói Mai-Mai milicisták által Észak-Kivu tartományban elkövetett, július 30-i támadás során. Az újabb, pénteki tudósítás szerint az erőszakot elszenvedettek között huszonhat fiatalkorú lány és egy fiú is volt. Az áldozatok az International Medical Corps helyi önkénteseinél jelentkeztek, ők értesítették a kongói kéksisakosokat, állításuk szerint még augusztus 6-án. Ugyanakkor az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaságban működő békefenntartó missziója, a MONUSCO állításai szerint ők csak augusztus 12-én értesültek a támadásokról, jóllehet az ENSZ kongói különleges főmegbízottja, Roger Meece és csapata már két nappal előtte, elektronikus formában közzétett egy nyilatkozatot, amely a fokozódó kivui erőszakhullámra hívta fel a figyelmet. Sőt egyes, a térségben dolgozó egyházi szervezetek már a júliusi támadás napján e-mailben értesültek a fennálló veszélyről – az e-mailek az ENSZ-től érkeztek.
Az ellentmondásoktól terhes helyzetben az ENSZ szóvivője, Farhan Haq úgy nyilatkozott, hogy a világszervezet tisztában van a levelek tartalmával, és ki fogják nyomozni, kik a felelősek a kialakult helyzetért. Ugyanakkor a szóvivő arra is figyelmeztetett, hogy a MONUSCO katonáinak Észak-Kivuban erejüket, létszámukat meghaladó feladatokat végrehajtva, „egy Manhattannél négyszer nagyobb” területen kell járőrözniük. Ennélfogva okkal merülhet fel a kérdés, hogy az ominózus támadások során a katonák vajon képesek voltak-e a megfelelő információk birtokába jutni, amelyek hozzájárulhattak volna
a prevencióhoz. Az ENSZ továbbra is elkötelezett a kongói országépítés ügye és az erőszakhullám megakadályozása mellett. A fegyveres konfliktusokban véghezvitt szexuális bűncselekményekkel foglalkozó különleges főmegbízott, Margot Wallström ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a civil lakosság védelme és a bűnösök megbüntetése elsődlegesen a kongói kormány feladata lenne. „A kormánynak e téren kívánatos zéró-tolerancia politikája révén a következetes és egyértelmű következményeket kellene feltárnia az elkövetők előtt” – nyilatkozta Wallström a háborús bűnök felett szemet hunyók bírálójaként.
 
Nyugat Műhely
 
Szerdán (szeptember 1.) a New York Times arról számolt be, hogy Irán európai bankokból hazaviszi befektetéseit, hogy pénzügyi védőtartalékot képezzen az USA és más nyugati országok gazdasági megszorításai ellen.
Mahmoud Bahmani, az iráni Központi Bank igazgatója az összeget és az átutalás pontos dátumát nem részletezte, de véleménye szerint ezt a lépést a nyugati nemzetek által előidézett kereskedelmi és pénzügyi megszorítások előtt meg kell lépni.
„Egy gazdasági háborúvalállunk szembe, amire teljesen fel kell készülnünk– jelentette ki szombaton egy iszlám bankügyintézéssel kapcsolatos konferencián Bahmani.
Ebben a hónapban az egyik legnagyobb iráni bank (Saderat Bank) a honlapján beszámolt arról, hogy Irán európai vagyona körülbelül 430 millió dollár, amit a nyugati hatalmak be akarnak fagyasztani. A Saderat Bank több iráni pénzintézet közül az egyik, amelyet feketelistára tett az USA azon gyanú miatt, hogy a pénzt az iráni nukleáris programba fektetik.
Azok a bankok, amelyek kapcsolatban állnak Iránnal, kemény büntetésre számíthatnak. Ebben a hónapban az USA Igazságügyi Minisztériuma egy 298 millió dolláros bírságot rótt ki a Barclays-re, mivel olyan országokkal kereskedett, amelyek az USA megszorításai alatt vannak, beleértve Iránt is. Elemzők szerint ahogy a hagyományos kereskedelmi források bezárulnak Irán előtt, az Iszlám Köztársaságnak más alternatívák után kell néznie. Az utóbbi hetekben pedig Dél-Korea és Japán is arra az elhatározásra jutott, hogy megszorításokat vezet be Iránnal szemben, annak ellenére, hogy jelentős kereskedelmi kapcsolatot tartanak fönn Teheránnal. Nem férhet kétség ahhoz, hogy az egyre szigorúbb megszorítások komolyan hozzájárulnak az egyre jelentősebb munkanélküliséghez, inflációhoz és a stagnáláshoz Irán gazdaságának fontos szektoraiban.
 
Szerdán (szeptember 1.) a Telegraphban megjelent egy rövid cikk Tony Blairről, melyben az exminiszterelnök elmondta, hogy a nemzetközi közösségnek készen kell állnia, hogy katonai akciót vezessen Irán ellen, ha a rezsim folytatja az atomfegyverek fejlesztését. „Teljesen elfogadhatatlan Irántól, hogy nukleáris fegyverarzenál létrehozására tesz kísérletet, és készen kell állnunk, hogy szembeszálljunk velük, ha ez szükségessé válik. Úgy gondolom, más lehetőségünk nincsen, ha az irániak tovább folytatják ezen politikájukat. Tiszta és hangos üzenetre van szükségük.”
Egy interjúban, amit szerdán a BBC2 mutattak be, Blair azt is elmondta, hogy rendkívül sajnálja az elhunytak hozzátartozóit Irakban, de kitartott amellett, hogy amennyiben Saddam Hussein hatalmon marad, az a jelenleginél sokkal rosszabb biztonsági körülményeket eredményezett volna a térségben.
 
Az amerikai erők Irakban 2003-2010
 
Obama az iraki Szabadság Hadművelet végét köszöntötte egy Fehér Házból közvetített televíziós beszédében. Kiemelte, hogy országa nagy árat fizetett azért, hogy Irak jövőjét a nép kezébe adja. Most azonban Amerika legsürgősebb feladata saját gazdaságának helyreállítás.
Az USA egy ünnepség keretében jelölte meg a változásokat, amelyen az alelnök, Joe Biden is részt vett. Az amerikai hadsereg távozó iraki parancsnoka, Raymond Odierno tábornok átadta helyét Lloyd Austinnak, aki az ottmaradó 50 000 főből álló amerikai kontingenst fogja irányítani. Az ottmaradó csapatok kiképzői és tanácsadói feladatot fognak ellátni. A televíziós adásban Obama kijelentette, hogy az USA továbbra is támogatja Irak kormányát és az embereket, ugyanakkor az USA erőforrásait a továbbiakban a külső missziók helyett elsősorban az Egyesült Államok gazdasági fellendülésre szeretné összpontosítani. „Az iraki hadművelet véget ért, és most az irakiaké az elsődleges szerep az ország biztonságának megőrzésében” – mondta Obama. „Fiatal férfiakat és nőket küldtünk Irakba, hogy áldozatot hozzanak és rengeteg erőforrást költöttünk el külföldön, miközben itthon a költségvetés igen szűkös. (…) Ezen a figyelemreméltó történelmi fejezeten keresztül az USA és Irak felelőssége találkozott. Most azonban itt az idő, hogy lapozzunk.”
Obama korábban beszélt elődjéről, George W Bushról, aki háborúba vezette az USA-t, és akit azzal vádoltak, hogy rosszul kezelte a kialakult helyzetet. „Jól ismert, hogy ő és én vitatkoztunk a háború kérdéséről” – nyilatkozta Obama. „De nem kételkedhetünk Bush hazaszerettében, a biztonság iránti elkötelezettségében és a csapatoknak nyújtott támogatásában. Ahogy mondtam, voltak hazafiak, akik támogatták a háborút, és voltak hazafiak, akik ellenezték. De mindannyian katonáink iránti megbecsülésben és Irak jövője iránti reményben egyesültünk.”
Nouri Malki iraki ideiglenes miniszterelnök kedden deklarálta, hogy kormányzata üdvözli az amerikai erők visszahívását, mert Irak most szuverén és független lehet. „Az erőink át fogják venni a vezetést abban, hogy garantálják a biztonságot, megvédjék az országot és eltávolítsanak minden olyan fenyegetést, amely az országot belülről és kívülről fenyegeti” – nyilatkozta Nouri Malki
Az erőszak 2006-2007-ben hágott a tetőfokára, ettől függetlenül a polgári áldozatok száma ez év júliusban élesen emelkedett. Miközben az irakiak üdvözölték a visszahívást, addig mások úgy vélték, ez túl gyorsan történt, mert az iraki erők még nem állnak készen arra, hogy saját biztonságuk megteremtésével sikeresen boldoguljanak. A tervek szerint az amerikai erőknek jövőm év végéig kell elhagyniuk a közel-keleti országot.
 
Joe Biden látogatása Irakban
Joe Biden augusztus 31-én Irakba látogatott. (Forrás: afp.com)
 
Kedden, augusztus 31-én Joe Biden, amerikai alelnök egy be nem jelentett látogatásra érkezett Irakba.Biden kijelentette, hogy annak a döntésképtelen politikának a megszüntetéséért fog harcolni, amely a március 7-ei választások óta megbénítja az országot. Véleménye szerint a kialakult helyzetért a politikai vákuum a hibás, ugyanis a választásoknak nem lett egyértelmű győztese, melyet csak súlyosbít, hogy az ellenállók egyre fokozzák támadásaik számát. Jól jellemzi az Irakban uralkodó állapotokat, hogy 5 hónappal a választások után még nem sikerült fölállítani egy stabil kormányzatot.
A látogatás hivatalos célja az volt, hogy az alelnök képviselje az Obama-kormányt a parancsnokváltásnál. Az utolsó harcoló erők két héttel ezelőtt hagyták el Irakot. Az amerikai misszió elnevezése Iraki Szabadság Műveletről Új Kezdet Műveletre fog változni
              
Közel-Kelet Műhely
 
Bahreinben a héten folytatódtak a zavargásokkal kapcsolatos letartóztatások. 23 síitát azzal gyanúsítanak, hogy terrorista szervezetet hoztak létre a kormány megdöntésére. Emberi jogi csoportok, például a Human Rights Watch kritizálták a fogva tartások körülményeit és arra kérték a kormányt, hogy vizsgálja ki a kínvallatásokról tudomásukra hozott információkat. A letartóztatott Haq-vezetőt, Abdul Jalil al-Singace-t, akinek elfogása volt a tüntetések egyik kiváltó oka, az ügyvédje szerint halálra is ítélhetik.
 
 
Szeptember 1-én Katarban a jemeni kormány és a Houthi lázadók képviselői aláírták a második dohai nyilatkozatot. Az első nyilatkozatot 2008-ban ratifikálták a rivalizáló csoportok Libanonban, lefektetve az új politikai együttműködés alapjait a megbékélés érdekében – ezt szeretnék Jemenben is elérni. A tárgyalások közben is folytatódtak azonban a harcok a törzsek között Észak-Jemenben, ami miatt a szaúd-arábiai koronaherceg azzal fenyegetett, hogy nem küld többet pénzt a térségbe.
Szeptember elsejétől Törökország veszi át az ENSZ Biztonsági Tanácsának ideiglenes elnöki tisztségét, melyet egy hónapig fog betölteni. Ertugrul Apakan, Ankara ENSZ nagykövete elmondta, hogy országa elnöksége alatt két alapvető fontosságú értekezletet fognak tartani a Biztonsági Tanács keretében – az egyiket az Irán ellen hozott új szankciók ügyében, a másikat pedig az ENSZ szudáni békefenntartó missziójával kapcsolatban.
Abdullah Gül elnökkel és Ahmet Davutoglu külügyminiszterrel az élén egy magas szintű bizottság is New Yorkba fog utazni az értekezletek alkalmával, hogy bilaterális és multilaterális találkozókon tárgyaljon – többek között – a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető kérdésekről, a nukleáris proliferációról vagy a török-örmény kapcsolatok normalizálásáról.
Az "ezeréves fejlesztési célok" ( "Summit on 1000-year Development Goals") csúcstalálkozóját is szeptember 20-án, Törökország ideiglenes elnöksége alatt fogják lebonyolítani, szeptember 27-én pedig sor kerül egy miniszteri találkozóra, ami áttekinti a terrorizmus elleni fellépés eredményeit 2001. szeptember 11-ig visszamenőleg. Apakan kifejezte reményét, hogy a találkozón majd elfogadásra kerülő miniszteri nyilatkozatban hangsúlyozni fogják a biztonság és béke átfogó értelmezésének igényét, illetve a Biztonsági Tanács és az ENSZ tagállamok közötti partnerség erősítésének szükségességét is.
 
Szombaton, szeptember 4-én hét ember halálát követelő merényletre került sor az észak-afganisztáni Kunduzban. A déli órákban, öngyilkos merénylő által elkövetett robbantásnak 7 halottja és 16 sebesültje van. A halottak között négy afgán rendőr van. Kunduz tartományi székhely, fontos közlekedési csomópont, és az Afganisztánban harcoló alakulatok egyik legfontosabb utánpótlási vonalán fekszik. Rendszeresek a város ellen elkövetett merényletek.
 
Dél-Jemenben sem javult a biztonsági helyzet. Bár szeptember 5-én 14 al-Kaida tagot sikerült letartóztatni, valószínűleg ez sem fogja mérsékelni a katonaság és rendőrség elleni támadások sűrűségét.
 
Kedden és szerdán két izraeliek elleni támadás is történt Ciszjordániában. A Hebron közelében kedden négy izraeli életét kioltó merénylet másnapján a Palesztin Hatóság több mint 250 Hamász-aktivistát vett őrizetbe. A kemény fellépéssel a palesztin vezetés jelezni akarja a Hamásznak és Izraelnek is, hogy szilárdan elkötelezte magát a Washingtonban csütörtökön kezdődő közvetlen izraeli-palesztin béketárgyalások mellett.
 
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és Mahmúd Abbász palesztin elnök 20 hónapos szünet után, szeptember 2-án, csütörtökön hivatalosan is megkezdték a közvetlen béketárgyalásokat az amerikai külügyminisztériumban. A tárgyalások egyik indoka, hogy idén szeptember 26-án ér véget az a részleges telepépítési moratórium, amelyet tavaly novemberben fogadott el Netanjahu. A tárgyalásokat előkészítendő Barack Obama amerikai elnök szerda este egy díszvacsorán látta vendégül az izraeli kormányfőt és a palesztin elnököt, továbbá a békefolyamatban közreműködő II. Abdullah jordániai királyt, Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt és Tony Blairt, a közel-keleti közvetítő kvartett különmegbízottját is. A munkavacsorán Netanjahu és Abbász is ígéretet tett arra, hogy mindent megtesznek a rendezés érdekében. A két kormányfő megállapodott, hogy szeptember közepén ismét találkozik egymással, és utána kéthetente rendszeres tárgyalásokra ül össze. A szeptember 14-15-i találkozó a közel-keleti térségben lesz, és részt vesz rajta Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is. A felek megállapodtak, hogy elsőként egy olyan "keretegyezményben" kell megállapodniuk, amelyben meghatározzák azokat a kérdéseket, amelyekben megegyezésre kell jutniuk az egy éven belül megkötendő, végleges megállapodásig. A tárgyalások nyilvános nyitószakaszában Netanjahu felvetette, hogy a palesztinok "a zsidó nép nemzetállamaként" ismerjék el Izraelt, Abbász pedig sürgette a zsidó telepek építésének befagyasztását a megszállt területeken, valamint a Gázai-övezet blokádjának feloldását.
 
Orosz és Posztszovjet Műhely
 
Dmitrij Medvegyev orosz elnök az orosz hadiipari komplexumok haladéktalan modernizálását tartja szükségesnek, ellenkező esetben Oroszország elveszítheti versenyképességét a piacon, adta hírül a RIA Novosti augusztus 31-én. Az államfő szerint ehhez innovatív technológiák bevezetését és új vezetési technikák, menedzselési módszerek meghonosítását kell végrehajtani, illetve el kell kérni, hogy több fiatal és tehetséges szakember számára váljon csábítóvá ez a speciális iparág.
Medvegyev elnök márciusban hagyta jóvá az ország hadiiparának fejlesztésére vonatkozó hosszú távú stratégiát, melynek kapcsán a modern elektronikus rendszerek fejlesztését és gyártását határozta meg prioritásként az elkövetkezendő három-négy évre.
Az Orosz Tudományos Akadémia két tagja, Vlagyimir Fortov és Igor Kaljajev a problémát a katonaság rövidtávú projektek iránti preferenciájában látja, melyek legtöbbször régebbi, de jól bevált fejlesztésekre és módszertanokra épülnek – ez viszont az orosz gyártmányú felszerelések versenyképességének romlásához vezet.
 
Három örmény és két azeri katona halt meg, amikor az örmények megtámadtak egy hegyi-karabahi határátkelőt, számolt be az azeri védelmi minisztérium. Örmény források szerint egy örmény megsérült és maximum hét azeri meghalt vagy megsérült. Ez már a sokadik hasonló csatározás, mióta 1990-ben a Szovjetunió szétesése során a 95%-ban örmények lakta azeri tartományt Örményország magának követelte. Tavaly újrakezdődtek a tárgyalások a két fél között az USA és Oroszország patronálása mellett, de előrelépés azóta sem történt.
 
Ukrajna 3 lépcsős haderőreformot hajt végre – közölte szerdán Mihajlo Jezsel ukrán védelmi miniszter. A fegyveres erők létszámának csökkentésére kerül sor, de a reform célja elsősorban a hadsereg harci képességének növelése és a parancsnoki rendszer átdolgozása. Jelentős létszámcsökkentésre 2010-ben és 2011-ben kerül sor, ezt követően 2012 és 2013 között a hadsereg felépítése újul meg, majd 2015-ig a védelmi minisztérium költségvetését alakítják át. A miniszter elmondása szerint a cél egy kisebb, azonban minden körülmények között bevetésre kész fegyveres erő létrehozása.
 
Öt orosz katona meghalt és harmincnál is többen megsebesültek, amikor egy öngyilkos merénylő gépkocsijával egy dagesztáni katonai bázisba hajtott vasárnap délelőtt. A robbanóanyagokkal megpakolt Ladát a támadó először átvezette a bujnajszki katonai létesítmény kapuján, majd működésbe hozta a pokolgépet. Három ember még a helyszínen életét vesztette, a sebesültek száma pedig forrásonként változik, de mindenhol 30 és 40 közötti sérültről számolnak be. Két férfi később, a kórháza szállítás után halt meg, és sokak állapota még mindig válságos. A 136. Gépesített Lövészdandár települési helyét megtámadó gépjárműben nagyjából 100 kg TNT-nek erejének megfelelő robbanószer lehetett.  Nem sokkal később egy második robbanás is megrázta a kisvárost, egy út szélén álló autót robbantottak fel, miután egy rendőrautó elhaladt mellette, azonban ebben a támadásban senki sem sérült meg.
 
A bujnajszki bázis lakóit már nem először éri támadás, a dandár tagjaira idén júliusban is tüzet nyitottak, akkor három katona vesztette életét, 1999-ben pedig egy robbanószerrel megtöltött teherautó robbant fel egy lakóház közelében, 64 ember halálát okozva. Dagesztán elnöke, Magomedszalam Magomedov szerint a támadás ékesen bizonyítja, hogy a kaukázusi iszlamista lázadóknak továbbra is van erejük támadásokra, annak ellenére is, hogy az utóbbi időben több jelentős és sikeres műveletet hajtottak végre a dagesztáni szélsőségesek ellen.
 
Kitekintés Ázsiába
 
Csütörtökön (szeptember 2.) a New York Times az afgán bankszektorban keletkezett zavarról számolt be, melyet az váltott ki, hogy a befektetők két nap alatt 180 millió dollárt vontak ki az ágazatból.  Az összeomlástól csak az mentette meg a szektort, hogy az Egyesült Államok és az afgán kormányzat korán a bankok segítségére sietett. Khalilulla Frozi, a Kabul Bank második legnagyobb főrészvényese az eset kapcsán elmondta, hogy veszteségeik a 300 millió dollárt is elérik, azonban ha a részvényesek az elmúlt két naphoz hasonló ütemben veszik ki pénzüket a Kabul Bankból, akkor az szinte biztosan napok alatt összeomlik. Véleménye szerint a bizalmi válság a legveszélyesebb jelenleg az ágazatra nézve. A pénzügyi zavar még a hét elején vette kezdetét, amikor az afgán bankrendszer több magas rangú tisztviselője is azzal a követeléssel állt elő, hogy Frozinak és Sherkhan Farnoodnak le kell mondaniuk a Kabul Bankban betöltött hivatalaikról. A tisztviselők azzal vádolják Frozit és Farnoodot, hogy milliókat utaltak át Hamid Karzai afgán elnök barátainak, ezzel komoly veszélybe sodorva a befektetők pénzét. Ez a hír – nem csak a Kabul Bankra kiterjedő – pánikot idézett elő a befektetők között, melyet az afgán kormányzat úgy próbált csitítani, hogy garanciát vállalt a bankrendszer stabilitásának megőrzésére. Pénteken (szeptember 3.) az egész afgán bankrendszer működését felfüggesztették szombatig (szeptember 4.). Szombatra (szeptember 4.) a New York Times arról számolt be, hogy az afgán kormányzat kénytelen volt több millió dollárt soron kívül a Kabul Bankba invesztálni annak reményében, hogy a befektetők nem folytatják pénzük kivonását a bankszektorból. További intézkedésekről Kabulban még nem döntöttek, ám mindenféleképpen rossz előjel, hogy az Afgán Központi Bank elkezdte külföldön tárolt tartalékainak Afganisztánba való visszahelyezését. Ennek keretében a bank 300 millió dolláros megtakarítást vont vissza az Egyesült Államok Szövetségi Bankjából, hogy biztosíthassák az intézmény stabilitását. Washington közölte, hogy jelenleg a Karzai vezetés saját forrásokból próbálja megoldani a kialakult helyzetet, így amerikai tőkét egyelőre nem kellett fölhasználniuk. Vasárnap (szeptember 5.) a krízis tovább folytatódott, ennek következtében az afgán kormányzat rendkívüli intézkedéseket foganatosított. Elkezdték állami tulajdonba venni a bank főrészvényeseinek javait, a biztonsági erők is beavatkoztak körbevéve az épületet, valamint hozzákezdtek a bank közelében összegyűlt tömeg feloszlatásának. Szombaton még 200 millió kivonásáról számolt be a média, azonban vasárnapra (szeptember 5.) már nem lehetett pontosan megmondani, hogy a befektetők mennyi pénzt vontak ki az afgán bankszektorból. Ezen a napon Karzai a parlamentben kijelentette, hogy utasította az Afgán Központi Bankot, hogy egyrészt 380 millió dollárral támogassák meg a Kabul Bankot, másrészt azt vonják szigorú ellenőrzés alá. A New York Times írói figyelmeztettek rá, hogy az eset komoly, talán végzetes csapást jelent az amúgy sem túl stabil afgán pénzügyi rendszerre, melynek nem megfelelő működése egy hatékony gazdaság beindítását is lehetetlenné teszi. Ráadásul a kormányzat a Kabul Bankon keresztül fizeti ki 250 000 közalkalmazottjának járandóságait, akik között nagyon sok a biztonsági szektorban tevékenykedik. Ha a bank összeomlik, az mindenképpen érinteni fogja az ő munkakörülményeiket is, mely a biztonsági helyzet további romlását hozhatja magával.
Csütörtökön (szeptember 2.) Robert Gates amerikai védelmi miniszter váratlan látogatást tett Afganisztánban és találkozott az afgán vezetőséggel, valamint a legfelsőbb amerikai katonai vezetéssel. Ez volt a miniszter 12-ik látogatása az országban, de az első azóta, hogy Stanley A. McChrystal tábornokot David H. Petraeus tábornok váltotta a nyugati erők afganisztáni főparancsnoki posztján. Egy közös konferencián Hamid Karzai Washington segítségét kérte az új korrupció-ellenes törvény végrehajtásához, valamint a bankrendszerben keletkezett zavar felszámolásához. Az amerikai katonai felső vezetéssel találkozva Gates meghallgatta Petraeus tájékoztatását a biztonsági helyzetről. A tábornok kiemelte, hogy a haderő jelenleg nagy erőkkel fejleszti hírszerző hálózatát, ugyanis ennek gyengeségeire maga Micheal T. Flynn, az Egyesült Államok Afganisztánban tevékenykedő egyik legmagasabb rangú hírszerző tisztje világított rá egy 2010-ben kiadott jelentésében. Ezzel kapcsolatban Petraeus kifejtette, hogy Afganisztánban soha nem sikerült annyira megérteni a helyi körülményeket, mint Irakban. Soha nem sikerült egészen átlátni az afgán terepen, hogy kik is birtokolják a valódi hatalmat, mely törzsek a valóban meghatározók. Gates a találkozón újra csak hangsúlyozta, hogy az amerikai kivonulás időpontja nincs kőbe vésve, hozzátette, hogyha a tálibok azt hiszik, hogy a következő nyáron az amerikai erők elhagyják Afganisztánt, akkor nagyot tévednek.

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem