biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

EU Figyelő - 2010. augusztus

2010 szeptember 12. - 23:07 - Vajkai Edina

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Augusztus 19-én az Európai Bizottság bejelentette, hogy Görögország mintegy 6,5 milliárd eurós (körülbelül 1800 milliárd forint értékű) hitelt kap az eurót használó országok csoportjától (euró-zóna) ahhoz, hogy talpra tudja állítani igencsak rossz helyzetben lévő gazdaságát. A Bizottság azzal indokolta döntését, hogy úgy látja, Athén megfelelő mértékben csökkentette a közkiadások szintjét. Görögország előreláthatólag 9 milliárd eurót kap különböző forrásokból: a fent említett 6,5 milliárdot az Európai Unió, míg a fennmaradó 2,5 milliárdot (700 milliárd forint) az IMF (International Monetary Found – Nemzetközi Valutaalap) biztosítja.

Az Európai Bizottság illetékesei úgy vélik, hogy a korábban bevezetett megszorító intézkedések és a májusban megkapott 20 milliárd eurós hitel hatására pozitív folyamat indult meg az ország életében, valamint gazdaságában. A szakemberek külön örömüket fejezték ki azt illetően, hogy az előre meghatározottnál sokkal nagyobb mértékben, 46%-kal tudták csökkenteni a költségvetési deficitet.
 
Görögország válságban - karikatúra.
Vajon Görögország kilábal a válságból? (Forrás: seekingalpha.com)
 
Görögországnak már csak azért is hatalmas szüksége van a hitel második részére, mivel a felmérések azt mutatják, hogy az országban élő munkanélküliek száma eddig soha nem látott mértékűre, 12%-ra emelkedett. Ami még ennél is aggasztóbb, az hogy egyes előrejelzések szerint ez az arány 2011 végére akár 15%-ra is felkúszhat. A görög lakosok vásárlókedve is csökkent, ami miatt csak Athénban a boltok 17%-ára került lakat.
Az euró-zóna országaiból egyedül az új szlovák kormány jelentette ki, hogy nem hajlandó a hitel rá eső részét befizetni, mivel az igen jelentősen megterhelné az ország gazdaságát. A döntéshez nagyban hozzájárult az is, hogy országszerte rendkívül nagy felháborodást okozott az, hogy a segélyt kapó görögök jobb életkörülmények között élnek, mint Szlovákia állampolgárai. A szlovák parlament 69 nem, 1 igen és 14 tartózkodás ellenében hozta meg elutasító döntését. Azt az összeget, ami így kiesett (a teljes összeg mintegy 1.02%-a), a többi tagállam – arányosan elosztva – vállalta magára.
A liberális képviselőcsoport egyes tagjai – annak ellenére, hogy az Európai Parlament képviselői valamint alkalmazottai nyári szünetüket töltik – augusztus végén felszólították képviselőtársaikat, hogy a Parlament őszi ülésszakának kezdetén rögtön tárgyaljanak az európai romák helyzetéről. A liberális képviselők ugyanis azt sérelmezik, hogy az európai kormányok súlyosan megbélyegezték a roma embereket és a roma közösséget. A helyzet az- után vált súlyossá, hogy Nicolas Sarközy francia köztársasági elnök bejelentette, hogy felszámoltatja a Franciaország területén illegálisan működő roma táborokat. A Guy Verhofstadt által vezetett képviselőcsoport rosszallását csak tetézte például az is, hogy egy olasz miniszter tulajdonképpen nyíltan xenofób politikára buzdított.
 
Mint ismeretes, Nicolas Sarközy július folyamán jelentette be azt a rendelkezéscsomagot, melytől a közbiztonsági helyzet lényeges javulását várja. Az előzetes intézkedések között szerepelt többek között 300 illegálisan működő, romák által lakott tábor felszámolása / felszámoltatása, valamint azon Bulgáriából és Romániából érkezettek kiutasítása, akik valamilyen bűncselekményt, vagy szabálysértést követtek el. Emellett csereprogramot kívánnak szervezni francia és román rendőrök számára az intézkedések elősegítése és a rendvédelmi munka megkönnyítése érdekében.
 
Várhatóan a közeljövőben kinevezik az Európai Unió vezető tudományos tanácsadóját, mely pozíció létrehozásáról ez év március 9-én a Biztosok Kollégiuma döntött. Az új állással ellátandó feladatok, és annak funkciói ugyan egyelőre még nem teljesen tisztázottak, azonban annyi biztosnak tűnik, hogy az új főtanácsadó véleményét és tanácsait olyan fontos kérdésekben kérik ki, mint például a genetikailag módosított élelmiszerek, vagy éppen a klímaváltozás ügye.
Nemcsak az új vezető hatásköréről, hanem szerepéről is élénk vita folyik politikai körökben: egyesek azt remélik, hogy a poszt betöltője a politikától teljesen független személy lesz, ezáltal politikailag abszolút független tanácsokkal tudja segíteni a Bizottságot. Mások pedig úgy gondolják, hogy célszerű lenne az új vezetőt politikai tanácsadó szereppel is felruházni. Ez utóbbi az előzetes tervekhez és várakozásokhoz képest mérsékeltebb, visszafogottabb feladatkört jelentene. Jelen állás szerint az utóbbi verzió fog életbe lépni, ugyanis egyes értesülések szerint az új pozíció betöltője a Bizottság székhelyének főépületében kap helyet, az Európai Politikai Tanácsadók Hivatalában (BEPA), akik Manuel Barrosonak jelentenek.
Érdekesség, hogy a Biztosok Kollégiuma már megállapodott arról, hogy a leendő vezetőnek legalább 15 éves szakirányú tapasztalattal kell rendelkeznie, valamint kinevezése a második Barroso Bizottság hivatali idejére, azaz további négy évre szólna.
Bronislaw Komorowski, aki a július 4-i elnökválasztáson aratott győzelmével lengyel államfő lett, egy lengyel napilapnak adott interjúban bejelentette, hogy elődjével, Lech Kaczynskivel ellentétben lazítani fog Lengyelország Grúzia-politikáján. Az orosz közvélemény egyhangúan üdvözölte a lengyel politikus terveit, és azt Lengyelország Oroszországhoz történő közeledéseként értékelte.
Az augusztus 23-i héten Pakisztánban tett látogatást Kristalina Georgieva, az Európai Bizottság nemzetközi együttműködésért, humanitárius segélyezésért valamint válságkezelésért felelős biztosa. A látogatás után tartott sajtótájékoztatóján a bolgár politikus-asszony elmondta, hogy januári haiti, és a jelenlegi pakisztáni katasztrófa közel azonos méretűek, azonban eltérő jellegük miatt más-más kezelési módot kívánnak. Véleménye szerint a nemzetközi közösség minden tőle telhetőt megtett és megtesz a helyzet minél hatékonyabb kezelése és megoldása érdekében, azonban figyelni kell arra is, hogy a nehéz megközelíthetőségből kifolyólag ne romoljon a humanitárius helyzet, azaz minden esetben biztosítani kell a segélyek és egyéb szállítmányok Pakisztánba történő eljutását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a lehető leghamarabb újra kell indítani a mezőgazdasági termelést, hogy a fenyegető éhínséget elkerüljék. Ez azért is lenne kulcsfontosságú, mivel Pakisztán lakosságának nagy része a mezőgazdaságból, illetve állattenyésztésből él.
 
Pakisztánban óvatos becslések szerint 1500 körülire tehető azok száma, akik a természeti katasztrófa miatt vesztették életüket. Ennél azonban jóval nagyobb azok száma, akiket az árvíz szinte lehetetlen helyzetbe sodort: 1,2 millió háztartást mosott el az árvíz, sokan váltak hontalanná, illetve veszítették el minden vagyonukat. A mentést és helyreállítást nagyon nehézzé teszi az, hogy közel 800.000 ember él alig, vagy nagyon nehezen megközelíthető helyen.

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem