biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 2010. szeptember 6-tól 12-ig

2010 szeptember 14. - 23:01 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Közel-kelet Műhely

Orosz-izraeli katonai együttműködési megállapodást írt alá szeptember 6-án Anatolij Szergyukov orosz és Ehud Barak izraeli védelmi miniszter. A megállapodás értelmében Oroszország 12 darab pilóta nélküli repülőgépet vásárol Izraeltől, és már folyamatban van 50 orosz katona kiképzése is ezen eszközök használatára. A két ország hamarosan vegyes vállalatot alapít, amely pilóta nélküli repülőgépeket gyártana az orosz hadsereg számára. Szergyukov az aláírást követően hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg átalakításánál rendkívül fontosnak tartja az izraeli fegyveres erők tapasztalatainak felhasználását. Barak azt emelte ki, hogy Izraelt és Oroszországot egyaránt fenyegeti a radikális iszlám terrorizmus, s hogy Izraelben nagyra értékelik az Oroszországgal való együttműködést, amely egyre szorosabbá válik. Kijelentette, hogy Moszkva rendkívül fontos szerepet tölt be a közel-keleti régióban. A találkozó után a felek bejelentették, hogy Izrael kész továbbra is megosztani a terrorizmus elleni harcban szerzett tapasztalatait Oroszországgal. A találkozó után Vlagyimir Putyin orosz kormányfő közölte, Oroszország azt fontolgatja, hogy Izrael területén nagy hatótávolságú lézerállomást épít, s felszerelhetné az izraeli pilóta nélküli repülőgépeket lézertechnikával.

 
Az RSF (Riporterek Határok Nélkül) nemzetközi szervezet közzétette, hogy 2003 óta 172 újságíró vesztette életét Irakban. Ugyanezen a napon Kelet-Bagdadban Riad Al-Szaradot, az al-Irakija televízió munkatársát ölték meg, aki politikai és vallási, siíta és szunnita álláspontokat közelítő műsorokat készített. Mintegy 130 mérföldre Bagdad északi részétől pedig iraki egyenruhába öltözött merénylő lőtt le két amerikai katonát. A támadás során a két halálos áldozaton túl kilencen sebesültek meg.
Öt nappal az amerikai harci misszió hivatalos befejezése után az iraki biztonsági erők amerikai katonákat hívtak segítségül, amikor lázadók támadtak rá egy bagdadi katonai bázisra. A hírek szerint az akcióban tizenketten meghaltak, húsznál többen pedig megsebesültek.
Szerda este a bagdadi repülőtér közelében lévő börtön iraki felügyelet alatt álló részéből megszökött négy iraki fogoly, akik az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat magas rangú vezetői.
 
Egyre magasabbak a szövetségesek veszteségei Irakban.
A szövetségesek veszteségei egyre magasabbak Irakban. (Forrás: honvedelem.hu)
 
Szeptember 10-én az al-Kaida arab félszigeti szárnya bejelentette, hogy meg fog ölni 55, egy különleges listán szereplő jemeni biztonsági tisztet, rendőrt és katonai hírszerzőt. A fenyegetést az állam csak a fegyveres erők demoralizálására hivatott propagandának tekinti, nagyobb intézkedést nem tettek az érintettek védelmének érdekében. Egy nappal korábban újból megtámadtak egy katonai ellenőrzőpontot Dél-Jemenben, ahol 4 katona vesztette életét. A hét elején a Nemzeti Biztonsági Ügynökség kihirdette új stratégiáját a terroristák elleni harcra, amely nem csak a katonai erő használatát emeli ki, hanem a médiára, fejlesztésekre, kulturális és jogi intézkedésekre is nagy hangsúlyt fektet.
 
Szeptember 12-én, vasárnap népszavazás döntött az alkotmány módosításáról Törökországban. A Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök vezette Igazság és Fejlődés Pártja (AKP)által kezdeményezett reformokat a választók 58%-a támogatta, míg 42%-uk a módosítások ellen voksolt, melyek főként az igazságszolgáltatási rendszer átalakításáról, a hadsereg jogainak megnyirbálásáról, a gyermekek és a nők jogainak kiszélesítéséről szóltak.
A referendum 26 pontja között szerepel az Alkotmánybíróság és a Legfőbb Ügyészi és Bírói Testület struktúrájának megváltoztatása, a katonai törvényszékek jogkörének csökkentése, a személyes adatok fokozott védelme, az utazási korlátok enyhítése, az ombudsman intézményének felállítása és a gazdaság megreformálása is.
Erdogan miniszterelnök szerint a 30 évvel ezelőtt elfogadott alaptörvény a reformok által sokkal demokratikusabbá válik, hiszen a nép akaratán fog alapulni, más politikai elemzők –és az ellenzék – ezzel szemben azt állítják, hogy a jelenlévő pártok nélkül nem lehet társadalmi szerződést létrehozni. Az változtatások ellenzői – élükön alegnagyobb ellenzéki pártnak számító Köztársasági Néppárttal, amely a három évvel ezelőtti választásokon a szavazatok 20,85%-át szerezte meg – azt is kifogásolják, hogy a reformok fokozzák az uralkodó AKP befolyását az állami intézményekben és teret adhatnak az iszlamista törekvéseknek.
Annak ellenére, hogy a voksolás kötelező, a választásra jogosult kb. 49,5 millió embernek csak a 73,69 %-a járult az urnákhoz. A politikai elitből többek között Kemal Kiliçdaroğlu, a Köztársasági Néppárt vezetője sem ment el szavazni –arra hivatkozva, hogy nem tudta, melyik városban kell leadnia a szavazatát.
A népszavazás végeredménye nemcsak azért bír különös jelentőséggel, mert egyfajta „rendszerváltozást” hozhat, hanem azért is, mert erőpróbát jelenthet a kormánypártnak a 2011-es választások előtt és lendületet adhat az elakadt Európai Uniós csatlakozási tárgyalásoknak.
 
Erdogan török miniszterelnök szavaz.
Erdogan miniszterelnök egy isztambuli szavazóhelyiségben. (Forrás: nol.hu)
 
 
Afrika Műhely
 
Hétfőn (szeptember 6.) véget ért a közel három hete tartó dél-afrikai tüntetéssorozat. A különböző ágazatok szakszervezetei által indított sztrájk során közel 1,3 millió közalkalmazott szüneteltette munkáját, megbénítva így számos közoktatási és közegészségügyi szerv működését különösképpen a fővárosban, Johannesburgban. A gyakran utcai rongálásokhoz is vezető munkabojkottnak a kormány bejelentése vetett véget, amelyben ígéretet tettek egy általános fizetésemelésére. Ugyan a kormány ígérete elmaradt a szakszervezetek által a tárgyalások során szorgalmazott 8,6%-os béremeléstől, a 7,5%-os növelést is sikerként könyvelik el a sztrájkolók.
 
Ugyancsak hétfőn az NLF (Ogaden National Liberation Front) etióp lázadó csoport arra figyelmeztette a külföldi olaj- és gázipari cégeket, hogy súlyos következményei lesznek annak, ha újabb nyersanyag-kitermeléseket terveznek az országban. A fegyveresek ezt azután közölték, hogy a kormány azt nyilatkozata, az etióp Ogaden régió kellően biztonságos a kitermelési folyamatok megkezdéséhez. Az ONLF főként az Ogadenben élő szomáliai kisebbség – akik egyébként többségben vannak a tartományban – függetlenségéért harcol, ezért nem szívesen látna a térségben külföldi befektetőket. A kormány a fenyegetésre reagálva elmondta, valóban folytak tárgyalások három nemzetközi céggel arról, hogy azok engedélyt kapjanak az ország olaj- és gázkészleteinek kiaknázására, arról azonban nem volt szó, hogy az ország mely területein kezdenék meg a munkálatokat. Az etióp kormány adatai szerint az Ogaden régió közel 4 trillió köbméternyi földgáztartalékot rejthet.
 
Szeptember 6-án egy kenyai bíróság öt év börtönre ítélt hét szomáli kalózt, akik 2009. március 29-én részt vettek a német FGS SPESSART tankhajó elleni támadásban. A kalózokat az Európai Unió missziójának, az EUNAVFOR-nak az egységei fogták el. Az EU, amely vezető szerepet vállal Afrika Szarvánál a kalózkodás elleni harcban, azt reméli, hogy a döntés precedens értékű lesz, és a segítségével sikerül feloldani azokat a jogi huzavonákat, amelyek az elfogott szomáliai banditák körül zajlanak.
 
Ugyancsak hétfőn újabb botrány robbant ki a Szomáliában, miután kiderült, hogy a TFG katonai erőinek vezetője, Mohamed Ghelle Kahiye tábornok több tonna fegyvert adott el illegálisan, amelynek nagy része valószínűleg a Sharif Ahmed elnök vezette TFG ellen harcoló lázadók kezébe került. A fegyverkereskedelem tényéről maga Sharif Ahmed számolt be, aki azonnal hatállyal elbocsátotta a tábornokot. A botrány tovább gyengítette az Átmeneti Kormány amúgy is apadó tekintélyét. A héten egyes katonai alakulatok megtagadták a szolgálatot, mivel hiába várták elmaradt zsoldjuk kifizetését, és elzárták a stratégiai fontosságú Maka al Mukarama utat, amely az AU békefenntartóinak fő támaszpontját, a mogadishui repteret köti össze az elnöki palotával.
 
A héten Ruanda fővárosába látogatott Ban Ki-Moon ENSZ-főtitkár. A főképviselő kedden érkezett meg Kigaliba, majd másnap Kagame köztársasági elnökkel tárgyalt. A tárgyalás középpontjában az augusztus végén kiszivárogtatott ENSZ-jelentés tervezete állt, amely az 1994-es tutszi-hutu népirtás követően kialakult hutu menekülthullám, valamint a hozzá kapcsolódó kongói atrocitások következményeit vizsgálja a térségben.
A jelentés egyértelműen kimondja, hogy a ruandai hadsereg, illetve kongói szövetséges lázadó milíciája, az AFDL több tízezer hutu menekült meggyilkolásáért felelős Észak-Kivu tartományban. Ruanda tagadja a vádakat: Kagame elutasította a tervezetet, sőt a Darfurban állomásozó ruandai kéksisakosok kivonásával fenyegetőzik, amennyiben az ENSZ nem változtat a jövő hónapban hivatalosan is megjelenő jelentés Ruandát érintő negatív állításain. A szerdai találkozón Ban Ki-Moon, valamint az őt kísérő Roger Meece kongói különleges főmegbízott és Alain Le Roy, a kongói ENSZ-erők parancsnoka hangsúlyozták, hogy az összefoglaló mű jelenlegi formája csupán „feltérképezésnek” minősíthető, ennélfogva a végleges változat kialakításáig újabb információk megszerzésén dolgoznak az ENSZ szakértői. Ban Ki-Moon egyúttal meghívást intézett Kagame elnökhöz, amely szerint a tárgyalások még e hónap végén folytatódnak New Yorkban. Továbbá a főtitkár felszólította Kagamet, hogy a januárban tartandó szudáni választásokig ne vonja ki 3 000 békefenntartó katonáját Darfur térségéből.
 
Szeptember 8-án, szerdán a kenyai elnök jóvahagyta a szervezett bűnözés megelőzéséről szóló törvényt (Prevention of Organised Crime Bill, 2010). A bűnözési formák jogi fogalmának tisztázásával az új jogszabály mérföldkövet jelenthet Kenyában a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. A törvény értelmében keményebb fellépés várható a szervezett adóelkerüléssel, a drogkereskedelemmel, a kiberbűnözéssel, a pénzhamisítással, a pénzmosással és az emberkereskedelemmel szemben is.
 
Észak-Nigériában újra megjelent a Boko Haram radikális iszlám csoport. Fegyveres tagjai szerdán megtámadtak egy börtönt, hogy kiszabadítsák tavaly elfogott társaikat – az akció során 732 fogoly szabadult ki, köztük a Boko Haram szekta 150 fogva tartott tagja is. Az egyik börtönőr beszámolója szerint a csoport golyózáport zúdított az épület bejáratára, amiben több börtönőr meg is sérült. Behatolásuk után a támadók celláról cellára végigjárták a börtönt, és kiszabadították a rabokat, az épület egy részét pedig felgyújtották. A Boko Haram szekta magát az afganisztáni tálib mozgalom részének tekinti, Mohamed Yusufot, a szekta vezetőjét egy éve ölték meg a nigériai biztonsági erők. Yusuf "tisztán iszlamista államot" akart létrehozni az ország többnyire muzulmánok lakta északi részén. Tavaly július végén 800 ember vesztette életét Nigériában a Boko Haram és a biztonsági erők közötti összecsapásokban.
 
Szeptember 9-én az országok képviselői bejelentették, hogy Algéria, Mali, Mauritánai és Niger közös információs hálózatot fog kiépíteni, hogy megerősítsék az együttműködést az Al-Qaeda Maghrebben lévő csoportjának terroristaakciói ellen. A négy afrikai ország információs szolgálatainak képviselői szeptember 15-én és 16-án fognak találkozni, hogy a további részleteket megbeszéljék.
 
Ugyanezen a napon az erőszak kialakulására figyelmeztette a nemzetközi közösséget négy – korábban a ruandai elnök szövetségeseként tevékenykedő – száműzött ruandai politikus, ha az ország kisebbségi tuszi etnikumú kormánya nem vonja be a hatalomba a többségi hutuk politikusait. Paul Kagame, Ruanda elnöke egyelőre nem reagált érdemben a közleményre. A négyfős csoportot a korábbi igazságügy-miniszter, a hadsereg, illetve a külügyi hírszerzés volt vezetői, valamint Ruanda egykori amerikai nagykövete alkotja. Legfőbb kifogásukat abban látják, hogy Kagame elnök véleményük szerint totális kontrollt gyakorol a törvényalkotás és a bíróság felett. Szerintük 1994 óta nem bontakozott ki valódi demokratikus átmenet, és koalíciós kormány kialakítását szorgalmazzák. Kagamét augusztusban nagy többséggel választották ismét elnökké, ám a nemzetközi megfigyelők megkérdőjelezték a választások tisztaságát.
 
A Ramadán végeztével 35 feltételezett terroristának adott amnesztiát a mauritániai kormány, megbocsátásuk jeleként. A letartóztatott férfiak feltehetően az Al-Kaida Maghreb-államokban tevékenykedő csoportjának, az AQIM-nak (Al-Quaeda in the Islamic Maghreb) voltak a tagjai. A magáról egyre többet hallató, főként emberrablásokra specializálódott AQIM jelen ügyben érintett aktivistáit tavaly tartóztatták le. A szabadon engedett személyek között megtalálható Abdallahi Ould Mohamed Sidiya is, aki korábban a szaúdi terrorelhárítás feketelistáján első helyen szerepelt (Abdallahi az AQIM korábbi vezetőjeként és szalafista harcosként hirdette radikális tanait, amelyek a wahhabista Szaúd-Arábiába is beszivárogtak). Szabadon bocsátása után Sidiya megköszönte a mauritániai vezetők nagylelkűségét, és ígéretet tett az erőszakos eszközök mellőzésére. Politikai elemzők szerint az amnesztia gesztusértékű tekinthető a mauritániai kormány és a vallási vezetők közötti dialógusban, és nem kizárt a további foglyok elengedésének lehetősége sem.
 
Szintén szeptember 9-én az al-Shabab újabb támadást hajtott végre Szomáliában. A célpont a mogadishui repülőtér volt, amely az ország egyik fő köldökzsinórja a külvilággal. A támadás során először egy Toyota Sedanba rejtett pokolgép robban fel a repülőtér bejáratánál, amikor azt épp át akarták vizsgálni, majd egy másik személyautóval kormánykatonáknak öltözött lázadók érkeztek (ezt a taktikát figyelhettük meg az augusztus 24-i terrorakció során is), akik a gépjárműből kiugrálva tüzet nyitottak a reptérre, majd egyikük fel is robbantotta magát. Az incidensben négy támadó, három civil és két AU-békefenntartó vesztette életét. A reptérre érkező ENSZ-delegációból, akik a támadás fő célpontjai voltak, senki sem sérült meg.
 
Szeptember 11-én, szombaton a nemzeti sajtó és a Nemzetközi Vöröskereszt önkéntesei is a mozambiki tüntetések lezárultáról tudósítottak. Mozambik fővárosában, Maputoban, illetve a közeli Matola városában múlt héten az élelmiszerárak drasztikus növelése miatt törtek ki tömegtüntetések. A zavargások során legkevesebb 13, más források szerint 17 polgári személy veszítette életét. A kedélyek csillapodását a kormány ártámogatási programjának bejelentése idézte elő. A kormányzati támogatás az alapvető élelmiszerekre terjed majd ki.
 
Újabb olajbalesetről tanúsítottak a nemzetközi médiumok, most Egyiptom térségében.Egyiptom déli részén, a fővárostól csaknem 1000 kilométerre fekvő Asszuán térségében ugyanis szombat este elsüllyedt egy dízelolajat szállító tankerhajó, aminek következtében közel 100 tonna üzemanyag ömlött a Nílusba. A hajószerencsétlenséget feltehetően a kapitány mulasztása okozta.
 
 
Nyugat Műhely
 
 „Spanyolország végül nem küld rendőri kiképzőket Irakba”– jelentette be José Luis Zapatero miniszterelnök Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár szeptember 10-i madridi látogatása alkalmával. Az El País beszámolója szerint a főtitkár megértéssel fogadta a bejelentést, ugyanis „minden ország saját döntése, hogy hová csoportosítja erőit” – utalva arra, hogy Spanyolország több mint 1500 fős kontingenssel van jelen Nyugat-Afganisztánban. A spanyol erők Badghis tartományban egy előretolt katonai bázist (Herat) és egy tartományi újjáépítési csoportot (Qala-e Now) vezetnek. Spanyol források szerint ehhez hozzájárul az anyagi források szűkössége is, hiszen az országot erősen sújtotta a gazdasági válság, valamint a közvéleménnyel is nehéz lett volna elfogadtatni a visszatérést Irakba. Mint emlékezetes, 2004-ben a madridi vonatrobbantásokat követően a terror közvéleményre gyakorolt hatására vonult ki sietősen az 1300 fős spanyol katonai kontingens a közel-keleti országból.
Még májusban Joe Biden amerikai alelnök beszélt arról, hogy Spanyolország 20-30 kiképzővel vehetne részt az iraki határőrség kiképzésében, és augusztus 25-én Alfredo Perez Rubalcaba spanyol belügyminiszter két rendőr és egy tolmács afganisztáni kivégzése kapcsán arról nyilatkozott, hogy országa Irakba is küld kiképzőket. Most azonban Zapatero miniszterelnök szerint „erre (már) nincs szükség”. Az afganisztáni szerepvállalással kapcsolatban megerősítette, hogy a spanyol erők addig maradnak, amíg az afgán nemzeti biztonsági erők nem lesznek képesek saját biztonságuk szavatolására.
 
Franciaország nem állítja le a romák kitoloncolását jelentette be Eric Besson francia bevándorlásügyi miniszter pénteken. Az intézkedések annak ellenére folytatódnak, hogy az Európai Parlament szeptember 9-én (csütörtökön) arra szólította fel a francia hatóságokat, hogy szüntessék be az akciókat. A Parlamentben 337 szavazattal 245 ellenében elfogadott határozat körültekintően fogalmazva számos körülményre felhívta a figyelmet, amelyek nem teszik elfogadhatóvá a tömeges kitoloncolást:
[A Parlament]… komoly aggodalmát fejezi ki a francia hatóságok által végrehajtott intézkedések miatt, amelyeket romák és vándorlók ellen alkalmaznak, hozzájárulva kiutasításukhoz. Emiatt sürgetjük a hatóságokat, hogy azonnal függesszenek fel minden ilyen intézkedést, egyúttal felhívjuk a Bizottság, a Tanács és a tagállamok képviselőit, hogy ugyanezzel az igénnyel lépjenek közbe. [A Parlament]… hangsúlyozza, hogy az Alapvető Jogok Chartája és az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Európai Konvenciója is tiltja a tömeges kitoloncolást, és e cselekmények megsértik az Európai Unió Alapszerződéseit és az Unió jogrendjét, ugyanis rassz és etnikum alapján alkalmaznak diszkriminációt, valamint az Európai Tanács 2004/38-as határozatába ütköznek, amennyiben korlátozzák az Unió állampolgárai és családjaik mozgásszabadságát az Európai Unión belül. [A Parlament]… komoly aggodalmát fejezi ki kifejezetten az intézkedéseket kísérő nyíltan diszkriminatív és lobbanékony politikai vita miatt, amely alapot adott a rasszista vádaknak és szélsőjobboldali csoportok cselekedeteinek. Ezért emlékeztetjük a politikusokat felelősségükre, és elutasítjuk azokat a közleményeket, amelyek a kisebbségeket és a bevándorlást a bűnözéssel kapcsolják össze, és diszkriminatív sztereotípiákat hoznak létre.”
 
Az elmúlt hetekben mintegy ezer romát toloncoltak vissza Romániába, és a francia hatóságok továbbra is kiállnak amellett, hogy a román integrációs programok finanszírozásával kívánnak hozzájárulni a kérdés megoldásához. Korábban Olaszországban zajlott hasonló program, amikor Róma és Milánó mellett több nagyváros külterületein épült átmeneti telepeket számoltak fel a hatóságok.
 
A romák száma az európai államokban.
Roma népesség Európa államaiban. (Forrás: bbc.co.uk)
 
Roma lakosság aránya az egyes európai államokban.
A roma népesség részaránya Európa egyes államaiban. (Forrás:bbc.co.uk)
 
Az Egyesült Államok és Mexikó határán fekvő Ciudad Juarezben újra élénkülni látszik a drogkartellek közötti háború, miközben a kormány rendfenntartó törekvése eredménytelen maradt. Az El País spanyol napilap 24 halálesetről számolt be, amelyek csütörtökön egy leszámolás-sorozat kapcsán történtek a városban.
A 2006 decembere óta hatalmon lévő Felipe Calderón kormányzása alatt indított határozott és intenzív kábítószer ellenes háború – ami valóban az elnök megfogalmazása – becslések szerint eddig mintegy 30 000 halálos áldozattal járt, és a leszámolások, rajtaütések és konkurenciaharc következtében egyre fokozódó veszteségeket eredményez minden oldalon, még a civil lakosság és kiszolgáltatott menekültek soraiban is. A katonai, rendfenntartó és különleges erőket, valamint amerikai segítségnyújtást is felvonultató kormányműveletek azonban ellentétes eredménnyel jártak: a jelentős veszteségek mellett nem csökkent az emberrablások és zsarolások száma, valamint az illegális embercsempészet sem. A drogbárók és bandafőnökök letartóztatásai pedig csak azt eredményezték, hogy a bűnszervezetek száma – így a területi rivalizálás – nőtt, a szervezett bűnözés terjeszkedett, az erőszak fokozódott.
 
Mexikót felosztották a drogkartellek.
Mexikó nagy részét drogkartellek osztották fel egymás között. (Forrás: bbc.co.uk)
 
Legutóbb augusztus 25-én 72 illegális bevándorló lemészárlásáról szóló hírek borzolták a közvélemény figyelmét. Egy túlélő beszámolója szerint a bevándorlókat akkor fogták el a Zetas drogkartell fegyveresei, amikor a mexikói-amerikai határ felé tartottak – majd amikor nem tudtak fizetni, egy elhagyatott farm közelében kivégezték őket.
 
A drogháború áldozatainak száma Mexikóban.
A drogháború áldozatainak száma havonta, két kiemelkedő erőszakhullám által generálva. (Forrás: bbc.co.uk)
 
Országos szinten két időszakban fokozódott jelentősen az erőszak az elmúlt években. Először 2008 áprilisa és novembere között, amikor Alfredo Beltran Leyva letartóztatása után a Beltran Leyva testvérek elszakadtak a Sinaloa Kartelltől és kitört a bandaháború. Másodszor pedig 2009 novembere és 2010 májusa között, amikor a mexikói haderő megölte Arturo Beltran Leyvát. Ekkorra a drogháborúban havonta átlagosan már ezren vesztették életüket.
A drogkartellek és helyi szervezett bűnözői csoportok összefonódása országszerte jelentős. A határ mentén fekvő Ciudad Juarezben történik a gyilkosságok 20%-a, míg további három város, Culiacan, Tijuana és Chihuahua felel további 16%-ért. A két legerősebb kartell azonban az ország belsejébe koncentrálja működését. A Los Zetas kartell 19 kormányzóságban tevékenykedik, a La Familia Michoacana pedig ötben – mindkettőben számos, a mexikói haderőt 1999-ben elhagyó katonatiszt szolgál. Ennek következtében a rendfenntartóknak professzionálisan szervezett fegyveresekkel kell felvenniük a harcot, amihez általában a haderő segítségét kell igénybe venniük.
Érdekesség az események ellentmondásos megítélése az Egyesült Államok legfelső politikai vezetése körében, ugyanis miközben szerdán Hillary Clinton külügyminiszter még a 20 évvel ezelőtti kolumbiai áldatlan állapotokhoz hasonlította a helyzetet, addig Barack Obama pénteken úgy nyilatkozott, hogy a fokozódó erőszak nem olyan aggasztó, mint a kolumbiai drogkartellek leszámolásainál. „Mexikó nagy és haladó demokrácia, növekvő gazdasággal, így nem hasonlítható a 20 évvel ezelőtti Kolumbiához” – mondta az elnök. Felipe Calderón mexikói elnök a következőképpen nyilatkozott: „Bárcsak kevesebb lenne az erőszak. De – legyünk őszinték – ez nem várható rövidtávon. Az erőszak csak közép- és hosszútávon csökkenhet.
 
Feszült előjátékkal kísérve, de alapvetően békésen zajlottak a szeptember 11-i megemlékezések az Egyesült Államokban és világszerte a 2001. szeptember 11-i new yorki és washingtoni terrortámadások kilencedik évfordulóján. A feszültséget a hét folyamán Terry Jones lelkipásztor nyilatkozatai keltették, aki az évfordulón a Korán egy példányának nyilvános elégetését tervezte gyülekezete jelenlétében. Jones az 50 fős gainesville-i Dove World Outreach Center (Florida, USA) prédikátora, akinek bejelentését az elmúlt napokban heves nemzetközi reakciók kísérték. Szeptember 8-án a Vatikán, másnap Barack Obama amerikai elnök is elítélte a tervet, és annak elvetésére kérte Jonest.
 
Pénteken világszerte több tiltakozás zajlott egy nappal az után, hogy szeptember 9-én véget ért az iszlám szent hónap, a Ramadán. Még szeptember 6-án David Petraeus, az afganisztáni ISAF-erők parancsnoka figyelmeztetett rá, hogy az iszlám szent könyvének ilyen inzultusa az országban szolgáló amerikai katonák biztonságára is kedvezőtlen hatással lehet – pénteken Badakhshan tartományban néhány száz (más forrás szerint több ezer) fős Egyesült Államok-ellenes tüntetésről számolt be.
 
Obama, Gates, Mullen a Pentagonnál
Barack Obama elnök, Robert Gates védelmi miniszter és Michael Mullen tengernagy, a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának elnöke a Pentagonnál. (Forrás: washingtontimes.com, AP Photo)
 
Barack Obama megbékélésre és toleranciára szólított fel a szombati hivatalos állami megemlékezésen Washingtonban. „Amerikaiként nem háborúzunk – és soha nem is fogunk háborúzni – az iszlámmal. Nem egy vallás támadt ránk egy szeptemberi napon, hanem az al-Kaida; olyan elkeseredett emberek csoportja, akik kiforgatnak egy vallást” – nyilatkozta az elnök.
 
 
Oroszország és posztszovjet térség műhely
 
Ukrajna, Lengyelország és Litvánia egyesített békefenntartó dandár felállítását tervezi, melyről folyamatos megbeszéléseket tartanak. A dandár három zászlóaljból állna, egy ukrán, egy lengyel és egy litván egységből, s a parancsnokságot rotálva látná el a három ország.
 
Szeptember 8-án, szerdán a U. S. Controlled Demolition, Inc. Company (a kivitelező) megérkezett Ukrajnába, hogy ellenőrizze a megmaradt Scud rakéták leszerelési és újrahasznosítási munkálatait. A rakétarendszerek leszerelési programjában való együttműködés az Ukrán Védelmi Minisztérium és az Egyesült Államok Külügyminisztériumának megegyezése alapján valósul meg, melyet 2009 novemberében kötöttek. A projekt megvalósításában részt vesz három állami és egy magánkézben lévő vállalat. A leszerelés végrehajtása során kb. 1440 tonna rakéta-üzemanyagot is megsemmisítenek, melynek újrahasznosítása az Ukrajna-OSCE (Organisation for Security and Co-operation in Europe) együttműködési projekt részeként hajtják végre.
 
Szeptember 17-18-án találkozóra kerül sor Viktor Janukovics ukrán és Dmitrij Medvegyev orosz elnök között. Mindketten részt vesznek a századik Szentpétervár-Odessza rallyn. Ugyanaznap érkezik majd Janukovics Moszkvába, hogy megbeszélést tartsanak a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről. Emellett megkezdik a következő találkozó előkészítését is, amelyre október 4-én kerül majd sor Gelendzhikben (Oroszország).
 
Viktor Janukovics és Medvegyev orosz elnök.
Medvegyev és Janukovics. (Forrás: rferl.org)
 
Pénteken az Egyesült Államok és Kirgizisztán a Manas repülőbázis bérleti szerződésének további egy évre való meghosszabításáról írt alá megállapodást. Az információt az Egyesült Államok külügyminisztériuma is megerősítette. A Manas névre keresztelt és a Biskeknél található nemzetközi repülőtérre telepített amerikai támaszpont napjainkban már a Manas Tranzit Központ nevet viseli. Washington a megállapodás értelmében évi 60 millió dollárt fizet a kirgiz kormánynak.
 
Moszkvai idő szerint délelőtt 11 óra 22 perckor felrobbantotta magát egy öngyilkos merénylő az észak-oszétiai főváros, Vlagyikavkaz piacának bejáratánál. Eddig 17 halálos áldozata és száznál is több sebesültje van a robbanásnak. Az ingusföldi rendszámú Volga személygépjármű, amelyet a levegőbe röpítettek, arra utal, hogy az elkövetők észak-kaukázusi vahabita lázadók lehettek. Marija Gacojeva, a helyi rendőrség szóvívője elmondta: a robbanóeszköz ereje 30-40 kilogramm trotiléval volt egyenlő.
Vlagyikavkaz piaca nem először válik támadás célpontjává. 1999-ben egy hasonló robbantásban 55 ember vesztette életét, és háromszázan sérültek meg, míg 2008-ban 12 halott és több mint 40 sebesült volt a mérleg.
Nem sokkal később egy újabb, kisebb robbanás rázta meg a várost, ám – mint az később kiderült – az csak egy baleset eredménye volt, amelyet valószínűleg egy hanyagul tárolt kézigránát okozott.

 
Kitekintés Ázsiába
 
Nagyszabású tüntetésre került sor Srinagarban, Kasmír indiaiak által felügyelt régiójának fővárosában szombaton, melyben a feldühödött több ezer fős muszlim lakosokból álló tömeg kormányzati épületeket gyújtott föl és összecsapott a rendőrséggel. A rendbontás azt követően kezdődött, hogy a muszlimok befejezték az imádságukat, majd a közeli rendőrkapitánysághoz és a kormány által üzemeltetett energetikai vállalat épületéhez vonultak és fáklyákkal fölgyújtották az épületeket. A New York Times értesülései szerint a tömeg az indiai uralom ellen tiltakozott. A hivatalos közlemények szerint a biztonsági erők többször is a levegőbe lőttek, hogy megfékezzék az embereket. Az eset halálos áldozatokkal nem járt, ám három civil és két rendőr megsérült az összecsapásban. A cikk felhívja rá a figyelmet, hogy az utóbbi három hónapban több erőszakos cselekményre is sor került. A rendőrség hivatalos közleményében a Hurryat Konferencia mérsékelt iszlám szervezetének vezetőjét, Mirwaiz Umer Faroogot vádolták meg a tömeg vezetésével, aki előzetesen az ígérte, hogy a tüntetés békés lesz.
A mostani nyár „Véres nyárként” vonult be a kasmíri köztudatba. Nyugati értesülések szerint legalább 70 ember vesztette életét, külföldi politikusok pedig gyakran bírálták az indiai biztonsági erők tiltakozókkal szemben alkalmazott módszereit, melyek során gyakran éles lőszert használnak a kövekkel felszerelkezett tömeggel szemben. A politikusok egyetértenek abban, hogy a nyáron történt események rendkívül nagy csapást jelentenek az amúgy is gyenge lábakon álló békepuhatolózásokra.
 
Égő kormányépület Kashmirban.
A kép az égő kormányépületet mutatja nem sokkal a támadást követően. (Forrás: nytimes.com)
 
A New York Times nemzetközi segélyszervezetek afganisztáni tapasztalataira támaszkodva romló biztonsági helyzetről számolt be, mely szerint soha nem volt még ilyen veszélyes Afganisztán, mint jelenleg. Ennek az egyik legbiztosabb jele, hogy a nemrég még szinte tökéletesen biztonságos északi tartományokban is egyre jelentősebb tálib jelenlétről számolnak be, pedig ezen területek lakossága alapvetően soha nem jelentette a lázadó erők biztos támaszát. Ez egyben arra utal, hogy az afgán társadalomban a NATO számára negatív változások játszódnak le. A NATO erőknek a konfrontációt és a tálib központokat kereső, délen és keleten a harcot fölvállaló stratégiájára válaszul a lázadók beáramlanak a csapatátcsoportosítás miatt gyengébben biztosított északi területekre. A Times szakértőinek véleménye szerint a romló biztonsági körülmények elsődleges oka, hogy a washingtoni politikai vezetésre nagy nyomás irányul a közvélemény felől és ezt az Obama adminisztráció úgy akarja orvosolni, hogy látványos eredményekre törekszik. A cikk utal az ENSZ nemrég kiadott jelentésére, mely rámutat, hogy nemrég az afgán kormányalkalmazottak még az ország 368 közetének 30%-ában fegyveres kíséret nélkül is utazhattak, jelenleg azonban már csak egyetlen tartomány van a 34-ből, ahol ezt megtehetik. Az ellenállók által elkövetett támadások száma folyamatosan emelkedik: 2009 augusztusában 630 fegyveres cselekményt provokáltak ki, 2010 augusztusában viszont már több mint a dupláját, 1 353-at. Ezek nem kímélik a külföldi humanitárius szervezeteket sem, melyre jó példa az előző hónapban nagy port kavart, egy észak-afganisztáni tartományba kitelepült nyugati orvoscsoport ellen végrehajtott támadás, mely 10 humanitárius munkás életét követelte. Egyes amerikai szakértők véleménye szerint a növekvő számú támadásokban nincs semmi meglepő, azzal érvelnek, hogy az egyre több Afganisztánban tartózkodó nyugati katona törvényszerűen vezet az atrocitások számának emelkedéséhez, hiszen több a potenciális „célpont”. Ez különösen annak fényében adhat okot aggodalomra, hogy egy vagy két héten belül újabb 2 000 amerikai katona érkezik az országba az Obama által meghirdetett csapaterősítés keretében. A Times azonban figyelmeztet, hogy az amerikai szakértők ezen állítása nem magyarázza meg, hogy miért növekszik egész Afganisztán szerte a tálib jelenlét.
 
Vasárnap a Reuters kisebb nézeteltérésről számolt be Kína és Japán között, mely akkor pattant ki, mikor a japán parti őrség őrizetbe vette egy kínai hajó személyzetét. Pénteken (szeptember 10.) a japán hatóságok minden tiltakozás ellenére 10 nappal meghosszabbították a legénység fogva tartását. Vasárnap (szeptember 12.) a Xinhua kínai hírügynökség arról számolt be, hogy a pekingi japán nagykövetet, Uichiro Niwat Dai Bingguo bekérette és követelték a hajó legénységének azonnali szabadon bocsájtását. Bingguo rendkívül fontos szerepet tölt be a Kínai Kommunista Párt hierarchiájában, Peking külügyének egyik legmagasabb rangú irányítója, ebben még a Külügyminiszternél is nagyobb jogkörökkel bír. Nyilatkozatában a japán nagykövet arról beszélt, hogy országa egyelőre nem tervezi a kínai hajó ügyében kiszabott procedúra gyorsítását és mindenben japán törvényei szerint járnak el. A lap szerint a két ország politikai vezetése egyelőre igyekszik elkerülni a konfrontációt, melynek elsődleges oka, hogy a két ország rendkívül nyereséges kereskedelmet folytat: 2010. első felében a két ország összkereskedelme meghaladt a 150 milliárd dollárt, ez pedig 34,5%-os növekedést mutat az előző évhez képest még a nem kifejezetten kedvező világgazdasági körülmények dacára is.

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem