biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Volt egyszer egy Mexikó

2010 szeptember 18. - 01:43 - Asztalos Máté

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

I.         Első rész
 
Egy Pentagon által kiadott, 2009-es tanulmány szerint a világ két országa alkalmas leginkább az összeomlásra: Pakisztán és Mexikó. Másfél év távlatából sem lehet felfedezni arra utaló jeleket, hogy ez az állítás helytelen volna. Az emberek mindennapi életének szerves része lett a félelem és a rettegés. A kábítószer-kereskedők véres harcot folytatnak a hatalomért, mely jelenleg Mexikó demokratikus berendezkedését veszélyezteti. Hogy mivel is áll szemben a mexikói kormány? 2008-ban például 5300 áldozata volt a drogkartellek közötti háborúnak, ami kétszer annyi, mint egy évvel korábban. És bár a szó klasszikus értelmében nem beszélhetünk háborúról, Tijuana városában mégis többen haltak meg egy hónap leforgása alatt, mint az iraki fővárosban, Bagdadban.
 
A drogháború áldozatává vált fiát sirató mexikói asszony.
A mexikói drogháború áldozatává vált fiát sirató asszony. (Forrás: borderlandbeat.com)
 
A fent említett példákból is kitűnik, hogy a drog által okozott probléma jócskán túlnőtt a mexikói határokon, és ma már az Egyesült Államokat is fenyegeti.  Michael Hayden volt CIA igazgató szerint Mexikó nagyobb kihívást jelent az Obama adminisztráció számára, mint Irak.
 
A nemzetközi kábítószer-kereskedelem persze nem ismeretlen a térségben, hiszen lassan egy évszázada veszik ki a részüket az üzletből a különböző kartellek. Ilyen méreteket azonban, mint napjainkban, még sosem öltött a drogkereskedelem és a belőle nyert haszon.
 
A drogbárók számára hihetetlen lehetőségeket rejt ez a vidék. A kedvező földrajzi fekvés mellett olcsó a munkaerő, a társadalom átlagéletkora rendkívül fiatal, mely nagyméretű urbanizációhoz vezet. Gombaszámra nőnek ki a földből a metropoliszok, melyek a szegénység és a nyomornegyedek kialakulásának melegágyává válnak. Az ilyen kilátástalan helyzetben és környezetben élő fiatalok számára egyetlen út vezet a gazdagsághoz, mégpedig a drogkartelleken keresztül.
 
Mexikói drogbanda tagja.
Jellegzetes tetoválás egy mexikói bandatagon. (Forrás: royalespot.blogspot.com)
 
A mexikói kormány számos akciót indított a közbiztonság helyreállítása érdekében, melyeket Washington segélyekkel támogat. A válság csupán katonai erővel azonban nem oldható meg. Az „üss oda” taktika nem hoz eredményt addig, amíg olyan összetett problémák várnak megoldásra, mint a gazdasági válság és a vele járó munkanélküliség, valamint a drogok iránti növekvő kereslet.
 
1.         Marihuánától a heroinig
 
A marihuána és a hallucinogén anyagok szerves részét képezték a mexikói kultúrának évszázadokkal ezelőtt is. Varázslások és szertartások alkalmával a maják és az aztékok fedezték fel a szer által létrehozott képzelt világokat. Javier Valdez Cárdenas sinaolai drogkartell veteránja szerint az ópiumot a tizenkilencedik században kínai vasúti munkások hozták be Mexikóba. A máktermelőket amerikai segítséggel a hatvanas, hetvenes években még sikerült elfogni vagy megölni. Egy pár „túlélő” azonban kicsúszott a hatóságok kezei közül és szétszóródott az országban.
 
Az 1980-as években a mexikói drogkartellek elsősorban heroint és marihuánát csempésztek. Az egykori Sinaola-klán Ciudad Juárezbe (lásd később), Tijuanába és Guadalajarába menekülő tagjai szövetségre léptek a kolumbiai kartellekkel (Medellín, Cali), akik kokaint termeltek és szállítottak karib-tengeri útvonalaikon a legnagyobb piacok irányába. Napjainkban sem változott a helyzet, hiszen az Egyesült Államok, jelenleg is a világ kokain-fogyasztásának a felét adja. Tehát Mexikó kulcsfontosságú tranzit ország a kábítószer-kereskedelem szempontjából. A kézbesítést kis repülőkön, illetve hajók rakományai közé rejtve végezték és végzik mind a mai napig.
 
Érdekes elgondolkodni azon az elméleten, miszerint a jelenlegi helyzet kialakulásában jelentős szerepe van az USA-nak és drogellenes akcióinak. A nyolcvanas, kilencvenes években az amerikaiak figyelme a kolumbiai Medellin és Calli kartellekre irányult. Jelentős erőfeszítések árán sikerült a kolumbiai kormánynak és az amerikai szövetségi drogellenes hatóságnak (DEA) elzárni a kokaincsempészet hagyományos karib-tengeri útvonalát, ez azonban azt eredményezte, hogy a kolumbiai kartelleknek új szállítási csatornák után kellett nézniük.
 
Mexikó adta a megoldást. A Pablo Escobar vezette Medellin és az ellenség Cali kartell azonban kénytelen volt lepaktálni a legnagyobb mexikói drogkartellekkel (Sinaola, Tijuana és a Golf), hogy rajtuk keresztül jutassák el az árut.
 
Az 1990-es években sikerült szétzilálni a kolumbiai kartelleket. Pablo Escobar 1993-as halála örömujjongást váltott ki a mexikói „kollegákból”, hiszen így a mexikóiak, akik egyszerű kézbesítők voltak, jóval nagyobb hasznot tudtak lehasítani maguknak a kokain-kereskedelemből.
 
Pablo Escobar 41 évesen.
Pablo Escobar 41 évesen. (Forrás: express.co.uk)
 
Ezek után az elemzők is tiszta képet kaptak a drog ellenes küzdelem kudarcáról. Az egyik pontból áthelyeződött a hangsúly egy másikba, miközben a bűnüldözés nem járt a kokain termelésének és beáramlásának csökkentésével.
 
Néhány kutató ezt a folyamatot egyenesen a darwini törvényekhez hasonlítja. Sanho Tree (Institute for Policy Studies, Washington, DC) azt állítja tanulmányában, hogy a drogellenes háború szuperkereskedőket tenyészt ki. A szerző szerint a drogok által okozott kár és probléma évről évre csak rosszabb lesz. Az USA kormánya súlyos dollármilliókat – hússzor akkora összeget, mint 1980-ban – költ erre a szélmalomharcra, miközben a kereskedők nem gyengültek meg. A kokainültetvények permetezését szolgáló Kolumbia-tervre hatmilliárd dollárt költöttek az amerikaiak, mégis növekedett a termelés Kolumbiában. A volt Bush adminisztráció pedig 1,4 milliárd dollárt fordított a Kezdeményezés nevű akcióra, melynek eredménytelensége tisztán kiolvasható az áldozatok számából.
 
Tree szerint a központi kérdés az, hogy jó-e az a politika, amelyet a drogok megfékezésére alkalmaznak. Összetett problémakörrel állunk szemben, hiszen a politikusoknak erősnek kell látszaniuk a választók szemében, ha a drogok hozzáférhetőségéről és potenciájáról van szó. A bürokrácia boldog a növekvő költségvetés miatt, miközben számos jelentéktelen dílert zárnak a rácsok mögé. Egyszóval mindenki nyer Sanho Tree szerint, beleértve a legnagyobb kereskedőket is.Ez az irány indítja be a darwini elveket.
 
A kisebb kereskedők elfogásával, likvidálásával egy mesterséges szelekciót hajtanak végre a törvény őrei. Ezáltal csak a legéletképesebb szervezetek és bandák maradnak meg a piacon.
 
A két kolumbiai óriáskartell (Medellin, Cali) elpusztításával egy vákuum keletkezett, mely több száz kisebb és hatékonyabb szerveződést hívott életre. Ezeknek a felderítése és nyomon követése még több munkát igényel a rendvédelmi szervektől. A keresletet nem sikerül megfékezni a politikusoknak, így a kínálat visszaszorításával próbálkoznak, ami lehetőséget nyit a kereskedőknek az árak felverésére. A még nagyobb profit pedig még több embert csalogat az üzletbe. Ezért Tree szerint a hangsúlyt a prevencióra és a kereslet csökkentésére kellene helyezni.
 
Bár Obama kijelentette, hogy kész segítséget nyújtani Mexikónak a helyzet stabilizálásában, szakértők szerint a kormányzat számára nem jelent prioritást a latin-amerikai válság, ami azzal indokolható, hogy az iraki és afganisztáni háború, valamint a gazdasági világválság elvonja a költségvetés forrásait. Az eddigi támogatásokat nagyrészt a mexikói hadsereg fejlesztésére fordították. Ennek a helyességét az a tény ingatja meg, hogy a korrupció a legmagasabb köröket is eléri az országban.
 
A 2010. március 18-án és június 26-án történt esetek alátámasztják a fentebb említetteket. Márciusban mexikói tengerészgyalogosok vették őrizetbe egy kisváros rendőri állományának kétharmadát. A gyanú szerint a nyolc rendőr kapcsolatban állt a drogkartellekkel. Az eset León szövetségi államban történt, melynek során a helyi rendőrparancsnokot is letartóztatták. Júniusban pedig börtönőrök engedték ki azokat a bérgyilkosokat, akik tizenhét fiatalt mészároltak le korábban. Ricardo Nejera, a mexikói ügyészség szóvivője elmondta, hogy a bérgyilkosokat maguk az őrök látták el fegyverekkel és autóval. Az eset kapcsán három börtönőrt letartóztattak és őrizetben van az intézet igazgatója is. Korábban történt esetekkel is vádolják a börtönigazgatót: Torreón bárjaiban legalább három leszámolást hajtottak végre az elítéltek, mintegy harminc ember halálát okozva.
 
A Los Zeta drog kartell tagjai.
A Los Zetas drog kartell tagjai. (Forrás: parcbench.com)
 
Az utóbbi hónapokban Mexikó északi részén a hatóságok képtelenek megfékezni a Sinaola és a Los Zetas kartellek összecsapásait.
 
Miután kiderült, hogy az USA kormánya 1 560 milliárd dolláros deficittel zárja a 2010-es évet, Barack Obama a drogkereskedelem felszámolására életre hívott Kolumbia-terv (Plan Columbia) és Méridai Kezdeményezés (Iniciativa Mérida) költségvetésének csökkentését tervezi 2011-ben. A Kolumbiának és Mexikónak szánt támogatások lefaragása végett az utóbbi ország hevesen tiltakozott.
 
A két program közül a Kolumbia-terv az idősebb, amelyet 1999-ben Bill Clinton amerikai és Andrés Pastrana kolumbiai elnök ratifikált. Tíz éve alatt több mint hatmilliárd dollárt invesztált az USA a terv végrehajtására, mely elsősorban a drogkereskedelem és a baloldali gerillák (FARC, Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői) ellen igyekezett fellépni. Bár 2007 óta folyamatosan csökken az adakozásra szánt összeg, Álvaro Uribe kolumbiai elnök nem panaszkodik az 55,5 millió dolláros kiesés miatt.
 
A Meridai Kezdeményezést Bush és Calderon jelentette be 2007-ben. Az eredeti elképzelés szerint az Egyesült Államok három év alatt 1,6 milliárd dollár értékű fegyvert, helikoptert, repülőgépet és pénzt irányít volna a közép-amerikai térségbe. A terv elsősorban a szervezett bűnözést, a mexikói drogkartelleket és a fegyverkereskedelmet hívatott felszámolni.
 
A terv megvalósulásában azonban vannak kisebb csúszások. Természetesen az USA-nak is érdeke a bűnszervezetek megállítása, hiszen a hatóságok szerint nemcsak a határ menti területeken érezhető az erőszak, hanem onnan több száz, sőt ezer kilométerre is. A kartellek már az alaszkai és a bostoni piacot készülnek meghódítani, de Phoenixben és Atlantában is jelen vannak. Az amerikai igazságügyi minisztérium információi szerint a bandák már 230-nál több városban megtalálhatók.
 
Az Egyesült Államoknak tehát alapvető biztonsági érdeke egy stabil Mexikó megteremtése. Az ország összeomlása következtében ugyanis olyan menekülthullám lenne prognosztizálható, amely akár humanitárius katasztrófához is vezethet. A tömeges bevándorlás során megjelenő munkanélküliség kiváló lehetőséget teremtene a bűn bandáknak, hogy jól fizető munkát ajánlanak a kartelleken belül. Az amerikai hatóságok attól tartanak, hogy további településekre is kiterjeszthetik hatalmukat a kartellek. A merítési lehetőségük az ott élő spanyol ajkú bevándorlókból pedig óriási. Az Egyesült Államok és Mexikó több esetben is együtt működött már a drogbandák elleni küzdelemben. Számos vezetőt sikerült elfogniuk, de a háború még folytatódik a biztonság, jogállamiság és demokrácia értékeinek megőrzéséért.
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem