biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 2010. szeptember 13-tól 19-ig

2010 szeptember 21. - 21:16 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...


Afrika Műhely
 
Szeptember 13-án (hétfőn) óvadék fejében szabadon engedték a múlt hét csütörtökön Zimbabwéban őrizetbe vett baptista önkéntes orvoscsoport tagjait, akik a vádak szerint engedély nélkül láttak el betegeket Mutoko városában. A négy egyesült államokbeli egészségügyi dolgozóból, valamint egy zimbabwei és egy új-zélandi orvosból álló hatfős csoport tagjai árvaházakban gyógyítottak, tevékenységüknek pedig elviekben nem volt jogi akadálya. A dolgozókat azzal a váddal vették őrizetbe, hogy ún. antiretrovirális (a HIV-vírus szaporodását lassító) gyógyszereket adtak a betegeknek a zimbabwei egészségügyi hatóságok engedélye nélkül.
 
Szeptember 14-én (kedden) Teheránban kezdetét vette az Irán-Afrika Csúcstalálkozó. A közel negyven afrikai ország képviseletével zajló találkozón tartott nyitóbeszédében Mahmúd Ahmedinedzsád iráni köztársasági elnök elmondta, hogy fényes jövőt jósol az iráni-afrikai együttműködésnek, amelynek nem szabhatnak gátat a nemzetközi közösség korlátozó intézkedései. Ahmedinedzsád elnök kitért arra is, hogy a főként politikai és gazdasági színtereken megmutatkozó kooperáció alapját „a gazdag kultúra, a történelmi csúcspontok és drámák, valamint az emberiség szebb jövőjéért való törekvés mindkét fél által vallott elvei és gyakorlata” képezi majd. Az Afrika felé fordulásnak mint egy újabb iráni külpolitikai orientációnak már korábban is voltak jelei. Idén tavasszal Ahmedinedzsád például Mugabe zimbabwei vezetővel folytatott kereskedelmi tárgyalásokat a dél-afrikai ország egészségügyi reformjának kapcsán.
 
Hosszú évek óta először csökkent az éhezők száma a világon – jelentette be kedden az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). A gazdasági válság miatt 2009-ben az éhezők száma elérte az 1,023 milliárdot – ez a szám mára 925 millióra csökkent. Az "alultápláltak" 98%-a a fejlődő országokban él, ezen belül arányaiban Afrika van a legrosszabb helyzetben, ahol az embereknek még mindig 30%-a éhezik.
 
Szeptember 15-én (szerdán) a francia hatóságok megtagadták Ruanda kérését, amelyben egy francia földre menekült ruandai orvos kiadatását követelték. Eugene Rwamucyo-t az 1994-es népirtásban való részvétellel és emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítják. A francia hatóságok azért döntöttek a kiadatás elutasítása mellett, mivel Rwamucyo hutu származású, ennélfogva a ruandai tutszi kormányzat és igazságszolgáltatás alatt nem esne objektív elbírálás alá. Az orvosnak a későbbiek folyamán a francia hatóságok előtt kell színt vallania. A két ország visszautasításoktól terhes diplomáciai viszonya 2006-ban romlott meg, amikor egy francia nyomozókból álló szakértői csoport megkezdte a jelenlegi tutszi vezetés, élén Kagame elnök felelősségének kivizsgálását a tutszi-hutu villongásokat kiindító elnökgyilkosságok nyomán. (Juvénal Habyarimana-t, Ruanda akkori hutu elnökét, illetve a vele utazó szintén hutu Cyprien Ntaryamira-t, Burundi elnökét feltehetően Kagame aktivistái ölték meg. Az elnökgyilkosságok hírére a hutu lakosság megkezdte a tutszik szisztematikus üldözését.
 
Ugyanezen a napon a belföldi és nemzetközi közvélemény több hónapos találgatása után a nigériai elnök bejelentette, hogy indulni fog jelöltként a 2011 januárjában esedékes elnökválasztáson. Goodluck Jonathan ezt saját Facebook oldalán jelentette be. A regnáló elnök jelölése azért nem volt egyértelmű, mert pártjának északi származású politikusai többször is utaltak arra, nem szeretnék, ha újra déli politikus kerülne a következő elnöki ciklusban Nigéria élére. Ez ugyanis megszakítaná azt a párton belüli hallgatólagos megállapodást, miszerint a következő négy évben az északiak adhatják a párt elnökjelöltjét.
 
Goodluck Jonathan nigériai elnök.
Goodluck Jonathan nigériai elnök(Forrás: telegraph.co.uk)
 
Közben az Egyesült Államok bejelentette, hogy segítséget nyújt a nigériai hadsereg és rendőrség további kiképzésében, hogy így járuljanak hozzá – az Egyesült Államok egyik legfőbb olajbeszállítójaként számon tartott – Nigéria biztonságának megteremtéséhez.
 
Szeptember 17-én (pénteken) hat algériai férfit tartóztattak le Nagy-Britanniában. A Westminsterben vendégmunkásként dolgozó férfiakat azért vették őrizetbe, mert a hírszerzés információi szerint terrorcselekmény végrehajtására készültek az Egyesült Királyságba látogató XVI. Benedek pápa ellen. A belső elhárítás utasítására a Scotland Yard emberei fogták el az éppen munkába készülő észak-afrikaiakat, akiknek letartóztatása után is a fokozott fenyegetettségi szint marad érvényben Nagy-Britannia szerte. A Vatikán sajtófőnöke elmondta, hogy a pápa nem szakítja meg utazását és nem módosít az eredeti programokon sem. A gyanúsítottakat később, szeptember 19-én (vasárnap) vádemelés nélkül szabadlábra helyezték.
 
A Nyugat-Afrikai Gazdasági Közösség (ECOWAS) rendkívüli ülést tartott pénteken a nigériai Abujában, hogy megtárgyalják a bissau-guineai biztonsági krízist. A stabilitás megteremtésére a szervezet 70 millió eurót különített el, hogy segítse az ország szóban forgó reformjainak kivitelezését. A reformokon belül a laktanyák rendbe hozása és a hadsereg jelentős részének leszerelése a fő prioritás. Az ECOWAS találkozóján résztvevő afrikai államfők áttekinttették a környező országok biztonsági reformjait és azok eredményeit is. A bissau-guineai krízissel párhuzamosan a szomszédos Guineaban is zavargások törtek ki az esedékes elnökválasztás miatt, amit csütörtökön újra elhalasztottak. Az ellentétes politikai táborok között kitört összecsapások során legalább egy ember életét vesztette, több tucatnyian pedig súlyosan megsérültek.
 
 
 
Közel-Kelet Műhely
 
Az Amnesty International hétfőn kiadott jelentése szerint Irakban több tízezer embert tartanak törvényellenesen börtönben, akiket csak nemrég, az amerikai csapatok kivonulása okán helyeztek át iraki fennhatóság alá. Az "Új rend, változatlan bánásmód" című jelentés több száz esetet mutat be részletesen az önkényes, egyes esetekben több éve húzódó letartóztatásokról, kínzásokról és eltűnésekről.
 
A perzsa állam hatósága nem mutat hajlandóságot Ms. Shourd másik két hegymászótársának – Shane Bauernek és Josh Fattalnak – a szabadon engedésére. Shourd kisasszony szabadon engedésében nagy szerepet játszottak egészségügyi problémái, melldaganata és rákos sejtképződése.
A három amerikai hegymászó több mint egy évvel ezelőtt véletlenül lépte át – az egyébként is nehezen elkülöníthető – iraki-iráni határt hegymászótúrájuk közben. Az iráni hatóságok előzetes letartóztatásba helyezték mindhármukat kémkedés vádjával. A fiatalok kiszabadítását nehezíti, hogy az amerikai-iráni diplomáciai kapcsolatok 1979 novembere óta nem éppen nevezhetőek zökkenőmentesek. Szabadulása után Sarah Shroud egyenesen a teheráni Mehrabad repülőtérre tartott, ahonnan Ománba repült.
 
Szeptember 14-én Bahrain egyik városában egy gépkocsiba rejtett bombát robbantottak fel eddig meg nem nevezett tettesek, akik a belügyminisztérium állítása szerint ugyanazon csoporthoz tartoznak, akik az ezt megelőző hetekben a zavargásokat elindították. Csak anyagi kár keletkezett. Eredetileg 10 célpontot vettek volna támadás alá, de a hatóságok a többit megakadályozták, és két férfit őrizetbe vettek.
 
Szeptember 15-én Irakban, egy nappal azután, hogy az al-Kaida tagjai kézigránátokkal megtámadtak egy gáztávvezetéket, a kormány eldöntötte, hogy szorosabban kell őrizni a csöveket és gázcseppfolyósító állomásokat. Eközben zajlik négy elfogott terrorista tárgyalása.
Szerdán nyolc civil halt meg egy iraki-amerikai közös katonai akcióban Fallúdzsában. Az áldozatok között volt két nő és két gyerek, valamint Szaddam Huszein hadseregének volt ezredese. Két iraki katonát szintén tűzharcban öltek meg Bagdadban, egy észak-iraki út mentén elhelyezett pokolgép pedig kilenc szolgálaton kívüli iraki katona életét követelte, hatot megsebesített. Vasárnap tizenketten meghaltak, 48-an megsebesültek egy merényletben, amikor két, autóba rejtett pokolgép robbant fel szinte egy időben az iraki fővárosban.
Az iraki kormány 400 millió dollár kifizetését hagyta jóvá a Szaddam Huszein rezsimje alatt megkínzott amerikaiak kínzásáért, bántalmazásáért. Az irakiak számára a hír megdöbbenést keltett, hiszen emberek ezrei maradtak jóvátétel nélkül a 2003-ban elszenvedett háború okozta károk után.
 
Nem problémamentes az amerikai katonák és iraki civilek viszonya.
Az amerikai katonák és az iraki civilek viszonya korántsem problémamentes (Forrás: alarabiya.net)
 
Szeptember 16-án Brüsszelben találkozott Štefan Füle, az Európai Unió bővítésért felelős biztosa és Kemal Kiliçdaroğlu, a török ellenzék vezetője, hogy megvitassák a közelmúlt törökországi eseményeit. A Füle által „gyümölcsözőnek” tartott megbeszélés középpontjában a szeptember 12-i népszavazás által elfogadott alkotmánymódosítás állt, amely az igazságszolgáltatási rendszer átalakításáról, a hadsereg jogainak megnyirbálásáról, a gyermekek és a nők jogainak kiszélesítéséről szólt.
Az Unió már a voksolás napján kifejezte támogatását a reformmal kapcsolatban, Füle pedig a tárgyalást követően elmondta, hogy az elfogadott alkotmányos változtatások lendületet adhatnak a 2008 óta stagnáló csatlakozási tárgyalásoknak, valamint „helyes irányba terelhetik Törökországot az EU tagság felé vezető úton”. A cseh politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a bizottság figyelemmel fogja kísérni az Erdogan-kormány munkáját a módosítások végrehajtásának tekintetében, hogy azok megfeleljenek az uniós elvárásoknak.
 
Szeptember 18-án lezajlott egy rövid találkozó Asszad szíriai és Ahmedinedzsád iráni elnökök között Damaszkuszban. A téma a két ország kapcsolata volt, különösen gazdasági téren – megegyeztek, hogy folytatni fogják az együttműködést olyan stratégiai ügyekben, mint az olaj- és földgáz-kereskedelem, valamint a közlekedés. Megvitatták Irak ügyét is, megoldást keresve labilis helyzetére. Még mielőtt Teheránt elhagyta, Ahmedinedzsád hangsúlyozta, hogy a két ország véleménye azonos minden ügyben. A találkozón részt vettek még a két ország különböző miniszterei és diplomatái is. Ahmadinedzsád a beszélgetések után folytatta útját Algériába és az Egyesült Államokba.
 
Ahmedinedzsad és Asszad
Ahmadinedzsad és Asszad (Forrás: tishreen.info)
 
Szombatra (szeptember 18) virradó éjjel 6,3-as erősségű földrengés rázta meg Afganisztán ritkán lakott északkeleti részét. Az epicentrum Faizabad várostól 60 kilométerre délkeletre volt, mélyen, közel 200 kilométerrel a felszín alatt. A rengést még az epicentrumtól 265 kilométerre lévő fővárosban, Kabulban is észlelni lehetett. Az elmondások alapján a nagyobb pakisztáni városokban is érezni lehetett a földmozgást.
Afganisztán ezen északkeleti, hegyvidéki részén gyakoriak az ehhez hasonló földrengések. A szombati földmozgásnak egyelőre nincsenek áldozatai, a károk viszont jelentősek.
 
 
Nyugat Műhely
 
Új taktikai híradós csapatok kiképzését jelentette be hétfőn a brit Védelmi Minisztérium. A képzés lényege, hogy olyan speciális rádiós csapatokat hozzanak létre, melyek lényegesen meggyorsítják a hadszíntéren megsérült katonák kivonását a hadműveleti területről. A csapatokat elsősorban Afganisztánban fogják bevetni. Az egységek gyalogság harci támogató alakulatként 37 gyalogoszászlóaljnál fognak szolgálatot teljesíteni a következő év folyamán, ahol az ottani híradós egységeknek szerveznek továbbképzéseket – ilyen például az új taktikai jelzőberendezések használata (Tac Signaller Course).
James Nicholl őrmester, az alapkurzus vezető kiképzője szerint a követelményeket maga az afganisztáni valóság állította fel. A híradós eszközök terén történt fejlesztések és új eszközök bevezetésével gyorsabb és pontosabb kommunikáció folyhat az alakulatok között. Ezen kívül minden frissen kiképzett híradó katona egyben szanitéc kiképzést is kap annak érdekében, hogy a tényleges katonaorvosokat megfelelően tudják tájékoztatni a sebesült állapotáról. A jól kiképzett rádióoperátorok pedig a parancsnoknak is segítségére lehetnek, hiszen a rádióforgalmazás figyelése helyett a tűzharc sikeres megvívására koncentrálhatnak.
 
Brit katonák kiképzésen az új híradó eszközzel.
Brit katonák kiképzésen az új híradó eszközökkel (Forrás: mod.uk)
 
9 embert tartóztatott le a spanyol rendőrség szeptember 14-én (kedden), alig egy héttel azt követően, hogy az ETA baszk szeparatista terrorszervezet „tűzszünetet” hirdetett szeptember 5-én. A letartóztatottak az Ekin nevű szervezet tagjai, amelyet egyes források az ETA-val együttműködő csoportosulásként határoznak meg, miközben a spanyol bíróság még 2007-ben „az ETA szerves részének”, sőt egyik alapelemének nevezte, amely az ETA akcióinak megszervezésében vállalt szerepet. Az Ekin vezetőit Baszkföldön, Valencia, Navarra és Cantabria tartományokban tartóztatták le azzal a váddal, hogy az ETA menekülésben lévő tagjainak franciaországi elrejtőzésében segédkeztek. Eddig idén az ETA 67 feltételezett tagját fogta el a rendőrség különböző országokban: 42-t Spanyolországban, 20-at Franciaországban, hármat Portugáliában, egyet-egyet pedig Észak-Írországban, illetve Belgiumban.
A „fegyverszünet” bejelentését tartalmazó videót korábban a spanyol politikai pártok kétkedve fogadták, a második legnagyobb parlamenti párt, a konzervatív Néppárt pedig hangsúlyozta, hogy ennek ellenére sem lanyhulhat az ETA elleni fellépés. Bár a baszk szervezet a fegyverszünet indokaként „egy demokratizálódási folyamat beindításáról” beszélt a nyilvánosságra hozott videóban, a kormány határozottan elutasít bármiféle egyezkedést a terrorszervezet tagjaival.
 
Az Egyesült Államok közel áll a legnagyobb fegyverüzlethez, amit valaha is kötött – jelentette a Wall Street Journal szeptember 15-én (szerdán). Szaúd-Arábia 60 milliárd dollár (kb. 12.500 milliárd forint) értékben vásárolna repülőgépeket és fegyverrendszereket az USA-tól. Az üzlet egyben 75.000 munkahelyet is teremtene, ha sikerül a két félnek megegyeznie. Az Obama-adminisztráció várhatóan a héten fogja beterjeszteni a tervezett fegyvereladást a Kongresszus elé. A megállapodás 84 db vadonatúj Boeing F-15-ös vadászgép, 70 db Apache, 72db Black Hawk, 36 db Little Bird helikopter megvásárlását, valamint 70 db F-15 felújítását tartalmazná, melyek gyártása 5-10 évet venne igénybe. A tárgyalások folytatódnak Szaúd-Arábia haditengerészeti, valamint rakétaelhárító képességeinek bővítése érdekében is (további 30 milliárd dollár értékben).
 
A Pentagon jóváhagyta a Boeing kérését, hogy kereskedelmi forgalomba helyezhesse Dél-Korea számára az F-15-ös lopakodó változatát (Silent Eagle), jelentette a The Korea Times hétfőn. A cikk azonban rámutat, hogy a Lockheed-Martin által gyártott F-35 Lightning, valamint a Eurofighter Typhoon nagyobb esélyes lehet a Szöul által kiírt 60 db vadászgép beszerzésére kiírt pályázat megnyerésére.
 
F-15 vadászgépek
A népszerű F-15-ös vadászgép (Forrás: edition.cnn.com)
 
Ebben az évben szokatlan gyorsasággal olvadt az Északi-tengeren lebegő jégtömeg, bár még nem érte el azt a minimumterületet, amelyet 2007-ben mértek. Az előzetes kutatások szerint a nyári olvadásnak már vége, és a jég belépett a téli növekedés fázisába. Legkisebb kiterjedését szeptember 10-én érte el. Az elmúlt 12 hónapban szokatlanul meleg volt világszerte, amit részben az El Niño-hatásnak köszönhetünk, mely a tengerfelszín hőmérsékletének periodikus változásának meleg fázisa. A jég nyári minimum mérete ezen kívül még függ a helyi szelektől és áramlatoktól is. Bár néhány évvel ezelőtt egyes kutatók számítógépes modellekre alapozva a jég teljes eltűnését akár már 2013-ra lehetségesnek gondolták, ez ma már valószínűtlennek hangzik. Azonban a 2040/2050 körüli időpontokban ez könnyen valóra válhat – vélik a National Snow and Ice Data Center (NSIDC) munkatársai, akik a 2010-es adatok teljes körű elemzését a jövő hónapban fogják kibocsátani.
 
Északi-sarki jégmezők területi változása
Az északi-sarki jégmezők területének változása 2007-ben és 2010-ben, valamint az átlagos terület 1979-2009 között (millió km2) (Forrás: bbc.co.uk)
 
Szeptember 16-án (csütörtökön), hónapokkal a Berlin és Washington között lezajlott tárgyalások után két korábbi guantanamói fogoly érkezett Németországba azzal a céllal, hogy ott illeszkedjen be a társadalomba, és új életet kezdjen. A hamburgi tartományi kormány szóvivője is megerősítette, hogy a 34 éves, palesztin származású, de szaúd-arábiai születésű Ahmed Mohammed al-Shurfa megérkezett Hamburgba. A férfit érkezése után kórházba szállították, ahol egy alapos kivizsgálásnak vetik alá a következő napokban. Al-Shurfát 2001-ben ejtették foglyul Afganisztánban és 2002 óta volt börtönben. A másik fogoly, a 36 éves Mahmud Salim al-Ali nem sokkal később Rheinland-Pfalz tartományba érkezett. A Belügyminisztérium képviselője szerint ő sem jelent semmilyen fenyegetést a társadalomra. Március végén, még azelőtt, hogy engedélyezték volna beutazásukat, a német hatóságok is kikérdezték a két férfit. Eredetileg folytak tárgyalások egy harmadik személy befogadásáról is, de az ő esetében a német hatóságok megtagadták a beutazási engedélyt, mivel nem tudták egyértelműen kizárni, hogy veszélyt jelent.
A foglyok megérkezése valószínűleg lezárja a Washington és Berlin között kialakult vitát Guantanamóval kapcsolatban, ugyanakkor a Belügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy Németország nem tervezi további menekültek befogadását, és a jövőben az ezzel kapcsolatos megkereséseket elutasítja. A német hatóságok remélik, hogy az egykori foglyok gyorsan integrálódnak a társadalomba, és hamar meg tudnak állni a saját lábukon.
2001. szeptember 11. után az Egyesült Államok a guantanamói börtönben gyűjtötte össze a terrorizmussal gyanúsított személyeket, ahol a foglyokat bírósági ítélet nélkül, határozatlan időre tartották fogva. A 2002-ben létrehozott táborban egykor 780 embert tartottak fogva, míg napjainkban körülbelül 180 személy tartózkodik a létesítményben. Annak ellenére, hogy Barack Obama 2009-ben, közvetlenül hivatalba lépése után bejelentette, hogy bezáratja a tábort, ez még mindig nem valósult meg, mivel rendkívül nehéz a még ki nem vizsgált ügyekkel rendelkező fogvatartottak, vagy akár a felmentett gyanúsítottak számára is befogadó országokat találni.
 
 
Oroszország és Posztszovjet Térség Műhely
 
Dél-Korea és Oroszország a tervek szerint megnövelik a két ország együttműködését az energiahordozók területén, beleértve a cseppfolyósított földgáz (LNG – liquefied natural gas) kereskedelmét is. Az orosz miniszterelnök, Vladimir Putin egy találkozón beszélt Dél-Korea elnökével, Li Myung-bak-kal.
Putin közölte a koreai cégekkel, hogy a Szahalin-2 projekt egyik fő célja a nyersanyagfelvásárlás növekedésének elősegítése Oroszországból, beleértve az LNG-t is. Az orosz elnök ezen kívül azt is kihangsúlyozta, hogy a két ország ebben az évben ünnepli diplomáciai kapcsolatuk huszadik évét. Emiatt és az eddigi pozitív eredmények miatt a két fél egy újabb találkozót beszélt meg szeptemberre, mely Szentpéterváron kerül majd megrendezésre.
 
Kölcsönös együttműködésről tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár csütörtökön. A telefonon lefolytatott megbeszélés tárgyát Oroszország NATO-val való jövőbeni együttműködése képezte. A tárgyalás továbbá magában foglalta a közelgő, ám nem hivatalos Oroszország-NATO Tanács tervét, amely szeptember 22-én lenne esedékes New Yorkban. Az még nem tisztázott, hogy szó esett-e Oroszországnak a lisszaboni NATO csúcson való részvételéről. Lavrov egy korábbi nyilatkozatában elmondta, még nem kaptak hivatalos meghívást a novemberben tartandó eseményre. A nyugati médiában szerdán azonban felröppent a hír, miszerint a NATO már meghívta Oroszországot a hatékonyabb együttműködés érdekében, melynek fő vonulatát az Afganisztánnal és Iránnal kapcsolatos biztonsági kérdések képezik majd.
 
A Nemzeti JSC Naftogaz Ukraini majdnem megegyezésre jutott a kormányzattal annak tervéről, miszerint az adós vállaltok irányába figyelmeztetés nélkül leállítják a gázszállítást. Éppen ezért az Iparpolitikai Minisztérium szeptember 13-án levelet intézett az adóssággal rendelkező vállalatokhoz, melyben arra kérte azokat, hogy rendezzék tartozásukat a lehető legrövidebb időn belül.
 
Naftogaz
A Naftogaz logója (Forrás: naftogaz.com)
 
Az ukrán elnök, Viktor Janukovics bejelentette, hogy elnöksége alatt fő feladatának tartja, hogy a jövőben kiemelje Ukrajnát a az európai „kívülállók” közül. Az első és legfontosabb lépésnek a jogszabályi reformokat tartja. „Csak a hatalmi ágak közötti ténylegesen működőképes és konstruktív együttműködés tudja elősegíteni az ország fejlődését. Ukrajnának minden esélye megvan rá, hogy egyenrangú partnerré váljon az európai közösségen belül a következő öt évben. De ezt nem lehet megvalósítani független és szakértő bíróságok nélkül” – mondta el az ukrán elnök egy rendkívüli kongresszuson.
 
Dmitrij Medvegyev orosz és Viktor Janukovics ukrán elnökök meg vannak elégedve a bilaterális kapcsolatok jelenlegi állásával. A két elnök Hlukhiv városában tartott megbeszélést a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről, ahol az is kiderült, hogy az utóbbi hat hónapban a két ország közötti kereskedelem jelentős mértékben növekedett. Medvegyev elégedett a véghezvitt teljesítménnyel, szerinte a kapcsolatok fejlődése gyorsabb lehet, mint arra korábban számítottak. A találkozóra az Oroszország és Ukrajna egyes területein áthaladó rally verseny után került sor. Janukovics a megbeszélést követően elmondta, hogy ezt a versenyt a győztes Nagy Honvédő Háború (második világháború) 65. évfordulójára ajánlják.
 
Varsóban őrizetbe vették Ahmed Zakajev lázadóvezért, az el nem ismert Icskéria Csecsen Köztársaság jelenlegi miniszterelnökét. Zakajev ellen – aki a Csecsen Világkongresszusra érkezett a lengyel fővárosba – 2001 óta nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, amelyet Moszkva kérvényezett. A lázadóvezérnek nemcsak Moszkvával és a föderációpárti Ramzan Kadirovval, de a szeparatista Doku Umarovval is megromlottak a kapcsolatai, miután korábban keményen kritizálta a szélsőséges iszlamizmust. Zakajev 2002. óta Londonban élt, miután az Egyesült Királyságban politikai menedékjogot kért és kapott. A lengyel hatóságok végül pénteken, alig néhány órával a letartóztatása után szabadon engedték, Oroszország heves tiltakozása ellenére. A vezér ezek után Pultuszkba utazott, ahol beszédet tartott a csecsenek világkongresszusán. Az oroszok terrorizmussal, emberrablással, gyilkossággal és még számos bűncselekménnyel vádolják, ám London rendre visszautasította kiadatását.
 
Négy tengerész sérült meg, amikor tüzérségi lövedékek robbantak be egy ukrán Polnocsnij-osztályú partraszállító dokkhajó, a Kirovgrád fedélzetén. Valószínűleg a 30 milliméteres ikergépágyú lejárt szavatosságú lőszerei robbanhattak fel a Krím-félsziget közelében tartott Vzajmodejsztvije-2010 (Együttműködés-2010) gyakorlat során. A sérülteket kórházban ápolják – számolt be az UNIAN hírügynökség.
 
 
Kitekintés Ázsiába
 
Csütörtökön (szeptember 16.) a New York Times hosszabb összeállítást szentelt a Kínai Népköztársaság energiaellátásához kapcsolódó környezetvédelmi problémákhoz. Johnos, a Times újságírója már a cikk elején megállapítja, hogy hiába költ Peking hihetetlen összegeket az új környezetkímélő technológiákra, a kínai gazdaság rendkívüli energiaszükségletét ezzel a közeljövőben nem lehet fedezni. Zhang Laiwu, a kínai Tudományi és Technológiai Minisztérium helyettes igazgatója ez ügyben a héten úgy nyilatkozott, hogy jelenleg Kína a világ legnagyobb személygépjármű piaca, rendkívül sokat költ az ország az infrastruktúra fejlesztésre, itt is kiemelten a nagy sebességű vonatokra, ezek a projectek viszont rendkívül energiaigényesek. Szakértők véleménye szerint 2020-ra Kínában évente 40 millió autót fognak értékesíteni, ez pedig a duplája annak, amennyi az Egyesült Államokban az utolsó „válságmentes” évben értékesítésre került. Zhang mindamellett sikerekről is beszámolt, melyek szerint 2007 és 2009 között különösen kiemelkedő eredményeket értek el az energiaszükséglet csökkentésében, így véleményük szerint 2010 végére talán teljesíteni tudják azt a 2005-ben tett vállalásukat, hogy ezt az arányt összességében 20%-kal lecsökkentik. A miniszterhelyettes elismerte, hogy az utóbbi két évben az arány inkább romlott, mint javult volna, köszönhetően a 2008-as, 2009-es nagyszabású infrastruktúra-fejlesztő programoknak. Az ország ezzel szemben legnagyobb „nyereségét” az energiaigény csökkentése frontján azon gyárak bezárásból szerezte, ahol az eszközök nem feleltek meg a kor követelményeinek.
 
Ezen a héten, szombaton zajlottak le az afgán parlamenti választások. Ahogy számítani lehetett rá, az eseményt számtalan erőszakos cselekmény kísérte, a tálibok már a hét elején felszólították az afgán lakosságot, hogy ne vegyenek részt a választásokon. Szombaton (szeptember 18.) fenyegetéseiket beváltva ország szertecsapásokat mértek a szavazóhelységek ellen. A tálibok médiumaikban 150 támadásról beszélnek azonban az afgán védelmi miniszter, Abdul Rahim Wardak hivatalos közleményében 305 ellenséges cselekményt említ a választások ideje alatt. A támadások sikerességéről mindenesetre árulkodik, hogy ezekben viszonylag kevés, mindössze 14 ember vesztette életét. A szakértők fölhívják rá a figyelmet, hogy Hamid Karzai második megválasztása óta a helyzet romlott, hiszen a szombaton (szeptember 18.) tartott választáson a tálibok már olyan régiókat is el tudtak érni, ahol az előző választásokon még háborítatlanul lezajlott a voksolás. Külföldi szervezetek jelentései szerint az állampolgárokat elbizonytalanították az erőszakos cselekmények, és ezért sokan maradtak távol az eseménytől. Fazl Ahmad Manawi, a Független Választási Bizottság (továbbiakban FVB) elnöke azonban ennek dacára sikeresnek nevezte a választásokat. David Petraeus, az afganisztáni NATO erők főparancsnoka megköszönte az afgán biztonsági erők áldozatos munkáját, valamint azoknak a bátorságát, akik az erőszakhullám ellenére is elmentek voksolni. Bismillah Khan afgán belügyminiszter hivatalos közleménye szerint a nap során 11 afgán civil és 3 rendőr vesztette életét, ráadásul sokan megsérültek. A FVB szombati adatai szerint 3 642 444 állampolgár ment el szavazni a szavazásra jogosult 11,4 millióból, tehát rendkívül alacsony volt a részvételi arány. Az FVB továbbá beszámolt arról is, hogy eredetileg 6 835 szavazóhelység megnyitását tervezte, ám az elharapódzó erőszak következtében végül csak 4 632-öt lehetett megnyitni. A választás előtt Staffan de Mistura, az ENSZ Afganisztánba kihelyezett magas rangú diplomatája a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy 5 és 7 millió állampolgárnak kellene elmennie szavazni ahhoz, hogy a szombatot a nemzetközi közösség elvárásainak megfelelően zárják. Az alacsony részvételi arány és az erőszakhullám mellett ráadásul a jelentések rendkívül sok választási csalásról is beszámolnak, melyek között élen járnak a politikai okokból elkövetett megvesztegetések és fenyegetések. Az afgán Nemzeti Biztonsági Igazgatóság csak az elmúlt három napban 22 000 hamis személyazonossági kártyát talált, melyekkel nem létező személyek is szavazhattak volna. Ráadásul a 4 632 szavazóközpontból 3 000-ben számoltak be kisebb vagy nagyobb visszaélésekről. Ezen felül még 126 írásos panasz is érkezett, valamint 1 300 személy élt panasztételi jogával telefonon vagy személyesen. Az elemzők tartanak tőle, hogy a mostani választás részleges sikertelensége, valamint az, hogy a szabálytalanságok miatt akár egy hónapot is csúszhat az eredmény kihirdetése, csak tovább gyengíti a kabuli központi kormányzatot, és a külföldi erők ezért kénytelenek lesznek elhalasztani a Barack Obama által 2011-re datált csapatkivonás megkezdését.
 
Elmaradott afgán választási körülmények.
Az afgán választás körülményei a külföldi anyagi és elméleti segítségtől függetlenül még mindig rendkívül elmaradottnak számítanak. (Forrás: reuters.com)
 
Szombaton az indiaiak által uralt Kasmírban nyár óta zajló zavargások újabb 3 ember életét követelték, mikor a biztonsági erők tüzet nyitottak a tüntetőkre. A főleg muzulmán vallású kasmíri lakosokból álló tömeg akkor verődött össze, mikor egy, a vádak szerint az indiai biztonsági erők által megölt fiút temetési szertartása zajlott. Ezzel együtt már 101-re nőtt a halálos áldozatok száma.
 
 
Magyar Külpolitikai Kitekintő
 
Szeptember 14-én, kedden Bakuban Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Ilham Alijev azerbajdzsáni, Mihail Szaakasvili grúz és Traian Basescu román elnök közös nyilatkozatot tettek arról, hogy támogatni fogják az AGRI (Azerbaijan–Georgia–Romania Interconnector) földgázvezeték elkészítését. Az AGRI azerbajdzsáni földgázt szállítana a grúz Poti kikötőjéig, ahol azt cseppfolyósítanák (LNG), majd a romániai Constantában a gáz ismét visszakerülne a csövekbe, amelyek Magyarországra vezetnének. A projekt összköltsége az LNG előállításához és kezeléséhez szükséges infrastruktúra miatt elérheti a 9 milliárd eurót. Ha az AGRI megvalósul, az EU által szorgalmazott Nabucco és az orosz Déli Áramlat mellett ez lehet a térségben kiépített harmadik alternatív útvonal a stratégiai jelentőségű energiahordozó számára.
 
A Magyar Külügyi Intézet szervezésében, a Pécsi Tudományegyetem Afrika Kutatóközpontjának közbenjárásával szeptember 13-án Magyarország hosszú távú Afrika-politikájának megalkotását célzó konzultáció-sorozat vette kezdetét. A találkozó Magyarország rendszerváltás utáni Afrika politikájában mérföldkőnek tekinthető. Dr. Hóvári János, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára beszédében is utalt arra, hogy soha nem gyűlt még össze egy olyan tervező csoport, amelynek feladata kifejezetten az Afrika-stratégiáról való gondolkodás lett volna. Az egész napos találkozón a Külügyminisztérium Afrikával, fejlesztéspolitikával és globális kérdésekkel foglalkozó munkatársai, Afrika-szakértők, diplomaták, civil szervezetek képviselői vettek részt.
 
Szeptember 15-én Schmitt Pál magyar államfő szlovén kollégájával tárgyalt Ljubljanában a kétoldalú gazdasági együttműködésről, a két ország kereskedelmi és kulturális kapcsolatáról. A kisebbségek helyzetére kitérve a találkozón Schmitt Pál leszögezte,nem diszkriminációról van szó akkor, ha van olyan dolog, amit Magyarország még nem teljesített az országban élő szlovén kisebbség kéréséből, hanem – mint mondta – anyagi nehézségek akadályozták a megvalósítást. A magyar államfő említést tett arról is, hogy Szlovénia már túl van az Európai Unió soros elnökségén, és bebizonyította, hogy egy "kis ország is képes Európa dolgait kézbe venni". Danilo Türk szlovén államfő a tárgyalás során úgy fogalmazott, hogy Ljubljana arra törekszik, hogy a kétnyelvűség fejlődjön azon a területen, ahol a magyar nemzetiség él. Közölte azt is, hogy szeretnék, ha Magyarországon is fejlődne a szlovén kisebbség helyzete a Rába-vidéken.
 
A visegrádi négyek külügyminiszterei szeptember 14-én Pozsonyban megállapodtak abban, hogy újabb közös képviseleteket nyitnak, elsősorban takarékossági okokból. A négy állam két hónapon belül értesíti egymást arról, hogy mely országokban tarják elképzelhetőnek közös konzulátus, külképviselet működtetését. Martonyi János magyar külügyminiszter Karel Schwarzenberg cseh és Mikulás Dzurinda szlovák kollégáival, valamint Mikolaj Dowgielewicz lengyel külügyi államtitkárral főként az Európai Unió pénzügyi prespektíváiról, a gazdasági válság hatásairól, a transzatlanti kapcsolatokról és az együttműködés más területeiről is tárgyalt.
 
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter megerősítette, hogy Szerbia támogatja, hogy a szerbiai magyarok kettős állampolgárságot szerezzenek. Semjén Belgrádban Ivica Dacic belügyminiszterrel és Svetozar Cipliccsel tárgyalt pénteken, szeptember 17-én.
A három politikus megállapodott a szerbiai katolikus és protestáns egyházi anyakönyvek visszaszolgáltatásában (az okiratokat, amelyek alapján bizonyítani lehet a magyar felmenőket, ezáltal a magyar állampolgárságra való jogosultságot, még a szocializmus időszakában kobozták el, és levéltárakban helyezték el őket), közvetlenül elősegítve ezzel a határon túli magyarokat magyar állampolgárságuk felvételében.
Emellett szóba került magyar fiatalok toborzása is a szerb rendőrséghez, hogy a magyarlakta területeken magyar rendőrök teljesíthessenek szolgálatot. A toborzást a szerb állam saját költségén, újsághirdetések révén valósítja meg. A minél hatékonyabb szolgálatteljesítés és a nyelvi akadályok leküzdése érdekében magyar nyelvtanfolyamot indítanak a szerb rendőröknek. November hónap elején összehívásra kerül a Máért, a Magyar Állandó Értekezlet, amely a magyarországi és határon túli magyar pártok egyeztető fóruma.
 
Schmitt Pál köztársasági elnök vasárnaptól egyhetes hivatalos New York-i látogatást tesz. Kedden az államfő beszédet mond az ENSZ-csúcstalálkozó (hétfőtől szerdáig tart, és a millenniumi fejlesztési célokról szól) plenáris ülésén, pénteken pedig felszólal a világszervezet közgyűlésének általános vitájában. A köztársasági elnök programjában szerepel Iszlam Karimov üzbég és Gjorge Ivanov macedón elnökkel tervezett megbeszélése is, de találkozik még Mohamed Vahid Hasszan Manik maldív alelnökkel, Leonel Fernández Reyna dominikai és Mahinda Radzsapaksze Srí Lanka-i, valamint Toomas Hendrik Ilves észt elnökkel is. A találkozók után az államfő meglátogatja New Yorkban a Magyar Házat és a református templomot, ahol találkozik presbiterekkel és a gyülekezet tagjaival, de látogatást tesz a Szent István Római Katolikus Plébánián és a magyar baptista templomban is. Szerdán Martonyi János külügyminiszterrel részt vesz a Magyar Tudós Társaság rendezvényén, majd találkozik a New York-i magyarság képviselőivel. Az államfő jövő hét szombaton tér haza Magyarországra.
 
Szombaton, szeptember 18-án, II. Rákóczi Ferenc halálának 275. évfordulóján a franciaországi Yerres-ben, a Rákóczi téren Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára Borsi Antal bronzból készül Rákóczi-mellszobrát avatta fel.
A Párizstól 23 kilométerre található Yerres-ben töltötte Rákóczi franciaországi emigrációjának utolsó két évét 1715 és 1717 között. Törökországban bekövetkezett halála után, végakaratárának megfelelően, az itteni kolostorban helyezték szívét örök nyugalomra. Yerres lakói a mai napig őrzik a magyar történelem emblematikus alakjának emlékét, és minden évben megemlékeznek Rákócziról.
 
Benkő Tibor altábornagy, a Honvéd Vezérkar Főnöke vezeti azt a delegációt, amely a Magyar Honvédséget és hazánkat képviseli szeptember 17-19. között Szlovákiában, a Magas-Tátrában megrendezésre kerülő NATO Katonai Bizottság őszi konferencián.
A NATO tagországok legfelsőbb katonai vezetőin kívül James G. Stavridis admirális, a szövetséges katonai műveletekért felelős vezetője és Stéphane Abrial tábornok, a NATO átalakításáért felelős főparancsnok vesz részt a megbeszélés(ek)en.
Az értekezleten megvitatásra kerül a folyamatban lévő NATO missziók helyzete, elsősorban a szövetség afganisztáni műveletei. Mindezek mellett várhatóan megvitatásra kerül a NATO új stratégiai koncepciója.
 
NATO Katonai Bizottság őszi konferenciája Szlovákiában (2010).
A NATO Katonai Bizottság őszi konferenciájának logója. (Forrás: honvedelem.hu)
 
Szeptember 17-én, pénteken lengyel-magyar katonai miniszteri megbeszélést tartottak Budapesten. A találkozó Hende Csaba honvédelmi miniszter kezdeményezésére jött létre, melynek során megvitatásra került a kétoldalú katonai együttműködés, valamint a kelet-közép-európai régió államainak közös biztonság- és védelempolitikája. Az elmúlt 12 évben nem került sor hasonló lengyel-magyar megbeszélésre, ezt a magyar honvédelmi miniszter és a lengyel Bogdan Klich védelmi miniszter is sajnálatosnak tartotta.
 
Hende Csaba és Bogdan Klich védelmi miniszterek.
Hende Csaba magyar és Bogdan Klich lengyel védelmi miniszterek. (Forrás: honvedelem.hu)
 
A Népszabadság Online közvélemény-kutatása szerint a magyarok 69%-a támogatja a NATO-tagságot, de a megkérdezettek 52%-a ellenzi hazánk afganisztáni szerepvállalását. A Népszabadság által készített kutatás a legalább heti rendszerességgel internetező, 18 éven felüli magyar állampolgárok véleményét reprezentálja. A kutatás szeptember 14-e és 16-a között készült, 556 fő bevonásával.
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem