biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

A magyar katonákat ért afganisztáni támadás áttekintése

2010 szeptember 24. - 15:10 - Sedghi Amitis, Szentgáli Gergely

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

A Baghlan tartományban szolgáló Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoport (MH PRT) egyik konvoját a mai napon magyar idő szerint hajnali 3.30 órakor támadás érte , amely során egy magyar katona a helyszínen életét vesztette. Egy társa életveszélyesen, másik kettő pedig súlyosan sérült meg.

Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter a történtekről tájékoztatta a Magyar Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, valamint az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának elnökét és a parlamenti pártok frakcióvezetőit.
Az elhunyt katona hozzátartozóit a Magyar Honvédség kiértesítette, amely során a honvédelmi miniszter, a HM Honvéd Vezérkar főnöke, valamint Kovács József vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka részvétét fejezte ki a családnak.
(Forrás: hm.gov.hu; 2010. augusztus 23.)
 
Egy magyar katona a helyszínen életét vesztette, két társa súlyosan, egy további pedig életveszélyesen megsérült. Még a támadás napján, hétfőn, délután 14 órakor a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere, dr. Hende Csaba és Benkő Tibor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke sajtótájékoztatót tartott, melynek keretében közölték a támadás részleteit a sajtóval.
 
A Honvédelmi Minisztérium sajtótájékoztatója. (Forrás: youtube.com)
 
 
Az ISAF és a PRT
 
Az ISAF (International Security Assistance Force - Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők) egy NATO vezetésű, nemzetközi stabilizációs haderő Afganisztánban. Az ISAF felállítására és működésére 2001. december 20-án az ENSZ Biztonsági Tanácsa adott felhatalmazást a NATO számára. Kezdetben csak a főváros, Kabul környékének biztosítása volt a feladata, de később az egész ország területére kiterjesztette tevékenységét. 37 ország katonái szolgálnak az ISAF kötelékében, összlétszámuk eléri az 55 100 főt. Őket a körülbelül 28 000 fős afgán haderő (ANA - Afghan National Army), és a 30 000 fős afgán rendőri erők (ANP - Afghan National Police) támogatják feladataik végrehajtásában. A NATO 2003. augusztus 11-én vette át az ISAF felett a parancsnokságot. Az első magyar csapatok 2004 augusztusában érkeztek Afganisztánba. Kabulban teljesítettek szolgálatot, körülbelül 160 fős létszámmal.
A magyar katonák feladata járőrözés, objektumok biztosítása, őrzés-védelme, szolgálatteljesítés a kijelölt megfigyelő pontokon, kutatás-mentési feladatok megoldása, konvojok, VIP személyek kísérése, biztosítása volt. Részt vettek az elhelyezésükre szolgáló tábor őrzésében és az objektumokat ért támadások elhárításában.
A PRT (Provincial Reconstruction Team - Tartományi Újjáépítési Csoport) egy kezdeményezés, mely célul tűzte ki az afgán kormányzat befolyásának erősítését Kabulon kívül, a nemzetközi és nem-kormányzati szervezetek helyi működésének elősegítését, valamint a helyreállítási tevékenység segítését. Feladata a központi kormányzat befolyásának érvényre juttatása, az állami erőszak - monopólium helyreállításának támogatása, az afgán rendőrség kiképzése, a milíciák lefegyverzése, a fegyverek begyűjtése, a robbanószerek megsemmisítése, támogatásnyújtás az országban zajló DDR (Demobilization, Disarmament & Reintegration -  lefegyverzési, leszerelési és újrabeilleszkedési ENSZ békefenntartásistratégia) folyamatban, valamint infrastrukturális, újjáépítési projektek végrehajtása.
Ma összesen 25 tartományi újjáépítési csoport működik Afganisztánban, ebből 13 a NATO ISAF, 12 pedig az amerikaiak vezette koalíció missziójának (OEF - Operation Enduring Freedom - Tartós Szabadság Hadművelet) parancsnoksága alatt. Az utóbbiak formálisan az afgán kormány meghívása alapján tevékenykednek és nincs nemzetközi mandátumuk, az ISAF-hez tartozó PRT-kre viszont ENSZ-felhatalmazás vonatkozik.
2006 októberében, a NATO felkérésére, a magyar kontingens átvette a holland fegyveres erők által Pol-e Khomriban, Baghlan tartomány székhelyén két évig felügyelt PRT irányítását. Feladatuk a hollandok által eddig felügyelt térség stabilizációja, a humanitárius segítségnyújtás, illetve az újjáépítési munka feltételeinek, biztonságának megteremtése, koordinálása és az abban való részvétel. A Baghlan tartományban működő PRT 2007. április elején került teljes egészében magyar irányítás alá.
 
Magyar PRT logója - ISAF - Pol-e Khomri
A Magyar Honvédség Tartományi Újjáépítési Csoportjának logója. (Forrás: wikipedia.hu)
 
Az magyar PRT ezred jogállású, ideiglenesen létrehozott katonai szervezet, amely az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokának alárendeltségébe tartozik. Külföldön, alkalmazási körzetében műveleti tevékenységét az ISAF illetékes parancsnokságának utasításai szerint látja el. Ez Afganisztánban az ISAF Északi Regionális Parancsnoksága, amely német nemzeti vezetés alatt áll. 2010 márciusától dr. Boldizsár Gábor ezredesaz MH PRT parancsnoka.
 
MH PRT Szervezeti felépítése - nagyítható
Az MH PRT szervezeti felépítése - nagyítható. (Forrás: honvedelem.hu)
 
 
A támadás
 
Az MH PRT 8. váltásának hazautazó állománya Mazar-e Sharif városába, az ISAF Északi Régiójának központjába tartott. A magyar konvoj összesen tizenöt gépjárműből állt. Elöl négy darab HMWEE haladt, szándékosan elszakadva a konvojtól, hiszen az ő feladatuk volt a felderítés és a konvoj biztosítása.
 Elindulásukat követően nem sokkal, Pol-e Khumritól 20 kilométerre, északnyugatra rádión jelentést kaptak, miszerint az úton valószínűsíthetően ellenséges elemek tartózkodnak. Maga a figyelmeztetés nem volt új a katonák számára, hiszen a lázadók mindenhol megtalálhatóak, maga az egész tartomány bizonyos szempontból ellenséges területnek minősül. Azonban az ilyenkor szabályszerű gyorsítást szinte azonnal egy robbanás követte.
A sajtótájékoztatón kiderült, hogy IED-t (Improvised Explosive Device - házi készítésű robbanószerkezet) robbantottak a konvoj negyedik járművének közelében. A parancsnok a támadást követően azonnal jelentette az esetet a PRT parancsnokának, aki azonnal támogató német és afgán erőket rendelt a helyszínre.
 
Könnyű páncélzattal rendelkező HMWEE, amelyet az MH PRT használ Afganisztánban.
A magyar PRT által használt könnyű páncélzattal rendelkező HMWEE. (Forrás: honvedelem.hu)
 
Az - a honvédelmi miniszter szavaival élve - „orvtámadást” követően a merénylők RPG-vel (Rucsnoj Protyivotankovij Granatomjot - kézi páncéltörő gránátvető) meglőtték a konvoj egyik gépjárművét. Ezek után három oldalról, több alkalommal kézi fegyveres (feltehetően orosz gyártmányú AK-47-es gépkarabéllyal) összetűz alá vették a magyar konvojt.
 
Az MH PRT elhelyezkedése Afganisztánban.
A térképen jól látható, hogy a magyarok által ellenőrzött Baghlan tartományhoz legközelebb, az északon állomásozó német missziós erők találhatók Kunduz tartományban. (Forrás: isaf.nato.int)
 
A magyar konvoj az első lehetséges alkalommal visszatért kiindulási helyére, Pol-e Khumriba. A támadás másnapjáig, kedd reggelig folytatódtak a harcok a helyszínen. Az ANA (Afghan National Army - Afgán Nemzeti Hadsereg), az ANP (Afghan National Police - Afgán Nemzeti Rendőrség) és különböző német alakulatok együttes erővel küzdöttek a támadók visszaszorításáért, közel egy kilométeres arcvonalon.
Még a támadás napján nyilvánosságra kerültek a konvoj állományának adatai: ezek szerint a 29 fő hazautazó magyar katonát 63 fős, úgynevezett Force Protection erők (felderítő, toronylövészek, gépjárművezetők, biztosító állomány) biztosították.
A körülményeket csak súlyosbította, és a harcokat nehezítette a hétfőn és kedden a térségben tomboló homokvihar. Ez nem csak a harcoló erők feladatát nehezítette, de ez okozta azt, hogy a sérülteket nem lehetett azonnal továbbszállítani. Ideiglenes megoldásként a Pol-e Khumriba települt amerikai előretolt sebészeti központban látták el őket. Csak a támadás másnapján, kedden sikerült megszervezni a légihidat, és a sérülteket Mazar-e Sharifba, a magasabb szintű ellátást biztosító, német vezetés alatt álló kórházba szállítani.
 
 
Szerepvállalás és felelősség
 
Az afganisztáni magyar szerepvállalás eddigi történetében még nem volt precedens arra, hogy direkt, előre megtervezett módon az MH PRT csapataira támadtak volna. Halálos áldozatokat már követelt hazánk missziós tevékenysége, 2008-ban, amikor szinte egymás után vesztette életét két magyar tűzszerész, de ezek az események nem tervezett támadás eredményei voltak, hanem a tűzszerész-hivatás sajnálatos velejárói.
Az augusztus 23-i támadás az MH PRT kifogástalan, és egyértelműen sikeres afganisztáni tevékenységének szólt. Hazánk köztudottan remekül látja el feladatát a Közép-Ázsiai országban, a merénylet elkövetői elrettentő célzattal követték el az aljas orvtámadást. Mi sem bizonyítja jobban, hogy Magyarország a történtek ellenére, rendületlenül látja el tevékenységét, mint az, hogy a 23-i sajtótájékoztatón Hende Csaba leszögezte: „A kormány Afganisztán-politikája változatlan. A NATO vezetésével megegyezik a magyar kormány és a honvédelmi vezetés felfogása. A missziónak, a küldetésnek az a célja, hogy a törvényes afgán kormány mielőbb képes legyen arra, hogy a biztonságot és a békét a maga erejéből garantálhassa Afganisztánban. Folyamatosan vizsgáljuk a magyar szerepvállalás módját, mértékét. Az elmúlt időszakban egyértelműen a kiképzési tevékenységeket részesítettük előnyben. Tehát a biztonsági helyzet romlásával a PRT működési feltételei a mai támadástól függetlenül is igen nagymértékben elnehezültek, éppen ezért a közelmúltban a külügyminiszter úrral folytatott tárgyalást követően döntött úgy a kormány, hogy 6 hónappal meghosszabbítja a PRT, mind az OMLT mandátumát”.
A sajtótájékoztató végén dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter hangsúlyozta: büszkeséggel tölti el, hogy a magyar katonák az aljas merénylet és orvtámadás után azonnal teljesítették a kötelességüket. A gépjárművezető és a gépjárműparancsnok nem esett pánikba, azonnal elhagyták a veszélyes zónát. Dr. Dani Fruzsina főhadnagy asszony, a támadás egyik sérültje pedig katonai és orvosi esküjéhez híven, megtette, ami tőle telt és saját sérüléseit figyelmen kívül hagyva, azonnal nekikezdett a sérültek ellátáshoz.
 
 
Afganisztánban elhunyt hősi halottjaink
 
 
Kovács Gyula posztumusz hadnagy - hősi halott. Nemes Krisztián posztumusz őrnagy - hősi halott.
Balra: Kovács Gyula posztumusz hadnagy, Alakulat: MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóalj. Életét vesztette 2008. június 10-én, élt 30 évet.
Jobbra: Nemes Krisztián posztumusz őrnagy, Alakulat: MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Zászlóalj. Életét vesztette: 2008. július 12-én, élt 32 évet.
 
Pappné Ábrahám Judit posztumusz hadnagy - hősi halott. Kolozsvári György posztumusz hadnagy - hősi halott.
Balra: Pappné Ábrahám Judit posztumusz hadnagy, Alakulat: MH 25. Klapka György Lövészdandár. Életét vesztette: 2010. augusztus 23-án, élt 32 évet.
Jobbra: Kolozsvári György posztumusz hadnagy, Alakulat: MH 25. Klapka György Lövészdandár. Életét vesztette: 2010. szeptember 7-én, élt 37 évet.


Magyar jövő Afganisztánban
 
A támadást követően, augusztus 25-én a The Frontier Post honlapján megjelent, a tálibok nyílt, a magyar missziós tevékenység befejezésére felszólító fenyegető üzenetről szóló cikk alátámasztja, miszerint hazánk sikeres missziós munkáját a tálibok nem nézik jó szemmel. Mindez azonban nincs hatással a további vállalásokra, hiszen dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter a Heti Válasznak adott interjújában hangsúlyozta, hogy nem változik a magyar stratégia Afganisztán tekintetében.
Ezt az álláspontot erősítette meg Fodor Lajos, a HM Közigazgatási Államtitkára is, aki szeptember 21-én, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, a Biztonságpolitikai Szakkollégium meghívására előadást tartott„ A honvédelem első 100 napja  a kormányváltás után” címmel. Elmondása szerint globális az egyetértés abban, hogy Afganisztánban „magyar zászló lobogjon”, de a legfontosabb mégis katonáink biztonsága, hozzátéve hogy hazánk a missziós tevékenységek végzése során puha célponttá vált, illetve hogy a mostani helyzet teljesen más, mint amilyen a missziók megkezdésekor volt, épp ezért fontos feladat a komoly felülvizsgálat, és a NATO-val, ISAF-el folytatott tárgyalások lebonyolítása. Mindezek ellenére a Magyar Köztársaság, és a Honvédelmi Minisztérium kategorikusan elutasítja az Afganisztánból való kivonulást, de a történtekből tanulva, az eddigi igyekezeteket felülmúlóan igyekszik a honvédelmi vezetés elejét venni a további „értelmetlen katonahalálnak”.         
Jelenleg Afganisztánban 360 magyar katona tartózkodik. Feladatik sokszínűek: iskolaépítés; orvosi rendelők létrehozása, a lakosság napi szintű támogatása, stb. Ebből az említett 360 katonából kb. 60 katona a Különleges Műveleti Csoport (KMCS) tagjaként teljesít szolgálatot, ők azok, akik naponta vesznek részt harci tevékenységben, tekintve, hogy alapvetően harcoló alakulatként tartózkodnak kint. Az Afganisztánban szolgáló magyar katonák kiváló munkáját kivétel nélkül mindegyik nemzet elismeri, precíz és fáradhatatlan munkavégzésük ismerté tette a Camp Pannonia katonáit.
Kívánjuk, hogy továbbra is ilyen erővel és elszántsággal dolgozzanak, hősi halottjaink pedig nyugodjanak békében!
 
 
Források

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem