biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 2010. szeptember 20-tól 26-ig

2010 szeptember 28. - 13:57 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Afrika Műhely
 
A héten, szeptember 20-22. között került megrendezésre az ENSZ Milleniumi Fejlesztési Célokkal foglalkozó konferenciája (UN Millenium Development Goals), amelyen a korábbi, 2010-ig meghatározott célkitűzések értékelésén és felülvizsgálatán túl újabb globális akciótervet dolgoztak ki a résztvevő felek, ezúttal a 2015-ig terjedő időszakra. Az idei konferencia központi témájaként a (mély)szegénység megszüntetése, valamint a nők és a gyermekek egészségvédelme szolgált. A háromnapos rendezvény záróünnepségén tartott beszédében Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke arra hívta fel a világ vezetőinek figyelmét, hogy a jóléti államok élelmezési és pénzügyi segélyein mint közvetlen fejlesztési eszközökön túl nagyobb odafigyelést kellene fordítani a harmadik világ országainak gazdasági fejlesztésére és a gazdasági önállósodásra. Obama a pénzügyi segélyek lefölözésével kapcsolatban kitért arra, hogy a kölcsönös pénzügyi elszámolás alapkritériuma kell, hogy legyen az együttműködésnek és a fejlesztésnek. Egyúttal felszólította a fejlődő országokat, hogy államépítő tevékenységük során vegyék figyelembe a milleniumi célkitűzéseket.
Obama elnök mindazonáltal egyetlen centet sem tett hozzá a Milleniumi Fejlődési Célok eléréséhez, sokkal inkább egy „tervrajzot” mutatott be, amely kormánya fejlesztési politikáját fogja meghatározni, valamint hogy hová fog folyni a pénz. Mondandójának lényege az, hogy az USA azt akarja, az országok segítsenek saját helyzetükön abból a segélyből, amit kapnak, ne pedig rövidtávú megoldásokra költsék azt. A fejlődő országoknak arra kell költeniük a pénzt, hogy kiépítsék saját mezőgazdasági, szállítási, valamint egészségügyi rendszerüket.
 
Barack Obama és Ban-ki Moon köszönti egymást.
Obama elnök beszéde előtt kezet fog Ban Ki-Moon ENSZ főtitkárral. (Forrás: foxnews.com)
 
 
Szeptember 21-én, kedden lemondott hivataláról Omar Abdirashid Ali Sharmarke szomáliai miniszterelnök. Sharmarke és a szomáli elnök, Sharif Ahmed között már hetek óta feszült volt a viszony, és az államfő több kísérletet is tett a kormány vezetőjének elmozdítására. A miniszterelnök végül maga adta be lemondását, hangsúlyozva, fontosnak tartja, hogy a feszült szomáli helyzetben a belső széthúzás ne gyengítse az Átmeneti Szövetségi Kormány eleve gyenge hatalmát. Sharif Ahmed üdvözölte és bátor tettnek nevezte a kormányfő döntését. A helyzet mindazonáltal kísértetiesen hasonlít a két évvel korábbi helyzethez, amikor is az akkori elnök, Abdullah Yusuf hosszas próbálkozások után tudott csak megszabadulni miniszterelnökétől, Nur Hassan Husseintől, akivel számos vitás kérdésben ütközött a véleményük. Intő jel azonban, hogy akkor pár nap elteltével maga az elnök is visszaadta hivatalát
 
A hét elején az Egyesült Államok törölte Nigériát a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó főbb országok listájáról, amely gesztus a drogkereskedelem ellen folytatott küzdelem elismerésének számít. A jó hírt beárnyékolja a héten az országban történt katasztrófa: Nigéria északi részén kétmillió embert kellett kitelepíteni egy áradás miatt péntek (szeptember 24.) óta, mert felelőtlenül kinyitották két víztározó zsilipkapuit. Az áradás közel 5000 falut érint.
 
Árvízkapu a Challawa gáton.
Árvízkapu a Challawa gáton Nigériában. (Forrás: www.jwlnigeria.org)
 
Bukott állammá válhat Eritrea – erre hívta fel a figyelmet szerdán (szeptember 22.) az International Crisis Group (ICG). Noha az afrikai ország 1993 óta számos területen előremutató fejlődésen ment keresztül, a gazdasági teljesítménye folyamatosan romlik, az elégedetlenség pedig egyre nagyobb a lakosság körében. Eritrea tavaly az ENSZ szankciójában részesült, mivel állítólag támogatta az iszlamista felkelőket Szomáliában. Az ország ezt követően felfüggesztette tagságát az Afrikai Unióban, és a nemzetközi közösségtől szinte teljesen elszigetelődött. Az ICG elemzése szerint a helyzet nem teljesen reménytelen, azonban az államnak szüksége van a problémák valódi megértésén alapuló külső segítségre.
 
Szeptember 25-én (szombaton) Ban Ki-Moon ENSZ-főtitkár és Jean Ping, az Afrikai Unió (AU) elnöke megállapodást kötött egy többnemzeti harci kötelék (Joint Task Force) felállításáról, amely az afrikai kontinens sajátos békefenntartó egységeként működve konfliktusmegelőző, békefenntartó és békeépítő feladatokat lát majd el. A megállapodás értelmében a nemzetközi szervezetek vezetőinek évente két alkalommal elnöki szinten kell tanácskozniuk az új harci kötelék eredményeiről. A harci kötelék felállítása összhangban áll az AU azon törekvésével, amelynek értelmében a 2010. esztendőt a béke és a biztonság éveként definiálták. A fontosabb fegyveres konfliktusok mérséklésének céljából az AU több helyszínen is együttműködik az ENSZ-kéksisakosokkal, így többek között afrikai békefenntartók szolgálnak a darfúri UNAMID-misszióban, a szomáliai AU-műveletben (AMISOM) pedig ENSZ-szakértők látnak el tanácsadói feladatokat. A mostani kezdeményezés elsődleges céljának tekinti a szudáni, a szomáliai és a guineai helyzetek kezelését, amelyeket a New York központú közös főhadiszállásról, továbbá az AU állandó megfigyelői által koordinálnak majd.
 
Ban-ki Moon ENSZ főtitkár és Jean Ping az Afrikai Unió elnöke.
Ban Ki-Moon ENSZ-főtitkár és Jean Ping AU-elnök (Forrás: life.com)
 
 
Szeptember 26-án (vasárnap) a francia kormányzati sajtóiroda bejelentette, hogy a hónap elején Nigerből elrabolt öt francia túsz feltehetően Mali hegyvidéki területein van fogva tartva. A francia kormány továbbra sem kapott váltságdíjról szóló követeléseket az Al-Kaida Maghreb-államokban tevékenykedő csoportjától (AQIM), ám annyi bizonyos, hogy a túszok még életben vannak. A francia túszok mindannyian Arlit bányaváros egyik vegyi üzemében dolgoztak, amikor őket, illetve két afrikai társukat foglyul ejtették a terroristák. A francia hatóságok tovább folytatják a tárgyalásokat az AQIM tagjaival.
 
 
Amerika Műhely
 
Szeptember 20-án megtalálták az amerikai hatóságok azt a 13 salvadori szektatagot, akik szombaton búcsúlevélben köszöntek el szeretteiktől. A kaliforniai hatóságok a levél tartalmából arra következtettek, hogy a szekta csoportos öngyilkosságot akar végrehajtani, melynek nyolc tagja 3 és 17 év közötti gyermek volt.Az érintettek szombaton egy közös ima után tűntek el, és bár búcsúlevelükben nem utaltak konkrétan az öngyilkosságra, arra azonban igen, hogy hamarosan találkoznak Jézussal és elhunyt szeretteikkel. Két szektatag férje értesítette a hatóságokat, akik nagy erővel indították meg a keresést az eltűntek után. A férjek szerint a szektatagok agymosáson mentek keresztül. A 32 éves Reyna Marisol Chicas vezetésével, több gépkocsival eltűnt bevándorlókat vasárnap találták meg a rendőrök egy parkban. Megtalálásukkor a szekta tagjai felháborodtak és közölték, nem tudtak arról, hogy keresnék őket. A hatóságok nem találtak bűncselekményre utaló jeleket.
 
A szekta vezetője
A szekta vezetője rendőrökgyűrűjében(Forrás: washingtontimes.com)
 
A Newsflavor nevű hírportálon szeptember 18-án látott napvilágot a hír, miszerint Barack Obama elfásult és beleunt a munkába. Egy névtelenül nyilatkozó volt tanácsadó szerint óriási különbség van a 2008-as és a mostani Obama között. Az informátor véleménye szerint a kampány volt Obama életének egyik legizgalmasabb periódusa. „Mindenkit magával ragadott a lelkesedése, nem láttunk még ennyire energikus jelöltet.”
Az USA 44-dik elnökének azonban úgy tűnik, nem ízlik az elnöki szerepkör. A pozícióval járó tetemes feladatkör a bennfentes szerint már nem köti le az elnököt. Bár részt vesz a reggeli megbeszéléseken, szemmel láthatóan unja azokat, és nem egyszer ott is hagyja az ülést. A tanácsadó szerint Obamát csak az rázná fel, ha a 2012-es választások kampányát már most elkezdhetné. „Ha ismét emberek közé mehetne, az felpaprikázná, ott érzi magát igazán jól.”
 
Az argentin származású amerikai fizikust, Pedro Leonardo Mascheronit, akit azzal gyanúsítanak, hogy segíteni próbált Venezuelának nukleáris fegyver létrehozásában, hétfőn átszállították egy átképző központba. Megvan az a tudása és képessége, amivel bombát tudna gyártani”– közölte a bíró, s megkérdezte a gyanúsított ügyvédjét, Amy Sirignano-t, miért ne lenne Mascheroni veszélyes a közösségre. Az ügyvéd válaszában rámutatott, hogy Mascheroni, miután őrizetbe vették, végig együttműködött a hatóságokkal, átadta az útlevelét, s gyakorlatilag a lakásából sem nagyon mozdult ki.
Mascheroni feleségét, Marjorie Roxby Mascheroni-t is bíróság elé állították, majd házi őrizetbe vették. A bírói végzés alapján Mascheroni egy beépített FBI-ügynöknek bevallotta, hogy segíteni tudna Caracasnak tíz éven belül létrehozni egy nukleáris fegyvert, és Venezuela egy földalatti, titkos atomreaktorban tudna plutóniumot dúsítani, egy másik reaktorban (a földfelszínen) pedig atomenergiát gyártani. Az ítélet akár életfogytiglani börtönbüntetés is lehet.
 
Mascheroni
Az idős Mascheroni akár élete végig börtönben ülhet. (Forrás: noticias.aol.com)
 
Egyelőre nem ér véget Obama csapatának létszámcsökkenése. David Axelroad, az amerikai elnök egyik legközelebbi tanácsadója, várhatóan tavasszal távozik a Fehér Házból. Helyére Robert Gibbs, a Fehér Ház jelenlegi szóvivője léphet. Rahm Emanule, a Fehér Ház kabinetfőnöke is távozhat, mivel a chicagói polgármesteri tisztségért szeretne kampányolni.
 
Újabb kartell-főnököt fogtak el a mexikói hatóságok, jelentette be a mexikói közbiztonsági minisztérium. Margarito Soto Reyest, más néven a Tigrist, Zapopan településen kapcsolták le nyolc bűntársával együtt. Feltehetően Tigris vette át az irányítást az egyik legnagyobb mexikói banda felette, miután Ignacio „Nacho” Coronellt júliusban megölték. Nacho volt az egyik legnagyobb drogbáró és a szintetikus kábítószerek fő terjesztője, valamint a Sinaola kartellt vezető Joaquín „Chapo” Guzmán jobb keze. Coronell likvidálása után valószínűleg Reyes lépett a Sinaola kartell egyik vezető beosztásába.
Felipe Calderón mexikói államfő 2006-os hivatalba lépése óta kíméletlen háborút folytat a drogkartellek ellen. Az utóbbi 4 évben egyes becslések szerint több mint 28 ezer ember vesztette életét a kormánycsapatok és a bűnbandák összecsapásában.
 
 
Közel-Kelet Műhely
 
Szeptember 20-án kezdődött négy, al-Kaidához kapcsolható férfi, köztük egy német és egy iraki állampolgár tárgyalása Jemenben. Az ügyészség szerint katonai létesítmények elleni támadásokban vettek részt és öngyilkos merényletet készültek elkövetni. A gyanúsítottak minden vádat tagadtak.
 
Szerdán, pontosan harminc évvel ezelőtt, 1980. szeptember 22-én indított támadást a Szaddám Husszein vezette Irak Irán ellen. A villámháborúnak tervezett lépéssel kezdetét vette a nyolc évig tartó pusztító háború a két ország között, mely nagyjából kétmillió ember életét követelte. Ezen kívül az anyagi károk és a kiesett olajbevétel gazdaságilag is romba döntötte a két országot.
 
Szerdán, szeptember 22-én Moszkvában Nyikolaj Makarov, majd ezt követően a Kreml is bejelentette, hogy Oroszország nem szállítja le Iránnak a korábban megrendelt SZ-300 típusú légvédelmi rakétarendszert, mivel azok az ENSZ Biztonsági Tanácsának Irán ellen bevezetett szankciói alá esnek.
A 2008-ban kötött szerződés értelmében Oroszországnak 800 millió dollár értékben kellett volna leszállítania a rakétakomplexumokat, de a teljesítést már korábban befagyasztották. Nemrég Izrael és az Amerikai Egyesült Államok is figyelmezette Moszkvát, hogy a szerződés teljesítése a jövőben akadályozná az esetleges Irán elleni légitámadásokat. Oroszország a figyelmeztetésre azonnal reagált, és kijelentette, hogy sem Iránnak, sem más államnak nem szállít semmit, ami ENSZ BT szankció hatálya alá tartozik.
 
Az SZ-300 légvédelmi rakétarendszer
Az SZ-300-as légvédelmi rakétarendszer. (Forrás: htka.hu)
 
Szeptember 22-én, szerdán Iránban 12 halálos áldozatot és 57 sérültet követelt az a mahabadi pokolgépes robbantás, amelyet az iraki-iráni háború kitörésének harmincadik évfordulója alkalmából rendezett katonai felvonuláson hajtottak végre. Vahid Jalalzadeh tartományi kormányzó szerint kurd szeparatisták állhatnak az akció mögött.
Mahabad városa Irán északnyugati részén, az iraki határtól nem messze található. A többnyire kurd és szunnita muszlim lakosságú tartomány az utóbbi években rendszeres helyszíne fegyveres összecsapásoknak, ezért az itt történt merényleteket többnyire a kurd kisebbség számlájára írják.
 
Mahabad városa
Mahabad város Irán észak-nyugati részén fekszik. (Forrás: english.aljazeera.net)
 
Szeptember 24-én Abu Bakr al-Qirbi jemeni külügyminiszter találkozott az Egyesült Államok közel-keleti ügyekért felelős helyettes államtitkárával, Jeffrey Feltmannel. Tárgyalásuk témája a terrorizmus elleni harc és a két ország ebben való együttműködése volt. Egy nappal a találkozó előtt Jemen újra cáfolta azt a hírt, miszerint amerikaiak segítenék biztonsági erőiket a lázadók ellen az ezen a héten is folytatódó harcokban.
Az Iraki Légierő által 2009 tavaszán nyilvánosságra hozott hosszú távú fejlesztési tervek eredményeként, több hónapnyi tanácskozást követően pénteken, 24-én a Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség (Defense Security Cooperation Agency, DSCA) közzétette, hogy az F-16IQ exportja elől elhárultak az akadályok.
 
F-16IQ
Az F-16IQ felszállás közben. (Forrás: htka.hu)
 
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) pénteki, 24-i közgyűlésén elvetette azt a határozati javaslatot, amely felszólította volna Izraelt, hogy csatlakozzon az atomsorompó-szerződéshez (NPT). A 151 tagállamból 51 szavazott az arab világbeli országok kezdeményezte javaslat ellen, 46 támogatta és 23 tartózkodott. Az arab országok küldöttei úgy gondolják, hogy Izrael feltételezett nukleáris fegyverei veszélyeztetik a közel-keleti békét és biztonságot. Ezzel szemben Ehud Azulaj, Izrael NAÜ-höz delegált követe úgy vélekedett, hogy a határozat elfogadása végzetes csapás lenne bármely, a régió biztonságának javítására irányuló jövőbeli együttműködésre nézve. Ezért az NPT-vel kapcsolatos álláspontja alapvetően az, hogy addig nem veszi fontolóra a szerződéshez való csatlakozást, amíg nem valósul meg a teljes közel-keleti béke. A régióban egyébként egyedül Izrael nem részese a szerződésnek. Az Egyesült Államok pedig amiatt aggódott, hogy az arab javaslat meghiúsíthatja azt a konferenciát, amelyet egyiptomi kezdeményezés alapján 2012-ben terveznek összehívni azért, hogy előrelépjenek egy tömegpusztító fegyverektől mentes Közel-Kelet felé.
 
Abdullah Gül török elnök pénteken a Világ Vezetőinek Fórumán (World Leaders Forum) Törökország világban betöltött szerepéről és jövőjéről tartott előadást a Columbia Egyetemen. Az elnök beszélt az iráni atomprogramról, a május óta tartó török-izraeli diplomáciai konfliktusról, a kurdkérdésről, valamint a két héttel ezelőtti alkotmány-módosításról szóló népszavazásról, valamint az ország Európai Unióval való kapcsolatáról is.
 
Abdullah Gül, török elnök
Abdullah Gül, Törökország elnöke. (Forrás: trthungarian.com)
 
A politikus az iráni-török kapcsolatokról elmondta, hogy Törökország ellenzi a nukleáris fegyvereket, de a probléma megoldása csak békésen, diplomáciai úton képzelhető el, melyben országa kiemelt közvetítő szerepet fog vállalni. „Törökországnak nem a múltba, hanem a virágzó jövő felé kell tekintenie” – utalt Gül a szeptember 12-i alkotmánymódosító népszavazás sikerére, mellyel átalakul az igazságszolgáltatás és kiteljesedik az emberi jogok védelmének rendszere.
Abdullah Gül szeptember 18-án érkezett az Egyesült Államokba, hogy részt vegyen az ENSZ Közgyűlés szeptember 20-22 között tartott 65. ülésszakán. Az elnök egyhetes hivatalos útja során találkozott Ban Ki Mun ENSZ főtitkárral, beszédet tartott a Külkapcsolatok Tanácsának (Councilof Foreign Relations) ülésén, tárgyalt tizenkét államfővel, és végül hazaindulása előtt Bostonba látogatott.
 
„Irak és Szíria megállapodott, hogy a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáért visszaküldik nagyköveteiket pozícióikba”– mondta pénteken Hoshyar Zebari iraki külügyminiszter. A konfliktus tavaly augusztusban robbant ki, amikor Núri al-Máliki iraki kormányfő azzal vádolta meg Szíriát, hogy két olyan Baath párti vezetőt védelmez, akik két pusztító bagdadi bombatámadásért is felelősek.
 
Szombaton, szeptember 25-én Irán bejelentette, hogy ipari létesítményeinek több ezer számítógépét megfertőzte az elsősorban ipari létesítmények irányításának átvételére és adataik külföldre továbbítására specializált Stuxnet vírus.
Mintegy 30 000 darab computert érint a kibertámadás, és az sem elhanyagolható tény, hogy a Stuxnettel fertőzött számítógépek 60%-a Iránban található. A támadás csak néhány nappal előzte meg a busheri atomerőműnek Irán elektromos hálózatára való rácsatlakoztatását. Mindezek alapján sejthető, hogy egy nagyszabású kibertámadás érte a közép-keleti országot.
 
Vasárnap, szeptember 26-án újabb hajó indult a Gázai blokád megtörésére. Az Irene nevű hajó tucatnyi izraeli, európai és amerikai zsidó aktivistával a fedélzetén a ciprusi Famaguszta kikötőjéből hajózott ki brit zászló alatt. A jogvédők azt remélik, hogy útjukkal jelképesen megtörik az övezet köré vont izraeli zárlatot. Azt mondják, nem fognak ellenállni, ha izraeli csapatok megpróbálják őket megállítani. Az utasok között van Richard Kupper, az Igazságot a palesztinoknak nevű szervezet egyik tagja, egy 82 éves holokauszt túlélő, valamint egy, a lányát öngyilkos merényletben elveszítő anya is, de mindannyian ugyanazt mondják: ez egy békés tiltakozás az üldöztetés, elnyomás és bebörtönzés ellen, és kötelességüknek érzik szolidaritást vállalni azok iránt a zsidók és palesztinok iránt, akik békét szeretnének.
 
A héten Szíria külügyminisztere, Valid al-Moallem az Egyesült Nemzetek ülése közben több nemzet külügyminiszterével találkozott. A bolgár Nyikolaj Mladenovval a közel-keleti béketárgyalásokról és a két ország közötti kapcsolatokról volt szó, az argentin Hector Timermannal a bilaterális megállapodások eredményeit értékelték ki. Karel Schwartzenberggel cseh és Miguel Angel Moratinos spanyol külügyminiszterekkel az Európai Unió szerepét tárgyalták meg a palesztin békefolyamatban, valamint Szíria kapcsolatát az Unióval.
 
 
Nyugat Műhely
 
Szeptember 17-én két, korábban az al-Kaidával kapcsolatban álló férfit utasítottak ki Spanyolországból, akiknek 35 napjuk van, hogy elhagyják az országot. A férfiakat egykor „a közrend és a közbiztonság veszélyeztetése” miatt ítélték el: Mohamed Zaher (43) és Mohamed Needl (45) nyolc és fél évet töltött börtönben a granadai Alboleteben, és most visszatérhetnek hazájukba, Szíriába.
 
Szeptember 18-án az ETA baszk szeparatista szervezet újabb közleményt adott ki, amely szerint hajlandó egy nemzetközi bizottság felügyelete mellett a belpolitikai konfliktus „tartós és igazságos rendezéséről” tárgyalni a spanyol kormánnyal azt követően, hogy a szervezet szeptember 5-én „tűzszünetet” hirdetett. Ilyen nemzetközi megfigyelő bizottság felállítására még március 29-én Brüsszelben prominens nemzetközi személyek tettek javaslatot: korábbi vezető politikusok, békeharcosok, Nobel-békedíjasok nyilvános felhívásukban a spanyol kormányt kívánták tárgyalásra bírni – akkor sikertelenül.
 
Az ENSZ Millenniumi Célkitűzések Konferenciája alkalmával találkozott VI. Mohamed marokkói király és José Luis Zapatero spanyol miniszterelnök szeptember 21-én New Yorkban. A felek nem konkrét tárgyalási céllal egyeztettek, azonban a közel 30 perces találkozó kedvező hatással lehet a spanyol-marokkói kapcsolatokra azt követően, hogy augusztusban incidensekre került sor az észak-afrikai, de spanyol fennhatóság alatt lévő Melilla városának határánál. A város az Európai Unióba irányuló illegális bevándorlás egyik kapuja. Még augusztusban született megállapodás a marokkói király és Juan Carlos spanyol király informális találkozójáról, amelynek időpontját azonban még nem tűzték ki.
 
A Der Spiegel szerdai cikke szerint a német elit kommandó, a KSK katonái hosszú ideje először sikeres akciót hajtottak végre, amikor Afganisztánban foglyul ejtették Maulawi Roshan-t, a tálibok egyik magas rangú parancsnokát. Roshan-t azzal gyanúsítják, hogy számos a Bundeswhert ért támadás hátterében ő állt, valamint szoros kapcsolatot tartott fenn a szomszédos Pakisztánban tevékenykedő radikális iszlamistákkal. ,,Mullah Roshan a tálibok szellemi vezetője volt, számos vitában ő járt el, mint a bíró," nyilatkozta a tartomány kormányzója a letartóztatás után a Spiegel Online-nak.
Maulawi Roshan neve 2009 decembere óta a 2063. volt a „fogd el vagy öld meg” célpontokat tartalmazó NATO listán. Az emberek e titkos listáján ezer tálib, al-Kaida terrorista és néhány jelentős bűnöző szerepel. A német kommandósok napokig készítették elő a Chahar Darreh-i támadást. Végül a hosszas tervezésnek köszönhetően akatonáknak ellenállás nélkül sikerült a körülbelül 50 éves tálib vezetőt elfogni. Az akció alatt egyetlen lövés sem dördült el, senki nem sérült meg. Az akcióban az Afgán Nemzeti Rendőrség alakulatai is részt vettek.
A KSK egy mintegy 120 különlegesen kiképzett elit katonából álló erő, mely Észak-Afganisztánban tevékenykedik a hagyományos erőktől elkülönítve, Task Force 47 kódnév alatt. Az egység a Georg Klein ezredes által egy évvel ezelőtt elrendelt két üzemanyagszállító-teherautó elleni támadással került a címlapokra. Máig tartanak azok a találgatások, miszerinta Task Force 47 sürgette Kleint a bombázás megindítására. Ezen állításokat azonban napjainkig nem bizonyították.
 
KSK katonák
Gyakorlaton a KSK (Kommando Spezialkräfte) katonái. (Forrás: spiegel.de)
 
Maulawi Roshant állítólag afgán bíróság elé állítják. A németek átszállították Masar-i-Scharif-on keresztül Kabulba, ott átadták az NDS-nek, a belföldi titkosszolgálatnak. Ez a szervezet foglalkozik a terroristák által elkövetett esetekkel. A németek átadtak egy bizonyítékokat tartalmazó iratanyagot is, azonban az kérdéses, hogy a részben a telekommunikációt figyelő modern nyomozási módszerekkel beszerzett bizonyítékokat elfogadja-e az afgán bíróság.
 
Új könnyűpáncélos, járőrözésre alkalmas járművek gyártását és Afganisztánban való bevetését jelentette be a brit Védelmi Minisztérium. A járművek leghamarabb 2011-ben kerülnek rendszeresítésre, számukat tekintve még semmi sincs eldöntve, az a később szerződések aláírásánál lesz egyértelműsítve.
 
Az OCELOT
Az Ocelot névre hallgató, új könnyűpáncélzatú szállítójármű. (Forrás: mod.uk)
 
Peter Luff, a védelmi felszerelésekért, támogatásért és technológiáért felelős miniszter szerint az új jármű kicsi, viszont megfelelően páncélozott, korszerű technikával van felszerelve, valamint sokféle feladat ellátására képes. Ezen kívül megjegyezte, hogy ez az újítás is mutatja, hogy a kormány mindent megtesz, hogy a fronton harcoló katonák a lehető legjobb felszerelést kapják meg. Mindezek mellet az új projekt más szempontból is hasznos, hiszen minimum 750 új munkahely fog vele megjelenni.
 
 
Oroszország és Posztszovjet Térség Műhely
 
A lengyel gázipari vállalat, a PGNiG, valamint az orosz gázmonopólium, a Gazprom megegyeztek egy új szerződés feltételeiben, mely szerint orosz gázt szállítanak Lengyelországba. A Prime-Tass hírei szerint a lengyel vállalat 2010-ben 9 milliárd köbméter gázt tervez vásárolni, ez az érték azonban 2012-re meghaladhatja a 10 milliárdot is. A szerződés szerint a szállított mennyiség a tényleges fogyasztás függvényében felülvizsgálatra szorulhat.
A Gazprom által szállított gáz kárpótolni fogja a lengyeleket a RosUkrEnergo szállítási elmaradásai miatt. A RosUkrEnergo egy közvetítő szerepet betöltő vállalat Ukrajnában, melynek 50%-a a Gazprom tulajdonában van. A cég Kelet- és Közép-Európa gázellátásáért felelős, 2009 januárjában az orosz és ukrán gázvita közepette azonban leállította a gázszállítást Lengyelországba. Később a Gazprom átvállalta a RosUkrEnergo kötelezettségeit a Lengyelországgal kötött szerződés értelmében, jelentette a Lenta.ru.
 
Nurszultan Nazarbajev kazah elnök szeptember 14-15-én Kijevben Viktor Janukovics ukrán elnökkel tartott megbeszélést, főként az energetikai együttműködés terén. A találkozó legfőbb eredménye, hogy megkötöttek egy egyezményt, mely szerint a kazah kőolaj tranzitja újra Ukrajnán keresztül történhet majd. Ez fontos lehetőség Ukrajna számára, melynek csővezetékrendszere jelenleg 25%-os kihasználtságot mutat, és melynek olajfinomítói is kapacitáson alul teljesítenek a feldolgozandó nyersanyag hiányában. Az egyezmény szerint évente 8 millió tonna kőolaj érkezne az ukrán olajvezetékbe. A további szállítások garanciája kiemelten fontos Ukrajna számára, különösen 2011-től, amikor megnyitják az orosz BTS-2 olajvezetéket, így csökkentve az Ukrajna területén keresztül haladó tranzitforgalmat.
 
Ukrajnán áthaladó vezetékek
Ukrajnán áthaladó vezetékek. (Forrás: qclub.org.ua)
 
Ban Ki-Moon ENSZ főtitkár tervei szerint részt vesz a csernobili katasztrófa 25. évfordulója alkalmából tartandó nemzetközi konferencián Ukrajnában, melyről szeptember 22-én New Yorkban beszélt, amikor Viktor Janukovics ukrán elnökkel tartott megbeszélést. Ekkor beszélt arról is, hogy Ukrajna kiemelkedő fejlődést ért el a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósítása során, továbbá dicsérte Ukrajna részvételét az ENSZ programokban, különösen a békefenntartó missziókban. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szorosan figyelemmel kíséri az ukrán reformokat, melyek az életszínvonal emelésére és az ország fejlesztésére irányulnak.
 
A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO) kész különleges státuszt biztosítani Ukrajnának, nyilatkozta Nyikolaj Bordjuzsa tábornok, a szervezet főtitkára. Egy Ukrajnával való szorosabb együttműködés nem csak hasznos, hanem szükséges is lenne, fejtette ki a tábornok, mivel a posztszovjet régióban fekvő országok azonos kihívásokkal szembesülnek. A CSTO-hoz való csatlakozás lehetősége teljesen önkéntes jellegű, de ha Ukrajna bármikor úgy gondolná, hogy azt szükségesnek látja, a szervezet kész megkezdeni a tárgyalásokat. Ez év decemberétől Fehéroroszország veszi át a CSTO soros elnöke tisztjét.
 
Ukrajna az Energiaközösség tagjává vált. Jurij Bojko ukrán fűtőanyag-ipari és energetikai miniszter és Fatmir Besimi macedón gazdasági miniszter 2010. szeptember 24-én az Energiaközösség Miniszteri Tanácsának 8. találkozóján Szkopjéban (Macedónia) aláírták a csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet. A ceremónián részt vett Fabrizio Barbaso is, az Európai Bizottság energiaügyi főigazgató-helyettese. Az Energiaközösség Miniszteri Tanácsa 2009 decemberében hagyta jóvá Ukrajna és Macedónia csatlakozását. A bővítési jegyzőkönyv aláírásával együtt jár az EU releváns jogszabályainak átvétele és alkalmazása is. Az aláírást az új ukrán gáztörvény törvénybe iktatása és kihirdetése követi.
 
Ramzan Kadirov csecsen államfő vezetésével különleges művelet kezdődött az iszlamista észak-kaukázusi lázadók hegyvidéki hídfőállásainak felszámolására, csecsen belügyi, katonai és rendőri alakulatok részvételével. A főként Nozsaj-Jurt és Acskoj-Martan járások hegyvidéki területeire koncentráló akcióról a csecsen kormány hivatalos honlapja számolt be. Kadirov a nyilatkozat szerint jelenleg a Groznijtól délre fekvő Benoj-Vegyenó térségében van, ahol korábban egy katona vesztette életét a militánsokkal való összecsapás során. A kormány közlése szerint a művelet hosszabb ideig fog tartani. Kadirov, aki az első csecsen háború során még az oroszok ellen harcolt, gyakran vezet akciókat a köztársaság területén tevékenykedő lázadók ellen. Az államfő alig pár napja kérte a rendőri erők aktívabb közreműködését a radikális lázadómozgalom felszámolása érdekében folytatott harcban.
 
 
Kitekintés Ázsiába
 
Vasárnap (szeptember 26.) a brit Guardian hosszabb összeállítást szentelt Kína azon törekvésének, hogy megerősítse az észak-koreai gazdaságot. Peking nemcsak a két ország közötti kereskedelem fellendítésével próbálja elérni ezt a célt, hanem számos kínai gazdasági szakértőt is az országba küldött, akik segítenek megreformálni a kommunista ország elavult gazdaságát. Az elemzők úgy vélik, hogy Peking ezen lépése mögött az a megfontolás áll, hogyha Észak-Korea gazdasága a fejlődés útjára lép, azt politikai stabilitás is követheti, valamint nyithat a szomszédos államok felé. A kínai fél arra számít, hogy a segítségért cserébe Észak-Koreában bányászati és hajózási előjogokat kapnak. A kereskedelem fellendülése az új piacokat kereső Kína számára is fontos. Peking arra is számít, hogy amennyiben még nagyobb érdekeltségeket tudhat majd a magáénak a koreai gazdaságban, akkor politikai téren is könnyebb lesz befolyásolnia az ország vezetését.
 
Kim Jong-il és Wen Jiabao
Jobbra Kim Jong-ill észak-koreai vezető, balra pedig Wen Jiabao, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke. (Forrás: guardian.co.uk)
 
Vasárnap amerikai katonai források megerősítették, hogy afgán és amerikai katonai részvétellel jelentős hadművelet kezdődött Kandahar városának közelében, Operation Dragon Strike kódnéven. A cél az, hogy meggyengítsék a tálibokat ebben a régióban, kisöpörve őket a Kandahartól nyugatra és délre fekvő három körzetből. A NATO ISAF szóvivőjeként Josef Blotz tábornok megerősítette, hogy a szövetségesek kemény küzdelemnek néznek elébe. A támadást a koalíció részéről számottevő légierő támogatja és az afgán haderő több katonával vesz részt ebben, mint bármely akcióban korábban. Hozzátette, hogy el akarják pusztítani a tálibok pozícióit, hogy ez alkalommal ne legyen hova menekülniük. Rafael Torres ezredes, az ISAF Egyesített Műveletek Központjának igazgatója a tervvel kapcsolatban kifejtette, hogy váratlan területen próbálnak rajtaütni a tálibokon azért, hogy ne legyen idejük rendezni soraikat. A legfontosabb feladat, hogy a lázadók Kandaharhoz közeli pozícióit megtisztítsák, ezzel lehetőséget teremtve a város elfoglalására.
Kandahar tartományban ez az első nagy katonai akció, az eredeti elképzelések szerint ezt a műveletet már júniusban le kellett volna folytatni. Ezt végül elhalasztották szeptemberre, mert a jóval kisebb Marjan városának elfoglalásakor a szövetséges erők a katonai-civil együttműködés nem megfelelő szintje miatt nehézségekkel találták magukat szembe, továbbá a helyi vezetők tartottak attól, hogy az akciót túl magas civil veszteségek kísérnék. Augusztus utolsó heteiben a mostani művelet kezdéseként az afgán erők, amerikai támogatással, kisebb veszteségekkel kiűzték a tálibokat a Kandahartól dél-nyugatra fekvő Mehlajat térségéből. Ezt követően a fegyveres harc megszokottá vált a város közelében.
Az Obama adminisztráció deklarálta, hogy aktív támadásokkal szeretné megfordítani a háború menetét Afganisztánban, melynek fontos része lenne a tálib mozgalom szülőhelyének számító Kandahar teljes megtisztítása.
 
Vasárnap NATO harci helikopterek léptek be Pakisztán légterébe és tálib pozíciókra mértek csapást, számolt be róla a Reuters. A két ISAF kötelékébe tartózó Apache helikopter egy üldözés során lépte át az afgán-pakisztáni határt, majd a hivatalos közlemények szerint 30 ellenállóval végzett. A NATO egy támadásra reagált, melyben a tálibok rajtaütöttek az afgán biztonsági erőknek egy Kost tartományban található bázisán, majd hogy soraikat rendezzék, a pakisztáni határt felé menekültek. Habár az ISAF nem erősítette meg, hogy amerikai egységekről lenne szó, ám a Reuters megjegyzi, hogy jelenleg csak az Egyesült Államok használ ilyen típusú harci helikoptert a térségben. Az eset rendkívül szokatlan, hiszen az amerikai erők csak nagyon ritkán használnak pilóta vezette gépeket pakisztáni célpontok támadásakor, a pilóta nélküli gépekről mért rakétacsapások ellenben megszokottak az Afganisztánnal szomszédos országban. Az amerikai kormányzathoz közel álló személyek megerősítették, hogy az állam jelenleg ezeket tartja a leghatásosabb fegyvernek a milicisták ellen.
 
Vasárnap a japán miniszterelnök elutasította Peking azon követelését, hogy Tokió kérjen bocsánatot és kompenzálja a japán-kínai tengeri határon elfogott kínai halászokat. Jelenleg mind a két állam bocsánatkérést kövezel a másiktól. A politikai szinten felmerülő nézeteltérés pedig fenyegeti a két ázsiai ország kereskedelmét.
 
 
Magyar Külpolitika Műhely
 
A szlovák gazdasági és építésügyi minisztérium energetikai osztályának vezetője kedden egy sajtóbeszélgetésen úgy fogalmazott, hogy a Szlovákiát és Magyarországot összekötő gázvezeték terve továbbra is megvalósítható. A gázvezeték szlovákiai részét építő Eustream társaság elnöke szeptember elején azt nyilatkozta, hogy a magyar fél leállította a projektet arra hivatkozva, hogy az számára nem kifizetődő. Az FGSZ Földgázszállító Zrt. erre reagálva közölte, hogy a vezeték építését nem állították le, mivel a beruházás még nem kezdődött el és hangsúlyozták, hogy a vezeték megépítése továbbra is fontos, mivel ennek révén a magyar fél hozzáférhet a lengyel cseppfolyós-gáz terminálokhoz, illetve újabb kapcsolatot létesíthet. A szlovák oldalon mintegy 20 kilométernyi vezetékről, míg a magyaron 95 kilométerről van szó; a várható szlovákiai költségek összege mintegy 20 millió euró, míg a magyarországiak mintegy 100 millió euró. Az Európai Unió tavasszal 30 millió eurós támogatást szavazott meg a projektnek.
 
Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke a héten New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Millenniumi Fejlesztési Célok végrehajtását értékelő konferenciáján ismertette azt a dokumentumot, amely ismerteti azokat a lépéseket, amelyeket Magyarország, mint leendő nem állandó BT tag megtenni kíván. Eszerint hazánk kiemelt figyelmet szentel a jogállamiság és a hagyományos értékek megőrzésének és fejlesztésének, a kulturális és vallási sokszínűség védelmének, a női egyenjogúság és az emberi jogok tiszteletben tartásának és a társadalmi kohézió megteremtésének. Magyarország eddig mindössze kétszer, 1968-1969-ben, és 1992-1993-ben volt ideiglenes BT tag.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének állandó tagjai, akik a pozícióból eredően vétójoggal is rendelkeznek: az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kína, Oroszország és Franciaország. A legfontosabb finanszírozónak számító Japán és Németország felvétele az állandó tagok közé a két ország részéről folyamatosan fel-felmerülő igény.
Ha egy állam megkapja az ideiglenes BT-tag státuszt, akkor 2 éven keresztül vehet részt a Tanács munkájában, ezáltal nagy teret kapva a nemzetközi szereplésre és szerepvállalásra. Hazánk számára több szempontból is fontos és előnyös lenne a nem állandó tagság: az általa jelentette presztízs segítségével jó eséllyel lehetne érvényesíteni a magyar érdekeket, vagy befolyásolni az azokat érintő döntéseket. Mivel a 2012-2013-as évre tervezett ideiglenes BT tagság közvetlenül a magyar EU elnökséget követné, a magyar ENSZ-szerepvállalás szempontjából is előnyös lépésnek számítana a BT-be való bekerülés.
Tekintve, hogy Magyarország, a többi ENSZ-tagállamhoz hasonlóan New Yorkban már üzemeltet állandó képviseletet, a Magyar Köztársaság megválasztása nem járna jelentős többletköltséggel.
 
A Magyar Köztársaság Nemzetgazdasági Minisztériuma szakdiplomatákat hív vissza a brüsszeli állandó képviseletről – tájékoztatta levélben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Martonyi János külügyminisztert csütörtökön, szeptember 23-án.
A nemzetgazdasági tárca vezetője a változtatásokat azzal indokolja, hogy az új kormányzati szerkezetet jobban demonstráló képviseletre van szükség Brüsszelben, illetve a cserék a 2011-es év első felében esedékes soros uniós elnökségre való átállást is szolgálják. A cserében érintett szakdiplomaták számáról nincsenek információink.
 
Szeptember 24-én, csütörtökön a Fővárosi Főügyészség Hivatalának közlése szerint emberkereskedelem miatt vettek őrizetbe egy magyar házaspárt és fiatalkorú gyermeküket Mexikóvárosban. A terra.com című internetes oldal szerint a magyar családot azután tartóztatták le, hogy a szövetségi hatóság sikeresen kiszabadított egy nőt, akit a család otthonában tartott fogva, és rendszeresen kényszerített prostitúcióra. A fogvatartott nőt fenyegetéssel vették rá, hogy a szállodában árulja magát. Végül az egyik szállodai vendég tett feljelentést a rendőrségen, így jutottak el a hatósági szervek a magyar családhoz.
 
Az Európai Bíróság elé került az a magyarországi beadvány Szlovákiával szemben, melyet Sólyom Lászól be nem engedése miatt nyújtottak be. A kezdetben elhárított beadvány immáron napirendre került az EB-nél.
 
Sólyom László útban a határ felé.
Sólyom László, akkori köztársasági elnök útban a határ felé.(Forrás: mti.hu)
 
A törvényszéki ügymenet első fázisában mindkét fél megoszthatja észrevételeit a másikkal. Mint ahogy az ismeretes, Sólyom László 2009. augusztus 21-én ment volna Komáromba egy Szent István szobrot felavatni az ottani civil szervezetek meghívására, viszont a szlovák szervek előzetesen jelezték, hogy provokációnak fogják tekinteni, ha az államfő megjelenik az ünnepségen, ezért az akkori köztársasági elnök nem lépte át a határt.
Bár kezdetben problémák merültek fel a végigvitellel kapcsolatban, később realizálták, hogy tekintve, hogy két uniós országról van szó, az Európai Bíróság a legkompetensebb a kérdésben. Az ügy végeredménye már csak azért is fontos, mert több szempontból is precedensértékű lesz.
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem