biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 2010. december 27-től 2011. január 2-ig

2011 január 03. - 22:32 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Afrika Műhely
 
A héten a szomáli kalózok újabb két hajót térítettek el az Indiai-óceánon. Az MV EMS Rivert 280 kilométerre az ománi Salalah kikötőjétől rabolták el, míg a mozambiki FV Vega 5 halászhajót 320 kilométerre a Comore-szigetektől keletre. Időközben az is kiderült, hogy a karácsonykor eltűnt tájföldi halászhajó, az FV Shiuh Fu No. 1 is a kalózok kezére került. Az FV Shiuh-t Madagaszkártól 200 km-re térítették el. A támadások földrajzi kiterjedése jól jelzi, hogy az elmúlt években a szomáli kalózok többszörösére növelték műveleti területüket, így a nemzetközi erőfeszítések ellenére sem sikerül gátat szabni tevékenységüknek.
 
Alig egy héttel a referendum előtt még mindig nem született megnyugtató megállapodás az északi- és dél-szudáni vezetés között. Az egyik legégetőbb kérdés a kisebbségek ügye, amit máig nem sikerült rendezni: bár mindkét fél ígéretet tett a védelmükre, ennek biztosítására nem került sor konkrét lépésekre. Északon mintegy másfél millió déli lakos ér, és kérdéses, hogy a népszavazás után – melynek végeredménye minden bizonnyal a dél függetlensége lesz – milyen állampolgársággal fognak rendelkezni. Számos helyi lakos és szakértő tart a 2005-ben lezárt polgárháború kiújulásától. Ennek lehetőségét erősíti, hogy a kartúmi vezetés december 30-án felfüggesztette a Qatarban folyó tárgyalásokat a déli vezetéssel.
 
Kitekintés Ázsiára
 
Kedden (december 28.) a brit Guardian Barack Obama Pakisztánban folyó, a CIA által finanszírozott és pilóta nélküli eszközökkel (UAV és a fegyveres változata az UCAV) végrehajtott támadásokhoz fűződő viszonyát taglalta. Mióta az Obama adminisztráció hivatalba lépett, a vélhetőleg CIA által levezényelt UCAV légicsapások száma soha nem látott méreteket öltött (2010-ben dupla annyi ilyen esetre került sor, mint egy évvel korábban) és minden jel arra utal, hogy az amerikai elnök fontos szerepet játszott az amerikai hírszerző hivatal e tevékenységének kiterjesztésében. Maguk a támadások még a Bush éra alatt kezdődtek és az idők folyamán jelentős tehertétellé váltak Washington számára, ugyanis az esetek jelentős részében vétlen személyek is áldozatul estek, ez pedig nem csak Iszlamabad tiltakozását váltotta ki, hanem nyugati körökben is sokan felemelték a hangjukat. A tiltakozó szervezetek többsége rámutat, hogy még a hivatalos szervek által kiadott közlemények is hangsúlyozzák a jelentős civil veszteségeket, továbbá egyes elemzők úgy vélik, hogy 50 civil áldozatra jut egy milicista. Az újságíró kiemeli, hogy 2010-ben statisztikailag minden harmadik nap amerikai légicsapásra került sor egy olyan országban, amely hivatalosan nem áll háborúban.
 
A pakisztáni "háború" egyik főszereplője: Reaper UCAV
A pakisztáni „háború” egyik legfontosabb eszköze: a pilóta nélküli Reaper UCAV. (Forrás: flightglobal.com)
 
Vasárnap (január 2.) a Washington Post arról számolt be, hogy a Pakisztánban jelenleg hatalmon lévő nyugat-barát koalíciós kormányzat az összeomlás szélére került, ezzel veszélyeztetve a jelenlegi kormány stabilitását és többségét a parlamentben.  A Muttahida Qaumi Movement azzal az indokkal határolódott el a jelenlegi iszlamabadi vezetéstől, hogy a Yousuf Raza Gilani miniszterelnök és Asif Zardari elnök nevével fémjelzett pakisztáni politikai elit teljesítménye csapnivaló. Azelemzők úgy vélik, hogy ez pusztán egy politikai színjáték volt, mellyel a MQM kinyilvánította elhatárolódását a kormányzattól. A párt képviselői továbbá úgy nyilatkoztak, hogy a maguk részéről lehetetlen továbbra is fenntartani a koalíciós viszonyt ugyanis az üzemanyag árának jelentős emelkedésével és az új adórendszerbeli módosításokkal a pakisztáni lakosokat súlyos csapás érte, és több helyen jelentős tiltakozásokra került sor. Raza Haroon, az MQM vezetője úgy nyilatkozott, hogy a pártja jelenlegi politikai akciói Pakisztán népét szolgálják. Később a Post újságírójának félelme beigazolódott, ugyanis az MQM bejelentette, hogy teljesen kivonul a kormányzatból feladva 12 képviselői helyét, ezzel sorsára hagyva a kisebbsége került Gilani adminisztrációt.
Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki a történtekkel kapcsolatban. A Post továbbá arra emlékeztetett, hogy az amerikai vezetés számára ez egyféle vereségként is elkönyvelhető, ugyanis 2001 óta az Egyesült Államok dollármilliókat költött Pakisztán stabilitásának fenntartására. Washington tart tőle, hogy a pakisztáni belpolitikai csatározások és az ezzel járó decentralizáció elvonhatják a kormányzat figyelmét a szükséges gazdasági átalakításoktól és a tálibok elleni küzdelemről. Ez utóbbi a NATO számára esszenciális, ugyanis az afganisztáni tálibok elleni harchoz elengedhetetlen a pakisztáni tálibok elleni hatásos küzdelem. Ráadásul további aggodalomra ad okot, hogy Pakisztán rendelkezik nukleáris fegyverekkel és az Indiával való viszonya sem mondható épp felhőtlennek.
 
Vasárnap (január 2.) a New York Times egy rövidebb terjedelmű cikkben a japán munkaerőhiánnyal foglalkozott. Az újságíró kiemeli: annak ellenére, hogy a japán társadalom még a megszokottnál is nagyobb ütemben öregszik el, és ennek következtében az ország egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal néz szembe, Tokió nem sokat tesz azért, hogy ösztönözze a bevándorlást. Sőt ellenkező hatásokat lehet megfigyelni, vagyis a kormányzat annak érdekében folytat lépéseket, hogy a külföldről érkezett munkások és hallgatók visszatérjenek abba az országba, ahonnan érkeztek. A Times ennek okát abban látja, hogy a kormányzat igyekszik kis belföldi érdekcsoportokat védelmezni. 2009-ben a regisztrált külföldi munkavállalók száma először kezdett csökkenni azóta, hogy a japán kormányzat bevezette a regisztráció intézményét 50 évvel ezelőtt. Így a 127 milliós Japán össznépességéből megközelítőleg 1,71%-ot tesznek ki a bevándorlók.
Szakértők úgy vélik, hogy a jelenleg hanyatlani látszó „japán csoda” megőrzésének egyik módja pont a külföldi munkavállalók bevándorlásának ösztönzése lenne. Jelenleg az elemzők úgy látják, hogy Tokió „megadta magát” a demográfiai krízisnek, mely nemcsak az ország gazdasági fejlődését akaszthatja meg, ám a jelenleg is súlyos deficittel küzdő szociális rendszert tovább taszíthatja a bukás felé. Japán ráadásul jelentős költségvetési hiánnyal is küszködik, olyan kiemelt területen, mint az egészségügy, a helyzet lassan kritikusnak mondható. Yukiyoshi Shintani, az Aoikai Group vezetője, melynek fő profilja a külföldi munkások koordinálása az egészségügy területén, úgy jellemzi a helyzetet, hogy Japánnak sürgősen munkásokra lenne szüksége a tengeren túlról, ám túlságosan erős a helyi ellenállás ezzel szemben. Úgy véli, hogy az a vizsga, melyet a külföldről jövőknek kell tenniük, készakarva olyan nehéz, hogy azt csak kevesen legyenek képesek sikeresen teljesíteni.
 
Közel-Kelet Műhely
 
December 28-án Teheránban az Evin börtönben felakasztották Ali Akbar Siadat-ot, akit azzal vádoltak, hogy a Moszadnak kémkedett. A vád szerint iráni katonai támaszpontokról, hadműveletekről, harci repülőgépekről, légi balesetekről adott át Izraelnek titkos információkat. Az izraeli titkosszolgálat embereivel törökországi, thaiföldi és hollandiai útjai során találkozott. Az IRNA iráni hírügynökség szerint a férfi 2004-ben kezdett el kémkedni a zsidó államnak és 2008-ban vették őrizetbe, amikor is megpróbált elszökni az országból. Elfogásakor állítólag bevallotta, hogy a titkos információkért cserébe 60 000 dollárt, a találkozókon pedig akár 7 000 dollárt is kapott. Arról nincs hír, hogy Siadat állami alkalmazott volt-e, vagy hogyan jutott hozzá ezekhez az adatokhoz.
 
December 29-én, szerdán hatalmas tengeri földgáz-lelőhelyet találtak Izrael partjainál. A Leviathan gázmező mintegy 130 km-re található Haifától és kb. 450 milliárd köbméter földgázt tartalmaz, mely az elmúlt évtized legnagyobb mélytengeri gáz felfedezése a világon. Ezzel Izrael függetlenné válhat a külföldi energiától, sőt, ő maga is gázexportáló ország lehet Egyiptomba, Ázsiába az LNG (liquefied natural gas - cseppfolyósított gáz) technológia révén. A termelés leghamarabb 2017-ben kezdődhet el.
 
December 29-én a kuvaiti ellenzék indítványt adott be a parlamentnek, miszerint nem hajlandók további együttműködésre a miniszterelnökkel. Szerintük Sejk Nasszer felelős azért, hogy egy tüntetés során a rendőrség több parlamenti képviselőt megvert – ez az ügy okot ad arra, hogy megint megpróbálják eltávolítani pozíciójából. A kormány nem aggódik, a kommunikációs miniszter szerint a parlament újfent bizalmat fog szavazni nekik.
 
Tíz embert - nyolcukat Bursában, kettőjüket pedig Isztambulban- vett őrizetbe a török rendőrség, akiket azzal gyanúsítanak, hogy merényletet terveztek december 31-én. A gyanúsítottak többsége feltehetően az al-Kaida helyi sejtjének tagja volt, az ellenük való vádemelésről vagy elengedésükről majd a bursai bíróság fog dönteni. A török rendőrség a 2003-as isztambuli merénylet óta - ahol 63 ember vesztette életét - fordít ilyen kiemelt figyelmet az országon belüli terrortevékenység megelőzésére.
 
Január 1-én, szombat hajnalban, Alexandriában, a Sidi Bechr negyedben az Al-Qiddissine kopt keresztény templomnál autóbomba robbant, melyben 21 ember meghalt, nyolcan pedig megsebesültek. A detonáció az újévi istentisztelet után történt, melyen mintegy ezren vettek részt. A robbanás után a feldühödött hívők összecsaptak a kiérkező rendőrökkel és kövekkel megdobáltak egy közeli mecsetet is. A merényletet még senki nem vállalta magára, de valószínűsíthető, hogy az al-Kaida áll a robbantás mögött, ugyanis a szervezet az október 31-i bagdadi robbantás után a koptok elleni harcra szólította fel tagjait. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a terrorizmussal szembeni egységes fellépésre szólította fel országa muszlim és keresztény lakosságát. A kopt a legnagyobb keresztény közösség a Közel-Keleten, Egyiptom lakosságának 10%-t alkotja.
 
Január 1-én a jemeni parlament megszavazta az alkotmány módosításának ötletét, amely lehetővé teszi, hogy az elnök két kormányzási időszak után is újra megválasztható legyen, de öt évenként lennének választások. Ezek alapján a mostani elnök is az élete végéig maradhatna hatalmon. Az ügyben az április végén tartott parlamenti választásokhoz kapcsoltan akarnak népszavazást kiírni. Az Egyesült Államok előzetesen a szavazás elnapolását kérte, a jemeni ellenzékkel egyetemben. Az ellenzék szerint a törvénymódosítások erősíteni fogják az országon belüli konfliktusokat.
 
A héten a Hariri-ügy ügyésze, Daniel Bellemare kijelentette, hogy nem hagyja magát befolyásolni a napi politika által döntése meghozatala során – ami azt jelenti, hogy a Hezbollahot fogja bűnösként megnevezni. Szíria és Szaúd-Arábia ezt el akarják kerülni, ezért ajánlatot tettek a mostani libanoni miniszterelnöknek, Szaad Haririnek, hogy ha visszavonja kormánya támogatását a törvényszéktől, a Hezbollah nem fogja megpróbálni meggyilkoltatni és mérsékelni fogja katonai tevékenységét. Szaad Hariri nyilvánosan még nem fogadta el az ajánlatot, és a Hezbollah sem adott ki róla nyilatkozatot.
 
Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnököt választotta a 2010-es Év Emberének a CNN arab weboldala. A politikus a szavazatok 74%-át kapta meg, míg a második helyre a voksok 20%-át birtokló szír elnök, Bashar al-Assad került. Erdogan az elmúlt évben végzett diplomáciai tevékenységével - az Irán és a nyugati országok közötti közvetítésért, a Szíria és Libanon közötti konfliktus megoldásának érdekében tett erőfeszítéseiért – valamint Törökország Afganisztánban és Irakban vállalt szerepével érdemelte ki az elismerést.
 
Nyugat Műhely
 
A Spiegel keddi tudósítása szerint Németország egy új, „Cyber Védelmi Ügynökség” létrehozását tervezi, melynek feladata a high-tech támadások dokumentálása és megállítása lenne. Drasztikusan növekedett a német kormányzati és a közigazgatási hálózatok ellen elkövetett, úgynevezett elektronikus támadások száma” – nyilatkozta hétfőn Stefan Paris, a német belügyminisztérium egyik szóvivője. Elmondta, hogy 2010 januárja és szeptembere között 1 600 ilyen támadás történt; ez jelentősnek nevezhető, hiszen 2009-ben, az egész év folyamán ehhez képest csak 900 hasonló jellegű támadást regisztráltak. Paris azt mondta, hogy a legtöbb dokumentált, németországi célpont elleni számítógépes támadás Kínából indult.
Az új központ összefogja az összes olyan állami ügynökséget, amely hatáskörében eddig megtalálható volt a számítógépes támadások azonosítása és  a velük szembeni védelem, köztük a Szövetségi Információbiztonsági Hivatalt, a Szövetségi Bűnügyi Nyomozó Hivatalt valamint a német hírszerző ügynökségeket.
A központ nem csak a minisztériumok és a kormányzati szervek elleni támadásokra fog összpontosítani, hanem a német vállalatok védelmére is. A vállalatok is egyre gyakrabban válnak rosszindulatú támadások célpontjaivá, ezzel mintegy évi 1 milliárd eurós kárt okozva – áll a KPMG Consulting Group szeptemberi tanulmányában.
 
Németország felveszi a harcot a számítógépes támadásokkal.
Németország fel akarja venni a harcot a számítógépes támadásokkal. (Forrás: spiegel.de)
 
Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy jövőre feléleszti az irányú diplomáciai erőfeszítéseit, hogy megállítsa a nukleáris fegyver előállításához szükséges uránium és plutónium termelését, nyilatkozta Barack Obama egyik különleges tanácsadója, közölte a Reuters hírügynökség december 28-án (kedden). Gary Samore, a fegyverzetellenőrzés fehér házi koordinátora a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában elmondta, véleménye szerint Észak-Koreának nem állt érdekében egy háborút kiprovokálnia Dél-Koreával, hanem csak a taktikai előnyét próbálta kihasználni. Az urándúsítást tiltó nemzetközi szerződésről (Fissile Material Cut-Off Treaty) azt mondta, hogy a Genfi Leszerelési Konferencián próbálják majd újrakezdeni a tárgyalásokat. „Ha sikerrel járunk is, még évekig fognak tartani az egyeztetések, és ugyanez vonatkozik minden további, Oroszországgal való fegyverzetkorlátozási egyezményre.” Samore jövőre várja az Obama adminisztrációtól, hogy a Szenátus elé terjessze az Átfogó Atomcsend Egyezményt (Comprehensive Test Ban Treaty), de a szavazás eredményéről nem mert jóslatokba bocsátkozni.
 
Gary Samore fehérházi koordinátor - fegyverzet ellenőrzés.
Gary Samore, a fegyverzet ellenőrzés fehér házi koordinátora. (Forrás:cfr.org)
 
A „The Globe and Mail” december 29-én megjelent cikke szerint a kanadai csapatok működési területén, Kandaharban egy befolyásos törzsi vezető visszatérése magában hordozza a hatalmi egyensúly felbomlásának veszélyét. Panjwayi kerületében a hatalmi harc már kibontakozóban van. A kanadai katonai vezetés nyilvánosan nem foglal állást az afgán politikai kérdésekben, de úgy tűnik, hogy Hajji Barannak, Panjwayi helyi kormányzójának a hatalomból való eltávolítása előnyös lenne a szövetséges csapatok számára. A kanadai civil és katonai vezetők közül egyesek maradinak látják Barant, míg mások korrupcióval és a tálibokkal való szimpatizálással vádolják. Ez segít megmagyarázni azt a lelkesedést, amely Hajji Fazluddin Agha visszatérését fogadta Zalakhanba, Kandahar délnyugati részére. Agha ugyan egyik az afgán elnök legfontosabb szövetségesei közül, de hatalma és befolyása miatt a tálibok (talán egyik) legfőbb célpontja. A kanadai koalíciós csoportok parancsnoka szerint Agha lesz Panjwayi következő kormányzója, viszont Dean Milner dandártábornok véleménye szerint Agha nem állná meg a helyét, mivel politikai ambíciói túlmutatnak a kormányzói tisztségen. Baran szerint pedig Agha csak egy civil, akinek egyáltalán nincs politikai hatalma.
 
Haji Fazluddin Agha
Hajji Fazluddin Agha (Forrás: theglobeandmail.com)
 
 
 
Oroszország és Posztszovjet Térség Műhely
 
Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök kifejezte abbéli reményét, hogy a kirgiz kormány olyan gazdasági feltételeket teremt, amely lehetővé tenné orosz vállalatok tevékenységét Kirgizisztánban. Almaz Atambajev kirgiz kormányfővel való tárgyalása során kiemelte, hogy több mint 11 jelentős orosz tőkével működő cég van jelen a közép-ázsiai ország piacán és gazdasági növekedésük elősegítése mindkét fél érdeke. Atambajev stratégiai partnernek nevezte Oroszországot és közös vegyesvállalatok újbóli életre keltését javasolta olyan gazdasági szereplők bevonásával, mint például az orosz Gazprom és a kirgiz Kyrgyzgaz.
 
December 28-án (kedden) 4 db új Szu-34-es vadászbombázóval gazdagodott az orosz légierő az aktuális modernizációs program keretében. Oroszország még 2008-ban megkezdte a szóban forgó vadászgépek gyártását egy Novoszibirszkben található üzemben. Az összes, szám szerint 70 db repülőgépet várhatóan 2015-ben állítják hadrendbe. A merevszárnyasok a mára már idejétmúlt Szu-24-es vadászrepülőgépeket helyettesítik majd, melyek jelenleg felújítás alatt állnak szolgálati idejük meghosszabbítása érdekében. A Szuhoj által tervezett Szu-34-es mintegy 36 millió dollárt ér.
 
Ukrajna 2011. évi költségvetési hiánya előreláthatólag 38,84 milliárd UAH lesz, ami 28,2%-os csökkenést jelent a 2010-es évhez képest. Ezek az adatok az állam költségvetési jogszabályában megtalálhatóak és január elsején lépett hatályba. Az éves terv szerint a jövedelemnek 10,4%-os, a kiadásoknak pedig 4,6%-os növekedése várható.
 
Ukrajna idei GDP-je a tavalyi 15 %-os csökkenéshez képest több mint 4%-kal nő. Az ukrán kormányfő szerdai nyilatkozata szerint a 10 %-os inflációs cél csökkeni fog, nem fogja még a 9%-ot sem elérni. A Világbank december közepén javította át az ukrán gazdasági növekedés 2011-es előrejelzését négy százalék fölé, amit az ipari termelés és a hazai kereslet fellendülésére alapozott.
 
A rendőrség három bombát hatástalanított, miután végzett egy lázadóval az Orosz Föderáció észak-kaukázusi köztársaságában, Dagesztánban, mondta el a kormány szóvivője csütörtökön. R. Alijevvel az után végeztek, hogy a hatóságok körbezártak egy házat a dagesztáni fővárosban, Mahacskalában, amelyben vélhetően iszlamista militánsok barikádozták el magukat – tette hozzá. Nem teljesen tiszta, hogy hányan tartózkodtak az épületben a rendőrségi blokád alatt. A rendőrök három improvizált robbanóeszközt hatástalanítottak, amelyeket a házban találtak a lövöldözés után, s amelyek robbanóereje 15 kilogramm TNT-vel volt egyenértékű.
 
Január elsején megindult a kőolajszállítás az első orosz-kínai csővezetéken, mely évi 15 millió tonna kőolaj szállítására képes, de a tervezett bővítéseket követően ennek kétszeresére is képes lesz. A beruházáshoz Kína 25 milliárd dolláros hitelt nyújtott. A vállalkozásban az orosz csővezeték-üzemeltető, a Transneft, a legnagyobb orosz olajipari vállalat, a Rosneft, és a legnagyobb kínai kőolaj- és földgázipari csoportja, a PetroChina vesz részt. A vezeték az oroszországi Szkovorodinót köti össze a kínai Hejlungcsiang tartománnyal.
 
Hejlungcsiang - a kőolajvezeték végpontja.
A személyzet ellenőrzést végez a kőolajvezeték hejlungcsiangi végpontjánál. (Forrás: news.xinhuanet.com)

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem