Ez történt a héten - 1. hét | 2011 január 10. - 14:02 - BSZK |
Afrika Műhely
Január 3-án (hétfőn) egy amerikai hivatalnok tolmácsolta országa azon felhívását a törvénytelenül hatalmon lévő Laurent Gbagbo elefántcsontparti elnöknek, miszerint lemondásáért cserébe vízumot biztosítanak számára az Amerikai Egyesült Államokba. A Gbagbo távozását követelő államok közül korábban Nigéria is jelezte, hogy a politikai patthelyzet megoldása és a választási csalás miatt növekvő társadalmi elégedetlenség megoldása érdekében hajlandó otthont nyújtani a tavaly novemberi választásokon vereséget szenvedett, ám továbbra is regnáló államfő részére. Gbagbo mindezidáig elutasította a felhívásokat, s míg az Amerikai Egyesült Államok diplomatáival minimálisra szorította az élőszóbeli kommunikációt, addig egy őt bíráló kanadai követet azonnali távozásra szólított fel. Ugyanezen a napon a Nyugat-Afrikai Gazdasági Közösség (ECOWAS) képviseletében Benin, Sierra Leone és a Zöld-foki szigetek elnökei, valamint az Afrikai Unió képviseletében a kenyai miniszterelnök megbeszélést tartottak Gbagbo-val, amelyen kifejezték: az afrikai nemzetközi szervezetek a fennálló probléma békés, jogi úton történő megoldására törekednek, ugyanakkor Gbagbo hatalmon maradása esetén készek az illegitim elnök megbuktatására – akár katonai erő alkalmazása útján is. Az esetleges katonai intervenció ötlete több állam szerint is az egyetlen járható út, ugyanakkor Ghána – az Elefántcsontparton élő ghánai kisebbség védelmére hivatkozva – a politikai állásfoglalástól és a katonai részvételtől egyaránt mereven elzárkózik.Az elefántcsontparti helyzet egyelőre megjósolhatatlan végkimenetele kisebb menekülthullámot is elindított: a UNHCR számításai szerintnaponta legkevesebb 500, a polgárháború kiújulásától tartó elefántcsontparti menekül át a szomszédos Libériába. A hét másik, szintén a civil lakosságot érintő eseménye, hogy január 5-én (szerdán) a Gbagbo ellen tüntető Outtara-szimpatizánsokat ért razzia következtében egy férfi életét veszítette Abidjanban.
Január 4-én (kedden) Omar al-Bashir szudáni elnök Jubába látogatott és hangsúlyozta, hogy tiszteletben fogja tartani a vasárnap kezdődő népszavazás eredményét dél függetlenségét illetően: ,,Az egység erőszakkal nem tartható fenn” – nyilatkozta. ,,Bár szeretnénk megőrizni észak és dél egységét, nem fogunk szembeszállni a polgárok akaratával.” Az elnök, szándéka őszinteségét hangsúlyozva dél hagyományos színének megfelelő kék szalagot tűzött az öltönyére. Al-Bashir azt is megígérte, hogy Juba elszakadása esetén Kartúm támogatni fogja a fiatal államot közigazgatása kiépítésében. Az elnök nyilatkozata szenzációnak számít, hisz mindezidáig az északi vezetés meglehetős bizonytalanságban tartotta a világot azt illetően, hogyan viszonyul az esetlegesen szakadár területhez. Időközben folyamatosan érkeznek a megfigyelők a január 9-i referendumhoz, köztük olyan neves személyek, mint Kofi Annan egykori ENSZ-főtitkár, Jimmy Carter volt amerikai elnök, Thabo Mbeki dél-afrikai ex-államfő vagy George Clooney hollywoodi színész. Sok szakértő tart attól, hogy a vasárnap kezdődő népszavazás erőszakba fog torkollani. Szombaton összecsapásra került sor a déli kormányerők és egy lázadó csoport között, amelyben négy fegyveres életét vesztette. A konfliktus újbóli kirobbanása egyes számítások szerint mintegy 100 milliárd dollárjába kerülne Szudánnak és a világnak.
Január 6-án (csütörtökön) utcai tüntetések kezdődtek meg Algírban az élelmiszerárak emelkedése miatt. A rendőrségi beavatkozást is igénylő zavargások két másik algériai városra is átterjedtek. A tüntetők nem csupán a liszt, a cukor és az olaj drágulása miatt vonultak az utcára, hanem az olaj- és földgázkincsek kitermeléséből származó jövedelem ellenére is nagy problémákat okozó munkanélküliség miatt is protestáltak. Az algériai tüntetések rövid időn belül a második nagy utcai megmozdulásnak tekinthetők a Maghreb-térségben: néhány hete Tunéziában szintén a nagyfokú munkanélküliség megszüntetése végett vonultak utcára a tüntetők.
Tüntetők Algírban, kenyérre és munkára várnak (Forrás: thestate.com)
Kitekintés Ázsiára
Szerdán (január 5.) a Guardian arról számolt be,hogy információk szivárogtak ki Kína legújabb vadászgépéről a J-20-ról, mely a meg nem erősített hírek szerint a harmadik ötödik generációs vadászrepülőgép a világon (az eddigi információk alapján csak az Egyesült Államok, Oroszország és most már Kína rendelkezik ilyennel). Az elemzők úgy vélik, hogyha a hír igaznak bizonyul, akkor ez komoly következményekkel járhat a térség erőviszonyaira nézve. Ezt megelőzően Washington úgy vélte, hogy 2020-nál előbb Kína nem képes hadrendbe állítani lopakodó képességekkel is rendelkező ötödik generációs vadászgépet. A képek alapján úgy vélik, hogy Oroszország tevőlegesen hozzájárult az eszköz létrehozásához, és habár Peking nem reagált, a szombati fejlemények tükrében több mint valószínű, hogy a hír igaz. Szombaton (január 8.) ugyanis a New York Times Robert Gates,amerikai védelmi miniszter pekingi nyilatkozatára hivatkozva arról tudósított, hogy az Egyesült Államok lépést akar tartani a csendes-óceáni kínai expanzióval. Gates három napos találkozóra érkezett a kínai fővárosba, ahol az amerikai és kínai haderő közötti bilaterális kapcsolatok javításáról tárgyaltak. A miniszter elmondta: annak ellenére, hogy az Egyesült Államok jelenlegi gazdasági helyzete szükségessé teszi a hadi kiadások lefaragását, a jelenlegi és váratlan kínai eredmények mégis arra ösztönzik Washingtont, hogy enyhítsen a költségvetési szigoron. Úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi helyzet fényében több figyelmet kell szentelni a potenciális kihívásoknak és ennek fényében dönteni. A J-20-asról felröppent híresztelések kapcsán kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a gép valójában mennyire „lopakodó”.
Habár az Egyesült Államok és Kína 6:1 arányban költ haderejére, Washingtonban komoly riválisként tartják számon Pekinget, főleg a legújabb események fényében. Ennek elsődleges oka, hogy míg az amerikai gazdaság stagnáló stádiumában van, addig a kínai stabilan és folyamatosan növekszik. Továbbá az elemzők úgy látják, hogy Peking folyamatosan szorítja vissza az Egyesült Államokat a Csendes-óceán térségében. Jelenleg azonban még az Egyesült Államok rendelkezik a legerősebb haderővel a területen 60.000 katonával, továbbá jelenleg még a kínai fegyveres erők legalább egy generációval vannak elmaradva az amerikai erők mögött. Japán ugyancsak aggodalmát fejezte ki a kínai expanzióval szemben, mely jól tükröződik a legfrissebb japán katonai stratégiában.
Az Internetre felkerült képek arról árulkodnak, hogy a J-20-as kifejlesztésében az orosz fél is közreműködött (Forrás: guardian.co.uk)
Csütörtökön (január 6.) az Egyesült Államok bejelentette,hogy újabb 1000 fővel növeli az afganisztáni haderő létszámát. A csapatok zömét a problémás déli területekre vezénylik, a hivatalos adatok szerint három hónapra, többségében a tálibok által leginkább fenyegetett Helmand tartományba, ahol már jelenleg is 20.000 amerikai katona harcol az ellenállókkal. A helmandi haderő vezetője Richard P. Mills tábornok a jelenleg alkalmazott stratégiát úgy fogalmazta meg, hogy megpróbálják egy olyan nagyszabású és nagyintenzitású küzdelembe hajszolni tálibokat, amelyhez már nem képesek alkalmazkodni.
Múlt héten beszámoltunk a Pakisztánban kialakult komoly kormányválságról. Pénteken (január 7.) a helyzet rendeződnilátszott, mikor a kormányzat bejelentette, hogy részlegesen visszavonják a zavargásokat kirobbantó gazdasági intézkedéseket. Ennek értelmében újra csökkennek az üzemanyagárak, valamint megváltoztatják az új adótörvényt. Ennek hatására a kormánykoalícióból kiválni szándékozó MQM meggondolta magát, ám vezetője kijelentette, hogy jó pár változást akarnak még látni, mielőtt teljesen egy platformra tudnának helyezkedni a kormánypárttal. A változtatásokkal szemben az Egyesült Államok és az IMF erős kritikát fogalmazott meg, Hillary Clinton amerikai külügyminiszter pedig úgy fogalmazott, hogy ez a hiba hosszútávon rendkívül káros lesz a pakisztáni gazdaságra nézve, ugyanis elodázza a szükséges strukturális reformokat. Eközben vasárnap (január 9.) a brit Guardianban megjelentegy cikk, melyben bővebben taglalták a pakisztáni helyzet romlását, megállapítva, hogy az Egyesült Államok afganisztáni háborúja radikalizálja Pakisztánt is. Ebből következik, hogyha az afganisztáni helyzetet nem sikerül stabilizálni rövid időn belül, akkor eluralkodhat a káosz a szomszédos államban is. A cikk arra figyelmeztet, hogy Iszlamabad rendelkezik nukleáris fegyverrel és ez különösen aggasztó kérdéseket vet fel.
Közel-Kelet Műhely
Január 5-én bizalmi szavazást tartották a kuvaiti parlamentben. A miniszterelnök ellen kezdeményezett indítványt a képviselők 25 - 22 arányban leszavazták, így Sejk Nasszer a bársonyszékben maradhatott. Al-Barrak képviselő - a szavazást indítványozók egyike – az eredményhirdetést követően utcai tüntetések szervezésével fenyegetőzött, mely, mint mondta, az ellenzék utolsó megoldása maradt a miniszterelnök lemondásra kényszerítéséhez. Egy képviselő lemondott, mivel szerinte a parlament a krízis időszakában képtelenné vált feladatai elvégzésre. A történtek után a belügyminisztérium nyilatkozatot adott ki, miszerint nem fognak tolerálni semmiféle utcai megmozdulást, a tiltakozók csak privát helyeken találkozhatnak.
Január 7-én Hillary Clinton meglátogatta a műtétje után lábadozó szaúdi királyt New Yorkban, hogy a két ország közötti kapcsolatokról és a régió problémáiról tárgyaljanak. A külügyminiszter később a szintén a városban tartózkodó libanoni Szaad Hariri miniszterelnökkel is találkozott. Biztosította őt, hogy az Egyesült Államok támogatja Libanon szuverenitását és a Hariri-ügyet kivizsgáló törvényszéket. A király és a miniszterelnök is tárgyaltak egymással, a téma itt is Libanon stabilitásának megőrzése volt. Clinton január 8-án indult körútjára, amely érinteni fogja az Egyesült Arab Emírségeket, Kuvaitot és Ománt.

George Papandreou görög és Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnök a találkozón (Forrás:ph.news.yahoo.com)
A megbeszélésen kiemelt helyet kapott a görög kormány által nemrég nyilvánosságra hozott határkerítés terve is. Papandreou kijelentette, hogy a 150 kilométeres szárazföldi görög-török közös határszakaszon építendő kerítés nem Törökország ellen irányul, hanem célja a csempészet megakadályozására, és Európai Unióba igyekvő illegális bevándorlók visszatartására, akik évről évre növekvő biztonsági kihívást jelentenek az Unió tagállamainak. Egy a Hürriyet Daily News-nak nyilatkozó görög diplomata elmondása szerint a kerítés csak egy azon intézkedések közül, melyeket egy jobb határvédelmi rendszer kialakítása érdekében terveznek létrehozni. Az új rendszer a fizikai akadályokon kívül eltérő menekültügyi szabályozás és egy különleges bizottság felállítását is magában foglalja. Az illegális bevándorlás problémája nem újkeletű, a görög fél tavaly novemberben már az EU határvédelmi ügynökségének, a Frontexnek a segítségét kérte, melynek gyorstelepítésű erői ez év márciusáig felügyelik majd a görög parti vizeket.
Nyugat Műhely
Január 3-a különleges nap volt több mint 12 000 német fiatal és Németország számára egyaránt.A fiatalok számára ez volt a kötelező sorkatonai szolgálatuk első napja, Németország számára pedig azért történelmi jelentőségű, mivel több, mint 50 év után ezek a fiatalok az utolsó sorkatonák a Bundeswehrben. A német hadsereg ez év július elsejével végleg felfüggeszti a 6 hónapos sorkatonai szolgálatot és márciustól már csak önkénteseket vesznek fel. A reformmal a Bundeswehr méretét kívánják csökkenteni 240 000 főről 170 000 főre. Az önkéntes alapkiképzés lehetősége továbbra is megmarad, mely idejét 12 és 23 hónap közé teszik, és amelyre férfiak és a nők egyaránt jelentkezhetnek majd. Évente 7 000 – 15 000 önkéntesre számítanak. A várakozások szerint az intézkedés 8.3 milliárd euró megtakarítást jelent majd, mely hozzájárul ahhoz, hogy a szövetségi kormány csökkenteni tudja a költségvetési hiányt.

A német hadsereg utolsó sorozottjai, köztük a képen látható neubrandenburg-i férfiak - szolgálatra jelentkeznek hétfőn (Forrás: spiegel.de)
Az Egyesült Államok Észak-Koreáért felelős különleges küldöttje kedden (január 4-én) érkezett meg Dél-Koreába, hogy arról tárgyaljon, mik legyenek a következő lépések a félszigeten. „Mi abban hiszünk, hogy minden Észak-Koreával kapcsolatos stratégia középpontjában a békés tárgyalásoknak kell főszerepet kapniuk” – nyilatkozta Stephen Bosworth – „és már várjuk, hogy ezeket a lehető legkorábban megkezdhessük.” Bosworth a héten Japánba és Kínába is el fog repülni, hogy tárgyalásokat folytasson hatoldalú tárgyalások újrakezdésről. A riportereknek arra a kérdésére, hogy vajon lehet-e újabb segítségre számítani Pekingtől Phenjan irányába, Bosworth úgy válaszolt, hogy előbb az ő álláspontjukat is meg szeretné hallgatni a témával kapcsolatban. „Sok közös érdekünk van a világban és a régióban, különösképpen a Koreai-félszigeten, és folytatni fogjuk az együttműködést Kínával” tette hozzá. Dél-Korea miniszterelnöke egy újévi televíziós beszédben azt üzente Észak-Koreának, hogy a békéért ne csak szavakkal tegyen, hanem tettekkel is.
Szerdán (Január 5 ) négy tonna marihuánát foglaltak le a kolumbiai Cali városában, a kamionba rejtett kábítószer Venezuelába került volna. Miguel Angel Bojaca rendőrtábornok szerint a szállítmány feketepiaci értéke elérheti a négymillió dollárt. Kolumbiában az elmúlt két esztendőben folyamatosan nőtt a marihuána-termelés, ami aggodalomra adhat okot, ugyanis az addig kizárólag saját fogyasztásra termelő dél-amerikai ország marihuána exportőrré válhat. Az ENSZ felmérése szerint Peru és Kolumbia a világ legnagyobb kokain termelői.
Négy tonna marihuána (Forrás: reuters.com)
Újabb stábtaggal csökken az Obama adminisztráció. A szerdán (január 5) napvilágot látott hír szerint Robert Gibbs, a Fehér Ház szóvivője távozik posztjáról. Egyes információk szerint az elnöki stáb új főnöke William Daley, a Clinton kormány volt kereskedelmi minisztere lehet. A The Washington Post értesülése szerint a volt szóvivő segítheti a 2012-es demokrata választási kampányt.
Dr. Liam Fox brit védelmi miniszter háromnapos afganisztáni látogatással kezdte az évet. Látogatása alatt Kabulban találkozott az afganisztáni miniszterekkel és Hamid Karzai elnökkel, Helmand tartományban pedig a brit csapatokkal. A miniszter első kézből tapasztalta meg, hogy a brit erők milyen kiváló módon állnak helyt, annak ellenére, hogy milyen nehéz feladatokat kell ellátniuk. Elmondása szerint az kormány teljes mértékben elkötelezett annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban támogassa a csapatokat céljaik sikeres elérése érdekében. Hozzátette, hogy a 2011-es év hasonlóan nehéz lesz, mint a 2010-es, de helyes irányba tartanak. A miniszter Mazar-e Sharifba is ellátogatott, ahol egy svéd vezetésű PRT látja el a feladatokat, német csapatokkal kiegészítve. Látogatása alatt elmondta, hogy a helyzet egyre stabilabb, tekintve, hogy a jelenlévő csapatoknak sikerült visszaállítani a biztonságot, valamint, hogy a gazdasági élet is kezd magához térni. Meglátása szerint mára már a helyiek is megértették, hogy nem csupán megvédeni akarják őket, hanem hozzá szeretnének járulni jólétük, életszínvonaluk biztosításához is.

Alister Davis dandártábornok fogadja Dr. Liam Fox brit védelmi minisztert Afganisztánban. (Forrás: mod.uk)
A kanadai Honvédelmi Minisztérium által kibocsátott jelentés szerint majdnem 10 évvel a 2001. szeptember 11-én bekövetkezett terrortámadás után Kanada még mindig nem határozta meg, hogy a kritikus infrastruktúrán belül mely energiaipari létesítmények szorulnak fokozott védelemre. A jelentés - melyet a Honvédelmi és Katonai Erők kutató részlege rendelt meg - összefoglalta, hogy többek között olyan, az olajfinomítókat, az erőműveket, és a tengeri fúrótornyokat érintő stratégiát kell kidolgozni, ami védelmet nyújt például az Al-Kaida (vagy más terrorszervezetek), illetve a számítógépes hackerek támadásai ellen. A kormányzat azt állítja, hogy a vészhelyzetek kezelése és a kritikus infrastruktúrák védelme a legfőbb prioritás, azonban Angela Gendron – a jelentés kidolgozója és a kanadai Központi Hírszerzési és Biztonsági Tanulmányok munkatársa – úgy véli, a valóság teljesen eltér ettől a kijelentéstől. 2007-ben az Al-Kaida Kanadát olyan országok közé sorolta, akik azt hiszik, hogy azért vannak kitéve fenyegetésnek, mert az USA-t látják el olajjal. Gendron jelentése megállapította, hogy Kanada legfontosabb létesítményei általában jól védettek, bár a part menti termelési területek elég sebezhetőek, főleg tengeri vagy légi támadás útján. Az energetikai létesítmények fokozottan ki vannak téve a bűncselekmények, a lopás, a vandalizmus és a zord, szélsőséges időjárási körülmények káros hatásainak, de a legfőbb potenciális veszélyt a terrorizmus és számítógépes támadások jelentik.

Egy olajfúrótorony-munkás a nyersolaj minőségét ellenőrzi
(Forrás: cbc.ca)
Szombaton (Január 8)újabb dél-amerikai ország ismerte el a független Palesztin államot. Ecuador, Argentína, Brazília és Bolívia után Alfredo Moreno Charme chilei külügyminiszter is Palesztina függetlenségének elismerése mellett döntött. Azt ugyan még nem tudni, hogy Chile ezt milyen kondíciók mellett teszi meg, de az elmúlt két hónapban több latin-amerikai ország is az 1967-es határokat vélte mérvadónak, és ezek alapján ismerte el a palesztin államot. Sebastian Pinera chilei államfő március elején látogat majd Izraelbe és palesztin területekre. Nicaragua, Costa Rica, Venezuela és Kuba már korábban nyilatkozatott tettek a független Palesztina támogatása mellett. Bizonyos források szerint ezen latin-amerikai országok elismerési nyilatkozata nem más, mint burkolt üzenet az Egyesült Államok részére, mellyel egyrészt saját hatalmi törekvéseiket akarják kifejezni, másrészt a nemzetközi rendszerben betöltött szerepüket kívánják hangsúlyozni.
Oroszország és Posztszovjet Térség Műhely
Az ukrán Energia- és Szénügyi Minisztérium arról értesített, hogy a kőolaj és dízel üzemanyag-készletek 2011 elején megfelelő szinten - 300-400.000 tonnán - állnak, ami megegyezik az egy havi üzemanyag-fogyasztással a téli időszakban. Figyelembe kell vennünk, hogy a 2010. október-novemberében minden tőzsdét a piaci szereplők mozgattak azt megelőzően, hogy a magas jövedéki adók életbe léptek. Az elemző csoport az ukrán kormány mellett azt mondta, hogy a következő jövedéki adó szabályozás január utolsó 10 napjában dől el, amiről a piaci szereplőket előre értesíteni fogják.
A Nabucco gázvezeték üzembe helyezése 2009-re volt kitűzve, de elhalasztották 2012-re (Forrás: hydrocarbons-technology.com)
Már hat lázadó esett áldozatul a terrorellenes hadjáratnak (Forrás: en.rian.ru)
Az Északi Áramlat gázvezeték első részének szerkezete 75 %-ig elkészült, számolt be a DPA német hírügynökség.A projekt a tervek szerint orosz gázt szállít majd a Balti-tenger alatt Európába két párhuzamos csővezetéken keresztül, évi 27,5 milliárd köbméteres kapacitással. Az 1224 km-es vezeték az orosz Vyborg és a német Greifswald között húzódik majd. „A két párhuzamos csővezeték közül az első, egy 900km-es szakaszon már elkészült”- mondta el Georg Nowack, az Északi Áramlat németországi projektmenedzsere. Ennek a vezetéknek a befejezése még 2011-ben várható és már ez év őszén üzembe is kívánják helyezni. A másik befejezése 2012-re van kitűzve, amely megkétszerezi majd a kapacitást, így a szállított gázmennyiség 26 millió háztartás számára lesz elegendő Európában. A teljes befektetést 7,4 milliárd euróra tervezik, de a pontos költségvetés még nincs kiszámolva.
|
|
NATO-NETto | A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója | A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén. |
| NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január | 2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak. |
| 15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről | 2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk. |
| | | | | |
|