biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

EU Figyelő - 2010. december

2011 január 10. - 23:37 - Vajkai Edina

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

December 1-én, szerdán az Európai Bizottság megkezdte annak a stratégiának a kidolgozását, mellyel egyrészt a fizetésképtelenné vált (vagy a jövőben várhatóan azzá váló) országok helyzetén kíván segíteni, másrészt a közös valuta, az euró jövőjét szeretnék biztosabbá, illetve kiszámíthatóbbá tenni.
Ugyan a Bizottság azt állítja, hogy az ír pénzügyi mentőcsomagról szóló döntés óta nem folynak tárgyalások más országok megsegítéséről, számos gazdaasági elemző úgy vélekedik, hogy Portugália lesz a következő ország, aki az európai segélyalaphoz fordul segítségért. Ez esetben fennáll annak a veszélye is, hogy Spanyolrszág is ugyanerre a lépésre kényszerül. A görög, illetve az ír mentőcsomagot az elvileg csak 2013-ig felhasználható Európai Pénzügyi Stabilitási Alap biztosítja, azonban az Európai Bizottság olyan terveken dolgozik, melyek tulajdonképpen állandóvá tennék ezt a jelenleg ideiglenes rendszert.
December 18-án az Európai Unió vezetői megegyeztek arról, hogy 2013-ban állandósítják az Európai Pénzügyi és Stabilitási Alapot.
 
Franciaország úgy vélekedik, hogy kikerülhetetlen a regionális politikára, illetve a regionális programokra szánt költségvetési keret csökkentése, értesült az euractiv.fr interenetes portál. Jelen állás szerint az éves költségvetés egyharmadát, mintegy 50 milliárd eurónyi összeget fordít az Európai Unió a regionális politikára, melynek fő célja, hogy megszüntesse a 271 régió és a 27 tagállam közötti társadalmi, illetve gazdasági egyenlőtlenségeket. Az így rendelkezésre álló összeget az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, és a Kohéziós Alap (úgynevezett strukturális alapok) révén lehet igénybe venni. Az összeg mintegy nyolcvan százalékát a térség legszegényebb régiói kapják, melyek elsősorban az újonnan csatlakozott kelet- és közép európai tagállamokban, iletve Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban találhatók.
 
Fejlesztési pénzek eloszlása az EU-ban.
Sok vagy kevés? Nézőpont kérdése. (Forrás: epha.org)
 
A regionális fejlesztésekért felelős miniszterek nem hivatalos franciaországi találkozóján az euractiv.fr értesülései szerint a francia képviselők a “regionális politika költségvetésének tervezett csökkenését emlegették; azaz: Franciaország szerint a költségvetési problémák és nehézségek miatt csökkenteni kell a regionális politikára fordítandó összeget.
Franciaországnak komoly ellenzőkkel kell szembenéznie, amennyiben keresztül akarja vinni elképzelését: Lengyeország és Csehország miniszterelnkei világossá tették, hogy nem fogják engedni a regionális politika költségvetési keretének csökkentését; továbbá az igencsak érintett Spanyolország, Portugália, valamint Olaszország sem fogja szó nélkül hagyni a francia elképzelést. Már csak azért sem, mert Franciaország mindezt úgy képzeli el, hogy mindeközben a 2010-2014 közötti időszakban a Közös Agrárpolitikára fordítandó pénzösszeg semmit sem változna.
 
Az Európai Bizottság 2009 júniusában tett javaslata, valamint az Európai Tanács 2009 novemberében hozott döntése alapján 2011 a Európai Önkéntesség éve lesz. A dátum szimbolikus jelentőséggel bír, mivel pont tíz év telt el azóta, hogy az egyesült Nemzetek Szervezete 2001-et az önkéntesség évének nyilvánította. A december 2-án tartott sajtótájékoztatón a szervezők elmondták, hogy a programtól többek között azt várják, hogy segítsen abban, hogy az Európai Unió és a tagországok megkezdjék a válságból történő kilábalást.
Egy 2010 májusában nyilvánosságra hozott Eurobarometer tanulmány szerint tíz európai polgárból – saját bevallása szerint – három végez aktívan önkéntes munkát. A Bizottság becslései alapján az önkéntesség 0,5 – 5% között járul hozzá az Európai Unió GDP-jéhez.
 
Az önkéntesség európai éve
Az önkéntesség európai éve – összefogás. (Forrás: vhscotland.org.uk)
 
Az önkéntesség nem csak az Európai Unióban, hanem a magyar elnökség félévében is kiemelt szerepet fog kapni. A kapcsolódó szakmai programok mellett a magyar elnökség a civil szervezetekkel is szorosabb kapcsolatot kíván kiépíteni – hangzott el decemeber 9-én, a magyar EU-elnökségi sajtótájékoztatón.
 
Az európai szabadalom ügye már legalább 25 éve húzódik. Ez alatt az idő alatt a feleknek / országoknak sikerült addig eljutniuk, hogy már csak egy kérdés maradt függőben: nevezetesen, hogy mely nyelveken legyen kötelező leírni a szabadalmakat. Az európai piacra részben azért tizenötször drágább, teljes körű védelmet kapni, mivel eddig minden egyes európai uniós nyelven el kellett végezni a szükséges dokumentációt.
Az Európa 2020 stratégia egyik fő eleme, az Innovatív Unió azt a célt tűzte ki maga elé, hogy ezt a meddő vitát még a 2010-es év folyamán mindenképpen le kell zárni. A belga elnökség megtett minden tőle telhetőt, de december 10-én belátta, hogy a tagállamok teljes körű egyetértése ebben a kérdésben szinte lehetetlen. Ugyan korántsem elsőőszr, de ilyen nagy jelentőségű ügyben első alkalommal alkalmazzák a Lisszaboni Szerződés által életre hívott “megerősített együttműködést”. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok egy csoportja az Unió keretein belül olyan közös feladatot vállal, ami nem tudja maga mgött az összes tagállam támogatását. Tizenegy ország már aláírta a megerősített együttműködési nyilatkozatot, 12 ország pedig (köztük Magyarország) úgy vélekedett, hogy mindenképpen le szeretné zárni ezt a vitát. Spanyolország és Olaszország inkább az elmúlt jópár év(tized) presztízsharcai miatt nem fogadta el a javaslatot, míg Csehország és Ciprus egyéb okok miatt döntött így. Spanyolország továbbá úgy vélekedett, hogy az aktuális tervezet jogtalanul diszkriminálná feétalálóit a szomszédos Franciaországgal szemben. Ugyanis a Bizottság javaslata értelmében a szabadalmakat az európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyikén – franciául, angolul, illetve németül – tennék közzé, és a szabadalom hatályosulásához további fordításokra nem lenne szükség.
 
December 12-én az Európai Unió külügyminiszterei megállapodtak arról, hogy szankciókat vezetnek be Elefántcsontpart bizonyos vezetőivel szemben. Az elefántcsontparti választási bizottság Alassane Ouattara győzelmét hirdette ki a közelmúltbeli – feszült légkörú – választás után, azonban Laurent Gbagbo elnök nem issmeri el vereségét, és saját magát tekinti az újraválasztott elnöknek. Az Európai Unió az Európában vezetett számlák befagyasztásával, és különféle utazási korlátozásokkal igyekszik rábírni Gbagbot, hogy ismerje el vereségét, és adja át a hatalmat.
 
Laurent Gbagbo
Laurent Gbagbo – a sokat vesztő vesztes. (Forrás: indyposted.com)
 
Az Európai Unióval egyetemben az Amerikai Egyesült Államok és az Afrikai Unió is szankciókat helyezett kilátásba az országgal szemben; utóbbi már fel is függesztette Elefántcsontpart szerezetben viselt tagságát. Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője elmondta, hog a szankcióval sújtott személyek listáját az Unió 27 tagállama fogja összeállítani, de azt egyenlőre nem közölte, hogy ezek mikor is fognak életbe lépni.
 
December 15-én az Európai Parlament módosítások nélkül elfogadta a Költségvetési Bizottság által benyújtott az Európai Unió 2011-es költségvetésére vontkozó javaslatot, ezzel pontot téve a Parlament és a Bizottság között zajló, több hónapja húzódó költségvetési vitára.
 
A december 15-én és 16-án lezajlott EU-csúcs egyik – méltatlanul .- kevés figyelmet kapott eredményeként Montenegró hivatalosan is európai uniós tagjelölt lett. Amennyiben az ország sikerrel veszi a csatlakozási tárgyalásokat, az Európai Unió harmadik legkisebb, és minden bizonnyal egyik legszegényebb tagállama lenne.
 
EU és Montenegró
Az Európai Unió és Montenegró – mikor lesz a 27-ből 28? (Forrás: ontenegro.blogactiv.eu)
 
December 21-én lemondott Milo Djukanovic montenegrói miniszterelnök (aki tulajdonképpen az ország új államiságának szülőatyja) a minél gyorsabb EU-integráció érdekében. A miniszterelnököt ugyanis többen vádolják azzal, hogy szervezett bűnözői körökben kimondottan jó kapcsolatai vannak. A montenegrói politikus lemondásával minden bizonnyal azt akarta elérni, hogy ellentmondásos személye ne jelentsen akadályt országa európai uniós csatlakozásának folyamatában.

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem