biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 2. hét

2011 január 17. - 18:54 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Afrika Műhely
 
A héten került sor Szudánban a népszavazásra, amely a déli országrész státuszáról hivatott dönteni. A déli hatóságok beszámolói szerint a részvételi arány a közel négymillió jogosult között már a voksolás harmadik napján átlépte a 60 %-os küszöböt, ami a referendum érvényességének alapfeltétele. A szavazás január 15-ig tartott, és Juba február 6. és 15. között ígért eredményt. A szavazás nem zajlott erőszakmentesen, a vitatott hovatartozású és a jelenlegi referendumból kimaradó Abiyében múlt vasárnap lázadók támadtak rá a déli rendőri erőkre, 20 embert megöltek és 30-at megsebesítettek. Egy másik incidensben újabb 10 polgári lakos vesztette életét.
Némi bizakodásra ad okot, hogy a héten Omar al-Bashir szudáni elnök felajánlotta, amennyiben a déli lakosság a függetlenség mellett dönt, a közös adósságból semmit sem terhel az új államalakulatra. Az elnök azt nyilatkozta, hogy az adósság megosztása lehetetlen helyzetet teremtene és alapjaiban veszélyeztetné a déli államalakulat életképességét. A 36 milliárd dolláros adósság egészének esetleges átvállalása mögött nyilvánvalóan több húzódik meg puszta humanitárius megfontolásnál: az Egyesült Államok komoly gazdasági előnyöket helyezett kilátásba Kartúm részére, amennyiben a referendum rendben lezajlik és az északi vezetés tiszteletben tartja a déli lakosság döntését. Maga al-Bashir is kijelentette, azt tartaná a legjobb megoldásnak, ha Szudán teljes adósságát elengedné a nemzetközi közösség. Mindazonáltal az elnök bejelentése alapján úgy tűnik, egy tisztázatlan kérdéssel kevesebb terheli meg az egyébként is törékeny észak-déli viszonyt.
 
Január 12-én (szerdán) legkevesebb öt rendőr életét veszítette, három ENSZ-békefenntartó pedig könnyebb sérüléseket szenvedett az Elefántcsontpart fővárosában, Abidjanban fokozódó tüntetések miatt. Az elefántcsontparti politikai krízis miatt kirobbant utcai zavargások miatt Ban Ki-Moon, az ENSZ főtitkára is aggodalmát fejezte ki.
 
Eltűnt egy dán hajó legénysége Szomália partjainál. Az MV Leopardot szerdán támadták meg a kalózok. A hajó vészjeleire a NATO kötelékébe tartozó török TCG Gazi Antep fregatt egy helikoptert küldött a helyszínre, majd miután az nem látott semmilyen mozgást a fedélzeten, egy taktikai osztagot juttattak el az MV Leopardra, akik szintén nem találkoztak sem a kalózokkal, sem a hajó hatfős legénységével.
 
Január 15-én (szombaton) egy újabb hajó tűnt el Afrika Szarvánál. A dél-koreai felségjelzésű teherszállító hajót szomáliai kalózok térítették el az Indiai-óceán vizein, miközben a hajó Srí Lanka felé tartott az Egyesült Arab Emirátusokból.
 
Kitekintés Ázsiára
 
Robert Gates amerikai védelmi miniszter kínai kollégájával, Lian Guanglie-vel egyetértettek abban,hogy a két ország fegyveres erői kapcsolatának tartósnak, következetesnek és az aktuális politikai széljárástól függetlennek kell lennie, így elkerülhetőek a félreértések. Guanglie hozzátette, hogy a kínai hadsereg évtizedekkel van lemaradva a világ legfejlettebb haderőihez képest, a fegyverrendszerek fejlesztésére szánt jelentős összegek nem veszélyeztetik más országok biztonságát.Gates másnap, január 11-én Hu Jintao kínai elnökkel tárgyalt, aki szintén az Egyesült Államok és Kína haderőinek együttműködését és a „stratégiai jelentőségű bizalom” elmélyítését sürgette. A két nagyhatalom között fennálló kereskedelem kiegyensúlyozatlansága strukturális különbségekre vezethető vissza, aminek kontextusát a globalizáció adta meg és segítette elő – nyilatkozta Zhang Yesui amerikai kínai nagykövet. Zhang hozzátette, hogy a yüan felértékelése nem fog gyógyírt jelenteni se az USA külkereskedelmi hiányára, se a magas munkanélküliségi rátára.
 
Szerdán (január 13.) a brit Guardian arról számolt be, hogy az afganisztáni tálibok hajlandóak megengedni, hogy a nők is iskolába járhassanak. Farooq Wardak, jelenlegi afgán oktatási miniszter továbbá arról számolt be, hogy már az 1990-es évek végén is komolyan felmerült ennek lehetősége, mikor még a tálibok irányították az államot, véleménye szerint ez annak a jele, hogy a tálib mozgalmon belül is kulturális paradigmaváltás megy végbe. Szakértők véleménye szerint, ha valóbban jelen van egyféle szemléletváltás az afganisztáni tálibok részéről, ez esélyt adhat a békés megegyezésre. Továbbá sok olyan vélemény is megjelent, hogy az iszlám szélsőségesek nem elsősorban a nők oktatása ellen állnak ki, hanem a nők nyugati típusú oktatása ellen.
 
Afganisztánban a nők oktatása nem csak humanitárius kérdés. A gazdaság fellendítése sem képzelhető el bevonásuk és munkaerejük kihasználása nélkül (Forrás: guardian.co.uk)
 
Csütörtökön (január 14.) Robert Gates, amerikai védelmi miniszter találkozott Lee Myung-bak, dél-koreai elnökkel és Kim Kwan-jin, dél-koreai védelmi miniszterrel. Az Egyesült Államok ismét szolidaritást vállalt ázsiai szövetségesével az észak-koreai agresszió ellenében, valamint Gates kifejezte Washington azon aggodalmát, hogy Észak-Korea folytatni fogja a provokációt, ezzel rendkívüli feszültséget teremtve a Koreai-félszigeten. A felek reményüket fejezték ki, hogy minél előbb újraindulhatnak a tárgyalások a nukleáris leszerelésről, dél-koreai tisztviselők azonban jelezték, hogy országuk addig nem fog beleegyezni a tárgyalások újraindításába, ameddig Észak-Korea nem változtat magatartásán és nem kér bocsánatot az elmúlt majdnem egy év agresszív lépéseiért.
 
A jövő héten Hu Jintao kínai elnök látogatást tesz Washingtonban,  ebből az alkalomból vasárnap (január 17.) a New York Times egy hosszabb összeállítást közölt. A kínai elnökkel kapcsolatban az újságíró kiemeli, hogy elnöksége alatt az ország egy 5 trillió dolláros összértékű gazdasági kolosszussá nőtte ki magát, jelentős katonai és technológiai erővel. Jövő heti Washingtoni útjának egyik központi célkitűzése, hogy a jelenleg Pekinget és Washington megosztó részben politikai, részben gazdasági ellentéteket felszámolják.  
 
Közel-Kelet Műhely

 

Január 9-én, vasárnap este észak-nyugat Iránban lezuhant egy Boeing 727 típusú utasszállító.Az Iran Air tulajdonába tartozó gép fedélzetén 105 ember (95 utas és a 10 fős személyzet) tartózkodott, a járat Teheránból indult és Urumiyehbe (Nyugat-Azerbajdzsán tartomány fővárosa) tartott. A repülőgép a rossz időjárási viszonyok miatt nem tudott leszállni az urumiyehi repülőtéren, a második landolási kísérlet során tűnt el a radarok képernyőjéről, majd a nem messze található Urumiyeh-tó déli partján, egy Termani nevű falu határában hajtott végre kényszerleszállást, a félhivatalos Fars hírügynökségszerint 19:45-kor. Az ISNAhírügynökség információi szerint 78 ember vesztette életét és 24-en súlyosan sérültek, közülük 10-nek továbbra is kritikus az állapota. A perzsa média szerint a feketedobozt már megtalálták. A szerencsétlenség után azonnal a helyszínre vezényelték a mentőcsapatokat, 36 betegszállító egység helyezte el a sérülteket a rendelkezésre álló 11 kórházban. Feladatukat nehezítette a frissen leesett 50 cm-es hó és a sűrű köd. A katasztrófa másnapján a félhivatalos Mehr New Agencyhozta nyilvánosságra az információt, miszerint a leszállás előtt nem sokkal a pilóta rádión műszaki hibát jelentett az irányítótoronynak.
 
Egyiptom január 11-én hazarendelte vatikáni nagykövetét az ország belügyeibe való elfogadhatatlan beavatkozásra hivatkozva. XVI. Benedek pápa hétfői beszédében elítélte a korábban Irakban és Egyiptomban történt keresztények elleni támadást és felszólította a kormányokat, hogy sürgősen tegyenek intézkedéseket a vallási kisebbségek védelme érdekében. A külügyminisztérium szóvivője, Hossam Zaki szerint ez a kijelentés elfogadhatatlan, mert a keresztények védelme az ország belpolitikai ügye.
 
A Gázai-övezetben működő különböző palesztin szervezetek január 12-én megállapodtak abban, hogy beszüntetik az Izrael elleni légitámadásokat. A találkozóra a Hamász kérésére került sor. Az Iszlám Dzsihád - amelynek tagjai az utóbbi hetekben több támadást is intéztek izraeli célpontok ellen - is beleegyezett a tűzszünetbe, mindaddig, míg a zsidó állam sem kezd a Gázai-övezet elleni támadásba. Mahmoud Zahar, a Hamasz küldöttség vezetője és Mahmoud Hindi az Iszlám Dzsihád vezetője is megerősítette azon elkötelezettségét, hogy megőrizze a békét Izraellel.
 
Január 12-én összeomlott a libanoni kormány, miután kiléptek a síita Hezbollah miniszterei. A lemondások oka, hogy Szaid Hariri miniszterelnök hónapok óta tartó nyomásgyakorlás után is támogatja az ENSZ törvényszék vizsgálatát a 2005-ben meggyilkolt Rafiq Hariri ügyében. A bíróság valószínűsíti, hogy a Hezbollah követte el a gyilkosságot, emiatt a szervezet bojkottálta a kormány üléseit, amely így nem volt döntésképes. Szíria és Szaúd-Arábia már hónapok óta próbált közvetítőként fellépni, de nem jártak sikerrel. Csütörtökön Michel Sleiman elnök az összeomlott kormány miniszterelnökét, Szaid Haririt arra kérte, hogy ügyvezető miniszterelnökként továbbra is végezze a munkáját, míg az ország belpolitikai válsága meg nem oldódik. Az összeomlás hírére Izrael csapatokat helyezett készenlétbe az ország északi határán, attól tartva, hogy a libanoni politikai zűrzavar erőszakos összetűzésekbe csaphat át a két ország határának környékén.
 
Január 12-én Sejk Nasszer, Kuvait miniszterelnöke Bagdadban találkozott al-Maliki iraki miniszterelnökkel. Ez az első alkalom, hogy magas rangú kuvaiti politikus Irakba utazott 1990 óta. A kormányfők a két ország közötti kapcsolatok megerősítéséről tárgyaltak, de szóba kerültek az Irak által fizetendő háborús kompenzációk is – Kuvait még 22 milliárd dollárt követel, és az ellopott javak visszaszolgáltatását. Irak szerint viszont a fizetések folytatása káros gazdaságának fejlődésére.
 
Január 14-én Sejk Dzsaber kuvaiti belügyminiszter lemondott mandátumáról miután kiderült, hogy rendőrök halálra vertek egy illegálisan alkoholt árusító férfit. A minisztérium első közleményében az esetről még az állt, hogy a férfi szívinfarktusban hunyt el azt követően, hogy megtámadta az őt üldöző rendőröket. Sejk Dzsaber azt nyilatkozta, hogy nem akar egy olyan minisztérium élén állni, amely kuvaiti állampolgárokat támad meg.
 
Január 14-én több ezer jordániai tüntetett Ammán utcáin a növekvő megélhetési költségek miatt, a miniszterelnök, Szamir al-Rifai lemondását követelték. 11-én a kormány elfogadott egy tervet az üzemanyag- és élelmiszerárak csökkentéséről, de sokak szerint ez nem elég arra, hogy mérsékelje az elszegényedést és a munkanélküliséget.
 
„Angela Merkelnek bocsánatot kell kérnie az észak-ciprusi törököktől azokért a kijelentéseiért, amelyeket a görög Cipruson való látogatása alatt tett” – mondta Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök pártjának (AKP) január 14-i gyűlésén. A német kancellár a múlt héten utazott Ciprusra, hogy Demetris Christofias elnökkel tárgyaljon, ahol sajnálatosnak nevezte azt, hogy az Észak-Ciprusi Török Köztársaság visszautasít minden javaslatot, amit a déli fél a ciprusi kérdés megoldására tesz. Merkel a törökök észak-ciprusi jelenlétét megszállásnak minősítette, és bírálta a török ciprusi politikai vezetés érdektelenségét a kérdésben.
 
Angela Merkel német kancellár Demetris Christofias ciprusi elnökkel való találkozóján. (Forrás: hurriyetdailynews.com)
 
„Merkel szavai –azon kívül, hogy sértőek a török ciprióták számára - szemben állnak saját korábbi kijelentéseivel, és elrugaszkodnak a valós történelmi tényektől” - mondta a kormányfő, majd hozzátette: „a kancellárasszonynak példát kéne vennie elődjéről, Gerhard Schröderről, aki mélyen elkötelezett volt a ciprusi konfliktus megoldásában”. A sziget északi részén 1983-ban kiáltották ki az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot, melyet egyedül Törökország ismer el. Törökország azóta is konfliktusban áll Ciprussal, mely többször is hátráltatta a török Európai Uniós csatlakozási tárgyalásokat. A szigetet ma egy „zöld vonal” elnevezésű demarkációs vonal osztja ketté, mely a fővárost, Nicosiát is kettéválasztja.
 
Nyugat Műhely
 
Az Egyesült Államok védelmi minisztere, Robert Gates hétfőn (január 10-én) Pekingben tárgyalt kínai kollégájával. Az amerikai politikus kínai körútjának ez a találkozó volt az első állomása. A miniszternek 2006-os kinevezése óta ez a második látogatása az országban. Az út célja, hogy elmélyítse a katonai kapcsolatokat a két ország között, mely a múlt évben csorbát szenvedett, amikor is Peking kifogásolta, hogy Washington fegyvereket ad el Tajvannak. Pekingbe érkezése előtt a vele utazó riportereknek elmondta, hogy stratégiákról és eljárásmódokról szeretne tárgyalni annak érdekében, hogy elkerüljenek mindenféle jövőbeni „számítási hibát, félreértést és kommunikációs malőrt”. Továbbá azt szeretné, ha a két nemzet több magas szintű tárgyalást tartana. „Az a véleményem, hogy egy pozitív, konstruktív, széleskörű kapcsolat az Amerikai Egyesült Államok és Kína között nem csak a két ország közös érdeke, hanem a régióé, és szerintem az egész világé is” - tette hozzá. Liang Guanglie kínai védelmi miniszter szerint a nézetkülönbségek feloldása mindkét országnak jelentős erőfeszítésébe fog kerülni.
 
Szerdán a kabinet és Angela Merkel kancellár megállapodott a Bundeswehr afganisztáni szerepvállalásának egy évvel történő meghosszabbításáról; ezt a döntést azonban még a parlamentnek is el kell fogadnia.Annak ellenére, hogy korábban ragaszkodtak ahhoz, hogy a visszahívás konkrét napja kerüljön be a megállapodásba, az ellenzéki Szociáldemokraták jelezték támogatásukat, ezzel csatlakoztak Merkel kereszténydemokratáihoz és a koalíciós partner Szabad Demokratákhoz. A zöldek szintén hozzájárultak a mandátum meghosszabbításához. Ez a döntés lehetővé teszi az 5000 fős kontingens folyamatos afganisztáni jelenléte mellett egy 350 fős rendkívüli tartalék Németországban történő készenlétben tartását is. A német kormány által jóváhagyott hétoldalas dokumentum szerint a kabinet meg van győződve arról, hogy az afganisztáni nemzetközi misszió jelentős változásokon megy majd keresztül az elkövetkező években.Ugyanakkor az afganisztáni valóság nyílt megfogalmazását elkerülték. A dokumentum sehol sem említi a „háború” szót; ugyanígy nincs említés a talibánról sem. Említésre kerül az afgán kormányzat támogatása, de nem említik a tálibok elleni őrjáratok számának növekedését annak ellenére, hogy ez a németek új Afganisztán - stratégiájának kulcsfontosságú részét képezi.
 
Német katona Afganisztánban. Szerdán, a kabinet és Angela Merkel kancellár megállapodott a Bundeswehr afganisztáni szerepvállalásának egy évvel történő meghosszabbításáról (Forrás: spiegel.de)
 
2011 közepétől kezdődően a hollandok 545 főből álló kiképző csoporttal kívánnak hozzájárulni az afganisztáni rendőrök felkészítéséhez, mely Kunduz tartományban és a fővárosban, Kabulban fog állomásozni. Az egység magában foglal 225 polgári és katonai kiképzőt, 5 bírósági szakértőt, akiknek védelméről a német egységek fognak gondoskodni, az orvosi, logisztikai, valamint személyzeti támogatást egy 125 főből álló holland egység fogja biztosítani. A már Afganisztánban állomásozó 4 F16-os repülőgépet (120 főnyi személyzettel együtt) Mazar-e Sharifba fogják telepíteni és az lesz a feladatuk, hogy védelmet nyújtsanak az afgán és más nemzetközi egységeknek akut vészhelyzet esetén. Az a 70 katona, akik már különböző főhadiszállásokon állomásoznak, a holland hírszerzés munkáját fogja segíteni. Az afgán rendőrség és bírói szervek nagysága és minősége fontos tényező abból a szempontból, hogy a lakosság megbízzon egy legitim és bizalomra érdemes kormányban, ezért döntött úgy a holland kabinet, hogy teljesíti a NATO, valamint az EU részéről érkező kéréseket. A kiképző misszió csak 2014 közepéig fog működni, utána az afganisztáni kormánynak kell felelősséget vállalnia az ország biztonságáért.
 
Oroszország és Posztszovjet Térség Műhely
 
Január 12-én (szerdán) az orosz légierő repülési tilalmat rendelt el az An-22 Cock szállító repülőgép és a Tu-95 Bear típusú hadászati bombázó repülőgép számára. A tilalom oka az a tavaly decemberben bekövetkezett repülőszerencsétlenség, melynek következtében egy An-22-es repülőgép teljes, 12 tagú legénységével együtt megsemmisült. Ennek kapcsán a légierő vezetősége úgy döntött, mindkét típus számára elrendelik a tilalmat, mivel mindkettő ugyanazzal a Kuznyecov NK-12-es turbópropellerrel rendelkezik, melynek hirtelen meghibásodása okozhatta a katasztrófát.
 
Növekszik az orosz atomipar: a Roszatom, orosz nukleáris cég az elsők között van a nukleáris energiaiparban. A cég becslése szerint a piacuk jelenleg 28 hazai és 30 külföldi reaktort foglal magába. Szergej Kirijenko vezérigazgató elmondása szerint a Roszatom jelenleg több mint 20 milliárd dollár összegű rendelésállománnyal bír, melynek értékét idén legalább 50%-kal fogják növelni. A vállalat tavaly nyáron Törökországgal írt alá megállapodást, melynek értelmében ők építik meg az első törökországi atomerőművet. Ez azt is jelenti, hogy nagyjából száz évre rendezkedik be a cég Törökországban, mivel az építés mellett 70 éves üzemeltetési megállapodást is aláírtak. Emellett a Roszatom Indiában 18 erőművet épít, valamint ellátja fűtőanyaggal a szintén általa épített iráni atomerőművet, mely valószínűleg a következő hónapokban kezdi meg az áramtermelést.
 
Irán energiaügyi minisztere és az OPEC elnöke szerdán Azerbajdzsánba látogattak, hogy aláírjanak egy hosszútávú szerződést, mely szerint Irán évente több mint 5 milliárd köbméter gázt importálna a Kaszpi-tenger melletti államból. Azerbajdzsán és Irán miniszterelnöke 2005-ben nyitottak meg egy gázvezetéket, amely Iránt és az azerbajdzsánhoz tartozó Nahicseván Autonóm Régiót köti össze. Jelenleg Irán 1 millió köbméter gázt importál az azerbajdzsáni területekről.
 
A Burgasz-Alexandroupolisz olajvezeték projekt nincs felfüggesztve, csak az együttműködésről szóló pontos tervek még nem készültek el – mondta el az orosz Transneft olajmonopólium vezetője, Nyikolaj Tokarev.A vezeték a tervek szerint orosz és kaszpi olajat szállítana a bolgár Burgasz fekete-tengeri partjaitól a görög Alexandroupolisz partjaihoz.Bulgária miniszterelnöke Bojko Boriszov ismételten azt nyilatkozta, hogy a 300 km-es csővezetékrendszer kikerüli az országot, melynek okai a gazdaság hiányosságaira és környezeti kockázatokra vezethetőek vissza.A csővezeték kapacitása egy lehetséges bővítéssel 35 millió tonnáról 50 millió tonnára nőhet.
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem