biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 3. hét

2011 január 24. - 20:08 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Afrika Műhely
 
Több szempontból is rekordnak számított a 2010-es esztendő a szomáliai kalózkodás tekintetében. Az International Maritime Bureau jelentése szerint a múlt évben 1181 főt ejtettek foglyul az Ádeni-öbölben és az Indiai-óceánon, és a világszerte végrehajtott 53 sikeres támadásból 49-et szomáliai kalózok követtek el. A szám azért is elgondolkodtató, mert azt jelzi, hogy a nemzetközi közösség elérte teljesítőképessége határát: hiába tevékenykedik ma már több mint félszáz, különféle országok haditengerészetéhez tartózó egység a térségben, a sikeres akciók száma még növekedett is a korábbi évhez képest (47). Ugyanakkor – bár a szám még mindig viszonylag kevésnek mondható – idén már nyolc fő vesztette életét a szomáli kalózok támadásai miatt, ami többszöröse az előző évek átlagának.
Időközben a maláj és a dél-koreai haditengerészet új megközelítést és módszereket vetett be a kalózok elleni harcba: a hosszas és költséges alkudozás helyett a tengerészet különleges erőit mozgósították a túszejtők kiiktatására. A kommandósokat helikopterekkel és csónakokkal juttatták el a rabul ejtett hajók fedélzetére. Az elit alakulatok nem bántak kesztyűs kézzel a kalózokkal: a dél-koreai Samho Jewelry visszafoglalásakor nyolc kalóz vesztette életét, és a maláj támadásnál is több szomáli megsebesült. A hajók személyzetéből egy személy sérül meg. Kérdés, hogy hosszú távon vajon az ázsiai haditengerészet módszerei veszik-e át a helyét a korábbi, elsősorban nyugati szemléletnek, amely került minden esetleges kockázatot és konfrontációt.
 
Miután január 14-én a Maghreb-térségben hetek óta tartó zavargások miatt Szaúd-Arábiába menekült Zine El Abidine Ben Alitunéziai elnök, január 17-én (hétfőn) új kormány alakult Tuniszban. Az új kormány vezetője a korábbi miniszterelnök, Mohamed Ganussi marad, aki 19 fős koalíciós kabinetjében három ellenzéki és tíz független képviselőnek is helyet adott. Ban Ki-Moon ENSZ-főtitkár arra kérte az új kormányt, hogy mielőbb számolja fel az utcai tüntetéssorozatokkal járó rendkívüli állapotot, amely Ben Ali elnök elűzése után is fennmaradt. A főtitkár továbbá kihangsúlyozta, hogy az új kormánynak kiemelt felelőssége a szólás- és gyülekezési szabadságot garantáló jogok törvényerőre emelése. A nagyfokú munkanélküliség és Ben Ali korrupciós botrányai miatt kirobbant tüntetések egyes források szerint mindaddig folytatódnak, amíg az egykori vezető párt, az RCD összes intézkedését el nem törlik az arab országban. Január 20-án ennek szellemében, illetve a Ben Ali szintén korrupcióval gyanúsított családtagjainak letartóztatási hírére feltüzelt tüntetők a korábbi kormánypárt, az RCD székházához vonultak, ahol mielőbbi reformokért szónokoltak. Ugyanezen a napon Ganussi miniszterelnök megszűntnek nyilvánította az RCD létezését, illetve bejelentette reformújításait a sajtószabadság növeléséről és a politikai foglyok szabadon bocsátásáról. A kulcserejű reformokat ugyanakkor továbbra is kevésnek találják az állampolgárok, sőt, sokan Ganussi távozását követelik, Ben Alihoz fűződő múltbeli politikai kapcsolatai okán. A tunéziai helyzetet tovább fokozza, hogy január 20-án (csütörtökön) az ellenzéki vezetők kiléptek a koalíciós kormányból. Néhány politikai elemző már-már az elefántcsontpartihoz hasonlítja a tuniszi precedenst, ahol a zavargások miatt életüket vesztett áldozatok száma megközelíti a száz főt. Az európai nagykövetségeknek továbbra is egybehangzó véleményük, hogy aki teheti, kerülje el a maghrebi országot, ahol legutóbb svéd turistákat bántalmazott a feldühödött tömeg.
Mindeközben december 22-én (szombaton) nyílt rendőri akcióhoz vezetett az Algír városában megrendezett tömegdemonstráció, amelyet a gyülekezési jog korlátozását még 2002-ben hatályba léptetett törvény ellenzői rendeztek meg. A tüntetésen résztvevő több száz fős tömeg még szombaton indította meg menetét, melynek végcéljául az algériai Nemzeti Gyűlés székházát tűzték ki, ám a rendőri erők meghátrálásra kényszerítették a gyülekezőket. A demonstráció a maghrebi sztrájk-sorozathoz kapcsolódott, a tudósítások szerint pedig a sokak által csak szombati menetelésnek nevezett akció egyfajta szimpátiatüntetésként is értelmezhető, mivel a tunéziai elnök elűzésének hírét ismételten üdvözölve a tömegben többen is tunéziai zászlókat lengettek.
 
Tunisz: az előző rendszer áldozatai? (Forrás: reuters.com)
 
Január 18-án, kedden a szudáni hatóságok letartóztatták Hassan Turabi iszlamista ellenzéki vezetőt, aki a tunéziaihoz hasonló zavargások kirobbantására bíztatta a lakosságot. Turabi sokáig Afrika egyetlen iszlamista országának legfőbb ideológusa volt, ám többször is összetűzésbe keveredett al-Bashir elnökkel, mivel az – Turabi értelmezése szerint – elkanyarodott az igazhitű úttól és a kilencvenes évek közepén szakított a nemzetközi dzsihadisták támogatásával. Turabi letartóztatása újabb jelzés a radikálisok felé, mely által al-Bashir egyértelművé tette, hogy csak a dél fölötti uralomról hajlandó lemondani, és Kartúm ellenőrzését még mindig szilárdan a kezében tartja.
Szudánban egyébként múlt héten véget ért a referendum, amely az ország déli részének sorsáról hivatott dönteni. A legújabb eredmények szerint a választásra jogosultak 98 %-a járult az urnákhoz, hivatalos eredmény azonban csak február közepén várható, és a déli elnök, Salva Kiir is arra intette a lakosságot, hogy az ünnepléssel várják meg a végeredményt.
 
Január 22-én (szombaton) Kanada kormánya bejelentette: mindent elkövetnek annak érdekében, hogy száműzzék Mohamed Harkat algériai származású bevándorlót, aki a kanadai nemzetbiztonsági szolgálatok kutatásai szerint az al-Kaida altatott ügynökeként 1995 óta tevékenykedik Ottawában. A férfi ügyében évek óta nyomoz a rendőrség, 2002-ben pedig börtönbüntetésre is ítélték feltételezett al-Kaida kapcsolatai miatt. A 2006 óta házi őrizetben lévő Harkat ellen felhozott vádakat az ottawai bíróság megalapozottnak vélte, véleményük szerint a férfi egyértelműen fenyegetést jelent Kanadára nézve, így kitoloncolása logikus lépés lenne.
 
Kitekintés Ázsiára
 
A szöuli média csütörtöki hírei arról számoltak be, hogy Dél-Korea elfogadta Észak-Korea javaslatát arra vonatkozóan, hogy folytassák a magas szintű katonai tárgyalásokat. A javaslat értelmében Dél-Korea határozhatja meg a tárgyalások témáját, időpontját és helyét. Így a megbeszéléseken szó lehet az észak-koreaiak által elsüllyesztett dél-koreai hadihajóról (ezt Phenjan azóta is tagadja), illetve a dél-koreai Jongpjong sziget elleni északi tüzérségi támadásról. Phenjan az év eleje óta napirenden tartja a tárgyalások kérdését, Szöul azonban eddig bizalmatlan volt északi szomszédjával szemben, mondván, hogy a tárgyalásokkal csak segélyeket akarnak kicikarni.
 
Új hírek keltek szárnya a kínai fejlesztésű lopakodó vadászgépről, melyről már a biztonságpolitikai.hu is tett említést 2 héttel ezelőtti összefoglalójában. E híresztelések szerint a Chengdu J20-as elnevezésű gép fejlesztésében amerikai technológiai is szerepet kapott az orosz mellett. Brüsszeli és szerbiai források számoltak be róla, hogy az új típus kifejlesztésében nagy szerepe volt az 1999-ben, a koszovói légihadjárat során lelőtt F-117-es lopakodó bombázónak, melynek darabjaiért a szerb, orosz, és amerikai erők mellett, a kínai ügynökök is versengtek. Nem ismeretlen jelenség a nyugati fejlett államok előtt a kínaiak ipari kémkedési tevékenysége, ami viszont tény, hogy a jelenlegi F-22 Raptornak új riválisa lesz a levegőben.
 
Január 23-án Szöulba érkezett Alexei Borodavkin orosz külügyminiszter helyettes. A dél-koreai külügyminiszterrel folyatott tárgyalások célja, hogy ismét felújítsák a hatoldalú tárgyalásokat, melyet Észak-Korea hagyott ott még az előző év elején. A tárgyalások felújítását a szintén tag, Kína is sürgeti, figyelembe véve az előző év konfrontációit. A Japán és Egyesült Államokbeli képviseletek a közvetítéssel kapcsolatban nem voltak hajlandóak érdemben reagálni, mivel nem látják értelmét „tárgyalni a tárgyalásokról”. A provokációk megszüntetése és egyéb engedmények azonban ismét az asztalhoz ültethetik a feleket.
 
Közel-Kelet Műhely
 
Január 17-én egy jemeni bíróság távollétében 10 év börtönbüntetésre ítélte Anvar al-Avlakitegy francia olajvállalati dolgozó megölésével kapcsolatban. Az ügyész szerint a gyilkos kapcsolatban ált al-Avlakival és az ő bíztatására ölt. Egy nappal ezelőtt megjelent az al-Kaida arab-félszigeti szárnyának angol nyelvű propagandamagazinjának, az Inspire-nek a negyedik száma. Ebben a kiadásban a síiták elleni uszításon kívül található al-Avlaki írása arról, hogy megengedett a nem-muszlimok vagyonának eltulajdonítása, mint a dzsihád része.
 
Január 17-én kilépett az izraeli Munkapártból Ehud Barak védelmi miniszter és további három képviselő(köztük Shalom Simchon mezőgazdasági miniszter, Matan Vilnai védelmi miniszter helyettes). Még aznap megalapították új frakciójukat, a Függetlenség pártját, mely Barak ígéretei szerint centrista, cionista és demokratikus lesz. A kilépett miniszterek azonban továbbra is megtartják helyüket a kormányban. Benjamin Netanjahu miniszterelnök elmondta, hogy bár a párt kisebb lett, de továbbra is stabil és ezzel csak erősebb lett, a 120 parlamenti helyből még 66 helyet ők foglalnak el.
 
Az izraeli rendőrség január 18-án őrizetbe vette Alekszander Cvetkovics boszniai szerb katonát és azzal gyanúsítja, hogy 1995-ben részt vett a srebrenicai mészárlásban.A vád szerint a 43 éves férfi egy nyolcfős kivégzőosztag tagjaként segített megölni mintegy 1000 muszlim férfit a boszniai háborúban. Az áldozatokat busszal vitték egy farmra, ahol bekötött szemmel agyonlőtték őket, majd tömegsírokba temették. Cvetkovics 2006-ban költözött Izraelbe zsidó feleségével és gyermekeivel együtt. Szerdán a boszniai kormány a férfi kiadatását kérte az izraeli bíróságtól.
 
Dmitrij Medvegyev orosz elnök január 18-án Ciszjordániában tett látogatásakor megerősítette, hogy Oroszország elismeri az önálló palesztin államot.1988-ban még a Szovjetunió ismerte el a palesztinok függetlenségét, mely álláspontja mellett Moszkva továbbra is kitart. Az elnök Ramallahban találkozott Mahmúd Abbasszal, a PFSZ elnökével és kijelentette, hogy Oroszország mindent megtesz a közel-keleti béketárgyalások folytatásáért és egy  kompromisszumos megoldás kialakításáért a februárban esedékes közel-keleti kvartett müncheni találkozóján.
 
Január 19-én egy férfi felgyújtotta magát Szanában, hogy tiltakozzon az ellen, ahogyan a kormány fellép a hét eleje óta Jemenben is kialakult tüntetések ellen. A szanai egyetemen kívül, ahol a diákok elbarikádozták magukat, a tunéziai forradalommal szolidaritást vállalók demonstrációi békésen zajlottak, de 18-án a belügyminisztérium nyilatkozatot adott ki, miszerint a nem bejelentett rendezvények ellen a rendőrség fel fog lépni.
 
Január 19-én az előző héten lemondott kuvaiti belügyminiszter, Sejk Dzsaber, jogot kapott arra, hogy a kínvallatás-ügy kivizsgálásának végéig helyén maradjon, és átvilágítsa a minisztériuma működését. Akár személyzeti változtatásokat is elvégezhet. Egy nappal ezelőtt a kormány bejelentette, hogy átszervezi magát, valószínűleg öt miniszter fog távozni.
 
Január 21-én megint tüntetések zajlottak Ammánban. 14 különböző párt szervezésében becslések szerint 4000 ember vonult az utcákra. Január 20-án a jordániai kormány bejelentette, hogy megemeli a közigazgatásban dolgozók fizetését és a volt dolgozók nyugdíját, és megígérték a költségvetés átszervezését is - de sokak szerint még ez sem elég, hogy a lakosság életszínvonala a megfelelő módon növekedjen.
 
Sikertelenül zárultak az Irán nukleáris programjáról szóló tárgyalások, melyet január 21-22-én tartottak Isztambulban.A 14 hónap után újrakezdődő tárgyalássorozaton az ENSZ BT öt állandó tagja, azaz Nagy-Britannia, Kína, Oroszország, Franciaország, az Egyesült Államok és hatodikként Németország képviseltették magukat, illetve az Európai Unió részéről Catherine Ashton külügyi főmegbízott is részt vett.
Az iráni főtárgyaló, Saeed Jalili továbbra is tagadta, hogy országában katonai célú nukleáris program folyik, és hangsúlyozta, hogy Irán célja a nukleáris energia békés célú felhasználása, amire a növekvő népesség ellátása miatt van szüksége. „Mindkét fél kifejezte azon szándékát, hogy a további hatékony együttműködés érdekében megoldást találjunk a problémákra”- értékelte a találkozót Jalili.
 
Cathrine Ashton, az EU külügyi főmegbízottja és Saeed Jalili iráni főtárgyaló Isztambulban (Forrás: hurriyetdailynews.com)
 
A hat tárgyalópartner viszont keserű szájízzel zárta a tárgyalássorozatot, többük szerint a Törökország közvetítésével létrejött találkozó volt az utolsó esély arra, hogy bizalomépítő lépésekkel enyhítsék a feszültséget. Ashton a sajtótájékoztatón fejezte ki csalódottságát, mivel a találkozón nem született megállapodás a felek között, sőt, még a tárgyalások folytatásáról sem sikerült megegyezniük.
Több szakértő már előzetesen is csak szimbolikus súlyt tulajdonított a kétnapos csúcsnak, mondván, hogy Irán csak az időt húzza, a BT tagok pedig csak a kötelező diplomáciai köröket futják le, mielőtt újabb szankciókat léptetnének életbe az országgal szemben. Az Irán elleni gazdasági szankciók első körét 2006 decemberében léptette életbe a Biztonsági Tanács, melyet azóta három alkalommal szigorítottak.
 
Nyugat műhely
 
A kínai elnök Hu Jintao kedden (január 18-án) háromnapos diplomáciai látogatásra utazott az Egyesült Államokba, hogy Barack Obama elnökkel tárgyaljon kereskedelemről, valutáról, Észak-Koreáról és más, fontos kérdéskörökről. A látogatás magában foglalt egy szerdai díszvacsorát, valamint találkozót Obama és a kínai vezető között, ami a köztisztviselők szerint jól szimbolizálja a kapcsolatok fontosságát a két világhatalom között egy olyan időszakban, amit Hillary Clinton külügyminiszter „kritikus helyzetnek” nevezett. Hu Jintao elnök szerdán zárt ajtók mögött tárgyalt az USA elnökével a Fehér Házban, ahol többek között a gazdasági világválsággal, a nemzetközi biztonsággal, a környezettel, valamint az emberi jogokkal kapcsolatos problémákra kerestek megoldást.  Az Obama-adminisztráció arra is felhasználta az elnöki vizitet, hogy rámutasson a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésre, ugyanis bejelentették: Peking engedélyezte a Kínába exportáló amerikai vállalatoknak egy hozzávetőlegesen 45 milliárd dollár értékű szerződéscsomag megkötését. Ezen szerződések a Fehér Ház szerint körülbelül 235,000 új munkahelyet teremtenének.
 
Obama elnök és Hu elnök megkezdik munkájukat a Fehér Házban (Forrás: edition.cnn.com)
 
Kedden (január 18)a spanyol kábítószer ellenes rendőrségi különítmény felszámolta Madrid közelében Európa legnagyobb kokainlaboratóriumát. A Villanueva de Perales településen működő gyárban 300 kilogramm kész kokaint, valamint 33 tonnányi, a kokapaszta feldolgozásához szükséges vegyi anyagra bukkantak. Az akció során 25 személyt vettek őrizetbe, akik közül többen kolumbiai állampolgárok voltak. A kokapasztát valószínűleg az Atlanti-óceánon keresztül szállították kávé közé rejtve. Jesús Pacheco rendőrkapitány elmondta, hogy a lefoglalt kokain mellett találtak fegyvereket, két millió euró készpénzt, luxusautókat, valamint több száz mobiltelefont, amik a rendőrség megtévesztésére szolgáltak. A bűnözői csoportot egy spanyol házaspár és egy kolumbiai testvérpár irányította. Profi körülmények között, óvatosan dolgoztak, és szervezték meg a terítést és a pénz tisztára mosását. A tagok egy üzletemberrel, Lauro Sánchezszel, valamint egy műterem-tulajdonos spanyol testvérpárral dolgoztak együtt. Feladatuk a kokain árusítása volt kapcsolataikon keresztül. Az illegális cselekményekből származó bevételt fiktív szerződéseken keresztül egy ügyvédi iroda mosta tisztára. A „Colapso” név alatt futó nyomozati és elfogási akció sikeressége mellett Alfredo Pérez Rubalcaba spanyol miniszterelnök-helyettes kiemelte a hasonlóan jól szervezett bűnözői csoportok elleni harc fontosságát és a felkészültség fontosságát.
 
A Spiegel információi szerint Klaus Barbie, közismertebb nevén a „Lyoni mészáros” a háború után a nyugatnémet hírszerzésnek (BND) dolgozott.Egy új kutatás szerint a BND 1965-ben Bolíviában szervezte be a Klaus Altmann álnév alatt élő Barbie-t, aki jó kapcsolatokat ápolt a helyi politikai vezetéssel. Az Adler (sas) kódnéven dolgozó férfi legalább 35 jelentést küldött az ügynökségnek. A dokumentumokból kiderül, hogy a BND nagyon elégedett volt Barbie munkájával: intelligensnek, nagyon fogékonynak és alkalmazkodó-képesnek jellemezték, valamint diszkrétnek és megbízhatónak tartották. A német hírszerzés 1966-ban szüntette meg kapcsolatát Barbie-val feltételezhetően azért, mert attól tartottak, hogy a Szovjetunió és Kelet-Németország a múltjával fogja zsarolni a Gestapo egykori lyoni vezetőjét.
Barbie álcája 1972-ben lepleződött le, amikor a két legendás francia náci vadász Beate és Serge Klarsfeld lenyomozták. A diplomáciai kötélhúzás évekig tartott, végül Barbie-t 1983-ban adták ki Franciaországnak, ahol életfogytig tartó börtönbüntetést kapott emberiesség elleni bűncselekményekért. 1991-ben a börtönben halt meg.
 
David Cameron brit miniszterelnök elismerését fejezte ki az Afganisztánt és Nagy-Britanniát összekötő légihidat üzemeltető csoportnak.A miniszterelnök meglátogatta a Királyi Légierő Brize Norton repülőterén található és újonnan hadrendbe állított C-17A Globemaster III típusú szállító repülőgépet és annak üzemeltetőit. A repülőgép már a hetedik C-17-es a Királyi Légierő kötelékében. Kapacitás tekintetében 138 ember szállítása mellett egy Chinook helikopter vagy három Warrior páncélozott szállítójármű hordozására képes. A misszió elején „kiépített” légihíd folyamatos kapcsolatot és forgalmat biztosít a két ország között. A miniszterelnök elmondása szerint ez az esemény is azt bizonyítja, hogy a kormány elkötelezett az afganisztáni misszió sikerre vitele mellett. Hozzátette, hogy megéri befektetni ilyen fejlesztésekbe, hiszen ezzel a haderő olyan képességeit fejlesztik, mint például a mobilitást mind az élőerő, mind a felszerelés szempontjából.
 
David Cameron brit miniszterelnök és az Egyesült Királyság-Afganisztán légihídon közlekedő C-17A Globemaster III típusú szállító repülőgép. (Forrás: mod.uk)
 
Oroszország és Posztszovjet Térség Műhely
 
Mikola Azarov ukrán miniszterelnök nyilatkozta egy ukrán TV csatornának, hogy az ukrán gázszállító rendszernek csak akkor lehet jövője, ha üzemeltetését Ukrajna, Oroszország és az Európai Unió felügyeli, ezért az orosz kollégáknak is fel fogják ajánlani, hogy a gázszállító rendszer üzemeltetését háromoldalú együttműködés keretében folytassák. A miniszterelnök szerint a Déli és az Északi Áramlat, valamint a Nabucco gázvezetékek építésének befejezése után az ukrán gázszállító rendszer egyszerre felesleges lesz. Ez Ukrajnának, mint jelenlegi tranzitországnak jelentős bevételkiesést jelentene, s az ország súlya is csökkenne a nemzetközi politikában.
 
A gazdasági válság a jelek szerint véget ért, vagy legalábbis szünetet tart, a világgazdaság ismét növekszik. A legnagyobb nyertesei a folyamatoknak kétségkívül Kína (GDP-je 2008 és 2010 között 20%-kal nőtt), India (16%), Indonézia (11%), Brazília (7%), és Dél-Korea (6%).  Oroszország egyértelműen a válság vesztesei közé tartozik, a világ 20 legnagyobb gazdasága közül az orosz hanyatlás a legnagyobb mértékű. 2008-ban a 6-7. legnagyobb volt a világban Nagy-Britanniával együtt, azonban 2010-ben már a 6-9. helyeken osztozott Nagy-Britanniával, Brazíliával és Franciaországgal fej-fej mellett. 2010-ben az orosz GDP 4,5%-kal kevesebb, mint 2008-ban. Oroszország csak a volt szocialista országokkal szemben mutat kevésbé negatív eredményt, hisz Románia gazdasága 9%-kal szűkült, Ukrajnáé pedig 11%-kal.
 
 
Kijev belvárosában, a Szent Szófia székesegyház előtti téren szombaton több ezer ellenzéki tüntetett Viktor Janukovics és kormánya ellen, mert szerintük az orosz vezetés kívánságait teljesíti, s az ellenzék elnyomásával az ukrán nemzeti érdekeket is háttérbe szorítja. A volt miniszterelnök, Julia Timosenko a téren mondott beszédében a rezsim elleni további tiltakozásokra szólította fel a tüntetőket.
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem