biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

NATO Hírfigyelő - 2011. február

2011 március 06. - 13:31 - Selján Péter

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Partnerkapcsolatok
 
Február 3-án Új-Zélandra látogatott Claudio Bisogniero, a NATO-főtitkár helyettese, aki kijelentette, hogy a NATO mélyíteni szeretné az együttműködést Új-Zélanddal, hiszen annak ellenére, hogy az ország földrajzilag távol fekszik, ugyanazokkal a kihívásokkal kell szembenéznie, mint a Szövetségnek. Bisogniero új-zélandi tartózkodása alatt több vezető politikussal is találkozott, megbeszéléseket folytatott többek között Murray McCully külügyminiszterrel, Wayne Mapp védelmi miniszterrel, valamint találkozott John Key kormányfővel is. A tárgyalások középpontjában Afganisztán, továbbá a NATO és Új-Zéland közötti kapcsolatok álltak. A főtitkár-helyettes látogatása alkalmával megköszönte Új-Zéland hozzájárulását az afganisztáni ISAF művelethez (235 fő). Ugyanekkor Grúziában járt Jürgen Bornemann altábornagy, a Nemzetközi Katonai Törzs (IMS) főigazgatója, hogy a NATO és Grúzia közötti együttműködésről egyeztessen a grúz tisztségviselőkkel.
 
Február 4-én Anders Fogh Rasmussen az évenként megrendezett Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián elmondott beszédében elismerte azokat a fiskális nehézségeket, melyekkel valamennyi kormánynak szembe kell néznie, ugyanakkor felhívta a figyelmet az európai védelmi költségvetések csökkentésének aggasztó trendjére. Rasmussen meggyőződése szerint elegendő befektetés nélkül csökkenni fognak Európa védelmi képességei. E pesszimista forgatókönyv elkerülése érdekében a NATO-főtitkár új megoldást javasolt a védelmi kiadások rendezésére, mely szerint nagyobb rugalmasságú együttműködéssel kevesebb pénzből is szavatolható a biztonság (Smart Defence). Rasmussen azt is hozzátette, hogy az erőforrások összegyűjtése nem elegendő, prioritásokat kell meghatározni a védelmi kiadások között, valamint csökkenteni kell a bürokráciát, és le kell faragni az intézményi struktúrát.
 
Február 6-8. között Ausztráliában folytatta körútját Claudio Bisogniero, aki látogatása alkalmával hangsúlyozta, hogy a NATO és Ausztrália a jövőben tovább növelheti az együttműködést a terrorizmus elleni küzdelem, a non-proliferáció és a kiberbiztonság területén. A NATO-főtitkár helyettese Canberrában találkozott többek között Kevin Rudd külügyminiszterrel és Stephen Smith védelmi miniszterrel is.
 
Február első hetének végén a kibervédelmi multilaterális együttműködés fejlesztéséről tanácskoztak a NATO tagállamok képviselői a NATO Tanácsadó, Vezetési és Irányítási Ügynökségnél (NC3A). A konzultáció célja olyan nemzetközi projektek felvázolása volt, melyek közös programok indításával lehetővé tennék a NATO tagállamok számára a kibervédelmi képességeik költséghatékony növelését. A megbeszélés témái többek között az új fenyegetésekkel kapcsolatos információmegosztás, az új technológiák és képességek, valamint egy közös kibertámadásokra reagáló képesség (Computer Incident Response) megteremtése volt. A workshopon több mint hatvanan vettek részt, köztük 21 tagállam magas rangú képviselője, a Transzformációs Parancsnokság képviselői, továbbá a NATO kibervédelmi szakértői.
 
A NATO és a Mediterrán Dialógus országai közötti párbeszéd és együttműködés növelése érdekében Anders Fogh Rasmussen február 9-én Izraelbe látogatott. A NATO-főtitkár izraeli tartózkodása során találkozott Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel, valamint Avigdor Lieberman külügyminiszterrel is. Rasmussen kiemelte, hogy Izrael a Mediterrán Dialógus tagjaként fontos partnere a NATO-nak. A közös érdekek között a NATO-főtitkár kiemelte a terrorizmus elleni harcot, a tömegpusztító fegyverek proliferációjának megakadályozását, a rakétavédelmet és az energiabiztonságot. Rasmussen izraeli látogatása alkalmával beszédet mondott az évente megrendezésre kerülő Herzliya biztonságpolitikai konferencia zárónapján. „Nincsenek illúzióim a NATO regionális szerepével kapcsolatban” — mondta Rasmussen a konferencia résztvevőinek. „A NATO nem tudja megoldani a régió összes problémáját, és ez soha nem is állt szándékában. A stabilitás és a jólét csak a térségen belülről származhat” — fogalmazott, hozzátéve, hogy egy átfogó közel-keleti békemegállapodás hiányában ez „szinte utópiának” tűnik. Rasmussen ugyanakkor felszólalásában felajánlotta Izraelnek és a palesztinoknak a NATO békefenntartó képességeit, amennyiben azokra mindkét fél igényt tartana egy esetleges békemegállapodás részeként.
 
Anders Fogh Rasmussen és Benjámin Netanjahu
Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök közös sajtótájékoztatója február 9-én Izraelben. (Forrás: nato.int)
 
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár február 14-16 között Katarba látogatott, ahol kormánytisztviselőkkel és katonai tisztségviselőkkel konzultált. Rasmussen hangsúlyozta, hogy a NATO lehetségesnek látja az együttműködés erősítését a jövőben, mivel a NATO és az Arab-öböl menti partnerei összetett fenyegetésekkel néznek szembe. Február 15-én pedig a főtitkár helyettese, Claudio Bisogniero mondott beszédet a 2004-ben létrehozott, 28 európai és észak-afrikai, valamint négy Perzsa-öböl menti országot összefogó Isztambuli Együttműködési Kezdeményezés (ICI) nagyköveteinek negyedik konferenciáján Katarban, melyen megfigyelőként Omán és Szaúd-Arábia is részt vett. A konferencián elhangzott, hogy a terrorizmus, a kalózkodás, a kibertámadások, a tömegpusztító fegyverek proliferációja és az energiaellátás biztosítása olyan fenyegetések, melyekkel a NATO-nak és az öböl-menti partnereinek közösen kell szembenézniük.
 
Február 18-án megkezdte működését a NATO Ukrajnában létesített árvíz megfigyelő és előrejelző állomása, melyet a szövetség Tudomány a Békéért és a Biztonságért Programjának (SPS) keretében támogat. A Pripjaty folyó partján elhelyezkedő állomás jelenti az első lépést egy ukrajnai és fehéroroszországi előrejelző rendszer NATO-támogatással történő kiépítése felé.
 
Február 21-én Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár, František Kašický Szlovákia NATO-nagykövete, valamint Karl A. Lamers a NATO Parlamenti Közgyűlésének elnöke megnyitották a Visegrádi Együttműködés 20. évfordulójára megrendezett kiállítást a Szövetség brüsszeli központjában. A Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia együttműködéséről szóló kiállítás bemutatja a csoport történetét annak 1991-es megalakulásától kezdve, a fontosabb mérföldkövekkel együtt. Rasmussen ebből az alkalomból méltatta a Visegrádi 4-ek közel 4000 fős hozzájárulását a NATO afganisztáni (ISAF) és egyéb műveleteihez. A NATO Parlamenti Közgyűlésének nevében Lamers gratulált a kiállítás megszervezéséhez, majd hozzátette, hogy a Visegrádi Együttműködés országai nyitották meg az ajtót a NATO bővítéséhez, és értékes partnernek bizonyultak a nemzetközi biztonság megerősítésében.
 
A katonai és a civil szféra több mint 150 magas rangú képviselője vett részt a február 23-25 között Monterey-ben (Kaliforniában) megrendezett, a védelmi és a biztonsági szektor korrupciója elleni küzdelemről szóló konferencián, mely során a Building Integrity Initiative program megerősítésének lehetőségeiről tárgyaltak. A kezdeményezés célja a nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot lehetővé tevő eszközök kifejlesztése, továbbá a védelmi szektorhoz rendelt szűkös erőforrások hatékonyabb felhasználásának elősegítése. A konferencia résztvevői között általános volt az egyetértés arról, hogy a védelmi szféra korrupciójának kiküszöbölése prioritást élvez az államháztartás hatékony kezelése és fenntarthatósága érdekében, illetve elengedhetetlen a modern és működőképes államok építéséhez.
 
Anders Fogh Rasmussen február 24-én Kijevbe érkezett, ahol találkozott többek között Myikola Azarov miniszterelnökkel és Kostyantyn Grushchenko külügyminiszterrel. A NATO-főtitkár a tárgyalások során hangsúlyozta, hogy a Szövetség támogatja a NATO és Ukrajna közötti partnerségi kapcsolatok mélyítését. Rasmussen megjegyezte, hogy a NATO segítheti Ukrajnát az európai nemzetekhez való felzárkózásában, hiszen az új ukrán kormányzat az európai integrációt jelölte meg külpolitikai prioritásként, s e cél elérését a NATO-val való együttműködés is segítheti.
 
A hónap utolsó napján Anders Fogh Rasmussen a NATO brüsszeli központjában fogadta Roza Otunbajeva kirgiz elnököt. A NATO-főtitkár a találkozó alkalmával kiemelte, hogy a Szövetség továbbra is támogatja a demokratikus átmenetet Kirgizisztánban. Rasmussen hangsúlyozta, hogy a Partnerség a Békéért program (PfP) kitűnő alapokat nyújt a NATO-val folytatott együttműködés továbbfejlesztéséhez. Mindezek mellett a NATO-főtitkár megköszönte Otunbajevának az afganisztáni ISAF művelet politikai és gyakorlati támogatását. Kirgizisztán 1994 óta tagja a PfP programnak.
 
 
Műveletek
 
Február 9-én Rasmussen Simon Gass-t jelölte a NATO afganisztáni főképviselőjének, aki a 2010 februárja óta Kabulban dolgozó Mark Sedwill nagykövetet fogja majd váltani a poszton. Gass, aki jelenleg Nagy-Britannia iráni nagykövete, a NATO tagállamok külügyminisztereinek áprilisi találkozója után állhat majd munkába. Afganisztáni NATO-főképviselőként a Szövetség politikai vezetésének hivatalos és nyilvános kabuli képviselete lesz majd a feladata. A főképviselő szerepe a kormányzat és a NATO ISAF műveletének keretében zajló fejlesztési munka koordinációjának felügyelete.
 
Február 14-én Gaskin tábornok női pakisztáni tisztekkel folytatott megbeszéléseket a NATO és a pakisztáni hadsereg közötti együttműködés megerősítésének szükségességéről. A NATO Katonai Bizottságának elnökhelyettese hangsúlyozta a katonai együttműködés növelésének szükségességét a terrorizmus elleni küzdelem érdekében. Pakisztán stratégiai partnere a NATO afganisztáni műveletének, továbbá a pakisztáni hadsereg meghatározó szerepet játszik Afganisztán és Pakisztán határán a lázadókkal szemben vívott harcban.
 
 
A hónap eseménye
 
Február 25-én Budapesten járt Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár , ahol többek között találkozott Schmitt Pál államfővel, Martonyi János külügyminiszterrel és Hende Csaba honvédelmi miniszterrel. A 2011 júliusáig az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét adó Magyarország vezetőivel folytatott megbeszéléseken a NATO-főtitkár méltatta a NATO afganisztáni (520 fő) és koszovói (242 fő) műveleteihez való hozzájárulást. Rasmussen hangsúlyozta, hogy noha Afganisztán a Szövetség legfontosabb művelete, ez nem jelenti azt, hogy Koszovót elfelejtették volna. „A KFOR misszió egy igazi sikertörténet, s a katonák számának fokozatos csökkentése jól tükrözi a biztonsági helyzet javulását” – mondta Rasmussen. A NATO-főtitkár részt vett az EU védelmi minisztereinek ülésén is, ahol a NATO és az Európai Unió közötti kapcsolatok erősítése állt a középpontban, a másik központi téma pedig a szűkös pénzügyi erőforrások miatti célirányos költekezés szükségessége volt. Rasmussen szerint a rossz gazdasági helyzet miatt most még inkább szükség van a NATO és az Európai Unió szoros együttműködésére, mellyel következetesebben és hatékonyabban szervezhetők a védelmi kiadások. A NATO-főtitkár erre példaként említette a C17-es Stratégiai Légi Szállítási Képesség (SAC) pápai programját, melynek keretében a többnemzeti együttműködés tette lehetővé egy fontos képesség kialakítását. 
 
Anders Fogh Rasmussen és Scmitt Pál
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár és Scmitt Pál köztársasági elnök kézfogása február 25-én, Budapesten. (Forrás: nato.int)
 
 
Egyiptom és Líbia
 
Február 11-én Rasmussen főtitkár üdvözölte Hoszni Mubarak döntését, hogy távozik a hatalomból. Az egyiptomi nép legitim törekvéseit illetően a NATO-főtitkár már korábban is gyors, rendezett és békés demokratikus átmenetet sürgetett az országban. „Hosszú távon egy társadalom sem hagyhatja figyelmen kívül a nép akaratát. A demokrácia sokkal többet jelent a többség uralmánál, hozzátartozik az egyén szabadságának, a kisebbségek jogainak és az emberi jogoknak a tisztelete, illetve a joguralom is. Ezek a Szövetség alapértékei, melyeknek a tiszteletére minden partnerországot sürget” – nyilatkozott. Nyilatkozatát befejezve hozzátette: bízik benne, hogy Egyiptom, melyet a Mediterrán Dialógus egyik fontos partnerének, s a régió egyik kulcsfontosságú országának tekint, továbbra is a stabilitás és a biztonság támogatója marad.
 
Budapesti látogatása alatt a NATO-főtitkár elítélte, s aggasztónak nevezete a líbiai eseményeket,melyek válságot eredményeztek a Szövetség közvetlen szomszédságában, ami a líbiai lakosság és NATO-tagországok több ezer állampolgárának veszélyezteti az életét és biztonságát. A líbiai fejlemények miatt Rasmussen összehívta az Észak-atlanti Tanácsot (NAC). Újságírói kérdésre válaszolva a NATO-főtitkár elmondta, hogy a válság megoldása érdekében az emberek evakuálása és humanitárius támogatása kaphat prioritást. Az Észak-atlanti Tanács ugyanezen a napon közleményt adott ki, mely szerint a NAC más nemzetközi intézményekkel együttműködésben folyamatosan nyomon követi a líbiai eseményeket, felkészülve minden eshetőségre.

Transcript:
NATO Tükör - A világgazdaság 2011-ben: fel vagy le?A NATO és partnerei: változó kapcsolatok?A NATO és Svédország: régi partnerek, új kilátások?


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem