biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 9. hét

2011 március 07. - 00:53 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Afrika Műhely
 
Február 28-án (hétfőn) a legtöbb magyar médium beszámolt a Líbiában rekedt magyar állampolgárok sikeres evakuálásáról, miután Pintér Sándor belügyminiszter utasítására a Terrorelhárító Központ (TEK) munkatársai rendkívüli akciót indítottak a polgárháború küszöbén álló országban tartózkodó magyarok kimenekítésére. A mentőakció révén múlt héten vasárnap (február 27.) a késő esti órákban 96 emberrel a fedélzetén érkezett meg Ferihegyre a TEK számára ezen akció végrehajtására felajánlott Malév-gép. A magyar mentőakció esete nem egyedülálló, a brit és a német légierő egységei szintén állampolgáraik kimentése miatt érkeztek Líbiába. A brit erők közel 150 embert szabadítottak ki, méghozzá úgy, hogy az Egyesült Királyságnak nem volt berepülési engedélye a líbiai légtérbe. David Cameron brit miniszterelnök később azt nyilatkozta, hogy csakis egy katonai mentőakció szavatolhatta a brit állampolgárok sikeres hazahozatalát. A német légierő 132 embert menekített ki, köztük több EU-állampolgár is volt.
A nyugati hatalmak továbbra is igyekeznek nyomást gyakorolni az önkontrollját teljesen elveszítő Kadhafi-ra. A diplomáciai tárgyalásoknak külön sikere, hogy a Líbiával korábban nyíltan baráti kapcsolatokat ápoló olasz kormányzat felfüggesztette a két ország között érvényben lévő megnemtámadási szerződést, s ezzel a NATO és az EU egy lépéssel közelebb került a katonai szankciók bevezetéséhez. Az Ezredes és családtagjai ellen kiszabott gazdasági szankciók (ti. bankszámláik befagyasztása révén) továbbra is érvényben vannak, melyek révén a világtörténelemben eddig tapasztalt legnagyobb pénzügyi korlátozás ment végbe: a Kadhafi-famíliának közel 30 milliárd USD-ját zárolták a bankok. Az Európai Unió ezen kívül megtiltotta a tagállamoknak a Líbiába irányuló esetleges fegyver- és lőszereladásokat. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Barack Obama a héten Ban Ki-Moon ENSZ-főtitkárral tárgyalt a líbiai helyzetről, majd 10 millió USD értékben humanitárius segélyszállítmányokat küldtek a térségbe. Az Egyesült Államok és a NATO továbbra is tartózkodik a nyílt katonai intervenciótól, ám a Földközi-tengeren jelenleg állomásozó két hadihajó – egy kétéltű támadóhajó és egy repülőgép-hordozó – bármikor készen áll a bevetésre. Kurt Volker, egykori NATO-diplomata véleménye szerint amíg Egyiptomban az USA diplomáciai háttéralkukkal és nemzetközi politikai nyomásgyakorlás révén meg tudta előzni a polgárháború kirobbanását, nem szorult katonai eszközök bevetésére, illetve jól egyensúlyozott a különböző nagyhatalmi érdekek között, addig Líbiában „nem érdeke, hogy ne segítsen a líbiai népnek a zsarnoktól való megszabadulásban”. A Pan Am 103-as járatának tragédiájára utalva Volker azt is hozzátette, hogy Kadhafi az USA szemében nem több, mint terroristacsoportokat támogató diktátor.
A forrongó országban szaporodó emberi jogsértésekre reagálva az ENSZ Közgyűlés március 1-jén (kedden) egyhangúlag megszavazta Líbia felfüggesztését a 47 tagú Emberi Jogi Tanácsban. Az ENSZ számos jelentésében vizsgálja a líbiai utcákon történt események jogsértő voltát, egy UNHCR-összefoglaló pedig a Líbiából Tunéziába és Egyiptomba távozó, közel 150.000 menekült kérdéskörének szentelt nagyobb figyelmet a héten. A menekültek nagy része – akik között sok egyiptomi, illetve délkelet-ázsia vendégmunkás is van – a tunéziai-líbiai vagy egyiptomi-líbiai határok mentén felállított ideiglenes sátortáborokban tengeti napjait, s félő, hogy ez a helyzet állandósulhat. Március 2-án (szerdán) az ENSZ az ő kimenekítésükre hajót indított el a tunéziai Zarzis kikötőjéből, a határon rekedtek evakuálása folyamatos. Másnap, március 3-án (csütörtökön) az Egyesült Államok bejelentette részvételi szándékát a líbiai határokon rekedt egyiptomiak hazajuttatásában. Obama elnök civil és katonai repülőgépeket ajánlott fel e célra.
Habár a szakértők szerint napok kérdése, hogy mikor omlik össze Kadhafi hatalma, Hugo Chávez venezuelai elnök barátsága és bizalma megingathatatlan. Chávez szerint az ENSZ és az Egyesült Államok reakciói eltúlzottak, utóbbit egyenesen azzal vádolta, hogy katonai intervencióját kívánja legitimizálni a rendkívüli segítségnyújtással. Chávez elnök az USA beavatkozását elkerülendő nemzetközi közvetítést akar elérni Líbia ügyében, sőt, március 5-én (szombaton) egy általa alapított, latin-amerikai önkéntesekből álló tárgyalócsoport térségbe küldését is felajánlotta.
Mindeközben folyamatosan érkeznek a hírek, amelyek szerint a líbiai légierő továbbra is támadja a civil lakosságot a lázadók által ellenőrzött területen. Március 4-én (pénteken) ebből fakadóan felmerült a repüléstilalmi zónák kialakításának ötlete a nemzetközi politikai fórumokon. A lázadók egyre nagyobb területet tartanak ellenőrzésük alatt, szombaton (március 5.) pedig tűzharcban sikeresen visszaverték a kulcsfontosságú Zawiya-város visszafoglalására törekvő kormányerőket.
 
Miután múlt héten vasárnap lemondott miniszterelnöki pozíciójáról Mohamed Ghanússi tunéziai politikus, az országban keletkező politikai vákuumban az ideiglenes elnök, Fouad Mebazaa árult el részleteket a júliusban tartandó választásokról. Mebazaa elnök megbízatása elviekben 60 napra szól, ám megbízatásának lejárta után is hivatalban kíván maradni, elősegítve Tunézia mielőbbi talpra állását. Tuniszban még mindig vannak tüntetők az utcákon, mások viszont azért demonstrálnak, hogy a kitartó tüntetők is álljanak vissza a munkába.
 
Március 3-án (csütörtökön) lemondott hivatalából Ahmed Shafík egyiptomi belügyminiszter, aki még Mubarak elnök távozása előtt pár nappal nyerte el hivatalát. Az egyiptomi hadsereg Legfelsőbb Tanácsa elfogadta Shafík döntését, a lakosság pedig egyenesen üdvözölte a Mubarak-közeli politikus távozásának hírét. A Legfelsőbb Tanács ugyanezen a napon utazási tilalmat rendelt el Hoszni Mubarak és családja részére.
 
A héten tovább folytatódott az AMISOM és a TFG erőinek átfogó offenzívája a szomáli fővárosban. Egyes nairobi források szerint a február 19-e óta folyó harcokban már legalább 43 burundi és 10 ugandai békefenntartó vesztette életét, ám az AMISOM parancsnoksága tagadta, hogy a veszteségek ilyen súlyosak lennének. Az Afrikai Unió beszámolója szerint a harcokban több száz iszlamista lázadó esett el, Mogadishu egyetlen működő mentőszolgálata szerint pedig az összecsapások kezdete óta 100 civil lakos is életét vesztette. Az AMISOM beszámolója szerint több stratégiai pontot is elfoglaltak a városban, melynek jelenleg 60 %-át tartják ellenőrzésük alatt. Különösen fontosnak tűnik, hogy az egykori védelmi minisztérium épületének múlt heti visszafoglalásával az al-Shabab milíciáit visszaszorították a Bakara piactól, amely a kereskedők megadóztatásán keresztül az iszlamisták egyik fontos bevételi forrása volt. Legalább ilyen fontos eredmény, hogy a kormányerők elvágtak egy másfél kilométer hosszú alagútrendszert, amely körbeölelte a TFG és az AMISOM fő bázisait, lehetővé téve a lázadóknak a gyors átcsoportosítást és az utánpótlás észrevétlen szállítását. A fővárosban folyó harcokkal párhuzamosan a kormányhű Ahlu Sunna Wal Jama milícia délkeleten, míg a kenyai menekülttáborokban toborzott – mérsékelten hadrafogható – TFG erők délen küzdenek a lázadók ellen.
Egyre súlyosabb a biztonsági helyzet a szudáni Abyei körzetben. A Dél-Kordofán szövetségi államban található terület az egyik legfőbb vitapont észak és dél között, ezt jól jelzi, hogy a többi déli területtől eltérően januárban itt nem került sor az Átfogó Béke-megállapodásban rögzített referendumra. A múlt hét vasárnap kirobbant harcokban az északbarát, nomád misszerija törzs harcosai a körzet fő városától, Abyeitől északra fekvő falvakat támadtak meg, amelyet a rendőrség igyekezett megakadályozni. A harcokban eddig legalább százan vesztették életüket, és 20.000 ember menekült el lakóhelyéről. A körzet vezetője, Deng Arop Kuol szerint a támadókat északi reguláris erők is támogatták, nehézgéppuskákkal véve fel a harcot a csak gépkarabélyokkal felszerelt helyi rendőrökkel. A különféle NGO-k és neves személyiségek – mint például a hollywoodi színész, George Clooney – támogatásával működő Satellite Sentinel Project műholdas felvételein jól látszanak az északbarát milíciák pusztításai, valamint az, hogy a vitatott régió északi részén nehézfegyverzettel felszerelt reguláris erők gyülekeznek. Az események beárnyékolják a héten Etiópiában folyó tárgyalásokat, amely az első Karúm és Juba közötti magas szintű találkozó a népszavazás óta. A tárgyalások fő témája a két ország közötti határvonal kijelölése. Az olajban gazdag Abyeiben zajló események – mely területet mindkét fél magának követeli – azonban sok szakértő és helyi ENSZ alkalmazott szerint alááshatják az egész békefolyamatot.
 
A Maghreb-térség, Egyiptom és a közel-keleti államok példáját látva február 28-án (hétfőn) Kenya fővárosában, Nairobiban a nemzeti himnusz eléneklésével emlékeztek az ország 2002-es politikai fordulópontjára, amikor sikerült megakadályozni Daniel Arap Moi, akkor már közel harminc éve hatalmon lévő elnök újraválasztását. A nairobi szimpátiatüntetésen résztvevők a rendszerváltozásokhoz szükséges egyéni felelősségre hívták fel a figyelmet.
 
Március 4-én (pénteken) Navi Pillay, az ENSZ Emberi Jogokért felelős Különmegbízottja egy jelentést adott ki, amely szerint 2010 decembere óta közel 400 ember veszítette életét az elefántcsontparti politikai patthelyzet miatt kirobbant tüntetések következtében. Csütörtökön például 7 nő halt meg Abidjanban, amikor Laurent Gbagbo elnök biztonsági erői a tömegbe lőttek. A lángokban álló főváros háborús térségre emlékeztet, a menekültek száma eléri a 200.000 főt.
 
Kitekintés Ázsiára
 
Szerdán (március 2.) a New York Times arról számolt be, hogy komoly állomásához ért az új kínai ötéves terv tárgyalása. Ennek kapcsán a legfontosabb kérdés az, hogy a pekingi politikai elit miképpen képzeli el a robosztus kínai gazdaság jövőjét. Nyilvánvaló, hogy a politikai vezetés legfontosabb elkötelezettsége arra irányul (a Párt uralmának megkérdőjelezhetetlensége mellett), hogy fenntartsák a meredek növekedést. Központi téma a belső fogyasztás élénkítésének kérdése – melyhez szorosan kötődik az életszínvonal emelésének ügye –, ugyanis 2000 és 2009 között ez az érték csak az átlagos ázsiai átlag harmadával, az átlagos amerikai trendnek pedig csak a felével növekedett. Arhur Kroeber, a Dragonomic gazdasági szakértője a Times megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy már évek óta megfigyelhető a kínai költségvetés egyensúlymódosítása a hazai fogyasztás élénkítésének javára. Azonban még a Párton belül sincs kiforrott konszenzus, hogyan építhetnének ki egy fogyasztásorinentált gazdaságot. A Times kiemeli, hogy a politikában történő változást további két körülmény is szükségessé teszi. Egyrészt a kínai gazdasági növekedés győztesei a keleti parti nagyvárosokban élő állampolgárok, azonban ők a lakosság csak egy kis részét teszik ki és a „jobb élet utáni sóvárgás” a többség esetében komoly társadalmi feszültséghez vezethet. Másrészt az exportorientált gazdaság és az egyre szembetűnőbb kereskedelmi nyereség (a leértékelt kínai nemzeti valuta vádjával együtt) könnyen kereskedelmi háborút válthat ki más államokkal (ez az Egyesült Államokkal részben már tart). Ez pedig végső soron lassítaná a világgazdaság növekedését. Külföldi elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ez a kérdés közel sem csak Peking problémája, hiszen Kína jelenleg nem csak az egyik legnagyobb hitelező a világon, hanem kulcsfontosságú szerepet tölt be az exportkereskedelemben. Ebből következik, hogy a Kínán belüli bármilyen koncepcióváltás komoly kihatással lehet a világgazdasági válságból még csak most felépülő világgazdaságra.
 
Szerdán (március 2.) a Washington Post arról számolt be egy kormánydokumentumra hivatkozva, hogy habár az Obama-adminisztráció Afganisztán-Pakisztán stratégiájának meghatározó eleme a Pakisztán számára folyósított 1,5 milliárd USD támogatás, ám a tavalyi összeg zömét még mindig visszatartja Washington. Meglepő módos az 1,51 milliárd dollárból csak 179,5 millió került átutalásra a 2010-es gazdasági évben. Különösen súlyos, hogy az eddig kiosztott támogatás jelentős része nem az azonnali beavatkozást követelő területekre (például az energetikai-, élelmiszerügyi- és vízügyi- infrastruktúra legalapvetőbb kiépítése) összpontosul. A Post sérelmezi, hogy az Obama-adminisztráció eddig nem állított fel egy valóban megbízható mechanizmust annak igazolására, hogy az átutalt pénzt a pakisztáni szervek ténylegesen a kiutalt célra használják fel.
 
Pénteken (március 4.) Dél-Koreát kibertámadás érte, mely során egy vírus 40 hivatalos és nem hivatalos weboldalt fertőzött meg. Az „áldozatok” között van a Külügyminisztérium, az elnöki hivatalos weboldal, az ország legnagyobb bankja, az ország két legnagyobb Internetes keresőmotorja, Dél-Korea egyik legfontosabb online aukciós háza és néhány amerikai és koreai katonai oldal. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ki áll a támadás hátterében, ám a koreai Nemzeti Nyomozóiroda már megkezdte a vizsgálatát az AhnLab kiberbiztonsági vállalat bizonyítékaira alapozva. A cég szakemberei úgy vélik, hogy a támadók DDOS-támadással kombinálták a vírustámadást, ezzel nemcsak megfertőzve, ám egy időre megbénítva az adott szervereket. A dél-koreai hivatalos szervek közleménye szerint az agresszió nem eredményezett komolyabb károkat. Az eset azonban komoly riadalmat váltott ki, ugyanis 2009-ben már sor került egy péntekihez hasonló támadásra, mely komoly zavarokat eredményezett az ország életében. Shing Chang-min, az AhnLab szóvivője ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a két támadás valóban hasonlít egymásra, főleg abban, hogy melyik oldalak ellen irányult a csapás. Ám megnyugtatta a lakosságot, kiemelve, hogy a próbálkozást gyorsan felfedezték és elkészítettek egy szabadon hozzáférhető vírusirtó frissítést.
 
Pénteken (március 4.) Kína bejelentette, hogy 2010-hez képest 12,7%-al emelik a katonai kiadásokat. Ezzel az összkiadás eléri a 91 milliárd USD-t. Peking már tavaly is meredeken emelte a ráfordításokat, akkor 7,5%-al. A brit Guardian arról számol be, hogy a távol-keleti országok körében komoly aggodalmat kelt Kína egyre nyilvánvalóbb gazdasági és katonai fölénye. A bizalmatlanságot csak tovább erősíti, hogy a Dél-kínai-tenger hovatartozását firtató pekingi hangok egyre hangosabbak, valamint a kínai technológiai fejlődés a vártnál gyorsabb ütemű (a Guardian itt kiemeli az új kínai ötödik generációs lopakodó vadászrepülőt). Peking szóvivője, Li Zhaoxing kiemelte, hogy világviszonylatban a kínai hadikiadások még a jelenlegi emeléssel együtt is alacsonynak számítanak. Továbbá hangsúlyozta, hogy ez egy védelmi jellegű büdzsé. Azonban sok elemző arra figyelmeztet, hogy a „valódi” kínai kiadások minden valószínűség szerint jóval magasabbak a bevallott értéknél. Felhívják rá a figyelmet, hogy amennyiben csak a bejelentett ráfordításokat vesszük alapul, akkor is megduplázódott az érték 2001 óta. Ezzel korrelál Hillary Clinton amerikai külügyminiszter csütörtöki (március 3.) kijelentése, amely szerint az Egyesült Államok és Kína kénytelen versenyezni egymással, és az a veszély fenyeget, hogy Washington veszít az ázsiai befolyásából. Úgy véli, hogy Peking diktatórikus rezsimet támogat Fidzsin, fel akarja vásárolni a kiszolgáltatott kisállamokat a Csendes-óceán területén. Clinton hevesen tiltakozott az ellen, hogy csökkentsék az amerikai segélyezésre fordítható összeget. Véleménye szerint ugyanis az Egyesült Államok a világban jelenleg betöltő vezető szerepét (és ezzel együtt az amerikai érdekek érvényesülését) csak a segélyezési program jelenlegi szintjének fenntartásával tudja biztosítani.
 
A szomszédos országok körében Peking egyre növekvő hatalma komoly aggodalmakat szül
(Forrás: gurdian.co.uk)
 
Közel-Kelet műhely
 
Március 2-án Ilan Baruch, a Dél-Afrikai Köztársaság izraeli nagykövete lemondott tisztségéről. Tisztségét 18 hónapig látta el az afrikai országban és most azért kérte korai nyugdíjazást, mert nem ért egyet a kormánynak a palesztin kérdéssel kapcsolatos álláspontjával. A külügyminisztériumnak írt keddi levelében arról számolt be, hogy az elmúlt 2 évben teljesen felháborította az, ahogyan az izraeli vezetés a palesztinokkal való békéhez viszonyult, és ő már nem képes arra, hogy ezeket a nézeteket őszintén és becsületesen közvetítse a többi ország felé. Baruch leginkább a nacionalista Avigdor Liberman külügyminiszter nézeteivel nem ért egyet, akinek beszédei miatt egyébként már Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek is magyarázkodnia kellett.
 
A Gázai-övezetben március 3-án, csütörtökön minden bank zárva maradt tiltakozásul az ellen, hogy előző nap a területet ellenőrzése alatt tartó Hamász 250 000 dollárt foglalt le a Palesztin Befektetési Bankból erőszakkal. A pénzt a Palesztin hatóság által támogatott Palesztin Befektetési Alap számlájáról vette le a rendőrség. Tettüket azzal indokolták, hogy erről a számláról illegális külföldi utalásokat hajtottak végre.
 
A héten Ománban tüntetések zajlottak a kormány ellen és mellett. A demonstrációkat a megfigyelők békésnek és csendesnek írták le, annak ellenére, hogy a kormány eddig nem válaszolt az ellenzékiek követeléseinek többségére. Ibri városában néhány üzletet ismeretlenek felgyújtottak március 4-én. Ugyanezen a napon a rendőrség főfelügyelője bejelentette, hogy 10000-rel több ománit fog a rendőrség alkalmazni a közeljövőben. A kormány 50000 extra munkahelyet ígért.
 
Március 2-án bahreinben iskolás gyermekek tüntettek az oktatási minisztérium kirendeltsége előtt Isa városban. Egy nappal előtte Hamad városban összeverekedtek egy lányiskola szunnita és síita diákjai, ami miatt a szülőket és a diákokat a médián keresztül felszólították, hogy tartózkodjanak a tüntetéstől. Több másik iskolában nem volt tanítás, mert a tanulók nem jelentek meg, vagy kivonultak a termekből. Sok tanár sztrájkol és részt vesz a fővárosi tüntetéseken, ezért a minisztérium helyetteseket keresett.
 
Az iráni szárazföldi erők parancsnoka, Ahmad Reza Pourdastan dandártábornok csütörtökön bejelentette, hogy az ajatollah, Seyyed Ali Khamenei jóváhagyása értelmében megkezdődik az iráni hadsereg szerkezeti reformja. Az átalakításokat a szárazföldi erőkön kezdik meg. A dandártábornok elmondása szerint a változtatások azért szükségesek, mert Iránnak képessé kell válnia az új típusú (katonai) fenyegetések elhárítására. A változtatások érintik a szárazföldi erők szerkezetét, szervezetét és összetételét, valamint egy 5 éves program keretében új katonai bázisokat hoznak létre az ország számos pontján.
 
Március 3-án, a reggeli órákban az iráni Alvand és Kharg hajók megkezdték visszaútjukat a szíriai Latakia-kikötőből. A hajók a Szuezi-csatornán és a Vörös-tengeren keresztül az Ádeni-öbölbe tartanak. Az Alvand járőr fregatt 1500 tonnás és torpedókkal, valamint hajóelhárító rakétákkal, míg a 33000 tonnás Kharg üzemanyag-szállító hajó 250 fős legénységgel és 3 helikopter-leszállóval rendelkezik.
 
Szakszervezetek, az ellenzéki pártok szimpatizánsai és a média szereplői tüntettek március 4-én, pénteken Törökországban. Az Ankarában és Isztambulban is zajló tömegdemonstrációkon néhány ezren vettek részt azt követelve, hogy a kormány „vegye le a kezét” a sajtóról.
 
„Szabadságot az újságíróknak!” és ehhez hasonló feliratokkal vonultak a szimpatizánsok az utcákra.
(Forrás: hurriyetdailynews.com)
 
Az események közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a rendőrség március 3-án letartóztatott néhány újságírót, majd razziát tartottak lakásaikban. A kormány szerint erre azért volt szükség, mert az újságírók kapcsolatba hozhatók a terrorcselekményekkel vádolt Ergenekon-csoporttal, melynek tagjai között magas rangú katonatisztek és kormányhivatalnokok is találhatók. Egyes napilapok úgy értesültek, hogy a török kormány listát vezet azokról az újságírókról, akiket állandó megfigyelés alatt kell tartani, és a listán körülbelül 70-en lehetnek. A sokat vitatott Ergenekon-ügyben 2007 óta folyik a nyomozás. 
 
Március 5-én Szaúd-Arábiában, az ország nyugati részén síiták két kis demonstrációt tartottak letartóztatott vallási vezetőjük, Taufik al-Amir szabadon engedésének eléréséért. Al-Amir azért került börtönbe, mert a királyság reformját követelte: alkotmányos monarchiát, a korrupció felszámolását és az emberi jogok tiszteletben tartását. Egy nappal később a kormány minden nyilvános tüntetést megtiltott, azzal fenyegetve, hogy a gyülekezők ellen a biztonsági erők keményen fel fognak lépni.
 
Ciszjordániában és a Gázai-övezetben március 15-én Facebook forradalmat akarnak rendezni az aktivisták. A Közel-Keleten történt tüntetések céljaival szemben, a palesztinok nem egy több évtizede kormányzó diktátort akarnak elűzni, hanem ezzel szeretnék elérni a belső szakadás és az izraeli megszállás megszüntetését, az önálló Palesztin állam létrehozását.
 
Nyugat műhely
 
Két amerikai katonát lelőttek, kettő pedig súlyosan megsebesült szerdán a frankfurti nemzetközi repülőtéren. A támadót azóta elfogták; a 21 éves Arid U. bevallotta, hogy egyedül követte el a támadást. A Frankfurtban élő koszovói származású férfi eddig nem került a hatóságok látókörébe. A Szövetségi Nyomozó Hivatal pénteki sajtótájékoztatóján Rainer Griesbaum helyettes szövetségi főügyész elmondta: egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy Arid U. terrorista szervezet tagja lett volna, ugyanakkor úgy tűnik, gondolkodására hatással vannak az iszlám tanításai, és iszlamista honlapokat is látogatott. A Spiegel értesülései szerint Arid U. két héttel a támadás előtt a Facebook üzenőfalán egy dzsihadista csata-himnuszt tett közzé.
Griesbaum tájékoztatása szerint a férfi egy pisztollyal és két késsel felfegyverkezve érkezett a repülőtérre. Ott kiválasztott egy csoport katonát, majd egyiküktől cigarettát kért és ellenőrizte, hogy a katonák Afganisztánba tartanak-e. Miután az egyik katona ezt megerősítette, és visszaindult a busz felé, Arid U. hátulról fejbe lőtte. Ezután felszállt a buszra, és lelőtte a sofőrt is, majd továbbhaladva még két katonára adott le lövést. Ők ketten túlélték a támadást, bár egyikőjük még kritikus állapotban van. A további vérontást a fegyver hibája akadályozta meg: miután a fegyver besült, a támadó menekülni próbált, de az egyik katona üldözőbe vette és az időközben kiérkező rendőrök segítségével semlegesítette.
Arid U.-t hivatalosan két rendbeli emberöléssel és három rendbeli gyilkossági kísérlettel vádolták meg, ugyanakkor a pénteki sajtótájékoztatón az ügyészek hangsúlyozták, hogy még mindig sok a nyitott kérdés a támadás körül, és nem zárható ki az iszlamista indíttatás sem.
 
Március 2-án, szerdán 22 vádponttal bővítette ki az amerikai hadsereg annak a katonának a vádiratát, akit több ezer oldalnyi bizalmas dokumentum kiszivárogtatásával vádolnak. Bradley Manning közlegény a Wikileaksnek adta át a megszerzett bizalmas információkat. A védelmi minisztérium hét hónapos nyomozás után bővítette ki a vádpontokat, többek között az ellenségnek való segítségnyújtással, ami az Egyesült Államokban az egyik legszigorúbb büntetést vonja maga után. Az ügyészek ennek ellenére kijelentették, hogy nem kívánnak halálbüntetést kérni a 23 éves katonára, azonban tájékoztatták Manning ügyvédeit, hogy életfogytiglani büntetést fognak indítványozni. Manning egy Irakban állomásozó hírszerzési csoporthoz volt beosztva, így könnyen hozzáférhetett a két, amerikai diplomaták és katonák által használt informatikai hálózathoz. Feltételezések szerint 260 ezer oldalnyi külügyminisztériumi és követségi jelentést másolt le és adott át a Wikileaks internetes oldalnak. Az újabb vádpontok között továbbá tiltott iratmásolás, csalás és titkos információk birtoklása és közzététele is szerepel.
 
2011. március 3-án (csütörtökön) Ljubljanában tartották az újonnan létrehozott uniós energetikai ügynökség hivatalos megnyitóját. Az Európai Parlament és a Tanács által életre hívott Európai Unió Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének elsődleges feladata a nemzeti hatóságok közösségi szintű támogatása, illetve szükség esetén azok tevékenységének összehangolása. A szervezet létrehozása fontos lépés a 2014-re kitűzött belső európai energiapiac kialakításának folyamatában, valamint az ERGEG (European Regulators’ Group for Electricity and Gas) utódjaként is tekinthető, mely a nemzeti energiahatóságokat – így a Magyar Energia Hivatalt is – magába tömörítő szervezet volt. „Az új szervezet  jelentős feladatokat és jogosítványokat kap a határkeresztező infrastruktúrához való hozzáférés tekintetében, illetve az átviteli rendszerirányítók működésének összehangolásában is” – áll a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményében. A szlovéniai megnyitó előtt a magyar és szlovén miniszter egyeztetett a két ország energiahálózatainak (elektromos távvezetékek és gázellátás) összekapcsolásának lehetőségeiről és feladatairól.
 
Az Egyesült Államok kormánya március 4-én (pénteken) növelte a Líbiának nyújtott támogatást, ugyanis két C-130-as katonai szállító gépet küldött a szomszédos Tunéziába. Mindegyik gép három raklap ellátmányt szállít, melyek 2000 takarót, 40 köteg takarót és 9600 darab 10 literes vízzel töltött kannát tartalmaznak – nyilatkozta az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (Agency for International Developement). Az ellátmány 2000 emberen fog segíteni, és a tunéziai Vörös Félhold fogja szétosztani. A segélyművelet – melynek célja a líbiai erőszak elől menekültek támogatása – az Ossysey Dawn (odüsszeia hajnal) fedőnevet viseli, tudta meg a CNN Dave Lapan ezredestől, a Pentagon szóvivőjétől. Amerika – más lehetőségek figyelembe vétele mellett - most a humanitárius segítségnyújtásra összpontosít, nyilatkozta Hillary Clinton külügyminiszter. Az Obama adminisztrációt mélységesen aggasztja a Moammar Kadhafi kormánya által indított erőszakhullám – tette hozzá.
 
Pénteken (március 4.) az osztrák rendőrség a bécsi repülőtéren letartóztatta Jovan Divjakot, Bosznia-Hercegovina hadseregének korábbi tábornokát, aki éppen Szarajevóból Bolognába tartott. „A volt tábornok letartóztatása egy nemzetközi megállapodáson alapul, az 1992 májusában, Szarajevóban elkövetett háborús bűnök miatt.”- mondta el a Tanjug hírügynökségnek Ivica Dačić szerb belügyminiszter. A bécsi bosnyák nagykövetség elmondása szerint Divjakot a 2008- as Interpol által kiadott körözés kapcsán tartóztatták le.  A volt katonát ugyanazon megegyezés alapján tartóztatták le, mint Ejup Ganićot, akit szintén több tucat ember halálával hoztak összefüggésbe. A Jugoszláv néphadsereg visszavonása során elkövetett vérengzésekben aktív szerepet vállaló Ganićot tavaly fogták el az Egyesült Királyságban, de Szerbiának való kiadatása meghiúsult, mivel politikai okokra hivatkozva a brit bíróság elutasította a kérelmet.
 
A bosnyák emberek között még mindig népszerű a háborús bűnökkel vádolt Divjak (Forrás: balkaninsight.com)
 
Spanyolország újabb erősítést küldött az EU Atalanta műveletében részt vevő erőknek, melyek a kalózok ellen harcolnak Szomália partjainál. A 2 hadihajóból és 3 járőr-repülőgépből álló erősítés segítségével a kikötők feletti ellenőrzést kívánják növelni, ezzel is korlátozva a kalózok mozgását. A műveletben mintegy 1500 katona vesz részt, ebből 360 spanyol. Kisebb sikerként könyvelhető el, hogy 2010 óta jelentősen csökkentek az emberrablással végződő kalóztámadások, bár a mai napig 32 hajó és 650 túsz van a kalózok markukban, akik között 2 spanyol állampolgár is található.
 
Oroszország és Posztszovjet Térség műhely
 
Március 3-án (csütörtök) sor került az orosz ötödik generációs vadászgép, a Szuhoj T-50-es második prototípusának tesztrepülésére. Az első T-50-es 2010 januárjában emelkedett először a levegőbe. Az 1990-es évek óta fejlesztés alatt álló vadászgép második prototípusának csütörtöki repülése, mely során a merevszárnyas 44 percet töltött a levegőben, sikeres eredményekkel zárult a Szuhoj bejelentése szerint. Annak ellenére, hogy a T-50-es pontos adatai még titkosak, bizonyos információk mégis kiszivárogtak a konstrukciót illetően mely megfelel a modern katonai repüléshez köthető legújabb fejlesztési újításoknak és követelményeknek egyaránt. Az orosz légierő várhatóan 60 db T-50-es vadászgépet állíthat majd hadrendbe 2015 után.
 
Paul Corcoran, az Északi Áramlat pénzügyi igazgatója pénteken elmondta, a beruházást koordináló konzorcium újabb hitel-megállapodást kötött. A második szakasz megépítéséhez szükséges pénzügyi keret kisebb, mint az elsőé, a korábbinál kedvezőbb piaci feltételek miatt. A kiadásokat továbbra is 7,4 milliárd euróra becslik, a hitelezés költségeivel együtt 8,8 milliárd euróra. A beruházás második szakaszához 2,5 milliárd euró kölcsönnel járul hozzá 24 pénzintézet. A tervek szerint első lépcsőben idén októberben indulhat meg a földgázszállítás a Balti-tenger alatt futó vezetéken, melyhez korábban 26 pénzintézet 3,9 milliárd euró hitelt adott. A második szakaszt várhatóan 2012 novemberében helyezik üzembe. A projekt 70%át külső forrásokból finanszírozzák, a maradék 30%-ot pedig a részvényesek adják hozzá (Gazprom, Wintershall, E-ON, Gasunie, GDF Suez).
 
Grigorij Karasin orosz külügyminiszter-helyettes szerint Oroszország, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok garantálhatnák a békét Grúzia, és a belőle kivált Abházia és Dél-Oszétia között – számolt be a RIA Novosztyi március 5-én, szombaton.
Tavaly novemberben, az Európai Parlament előtt elhangzott beszédében Mihail Szaakasvili, grúz elnök ígéretet tett, hogy országa nem fogja megtámadni Abháziát és Dél-Oszétiát, abból a célból, hogy „helyreállítsa Grúzia integritását és szuverenitását”. Abházia és Dél-Oszétia elnökei részéről szintén születtek nyilatkozatok a meg nem támadásról. Karasin szerint az egyoldalú kijelentéseknél sokkal inkább egy többoldalú szerződésre lenne szükség, ami megfelelő garanciák mellett biztosíthatná a békét. 2008-ban háború bontakozott ki Grúzia és Dél-Oszétia között, amiben Oroszország az utóbbi oldalon foglalt állást, illetve mindkét elszakadó köztársaság függetlenségét elismerte. 
 
Ramzan Kadirov, Csecsenföld elnöke (Forrás: en.rian.ru)
 
A csecsen parlament nyilvános szavazáson szavazta meg Ramzan Kadirov csecsenföldi elnök második ötéves terminusát egy különleges ülés keretében, március 5-én, szombaton. Kadirov jelöltségét az Oroszország Föderáció feje, Dmitrij Medvegyev nyújtotta be a csecsen háznak, még február végén. Az ülésen, amelyen a parlament mind a 41 tagja részt vett, Kadirov megköszönte az Egyesült Oroszország pártnak és az elnöknek a bizalmát, majd hozzátette Csecsenföld mindig is Oroszország része volt és az is marad, s a csecsenek Oroszország védelmezői. Mindig így volt és mindig így is lesz – mondta a csecsen elnök. A 34 éves vezető fő feladataként az emberek jólétét, az emberi jogok támogatását és a társadalmi igazságosságért folytatott harcot jelölte meg. „Az első csecsen elnök, Ahmad Kadirov által kijelölt úton folytatjuk tovább” – tette hozzá.  Az előző elnökkel, Ramzan apjával bombamerénylet végzett Groznijban egy második világháborús megemlékezés során, 2004-ben.
 
Megnyitották a rendszeres forgalom számára azt az új vasútvonalszakaszt Oroszországban, ami összeköti a Jamal-félszigetet Oroszország vasútvonalával. Az 572 km-es szakasz jelentős területeket foglal magába, mint például a Bovanyenkovó gázmezőt. Az Obszkaja-Bovanyenkovó vasútvonallal a Gazprom megkönnyíti az árucikkek és az építési anyagok gyors és nagy mennyiségű szállítását a Jamal-félszigetre. „Ennek a vasútvonalnak a megnyitása lehetőséget adott számunkra a gyors, költséghatékony szállításra az időjárástól függetlenül, az egész év folyamán.”- jelent meg a Gazprom sajtóközleményében. Ez a vasútvonal teljes mértékben a Gazprom tulajdonában áll. Korábbi nyilatkozatokból kiderül, hogy az Oroszországi Vasutakat (RZSD) felkérték, hogy vegye át ezt a szakaszt is, azonban az csekély érdeklődést mutatott a vonal iránt. A Jamal-félszigeten a vasút-, és a terepfejlesztésen kívül a gázóriás befektet a Bovanyenkovó-Uhta gázvezetékprojektbe is.
 
Részt vehet a TNK-BP a Kara-tengeri olajkitermelésben, ha ajánlata megfelel a nagy orosz energiacégeknek, a Rosznyeftnek és a Gazpromnak, mondta Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök. A két cég eredetileg a BP Brit olajcéggel kötött megállapodást, de ezt felfüggesztették miután egy londoni bíróság kimondta, hogy az törvényellenes volt. A TNK-BP energiaipari vállalatot fele részben tulajdonolja a BP, fele részben négy orosz tulajdonos. A két vállalat megállapodása szerint a BP önállóan nem kezdhet különálló üzleti tevékenységbe Oroszországban a másik fél többi tulajdonosának beleegyezése nélkül. A TNK-BP vezetői azt nyilatkozták, hogy szívesen átveszik a BP részesedését a kitermelésben, míg annak képviselői remélik, hogy meg tudnak egyezni a TNK-val. Állításuk szerint a felek közti megállapodás nem univerzális, mivel a TNK-n kívül is vannak érdekeltségeik Oroszországban. A tét nem kicsi, mivel a Kara-tenger alatt húzódó kontinentális talapzatban a számítások szerint 5 milliárd tonna olaj és 10 trillió köbméter gáz található.
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem