biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

EU Figyelő - 2011. február

2011 március 09. - 20:27 - Vajkai Edina

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Fegyveres támadás érte az Európai Parlament épületében található postafiókot február 4-én, pénteken. A két támadó fegyverrel kényszerítette a postai alkalmazottakat a széfben található pénz átadására, miközben néhány sarokkal arrébb az európai kormányfők hatalmas biztonsági intézkedések közepette az európai csúcstalálkozóra készültek. A rémült alkalmazottak Fiona Hall brit liberális képviselőnőnek számoltak be elsőként az eseményekről, aki percekkel a rablás után érkezett a helyszínre.
Az Európai Parlament épületében nem ez volt az első ilyen jellegű támadás: 2010-ben egy parlamenti étkeztetési vállalkozás pénzszállítója, 2009-ben pedig az épületben található bankfiók lett fegyveres rablás áldozata. Az Európai Parlament biztonsági szolgálata és a belga rendőrség nyomozást indított az ügyben.
 
Az Európai Bizottság engedélyezte öt, biztonságosnak tartott nemzeti kibocsátás-hitelesítő újranyitását február 4-én, pénteken. Mint ismeretes, a Bizottság január folyamán azért zárta be a piacokat, mert több, mint 45 millió euró értékű kibocsátási jogot tulajdonítottak el ismeretlenek több nemzeti nyilvántartásból.
Az öt biztonságosnak minősített rendszer ( a brit, francia, német, szlovák, holland) ugyan újrakezdte működését, az azonnali piac vásárlói azonban nagyon gyanakvóak és óvatosak. Az újraindulás napján délután két óráig 125 egység cserélt gazdát, míg egy évvel ezelőtt, ugyanezen a napon ez a mennyiség 740 egység volt. Ennek oka valószínűleg többek között a  kereskedők gyanakvása: attól tartanak, hogy még mindig forgalomban van néhány lopott, de be nem azonosított részvény.
A kereskedők kifejezetten nem örültek annak, hogy a szervezett bűnözéssel és korrupcióval gyakran összefüggésbe hozott Bulgária is újrakezdheti a kereskedést, annak ellenére, hogy az ország kereskedési jogait egy korábbi, júniusi visszaéléssel kapcsolatban függesztették fel.
 
A Szuezi-csatorna 6000 dolgozója a rossz bérezés, az egészségügyi ellátás és a munkakörülmények miatt sztrájkba kezdett Port Saidnál, Szueznél és Ismailánál. Ugyan Mohamed Motait, a Szuezi Csatornahatóság cégeinek egyesített vezetője a Bloomberg hírügynökségnek elmondta, hogy a tiltakozók nem a kulcsfontosságú területeken dolgoznak, és a csatorna forgalma zavartalan lesz; a hír aggodalmat váltott ki az európai vezetők körében. Európa olajimportjának 5-7 százalékát ugyanis a csatornán keresztül juttatják el Európába, ami azt jelenti, hogy ezen forrás a megszűnése vagy elapadása azonnal jelentkező ellátási nehézségekhez és az árak drasztikus emelkedéséhez vezethet.
 
Károly herceg is felszólalt az Európa Parlamentben február 11-én rendezett klímavédelmi csúcstalálkozón. A walesi herceg elmondta, hogy a klímaszkeptikusok „korrodáló hatással” vannak a közvéleményre, és feltette azt a kérdést is hogy „ezek az emberek hogyan fognak unokáik szemébe nézni, és elmondani nekik, hogy tönkretették a jövőjüket?”. José Manuel Barroso kijelentette, hogy az olyan energikus beszédek, mint Károly hercegé segítenek felkelteni a közérdeklődést a téma iránt, és hozzájárulnak ahhoz, hogy egy sokkal szélesebb társadalmi párbeszéd indulhasson meg a téma körül.
 
Károly herceg az Európai Parlamentben
Károly herceg az Európai Parlamentben (Forrás: europarl.europa.eu)
 
Az Európai Bizottság fontolóra  vette az online médiára vonatkozó forgalmi adó csökkentését, ugyanis a legtöbb tagállamban a nyomtatott, hagyományos sajtó sokkal kedvezőbb feltételekkel adózik, mint az online média-tartalmak. Az Európai Lapkiadók Egyesületének közlése szerint szinte az összes európai uniós tagállamban magasabb az online média forgalmi adója, mint a nyomtatott sajtóé. A helyzetet tovább nehezíti az is, hogy a nyomtatott média többféle adókedvezményt élvez, ezzel szemben az online tartalmakra ez nem érvényes. Továbbá, egy kimutatás szerint a két médiafajtára kivetett adó különbsége bizonyos országokban a 25 %-os különbséget is elérheti (erre az esetre kiváló példa Dánia, ahol a hagyományos média adókulcsa 0 százalék, míg az elektronikusé 25 százalék).
Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet: az évente legalább egyszer megjelenő kiadványok, a napilapok és a könyvek az 5 százalékos, míg az elektronikus tartalmak a 25 százalékos adósávba tartoznak. Az adókulcsok értéke csak Finnországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Bulgáriában egyezik meg.
 
Az Európai Parlament február 15-én új uniós szabálycsomagot fogadott el a buszon és távolsági buszon utazók jogairól. A Miniszterek Tanácsa és az Európai parlament képviselői még a múlt év végén közös egyeztető tárgyalásokon állapították meg a buszon utazókat megillető jogokat, melynek értelmében megkülönböztetés mentes bánásmódot garantálnak az utasoknak. A légi utasokat már 2005 óta védik uniós jogszabályok, tavaly novemberben pedig elfogadták a vízen utazók jogi védelmét biztosító csomagot. Az új szabályok életbe lépésével kárpótlás illeti meg az utasokat poggyászuk eltűnése, megrongálódása esetén, teljesen függetlenül attól, hogy milyen közlekedési eszközt vettek igénybe, és milyen távon. A kártérítés maximális összege 220 ezer euró utasonként, vagy pedig 1200 euró csomagonként. Ezen felül a távolsági buszon utazók (250 kilométernél hosszabb távon) biztosítva lesznek ez közúti balesetből fakadó anyagi kár, tárgyi veszteség, sérülés, vagy halál esetére is.
 
Egyenlő bánásmód
Egyenlő bánásmód (Forrás: irishtimes.com)
 
Február 15-én kedden az Európai Parlament elsöprő többséggel jóváhagyta, hogy amennyiben szükséges, Spanyolország és Olaszország részvétele nélkül is létrehozhassák a közös európai szabadalmat. Márie Geoghegan-Quinn, az innováció-kutatás-tudomány területért felelős biztos elmondta, hogy a közös, egységes európai szabadalom hiánya nagy akadályokat gördít az európai innovatív vállalatok működése elé. Hozzátette azt is, hogy pont emiatt a helyzet miatt az európai vállalatok hatalmas hátrányban vannak például japán, vagy éppen amerikai versenytársaikhoz képest, hiszen az európai cégek tízszer annyi időt töltenek a szabadalmi kérdések rendezésével, mint fent említett társaik.
A kérdés fontossága ellenére azonban még mindig sok tényező gátolja a gyakorlati megvalósulást. Ugyan a soros belga elnökség kiemelt területként kezelte az ügyet, a nyelvi kérdésre nem sikerült minden igényt kielégítő alternatívát nyújtaniuk.
 
A Líbiában kialakult válság határozta meg az európai uniós védelmi miniszterek február 24-25-én, Gödöllőn tartott informális ülését. A találkozón részt vett Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár és Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi- és biztonságpolitikai főképviselője is. A tagállamok megvitatták a folyamatban lévő európai uniós katonai műveleteket, szó esett az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikáját támogató katonai képességek fejlesztéséről, egy állandó EU-műveleti parancsnokság felállításáról, valamint a harccsoport koncepció tapasztalatairól is.
A politikusok megvitatták az Európai Unió – ENSZ, illetve az Európai Unió – NATO kapcsolatok alakulását is. Napirenden kívül többször felmerült a Líbiában kialakult válság kérdése is. Mind Anders Fogh Rasmussen, mind Catherine Ashton hangsúlyozták, hogy a helyzet megoldásához elengedhetetlen a két szervezet összefogása. Mindketten elsődleges feladatnak tekintették a Líbiában rekedt állampolgárok kimenekítését és a humanitárius segítségnyújtást. Az észak-afrikai országgal szemben foganatosítandó esetleges szankciókról ekkor még egyikük sem akart részletekbe menően beszélni, azonban egyet értettek abban, hogy bárminemű katonai beavatkozásra csak és kizárólag az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása után kerülhet sor.
Az ülés érdekessége volt, hogy az informális védelmi miniszteri találkozók történetében először Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi- és biztonságpolitikai főképviselője elnökölt.

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem