biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Ez történt a héten - 10. hét

2011 március 14. - 12:07 - BSZK

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Afrika műhely
 
Harmadik hete tartanak a líbiai zavargások, amelyek következtében polgárháborús állapotok alakultak ki az ország nagyobb városaiban. Március 7-én (hétfőn) a CNN ismét egy, a civil célpontok ellen irányuló légitámadásról számolt be, most a felkelők által ellenőrzött, olajkincsei miatt stratégiai fontosságú Rász Lanúf városát érte légicsapás. A szaporodó légitámadás-sorozatok miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsának három tagja, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország egyetértenek a repüléstilalmi zónák bevezetésének szükségességében, ám a másik két, vétójoggal rendelkező nagyhatalom, Oroszország és Kína egyelőre bármely, katonai beavatkozással járó megoldástól elhatárolódik. A NATO és az Európai Unió tagállamainak eddigi nyilatkozatai és Líbia ellen foganatosított szankciói is azt tükrözik, hogy a felek között nincs egyetértés a líbiai beavatkozás formájáról és mértékéről. Általánosan elmondható, hogy a legtöbb nyugati állam elhatárolódik a katonai intervenciótól, és az Arab Liga, valamint az Afrikai Unió is – a későbbi precedens kialakítását megelőzendő – egyértelműen elutasítja a külföldi beavatkozást. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár hétfőn azt nyilatkozta, hogy a NATO-nak nem áll szándékában a fegyveres eszközökkel történő beavatkozás, ugyanakkor „a NATO-nak, mint védelmi szövetségnek és biztonsági szervezetnek az is a feladatai közé tartozik, hogy körültekintő tervezéssel készüljön fel minden eshetőségre.” A NATO repülőgépjei a héten ennek szellemében kezdték meg 24 órás felügyeleti-ellenőrző repüléseiket a polgárháború sújtotta területek felett.
Líbia helyzete napról napra kritikusabbá válik, az instabil állapotok pedig kihatással vannak a Mediterráneum országainak biztonsági állapotaira is. Különböző emberi jogi szervezetek újabban arra figyelmeztetnek, hogy a közel 200.000 fős menekülthullám kiváló lehetőséget nyújt az embercsempészetből megélő bűnbandák tevékenységének fellendülésére, illetve kiemelik az észak-afrikai országokban korábban vendégmunkásként dolgozó, menekülni próbáló szub-szaharai négerek elleni attrocitások súlyosságát is (ti. Kadhafi közép-afrikai négerekből toborozta zsoldosait). Az ország élelmiszerkészletei is erősen megfogyatkoztak, amely miatt nemcsak Líbia, hanem a környező országok élelmiszerbiztonsága is veszélybe került. További problémákat okoz, hogy a felkelők ellenőrzése alatt tartott olajban gazdag megyék állandó harcok színhelyei a Kadhafi-erők folyamatos visszafoglalási kísérletei okán, ez pedig az olajárak fokozatos emelkedéséhez vezet.
Március 8-án (kedden) az ENSZ BT kiemelt napirendi pontként foglalkozott a repüléstilalmi zónák ügyével, ám döntés egyelőre nem született. Ugyanezen a napon az al-Dzsazíra és egyéb, helyi sajtóorgánumok értesülései szerint Kadhafi felajánlotta a Bengáziban megalakult ellenzéki Líbiai Nemzeti Tanácsnak, hogy „bizonyos garanciák fejében” (személyi szabadság, felelősségre vonás elmaradása) hajlandó lemondani hatalmáról. A Líbiai Nemzeti Tanács azonban elvetette az Ezredes ötletét, mondván lemondása méltóságteljes távozást jelentene, amely sértésként hatna a diktátor megbuktatásáért küzdő több száz mártír emléke előtt. A Tanács – amellyel Franciaország példaértékű módon felvette a diplomáciai kapcsolatokat – egyébként szorgalmazza a repüléstilalmi zóna kialakítását, és kéri a nemzetközi közösséget, hogy akadályozzák meg a további jogsértéseket.
Jóllehet a keleti területek többsége még mindig a lázadók kezén van, Kadhafi erői egyre erősebbnek tűnnek – írta a Washington Post. Március 10-én (csütörtökön) a kormányerőknek sikerült visszafoglalniuk Zawiya városát, így a haditechnikai eszközök széles arzenálját felvonultató ellenséges erők között újabb nyílt összecsapásra került sor. Az újabb sikertől ittasult Kadhafi másnap, március 11-én (pénteken) megfenyegette Európát, hogy amennyiben az EU vezetői nem ismerik el az Ezredes államát Észak-Afrika stabilitásának kulcsaként, úgy Líbia változtat a terrorizmus-ellenes stratégiáján és nem harcol tovább az illegális migráció ellen, amelynek következtében „feketék milliói” özönölhetnek Európába. Az EU állam- és kormányfőinek pénteki brüsszeli csúcstalálkozóján José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy Kadhafinak mennie kell, azonban a katonai beavatkozást nem támogatja az európai államok közössége. A csúcson az is elhangzott, hogy az EU azonnali tanácskozásra hívja az Arab Liga és az Afrikai Unió tagjait a líbiai helyzetre való együttes reagálásról való konzultáció érdekében. A nemzetközi közösség sikeres fellépését elősegítendő, Ban Ki Moon ENSZ-főtitkár is különleges megbízottat küld a térségbe. Legutóbb március 12-én (szombaton) az arab országok külügyminisztereinek találkozóján tárgyaltak Líbia ügyéről.
 
Líbiáról tárgyaltak az EU vezetői (Forrás: bbc.com)
 
Március 7-én (hétfőn) a tunéziai Belügyminisztérium bejelentette, hogy feloszlatják a Ben Ali-korszakból örökségül kapott hírhedt állami titkosrendőrséget, illetve a Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó, állambiztonsági ügyekkel foglalkozó osztályt. Két nappal később, március 9-én (szerdán) az egykori kormánypárt felszámolását is kimondta a tunéziai legfelsőbb bírói szerv. A rosszemlékű szervek és párt eltörlését üdvözölte a tunéziai nép.
 
Több ezer kopt hívő tüntetett Kairóban az állami televízió-székház előtt március 11-én (pénteken). Az egyiptomi keresztények azért vonultak utcára, mert véleményük szerint az állami médiumok nem fordítnak kellő figyelmet a kopt-üldözésre. Az egyiptomi keresztények és muszlimok közötti vallási harcok legutóbb múlt héten csúcsosodtak ki: egy vallási szektariánus összecsapásban 13 koptot öltek meg muszlim hívők.
 
Március 9-én (szerdán) rendkívüli bejelentést tett VI. Mohamed marokkói király, aki az országban hetek óta tartó, ám a térség országaihoz képest kisebb mértékű lázadások okán állt kamerák elé. VI. Mohamed beszédében reformokról szólt, amelyekkel az egyéni és kollektív szabadságjogok bővítését és egyfajta parlamentáris demokrácia, a „király uralkodik, de nem kormányoz” modell bevezetését irányozta elő.
 
Március 11-én (pénteken) történelmi fordulóponthoz érkezett a Charles Taylor egykori libériai elnök háborús bűneit vizsgáló Különbíróság. A Bíróság ezen a napon bejelentette, hogy befejeződött az összes vádlott, szemtanú és áldozat kihallgatása, így a döntés akár ezen év végén is megszülethet a többrendbeli emberi jogsértésekkel és háborús bűnökkel gyanúsított Taylor ügyében.
Szinte már a nemzetközi figyelmen is kívül helyeződött Elefántcsontpart helyzete az észak-afrikai zavargások miatt, pedig félő, hogy az egyre súlyosbodó helyzet akár polgárháborúba is torkollhat. Az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága szerint több, mint 450.000 ember kényszerült otthona elhagyására Elefántcsontparton. A menekültek többsége a szomszédos Libériába vándorol a kialakult konfliktus miatt, miközben a főváros, Abidjan utcáit a sorozatos összecsapások következtében halott emberek tetemei borítják.
Alassane Ouattara, akit az előző évi választások győztesének ismert el az Afrikai Unió, Nigériába ment, hogy segítséget szerezzen riválisa, Laurent Gbagbo elüldözéséhez, mivel Gbagbo továbbra sem hajlandó lemondani hatalmáról. Ouattara korábbi lázadó erői jelenleg sikeresen kezükben tartják az ország északi részeit, ezzel szemben a hadsereg nagy része még mindig hű Gbagbo-hoz. Mindenestre az Elefántcsontpartra delegált ENSZ-követ szerint Gbagbo kezdi elveszíteni az egyes biztonsági erők feletti kontrollt.
Gabgbo az ENSZ-et vádolja, amiért ennyire elfogultak vele szemben és ezért megtiltotta a légiközlekedést az ENSZ-erők és a francia gépek számára azon területek felett, amelyek még ellenőrzése alatt állnak. Mindez akár nehézségeket is okozhat Ouattarának a visszatéréshez, aki március 11-én (pénteken) az etiópiai Addisz Abeba-ba utazott az Afrikai Unió csúcstalálkozója miatt.
Az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának állítása szerint, december közepe óta legalább 392 embert öltek meg a zavargások folyamán, beleértve a múlt heti 27 áldozatot is.
 
Kitekintés Ázsiára
 
A hét kétségtelenül legfontosabb híre a Japánban történt pénteki (március 11.) katasztrófa. Vasárnap (március 13.) a New York Times hosszabb összeállítást szentelt a kérdésnek. A tragédia nemzetközi szempontból is legaggasztóbb momentuma, hogy a pénteki földrengésben és a szökőár következtében megsérült több atomerőmű, a halálos áldozatok száma pedig már meghaladta a 10.000 főt.  Négy nukleáris erőműben jeleztek meghibásodást (a kormányzat hivatalosan két erőműben deklarált vészhelyzetet), ám a legsúlyosabb komplikációkat a fukushimai erőműből jelentették. A helyzet komolyságát jelzi, hogy a Times úgy tudósít az esetről, mint a legkomolyabb atomerőműben történt meghibásodásról a 25 éve történt csernobili eset óta. Már legalább huszonkét helyi lakosnál mutattak ki súlyos sugárfertőzést, 170 lakosnál pedig a fertőzés ténye biztos, ám pontosan nem lehet megmondani, hogy milyen mértékű egészségkárosodást szenvedtek el. A kormányzat eddig csak egy esetben jelezte, hogy három munkás végzetes sugárfertőzést szenvedett el.
A hivatalos szervek jelentése szerint a fukushimai erőmű egyik reaktorában robbanás, míg egy másik reaktorban részleges leolvadás történt. Vasárnap reggelre az utóbbi reaktorban tengervíz befecskendezésével sikerült a hűtést megoldani, ám figyelmeztettek rá, hogy a befecskendezéséhez használt vezeték többször is meghibásodott. Ebből kifolyólag pedig még mindig fennállt egy teljes reaktorleolvadás lehetősége. Napközben a nyomás egyre emelkedett a reaktorban, amelynek következtében sokan egy második robbanástól tartottak. Az erőművet működtető vállalat egy esti sajtókonferencián arról számolt be, hogy a vízvezetéket megjavították, ám nem tudják emelni a víznyomást a hűtés hatékonyságának növelésére. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentése szerint megfigyelőik a normálnál magasabb szintű sugárzást észleltek a fukushimai erőmű környékén. A NAÜ felhívta rá a figyelmet, hogy Sendai városa (egymillió lakossal) csak 60 mérföldre található a kérdéses erőműtől. A Times kiemeli, hogy a japán kormányzat nem tudta azonnal megerősíteni a NAÜ értesülését, ebből pedig sokan azt a következtetést vonták le, hogy Tokió nem tudott a szivárgásról. A nukleáris baleset következtében eddig 80.000 embert kellett biztonsági okokból evakuálni.   
 
Kedden (március 8.) Barack Obama bejelentette, hogy a kínai bevándorló családból származó Gary Locke lesz az Egyesült Államok következő kínai nagykövete. Ha a Szenátus elfogadja a jelöltet, akkor Locke Joe Huntsman-t váltja, így újra csökken az Obama-adminisztráció republikánus tagjainak száma. A jelölt az Associated Press-nek adott interjúban kiemelte a gazdasági kapcsolatok elsőségét Washington-Peking viszonylatban, rámutatva, hogy az amerikai termékek exportja a Kínai Népköztársaságba 34%-al növekedett 2010 és 2011 között. Az Obama-adminisztráció egyik célkitűzése, hogy az Egyesült Államok exportját jelentősen növeljék, mivel ez munkahelyeket teremtene, másrészt gyorsítaná az amerikai gazdaság kilábalását a válság utóhatásaiból. Ezen tervvel szemben az egyik legkomolyabb kihívást éppen Peking jelenti, mivel alulértékelt valutájával jelentős exportelőnyre tett szert az elmúlt évek során. Locke-ra tehát nehéz munka vár, ha érvényesíteni szeretné a Fehér Ház tervezetét. Az interjúban továbbá kiemelte, hogy az amerikai gazdaság elemi érdeke, hogy az amerikai vállalatok kínai piacokhoz való hozzáférését növeljék. Huntsman lemondása április végétől lép érvénybe, és már a Republikánus Párt potenciális jelöltjeként tartják számon a 2012-es elnökválasztáson. Locke az első olyan kínai bevándorló, aki ilyen magas posztot tölthet be a kormányzatban.   
 
Washington úgy véli, hogy Locke származása is hozzájárulhat az amerikai-kínai kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez (Forrás: guardian.co.uk)
 
Pénteken (március 11.) a Dalami Láma deklarálta,hogy lemond politikai szerepéről, mint a száműzetésben lévő tibeti kormányzat feje a március 20-án megválasztandó új miniszterelnök javára. A Post úgy véli, hogy a tibeti vallási vezető ezen lépése mögött az a szándék húzódik meg, hogy az Indiába menekült ellenálló tibeti közösséget a vallási irányultságról lassan a liberális demokrácia irányába terelje. A szakértők ennek ellenére úgy vélik, hogy a kvázi „lemondással” a Tibet autonómiájáért küzdő mozgalomban betöltött kiemelt szerepe haláláig megmarad. Sok tibeti menekült tart tőle, hogy a Dalai Láma esetleges halála esetén a mozgalom elvesztené nemzetközi támogatottságát, vagy Peking saját miniszterelnök-jelöltjén keresztül próbálja meg uralni a mozgalmat. Az ügy nemzetközi vonatkozásait firtatva a Post kiemeli, hogy India jelenleg speciális vendégként kezeli a Dalami Lámát és a tibeti menekülteket, a Láma világhírneve pedig részben megóvja a mozgalmat Kínától. Azonban halála esetén Kína valószínűleg megpróbálna nyomást gyakorolni Indiára, hogy az szüntesse be a tibeti menekültek politikai aktivitását területén.
 
Szombaton (március 12.) Hamid Karzai, afgán elnök egy beszédében azt követelte, hogy a NATO fejezze be afganisztáni műveleteit. Kifejtette, hogyha a terror elleni háború valóban a terror ellen irányul, akkor a külföldi csapatoknak semmi keresnivalójuk sincs afgán földön. A Washington Post szerint a heves bírálatot az váltotta ki, hogy az ISAF-erők egy művelet során véletlenül megöltek kilenc tűzifát gyűjtő gyermeket Kelet-Afganisztánban.     
 
Közel-Kelet műhely
 
Benjamin Netanjahu március 8-án a Jordán folyó völgyében tett látogatásakor bejelentette, hogy a palesztinokkal való békemegállapodás után is mindenképpen fenn kell tartani az izraeli katonai jelenlétet Ciszjordániában. A miniszterelnök elmondta, a terület stratégiailag nagyon fontos Izraelnek, az ország biztonságának fenntartása csak a katonák ottani állomásoztatásával biztosítható. Azonban a palesztinok egész Ciszjordániát, Kelet-Jeruzsálemet és a Gázai-övezetet is részének tekintik a majdani palesztin államnak. Ugyanezen a napon Ehud Barak védelmi miniszter bejelentette, hogy Izrael egy ideiglenes határokon belüli palesztin állam létrehozását javasolja. Ettől remélik a holtpontra jutott tárgyalások előmozdítását. A palesztinok viszont már többször elutasították az erre irányuló ajánlatokat attól félve, hogy ez lesz majd a végeleges megállapodás. A védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy az ideiglenes állam létrejöttét követné a véglege megállapodásról szóló tárgyalás. Ezenkívül elmondta, hogy Izrael az arab világban zajló tüntetések okozta fenyegetések kezelésére 20 milliárd dollár támogatást kér az Amerikai Egyesült Államoktól.
 
A Fehér Ház március 9-én hivatalosan is bejelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok következő izraeli nagykövete Dan Shapiro lesz. A 41 éves diplomata együtt dolgozott az USA közel-keleti főmegbízottjával, George Mitchellel a palesztin-izraeli béke megállapodás kidolgozásában. Shapiro 2007-ben kezdett el dolgozni Barack Obamával és részt vett az elnökválasztási kampányában is.
 
Daniel Shapiro (jobbra) Obama elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Izrael nagykövete lett (Forrás: forward.com)
 
Március 11-én éjjel egy palesztin férfi Itamarban, egy ciszjordániai zsidó telepen, megölte egy izraeli család öt tagját. A férfi az éjszaka közepén szúrta le a szülőket és három gyermeküket, köztük egy 4 hónapos kisbabát. A házban alvó két másik gyerek és az akkor hazatérő 12 éves kislány – aki értesítette a hatóságokat – életben maradt. Az izraeli katonák és a palesztin biztonsági erők együttes erővel keresik az elkövetőt. Benjamin Netanjahu miniszterelnök összehívott egy különleges biztonsági ülést, ahol döntöttek az erőteljes fellépésről az izraeli állampolgárok életének megóvása érdekében. A miniszterelnök ugyanakkor önmérsékletre szólította fel a lakosságot, kérte, hogy az igazságszolgáltatást ne vegyék saját kezükbe.
 
Iráni és szíriai miniszterek öt szándéknyilatkozatot írtak alá pénteken, március 11-én. Mostafa Mohammad Najjar iráni belügyminiszter és szíriai kollégája, Omar Ebrahim Qualvanji együttműködési szerződést írtak alá a 2011-es és 2012-es évre. Mehdi Ghazanfari, az iráni kereskedelmi miniszter és Lamiea Marei Assi szíriai gazdasági miniszter az Iráni Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezet, valamint a Szíriai Export Fejlesztési Szervezet egyetértési nyilatkozatait írták alá. Mindeközben az iráni lakásügyi miniszter, Ali Nikzad és Ali Sa’ad szíriai oktatásügyi miniszter aláírták azt az együttműködési programot, melyet ifjúsági ügyekben, az Iráni Ifjúsági Szervezet és a Szíriai Forradalmi Ifjúsági Szövetség fog végrehajtani. Lakásügyekkel és fejlesztéssel kapcsolatban szintén született egy nyilatkozat, melyet Nikzad és Qualvanji miniszterek írtak alá. Az Iráni Iszlám Köztársaság első alelnöke, Mohammad Reza Rahimi és a szíriai miniszterelnök, Muhammad Naji Otri aláírták azt az egyetértési nyilatkozatot, melyben megegyeznek a 13. alkalommal megtartandó iráni és szíriai együttműködési bizottságok találkozójának megtartásáról.
 
Március 11-én Kuvaitbanés Szaúd-Arábiában is feloszlatott a rendőrség kisebb tüntetéseket. Kuvaitban a papírok nélküli bevándorlók tartottak békés gyülekezést, több jogot követelve maguknak, miután a héten a Parlamentben a képviselők leszavazták ügyük tárgyalásának előrehozatalát. Szaúd-Arábiában síiták demonstráltak, amikor a tömegből valaki a rendőrökre lőtt. Ők viszonozták a tüzet, hárman sérültek meg. A tüntetők letartóztatott társaik szabadon engedését, és gazdasági és politikai reformokat követeltek a királyság kormányától.
 
Ezen a héten is folytatódtak a tüntetések Jemenben. Március 12-én Mukalla városában a rendőrség éles lőszerrel akart feloszlatni egy gyülekezést – egy iskolás fiú életét vesztette, több százan megsérültek. Egy nappal előtte a demonstrációk résztvevői Szanában sátrakat állítottak fel, amelyeket a biztonsági erők megtámadtak, állítólag ideggázt is bevetve. Itt is sok volt a halott és a sérült. Egyúttal a kormánypártiak is sátortáborokat alakítottak ki a városban. Egyes negyedek lakói falak emelésével próbálják távol tartani a zavargások résztvevőit. Csütörtökön Szaleh elnök újabb kompromisszumot ajánlott: még 2011-ben tartanának népszavazást az új alkotmányról, ám az ellenzéki vezetők szerint ez az ajánlat túl későn érkezett.
 
Két Európai Parlamenti képviselőt vett őrizetbe, majd engedett szabadon a török-ciprusi rendőrség március 12-én – számolt be a sajtónak Eleni Theocharous görög-ciprusi parlamenti képviselő. A lengyel Jaroslaw Leszek Walesát – a korábbi lengyel elnök, Lech Walesa fiát - és Artur Zasadát azért tartották órákig bent, mert keresztülhaladtak egy szigorított katonai területen Észak-Cipruson. Rajtuk kívül két görög-ciprusi volt EP képviselőt - Yiannakis Matsist és Loizos Afxentiout - is őrizetbe vettek a rendőrök, akiket még néhány napig, a bíróság előtti megjelenésükig akartak bent tartani, de a lengyel képviselők addig nem voltak hajlanók elhagyni az őrsöt, amíg két társukat is szabadon nem engedték.
A négy férfi egy csoporttal épp a sziget északi partjainál lévő város, Famagusta egyik elkülönített, görögök lakta külvárosát, Varoshát látogatta meg, amikor összetűzésbe keveredtek a török katonákkal – mondta el Theocharous az Associated Press-nek. Stefanos Stefanou görög-ciprusi kormányszóvivő jogsértő cselekménynek minősítette a  letartóztatásokat, melyek alááshatják az 1974 óta felosztott sziget egyesítésről való tárgyalásokat.
 
Nyugat műhely
 
Az Európai Bizottság 2011. március 8-án (kedden) elfogadta az európai szén-dioxid kibocsátás további csökkentésének és lehetséges megoldásainak tervét. A „dekarbonizációs útiterv” a korábbiakban 2020-ra kitűzött 20%-os csökkentést – az 1990-es bázisévhez viszonyítva – 25%-ra kívánja szigorítani, valamint tartalmazza azokat a beruházásokat, amelyek segítségével a károsanyag-kibocsátás mértéke 2050-re 85-90%-al eshet vissza. A célok megvalósítása rendkívül fontos, mivel csak ezzel érhető el, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés 2°C-ok alatt maradjon. A jelenlegi számítások szerint a küszöbérték átlépése visszafordíthatatlan következményekkel járna. A dokumentum tartalmazza a szükséges technológiai újításokat, valamint kitér a kibocsátás-csökkentés elmaradásának anyagi következményeire és kockázataira. Jelenleg az Európai Unió országai 16%-al kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki a levegőbe, ugyanakkor a fosszilis energiahordozóktól való függés aránya még mindig túl nagy, mely gazdasági és biztonsági problémákat is okozhat.
 
Újra ártatlannak valotta magát a csütörtökön tartott bírósági meghallgatáson a tucsoni lövöldöző. A 22 éves Jared Loughner ellen 49 vádpontot ismertetett a bíróság, köztük a hat halálos áldozatot követelő gyilkosság vádját. A tárgyalást vezető szövetségi bíró elmeorvosi vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, hogy Loughner egyáltalán megérti-e az ellene felhozott vádakat. A fiatal elkövető január nyolcadikán kezdett lövöldözni Tucson városában egy amerikai kongresszusi képviselőnő rendezvényén. Ámokfutása során hat embert megölt, és 14-et megsebesített. A sebesültek között található Gabrielle Gifford amerikai kongresszusi képviselőnő, aki a vád állítása szerint Loughner elsődleges célpontja volt.
 
Barack Obama elnök igéretéhez híven az Egyesült Államok által küldött humanitárius segítség március 11-én (pénteken) elindult Japánba. Az országot sújtó, Richter-skála szerinti 8.9-es erősségű földrengést pusztító szökőár követte, mely rendkívül súlyos károkat okozott. Az éppen Szingapúrban állomásozó parancsnoki zászlóshajó, az USS Blue Ridge, (mely szombat reggel indult útnak a katasztrófa sújtotta térségbe) több tonnányi segélycsomagot szállít. A USS Essex péntek este hagyta el Malajziát 2,000 tengerészgyalogossal a fedélzetén. A USS Harpers Ferry és a USS Germantown a Fülöp-tengerről tartanak Japán felé. A USS Ronald Reagan nukleáris meghajtású repülőgép hordozó hajót a Koreai-félsziget mellől vonták el, és most éppen a USS Chancellorsville és a USS Preble társaságában halad a földrengés által sújtott szigetek felé.
 
A szökőár hatalmas pusztítást végzett Észak-Japánban (Forrás: edition.cnn.com)
 
David Cameron brit miniszterelnök és Barack Obama amerikai elnök telefonon egyeztettek a líbiai helyzettel kapcsolatban. Megállapodtak abban, hogy a két ország együttműködve, közös erővel fog fellépni az afrikai államban zajló brutalitások ellen és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a Moamer Kadafi vezette hatalom minél hamarabb eltűnjön az ország éléről. Ezen kívül kijelentették, hogy elkötelezetten támogatni fogják a líbiai nép szabadság és egy demokratikus képviseleti kormány iránti vágyát, és a NATO-val együttműködve támogatják a különböző embargókat és a repülésmentes övezet kialakítását. A telefonbeszélgetés során a líbiai helyzeten kívül szóba került az afganisztáni misszió és az egyiptomi eseménysorozat is.
 
Március 21-én bocsájtják vízre a P 44 Tornado cirkálót, melyet a Navanti cég készített a Spanyol Haditengerészet számára. A spanyol kormány 2006-ban rendelte meg az első 10 hajót, amelynek sorrendben negyedik darabja a Tornado. A cirkáló feladatai közé tartozik a kereskedelmi hajók védelme, a kalózok elleni harc, az éberség és a felügyelet hatékonyságának növelése, a mentőakciókban való részvétel és az egységek szállítása a különleges műveletek során. A gazdasági válság és az azt követő megszorítások Spanyolország haderejét sem kerülték el. A Tornado is ennek jegyében készült el, ami magas fokú automatizáltságot, csökkentett személyi állományt, környezetbarátabb meghajtást és nagyobb állóképességet jelent.
 
A sorozat első darabja, a P 41 Meteoro cirkáló (Forrás: naval-technology.com)
 
Oroszország és Posztszovjet Térség műhely
 
John Tefft ukrajnai amerikai nagykövet a Deny lapnak nyilatkozva elmondta, hogy az USA hisz abban, hogy az Ukrajna és a NATO közötti együttműködés mindkét félnek előnyös. Az együttműködés erősítésének jelei, hogy 2010 novemberében Ukrajnában létrehoztak egy bizottságot, melynek feladata a NATO-val való együttműködés lehetséges területeinek feltérképezése; 2011 februárjában Anders Fogh Rasmussen főtitkárra tartott közös sajtótájékoztatón Viktor Janukovics ukrán államfő kijelentette, hogy Ukrajna és a NATO megerősítette azon szándékát, miszerint folytatják az aktív politikai párbeszédet a nemzetközi stabilitás és biztonság érdekében, folytatják a korábban jóváhagyott projekteket és programokat. De ezeknél is fontosabb, hogy március 3-án Viktor Janukovics hozott egy rendeletet, mellyel megerősítette az Ukrajna-NATO partnerség kérdésével foglalkozó bizottság összetételét (ukrán külügyminiszter, Miniszteri Kabinet képviselői, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács tagjai, valamint az Ukrajna-NATO együttműködéssel foglalkozó koordinátorok), melynek célja, hogy Ukrajna hatékonyabban tudja ellátni a NATO-val közös érdekeket szolgáló feladatokat. Tefft elmondta, hogy a rakétavédelmi rendszer kapcsán is lehetséges az együttműködés, ám a tárgyalások befejezése előtt korai lenne erről bármit is mondani.
 
Március 11-én (pénteken) az orosz védelmi miniszter helyettes, Vlagyimir Popovkin bejelentette, Oroszország egészen 2020-ig a fejlett fegyverzet vásárlására helyezi a hangsúlyt aktuális fegyverbeszerzési programjának keretében.  Popovkin elmondta, az orosz kormány 22 trillió rubelt (730 milliárd dollár) fordít az új programra. A szóban forgó projekttel olyan haditechnikai eszközök beszerzését tervezik, mint 8 db Bulava ballisztikus rakétával felszerelt hadászati tengeralattjáró, 600 db repülőgép és olyan légvédelmi rakéta rendszerek, mint az Sz-400-as és a jelenleg fejlesztés alatt álló Sz-500-as típusok.
 
Borei osztályú ballisztikus rakétahordozó tengeralattjáró a Bulava ballisztikus rakéta tesztkilövése közben (Forrás: russiandefpolicy.wordpress.com)
 
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa terroristának nyilvánította Doku Umarovot, egy csecsen félkatonai szervezet vezetőjét. Az ő szervezete felelős a Domogyedovó repülőtéren történt terrorista akcióért, valamint a moszkvai metróban történt robbantásért is, amelyekben több mint 70 ember vesztette életét. A magát a „Kaukázus emírjének” nevező Umarov ellen az ENSZ szankciókat is bevezetett. Minden ENSZ tagország köteles zárolni Umarov számláit, valamint utazási tilalmat vezettek be ellene és a tagországok kötelesek felfüggeszteni minden neki szánt támogatást. Moszkva már novemberben kérte a tanácsot a döntés meghozatalára, de az Egyesült Államok kérésére eddig vártak.
 
A földrengés rázta Japán megkérte Oroszországot, hogy növelje a gázszállítást a térségbe. Oroszország készen áll arra, hogy akár több mint 150 tonna cseppfolyósított földgázt kézbesítsen Japánnak és növelje a gázellátást, mondta el Igor Szecsin, helyettes védelmi miniszter. Vladimir Putyin miniszterelnök korábbi nyilatkozata szerint, Oroszország megnöveli a cseppfolyósított földgáz-szállítást, ha azt Japán kéri. „Japán olyan szomszéd számunkra, akivel baráti kapcsolatot ápolunk. Ezért minden tőlünk telhető energiaellátási segítséget megadunk, hiszen Japánnak a földrengés és a szökőár következtében megfogyatkoztak a kapacitásai.”
 
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség beszámolója szerint az orosz Külügyminisztérium nyilatkozatban fejtette ki, hogy Oroszország elfogadhatatlannak tartja a Líbiában való külső katonai beavatkozás minden lehetséges formáját. Emellett támogatják az Afrikai Unió állásfoglalását, ami Líbia szuverenitására és területi integritására hívja fel a figyelmet, illetve elítéli a külső katonai intervenció gondolatát. Nicolas Sarkozy francia elnök korábban azt mondta, hogy Franciaország és Nagy Britannia kész csapást mérni Kadhafi erőire, ha azok vegyi fegyvereket vetnek be a civilek ellen. A médiában felröppent a hír, hogy a NATO már megkezdte a tervek elkészítését a légierő és a haditengerészet alkalmazásának lehetőségeiről, hogy gyorsabban megtörténhessen a beavatkozás, amennyiben erre egyáltalán sor kerül. 
 
Oroszország jelenleg is tárgyalásokat folytat a francia Panhard vállalattal 500 könnyű harcjármű beszerzéséről, határvédelmi feladatokra, mondta el egy orosz kutatóközpont feje pénteken. „A megbeszélések a 3.1 tonnás összkerékmeghajtású VBL (Vehicule Blinde Leger, azaz könnyű páncélozott jármű) terepjárók megvásárlásáról folynak.” – olvasható a Globális Fegyverkereskedelmi Elemző Központ honlapján, amely forrásul a Panhard elnökét, Christian Monsot jelöli meg. A szerződés értéke megközelítőleg 260 millió amerikai dollár lesz. A járműveket a tervek szerint a Szövetségi Biztonsági Hivatal, az FSZB határőrcsapatai kapják majd. Az oroszok és franciák között megélénkülő és a nemzetközi aggodalmakat kiváltó fegyverkereskedelmi kapcsolatok keretében a 2 milliárdos Mistral helikopterhordozó beszerzéséről szóló párbeszéd is tovább zajlik.
 
A francia Panhard Vehicule Blinde Leger, azaz a VBL (Forrás: en.rian.ru)
 

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem