biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

Archívum


2007nov.dec.
2008jan.feb.már.ápr.máj.jún.júl.aug.szept.okt.nov.dec.
2009jan.feb.már.ápr.máj.jún.júl.aug.szept.okt.nov.dec.
2010jan.feb.már.ápr.máj.jún.júl.aug.szept.okt.nov.dec.
2011jan.feb.már.ápr.máj.jún.júl.aug.szept.okt.nov.dec.
2012jan.feb.már.ápr.máj.jún.júl.aug.szept.okt.nov.dec.
2013jan.feb.már.ápr.máj.jún.júl.aug.szept.okt.nov.dec.
2014jan.feb.már.ápr.máj.jún.júl.aug.szept.okt.nov.dec.
2015jan.feb.



2010 május - 13 Cikk


Ez történt a héten - 2010. május 17-től 23-ig
2010 május 25. - Pető Gergő, Seprődi-Kiss Árpád
Az elmúlt hétre már rányomta bélyegét a közeledő nagyszabású kínai-amerikai találkozó, melytől a résztvevők és elemzők azt várják, hogy sikerül jó irányba terelni a két nagyhatalom kapcsolatát. Pénteken (május 21.) a Reuters hosszabban foglalkozott a tárgyalásokkal, és bár jelentős áttörést nem, de a két nagyhatalom kapcsolatainak stabilizálását várják, melyet jelenleg három különösen súlyos probléma terhel: Észak-Korea, a globális klímaváltozás ügyei, valamint a jelenleg megmutatkozó gazdasági érdekellentétek. Az előrejelzések szerint megközelítőleg 200 amerikai tisztviselő utazik a jövő hét során Kínába, többek között Hillary Clinton külügyminiszter és Timothy Geither pénzügyminiszter. A két központi gazdasági téma, melyben az amerikai tisztviselők szeretnének előrehaladást elérni, a kínai nemzeti valuta értéke körül kialakult amerikai-kínai nézeteltérés, valamint a kommunista ország kereskedelemi politikáját övező feszültség. A neves kínai külkapcsolat-szakértő, Shen Dingli a találkozóval kapcsolatban kifejtette, hogy Kína nem fogja megváltoztatni álláspontját sem gazdaságpolitikája, sem Észak-Korea ügyében, és az egész találkozó valódi célja mindössze az, hogy amerikai részről el lehessen kerülni a további károkat.

Görögország migrációs katasztrófahelyzetben?
2010 május 20. - Lipics László
Az európai kontinens a migráció célpontja – hirdetik az Európai Zöldek. A bővülő Európai Unióba azonban nemcsak legálisan kívánnak az emberek bejutni, az Unió egyre komolyabb biztonságpolitikai kihívásként szembesül az illegális migráció jelenségével, hiszen Európát illegális migránsok százezrei lepik el évről-évre. A tavalyi évi összesített adatokat még nem hozták nyilvánosságra, és a harmadik negyedévben valamivel kevesebb menedékkérő volt, mint 2008 azonos időszakában, összességében azonban az előző évi, átlagosan havi 20 ezer menedékkérőt biztosan meghaladja majd a védelmet kérők száma az EU tagállamai területén.

Ez történt a héten - 2010. május 10-től 16-ig
2010 május 18. - Baranyi Réka, Bokányi Zoltán, Pető Gergő
A héten újabb fejlemények láttak napvilágot a hetek óta tartó görög gazdasági válsággal kapcsolatban, mely megrengette az európai (sőt amerikai) piacokat. Szombaton (május 15.) Olli Rehn, az Európai Unió Gazdasági és Monetáris Ügyek Biztosa kijelentette, hogy az Európai Unióban megvan a megfelelő politikai akarat és elkötelezettség, hogy megvédjék az euró zónát és stabilizálják a felbolydult piacokat. Vasárnap (május 16.) Angela Merkel német kancellár ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió közel 1000 milliárd dolláros pénzügyi alapja önmagában még nem oldja meg a problémát magát, csak időt nyer a szerkezeti átalakítások megvalósítására, továbbá az erősebb és a gyengébb gazdaságok közötti szakadék valamilyen formában történő áthidalására. Kemény hangnemben figyelmeztetett azokra a gazdasági spekulánsok által elkövetett támadásokra, melyek csak tovább rontják az euró helyzetét. Hozzátette, hogy ez jól mutatja: több szabályozásra van szükség. Véleménye szerint a problémát az okozza, hogy az egységes valutát használó 16 különböző ország gazdasági helyzete között nagy a különbség. Az egyik legnagyobb problémát az országok államháztartási hiánya okozza; abban az esetben pedig, ha az Európai Unió és tagjai ezt a problémát nem kezelik, akkor előbb-utóbb az összeomlás megállíthatatlanná válik.

NATO Hírfigyelő - 2010. április
2010 május 16. - Csiki Tamás
Horvátország és Albánia április 1-jén ünnepelte 1 éves NATO-tagságát. Ez alkalomból április 29-30-i látogatásai során Anders Fogh Rasmussen személyesen is elismerését fejezte ki a két ország vezetőinek. Horvátországban Ivo Josipovic elnökkel, Jadranka Kosor miniszterelnökkel, Gordan Jandrokovic külügyminiszterrel és Branko Vukelic védelmi miniszterrel is találkozott. A főtitkár köszönetét fejezte ki az ország jelentős hozzájárulásáért az ISAF-művelethez (jelenleg 280 fő) és az újabb, a látogatás idejére időzített felajánlásért (12 fő katonai kiképző települ a Mazar-i-Sharifban működő OMLT-hez.) Albániában ugyancsak az állam- és kormányfővel, külügyi- és védelmi miniszterekkel találkozott, és Tiranában megvitatták a koszovói rendezés helyzetét, valamint a Nyugat-Balkán térségének euro-atlanti integrációs folyamatát.

Választások az Egyesült Királyságban
2010 május 12. - Szentgáli Gergely
2010. május 6-án lezajlottak a választások az Egyesült Királyságban. A magyarországi gyakorlattal ellentétben, a szigetországban a választások egyfordulósak, és csak egyéni körzetek vannak. Négy évtizede történt utoljára olyan, hogy egyik pártnak sem sikerült megszerezni annyi mandátumot, amennyi lehetővé teszi az egyéni kormányalakítást. A helyzet igen kényes, hiszen Gordon Brown jelenlegi miniszterelnök nem hajlandó lemondani, hanem koalíciós félként szeretné folytatni. Kérdés, hogy a konzervatívok belemennek-e egy ilyen alkuba, vagy működni fog a kisebbségben való kormányzás, amiről David Cameron konzervatív pártelnök a választások előestéjén beszélt? A továbbiakban azt kívánom megvizsgálni, hogy a mérvadó pártok általánosságban milyen politikát képviselnek, különös tekintettel a védelempolitikára, és hogy az eredmények mennyiben változtatják meg az Egyesült Királyság jelenlegi biztonságpolitikáját és nemzetközi missziós szerepvállalását. Elsőként azonban tekintsük meg a választási eredményeket:

Kirgizisztán - válaszút vagy újabb színjáték?
2010 május 10. - Marsai Viktor
Lassan csillapodni látszanak a kedélyek Kirgizisztánban az április 7-én kitört zavargások után, amelyek a regnáló kormányzat bukásához vezettek. Miközben az új átmeneti kormány igyekszik megszilárdítani hatalmát az országban, a nemzetközi közösség aggódva próbálja meggátolni a kirgiz állam összeomlását és a válság eszkalálódását.

EU Figyelő - 2010. április
2010 május 10. - Vajkai Edina
Az Európai Bizottság április 1-jén mutatta be az ipari berendezések károsanyag-kibocsátására vonatkozó jelentését. Ennek értelmében az Európai Unió területén keletkező ipari károsanyag-kibocsátás 11%-kal csökkent 2009-ben. A tendencia okát egyes elemzők a gazdasági válságban látják, ami megerősíti azokat a feltételezéseket és becsléseket, melyek szerint a gazdasági-pénzügyi válság következtében az ipari szektor termelése és az energiaigény sokkal nagyobb arányban esik vissza, mint 2008-ban. A kibocsátás mértéke tehát nem érte el az EU ETS (Európai Unió Kibocsátás Kereskedelmi Rendszere) által megszabott maximumot, ami számokban azt jelenti, hogy az Európában működő vállalatok a tavalyi év folyamán becslések szerint 80 tonnával kevesebb káros anyagot bocsátottak ki. Környezetvédelmi szakemberek azonban azon aggodalmuknak adtak hangot, mely szerint a gazdasági válság fent említett hatásai azt mutatják, hogy az EU ETS által megszabott felső határ nem elég szigorú. Mivel lehetőség van a megtakarításoknak a következő (2013-ban induló) kereskedési időszakba történő átvitelére, környezetvédők attól tartanak, hogy a következő években tovább fog csökkenni a kibocsátási egységek ára, ami súlyos következményekkel járhat. Április 6-án Herman van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke Bécsben tett látogatása során kifejtette, hogy maximálisan támogatja azt az elképzelést, mely szerint az intézmény négy rendes csúcstalálkozójából egyet a soros elnökséget adó tagállamban tartanának. Bár ausztriai látogatása hivatalos volt, e kijelentése egy háttérbeszélgetés során hangzott el, így arra tagállami reagálás nem született.

Ez történt a héten - 2010. május 3-tól 9-ig
2010 május 10. - Pető Gergő, Seprődi-Kiss Árpád
Vasárnap (május 9.) a „The New York Times” online cikket közölt le, amely szerint az Obama adminisztráció magas rangú tisztviselőinek az a véleménye, hogy a múlt heti New Yorkban meghiúsult támadásért a pakisztáni tálibok a felelősek. Álláspontjuk szerint a bombatámadások oka az, hogy az Egyesült Államok vezetése mindinkább nyomás alá veszi az iszlamabadi vezetést, hogy növeljék azon katonai akciók számát, amelyek a tálibok ellen irányulnak az afgán-pakisztáni határ közelében. Erick Holder amerikai igazságügyi miniszter az ABC televízió „This Week” című műsorában adott nyilatkozatában kijelentette, hogy egyre szilárdabb bizonyítékuk van arra, hogy az incidens mögött a tálibok állnak. Később az NBC-nek adott közleményében újra csak megerősítette állítását, hozzátéve, hogy a merénylet mögötti pénzügyi forrásokat is az ellenállók teremtették elő. A múlt hét szombaton (május 1.) történt terrorakció-kísérlettel egy pakisztáni származású amerikai állampolgárt, Faisal Shahzadot vádolják.

A 2006-os és 2010-es londoni Afganisztán-konferenciák, avagy az előzmények és az új stratégia (II/II)
2010 május 10. - Pető Gergő
Talán a legfontosabb eltérés a két konferencia között, hogy mára az amerikai és európai közvélemény növekvő elégedetlensége (USA Today; Washington Post; CNN, Financial Times, The News, továbbá egy jelentősebb, 25 országot átfogó vizsgálat a „The Pew Global Attitudes Project” jóvoltából) komolyabb teljesítménykényszer és eredmény-orientáltság elé állítja a szövetségesek afganisztáni misszióját. Tovább növeli a cselekvési kényszert Barack Obama bejelentése, miszerint az amerikai csapatok 2011-re kivonulnak Afganisztánból is – amelyet az afgán kormányzattal folytatott egyeztetés is szentesített. Sok elemző a 2009 nyarán tartott elnökválasztástól remélte a kabuli kormányzat stabilizálódását, ám Hamid Karzai újraválasztását nem várt nehézségek kísérték, és a versenytársának heves fellépése közel sem a kormányzat legitimitását és elfogadását növelte egy olyan kritikus időszakban, amikor a békére a lehető legnagyobb szükség lenne. A jelen körülmények között a Barack Obama által deklarált új Afganisztán-stratégia sikere kulcskérdés, melynek sikertelensége a NATO-t rendkívül kellemetlen helyzetbe juttatná. Az amerikai elnök politikailag is sokat kockáztat, figyelembe véve, hogy választási ígéretei közül az egyik legfontosabb helyen szerepelt az Egyesült Államok évek óta tartó pénznyelő háborúinak felszámolása.

A 2006-os és 2010-es londoni Afganisztán-konferenciák, avagy az előzmények és az új stratégia (II/I)
2010 május 08. - Pető Gergő
A 2010-es Afganisztán-konferenciára január 28-án került sor Londonban, a Lancaster Házban. A konferencián részt vevő államférfiak a korábbitól eltérő háttérrel és körülményekkel számoltak, tekintettel az elmúlt évek jelentős eseményeire. A formálódó új NATO stratégia hátterében – melynek az előrejelzések szerint kritikus pontját képezik majd az afganisztáni konfliktus tapasztalatai – a döntéshozók alapvetően bizakodóak voltak, a kételkedő hangok pedig nem kaptak túl nagy publicitást. Jelen elemzés összehasonlítja és értékeli a 2006-os és 2010-es Afganisztán-konferenciákat, rámutatva a szignifikáns különbségekre a körülményekben. A megalapozott értékelés érdekében komoly szerepet kap a 2006-ot megelőző események ismertetése, míg a 2010-es Afganisztán-konferenciát közvetlenül megelőző eseményekkel és körülményekkel csak rövidebb terjedelemben foglalkozunk. Ez két körülményből ered: Az elmúlt időszakkal az afganisztáni választások kapcsán 2009 augusztusában a Biztonságpolitika Portálon részletes elemzés foglalkozott, azt követően pedig a NATO Figyelő minden hónapban követte az aktuális eseményeket. A 2001-2006 közötti események ismertetése azonban még kapott ilyen mértékben teret, pedig ennek figyelembevétele esszenciális az Afganisztánban jelenleg történő események megértéséhez. Példának okáért a kevésbé ismert „Bonni folyamat” keretein belül jött létre a ma is működő afgán politikai rendszer, és maga az állam.

Ez történt a héten - 2010. április 26-tól május 2-ig
2010 május 03. - Pető Gergő, Baranyi Réka
Szombat (május 1.) hajnalban kis híján merényletre került sor a New York-i Times Square-en. A hivatalos közlemények szerint a rendőrség hatástalanította a pokolgépet, amely az első vizsgálatok szerint nem profik által készített szerkezet, ám a detonáció komoly károkat okozott volna. A krízis ideje alatt turisták ezreit evakuálták a veszélyes zónából, a rendőrség pedig megkezdte az eszköz hatástalanítását, amelyre egy füstölő személygépkocsiban akadtak rá. A város polgármestere, Michael Bloomberg nyilatkozatában rámutatott, hogy ez alkalommal New York polgárai rendkívül szerencsések voltak, hogy a bombát sikerült a robbanás előtt megtalálni és hatástalanítani. A polgármester beszédében köszönetet mondott a rendőrök professzionális munkájáért. Janet Napolitano, a belbiztonságért felelős miniszter véleménye szerint az incidens mögött akár terrorista akció is meghúzódhat. Habár egyelőre még nincs konkrét bizonyítéka rá, hogy mi lehetett a támadás oka és célja, a rendőrség úgy sejti, a háttérben a South Park című animációs film egyik epizódja állhat, amelyben Mohamed prófétát parodizálták ki. A bombával megpakolt személygépjármű a Viacom vállalat székházának közelében parkolt; amely cég a Comedy Central TV-csatorna tulajdonosa is, amelyen az említett South Park részt adták. Abu Talhah al-Amrikee, a Revolutionmuslim.com egyik szerzője már megfenyegette a show készítőit, hogy úgy fognak járni, mint Theo Van Gogh, a holland filmrendező, akit 2004-ben öltek meg azt követően, hogy dokumentumfilmet forgatott a nők ellen elkövetett visszaélésekről különböző iszlám országokban. Barack Obama az eseményeket követően kifejtette, hogy gyors cselekvést vár a new yorki szervektől, továbbá hozzátette, hogy a szövetségi kormányzat is részt vesz az ügy vizsgálatában, és minden szóba jöhető támogatást megad New York hivatalos szerveinek.

Az euro-atlanti biztonság formálódása az elmúlt két év vonatkozó orosz kezdeményezéseinek tükrében (II/II)
2010 május 02. - Dr. Németh József
A folyamatok (újra)értelmezésén és (újra)értékelésén túl tény, hogy az euro-atlanti biztonsági rendszerek átalakításán egyik sarokköve a kölcsönös megértés, a másik annak meghatározása, hogy a résztvevő felek mit ért(het)nek a biztonság oszthatatlansága alatt? A fogalmak tisztázására vonatkozó erőfeszítéseknek ugyanakkor arra is irányulniuk kell, hogy az új megközelítések milyen hatást gyakorolnak a már meglévő folyamatokra és milyen újabbakat indít(hat)nak el? Különösen fontos mindezek tisztázása, ugyanis a markánsan eltérő megközelítések nagyon különböző, adott esetben ellentétes megoldásokhoz vezethetnek, amelyek elmélyíthetik az addig is meglévő konfliktusokat. Az euro-atlanti közösség az alábbi széleskörű megközelítéseket használja a biztonság oszthatatlanságán meghatározására:

Az euro-atlanti biztonság formálódása az elmúlt két év vonatkozó orosz kezdeményezéseinek tükrében (II/I)
2010 május 01. - Dr. Németh József
2008 közepétől, amikor is Oroszország kezdeményezések sorozatát indította el a nemzetközi biztonság elméleti és gyakorlati elemeinek újragondolására, az euro-atlanti térség egyre hangosabbá vált az amerikai-orosz kapcsolatok „újraszereléséről”, majd a NATO-Oroszország viszony „újratöltésétől” és nem utolsó sorban az Európai Unióval való együttműködés átalakításától. Moszkva a kezdeményezés fő indokaként azt jelölte meg, hogy a jelenleg meglévő biztonsági mechanizmusok már nem képesek a meglévő kihívásokra megfelelő válaszokat adni, mi több, csak súlyosbítják azokat. A szerző, független biztonság- és védelempolitikai szakértőként az elmúlt mintegy két év vonatkozó eseményeit tekinti át, figyelembe véve néhány olyan elméleti és gyakorlati problematikát, amelyek a jelenlegi euro-atlanti biztonságfelfogás újraértelmezését erősíthetik vagy gyengítik. A téma tárgyalásában kiemelt figyelmet kap az EBESZ szerepének jelenlegi és jövőbeni értékelése.

A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2018 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem