A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése

2014. január 27-én immár harmadik alkalommal jelent meg a NATO főtitkárának, Anders Fogh Rasmussennek évértékelő jelentése az észak-atlanti Szövetség elmúlt évben elért eredményeiről. A – tulajdonképpen kommunikációs funkciójú – dokumentum célja, hogy könnyen áttekinthető, rendszerezett formában mutassa be 2013 legfontosabb eseményeit, eredményeit, egyúttal pedig felhívja a figyelmet a Szövetség előtt álló kihívásokra. A jelentés a folyamatban lévő missziókkal, a partnerkapcsolatokkal, a gazdasági válság hatásaival és a képességfejlesztés kérdéseivel, valamint a NATO transzformációjával kapcsolatos fejleményeket tárgyalja. Bár a jelentésben foglaltakat mélyebben is lehet árnyalni és kritikai észrevételekkel kiegészíteni, jelenleg bemutatására szorítkozunk.

Afganisztán

Az elmúlt években a 2010-ben lefektetett menetrend szerint az afgán nemzeti biztonsági erők (Afghan National Security Forces – ANSF) folyamatosan átvették a biztonság megteremtésének és fenntartásának feladatát a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erőktől (International Security Assistance Force – ISAF), és 2013. június 18-án megkezdődött az Átmenet (Inteqal) ötödik, egyben utolsó szakasza. Az afgán rendőrségi és katonai erők együttes létszáma 352,000 főre duzzadt, és tavaly a bevetések több mint 95%-át afgán erők hajtották végre. Ezzel párhuzamosan az elmúlt év során az Afganisztánban jelenlévő nemzetközi erők mérete az év eleji szinthez képest – 100.500 fő és 184 bázis – jelentősen csökkent: jelenleg 88 bázison 75.000 fő teljesít szolgálatot. Hasonlóan, az aktív Tartományi Újjáépítési Csoportok (Provincial Reconstruction Team – PRT) száma 24-ről 4-re csökkent; 2014 során pedig a maradék négy is megszűnik.

A hatalomátadás 5 szakasza Afganisztánban. (Forrás: The Secretary General’s Annual Report 2013)

Az Afgán Nemzeti Hadseregből (Afghan National Army – ANA), az Afgán Nemzeti Rendőrségből (Afghan National Police – ANP) és az Afgán Légierőből (Afghan Air Force – AAF) álló ANSF 2013-ban számos egyesített, összhaderőnemi műveletet hajtott végre széles körű feladatok teljesítésére. Ezek közé tartozott a bevetett katonák és eszközök számát tekintve kiemelkedő Operation Seemorgh, amely sikeresen demonstrálta az afgán erők vezetési, együttműködési és végrehajtó képességét. Az afgán biztonsági erők felkészültségüket, létszámukat és felszereltségüket tekintve is gyarapodtak: a Légierő eszközparkja például két C-130-as szállító repülőgéppel és 12 darab Mi-17-es helikopterrel bővült.

Az afgán katonák nemcsak a biztonság garantálásában, a műveletek végrehajtásában vállalnak egyre nagyobb szerepet, hanem a kiképzés terén is. 2013-ban a kiképzési feladatok több mint 90%-át már afgánok végezték saját erőik számára. A változó szerepkörnek megfelelően a NATO által végzett kiképzési tevékenység is átalakult, és a 2009 óta működő Afganisztáni Kiképző Misszióját (NATO Training Mission in Afghanistan – NTM-A) integrálták az ISAF Összhaderőnemi Parancsnokságába (ISAF Joint Command).

A technikai képzés mellett a nemzetközi közösség célja, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete által képviselt normákat, beleértve az emberi jogok és a nők jogainak védelmét, ugyancsak meggyökereztesse az afgán társadalomban. Az ISAF támogatja a nők alkalmazását a biztonsági szektorban is, így 2013-ban 10%-kal, 2000 főre nőtt az ANSF-ben szolgáló nők aránya. Az ISAF kiemelt figyelmet fordít a nők részvételének biztosítására a 2014 áprilisában tartandó elnökválasztáson is.

Az ISAF mandátuma 2014 decemberével véget ér, és ezzel új fejezet kezdődik a NATO és Afganisztán kapcsolatában. A Szövetség tagállamainak védelmi miniszterei 2013 júniusában részletes tervet fogadtak el a 2014 utáni afganisztáni jelenlétről. Amennyiben sikerül a jogi keretek kialakítani, 2015. január 1-jével megkezdi működését a NATO Resolute Support művelete.

A katonai jelenlét mellett a NATO a 2010-ben aláírt Tartós Partnerségi Nyilatkozat (Declaration on an Enduring Partnership) szellemében számos területen működik együtt az afgán kormánnyal. Az együttműködés 2013-ban többek között kiterjedt a civil légi közlekedésre, az oktatásra és a kormányzati hatékonyság növelésére. A NATO és a nemzetközi közösség erőfeszítései mellett az afgán kormány is elkötelezte magát a tiszta és szabad választások, a korrupció elleni fellépés, az emberi jogok, az alkotmányosság, és a jog uralmának védelme, valamint jó kormányzás elvei mellett.

Koszovó

2013 egyértelműen a haladás éve volt Koszovóban. Az Európai Unió közreműködésével áprilisban Belgrád és Pristina mérföldkőnek számító egyezményt kötött. A megállapodás elősegíti a kapcsolatok normalizálását, valamint a biztonsági helyzet javulását. Az érintett felek a NATO támogatását kérték az egyezmény végrehajtásához. Ennek megfelelően a Koszovói nemzetközi biztonsági erők (KFOR) továbbra is kulcsszerepet játszanak a párbeszédhez szükséges biztonságos környezet garantálásában.

A tavalyi évben folytatódott a kiemelt épületek védelmének átadása a helyi hatóságok számára. A 9 ilyen épület közül nyolcadikként a koszovói rendőrség átvette a KFOR-tól az ipeki (Peć/Peja) szerb ortodox patriarchátus épületének védelmi feladatait.

Az Észak-atlanti Tanács júliusban megállapította, hogy a Koszovói Biztonsági Erők (Kosovo Security Forces – KSF) elérték a teljes műveleti képesség szintjét. A Szövetség továbbra is támogatja a KSF-et, és az ENSZ mandátumban foglaltak szerint hozzájárul Koszovó stabilitásához

Kalózkodás ellenes műveletek

A korábbi évekhez képest Afrika szarvának partjai mentén és az Ádeni-öböl térségében jelentősen csökkent a kalóztevékenység, és 2013-ban nem történt sikeres kalóztámadás. A helyzet javulásában meghatározó szerepet játszik a nemzetközi jelenlét. Az Operation Ocean Shield művelet keretében a NATO erők együttműködnek az Európai Unió missziójával (EUNAVFOR Atalanta), az Egyesült Államok által vezetett Többnemzeti Haditengerészeti Erőkkel (Combined Maritime Forces), valamint olyan államok hajóegységeivel is, mint Japán, India, Kína és Oroszország. A főtitkári jelentés azonban kiemeli, hogy a pozitív eredmények ellenére van még teendő: a hajózás biztonságának garantálása mellett a kalózkodás gyökereit kellene felszámolni.

A kalóztámadások intenzitásának változása Afrika szarvánál, 2008-2013. (Forrás: The Secretary General’s Annual Report 2013)

Rakétavédelmi feladatok Törökországban

2012 novemberében, miután területére többször is tüzérségi lövedékek csapódtak be a szomszédos Szíriában zajló fegyveres konfliktus során, Törökország a NATO-hoz fordult segítségért. A tagállamok külügyminiszterei Patriot rakéták telepítéséről döntöttek Törökország területének és lakosságának védelme, valamint a török határon dúló szíriai válság de-eszkalációjának érdekében. 2013 elejétől működőképessé vált a németek, hollandok és amerikaiak által telepített, NATO parancsnokság alatt lévő rendszer. A Szövetség novemberben döntött arról, hogy a támogatást 2014 során is fenntartja.

A Patriot rakéták telepítési helyszínei a török-szír határtérségben. (Forrás: nato.int)

Partnerkapcsolatok

Az euro-atlanti térség biztonsága leghatékonyabban széleskörű partnerségi kapcsolatok révén szavatolható. 2011 óta a Szövetség partnerségi politikájának célja, hogy rugalmas keretet biztosítva lehetővé tegye az együttműködést a közös értékek és érdekek mentén arra hajlandókkal. 2013-ban a NATO partnerségi kapcsolatai mind a partnerországok számának, mind az együttműködés területeinek tekintetében kiterjedtebbé váltak, mint korábban bármikor.

A Közel-Kelet és Észak-Afrika

A NATO és a térség kapcsolatai a Mediterrán Párbeszéd (Mediterranean Dialogue) és az Isztambuli Együttműködési Kezdeményezés (Istanbul Cooperation Initiative) keretében multilaterális, és azokon kívül kétoldalú keretben is fejlődtek. Októberben a NATO pozitív választ adott Líbia kérésére, és segíti az országot biztonsági és védelmi szektorának megszilárdításában. Szeptemberben a Szövetség Dzsibutival állapodott meg a szorosabb együttműködésről; az egyiptomi események ellenére tovább folytatja a taposóaknák felderítését szolgáló kiképzési programját az országban; valamint Mauritániával is folynak az egyeztetések az együttműködés elmélyítéséről.

Ázsia és a csendes-óceáni térség

Áprilisban a közös stratégiai érdekeket kifejező politikai nyilatkozattal erősítette meg együttműködését a NATO és Japán. A szigetország az egyik legnagyobb pénzügyi hozzájárulója az afganisztáni újjáépítésnek, de az együttműködés kiterjed a válságkezelés, a katasztrófavédelem, a terrorizmus, a kalózkodás és a kiberbiztonság területére is.

Anders Fogh Rasmussen 2013. áprilisi szöuli látogatása jelentette az első alkalmat, mikor NATO főtitkár hivatali minőségben Dél-Koreába utazott. Az ISAF értékes hozzájárulója a térség államai közül Ausztrália, Új-Zéland és Mongólia is. Fejlődnek a Szövetség kapcsolatai Szingapúrral és Malajziával, valamint folytatódott a Kínával folytatott magas szintű informális biztonsági párbeszéd is.

A tagság perspektívájával rendelkező országok

Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia és Grúzia, mint a NATO tagság perspektívájával rendelkező államok, különleges kapcsolatot tartanak fenn a Szövetséggel. A jelentés megállapítja, hogy érzékelhető volt a haladás a csatlakozás feltételéül szabott reformok tekintetében, habár több tekintetben további erőfeszítések szükségesek. Ezek különösen a bosznia-hercegovinai védelmi létesítmények állami tulajdonba vételével, a montenegrói biztonsági szervek NATO normákhoz való közelítésével és a korrupció visszaszorításával, valamint a grúziai éves nemzeti programban kitűzött célokkal kapcsolatosak. A dokumentum leszögezi, hogy amint a görög-macedón névvitára kölcsönösen elfogadható megoldás születik, Macedónia meghívására sor kerül.

Oroszország

Az európai rakétavédelmi rendszer körüli véleménykülönbségek ellenére a NATO és Oroszország közötti pragmatikus kooperáció tovább folytatódott 2013-ban. Az együttműködés különösen szoros Afganisztán tekintetében, de kiterjed a narkotikumok terjesztése elleni fellépésre, a kalinyingrádi térségben található használatból kivont veszélyes lőszerek megsemmisítésére, valamint a terrorizmus elleni fellépésre. Szeptemberben a Vigilant Skies gyakorlat keretében a NATO és Oroszország polgári repülőgép-eltérítési szimulációt hajtott végre. Ezt megelőzően sor került a közös fejlesztésű STANDEX technológia éles tesztelésére, melynek segítségével könnyebbé válik az öngyilkos merénylők által alkalmazott robbanóanyagok felderítése.

Nemzetközi szervezetek

Szeptemberben immár ötéves múltra tekinthetett vissza a NATO és az ENSZ 2008-as közös nyilatkozatából született gyakorlati együttműködés. Az Európai Unióval is folytatódott a kooperáció. Decemberben, az Európai Tanács ülésén első ízben szólalt fel NATO főtitkár. A politikai párbeszédet gyakorlati együttműködés teszi teljessé Afganisztánban, Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában. A NATO továbbra is ápolja a kapcsolatokat az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel, az Arab Ligával, az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal, az Afrikai Unióval és a Vörös Kereszt Nemzetközi Bizottságával.

A partnerek bevonása

A gyakorlati együttműködési formák tapasztalatainak megőrzése és azok hatékonyságának javítása érdekében a NATO célja a partnerországok szisztematikus bevonása a tervezési, döntéshozatali folyamatokba, valamint a jövőbeni műveleti feladatok elvégzésébe. Ennek egyik eszköze a NATO Reagáló Erők (NATO Response Force), melyhez 2013 óta Finnország, Ukrajna és Svédország is hozzájárul, valamint Grúzia is ígéretet tett a hozzájárulásra 2015-től. A négy partner részt vett az elmúlt évek legnagyobb NATO gyakorlatán, az ősszel megrendezett Steadfast Jazz gyakorlaton. A Capable Logistician nevet viselő gyakorlaton kilenc partnerország szintén képviseltette magát. A partnerekkel való együttműködés különleges területét jelenti az oktatás. A NATO egyéni programokkal rendelkezik Afganisztán, Örményország, Moldova, Mongólia, Szerbia, Ukrajna és Üzbegisztán vonatkozásában.

Modern védelem – A képességfejlesztés kérdései

Smart Defence – Okos Védelem

2011-ben útjára indult a Smart Defence kezdeményezés, melynek célja, hogy a prioritások meghatározása, specializáció, közös beszerzések és a képességek megosztása révén hatékonyabban elégítse ki a Szövetség szükségleteit olyan gazdasági környezetben is, ahol a kormányokra nagy nyomás nehezedik a védelmi költségvetések csökkentése érdekében. A chicagói csúcstalálkozón az államfők 22 különböző képességfejlesztési projekt végrehajtásában állapodtak meg. 2013-ban, mikorra ezek száma 28-ra nőtt, ebből kettő megvalósítása befejeződött. A Helikopter Fenntartási projekt keretében a Szövetség tagjai az Afganisztánba telepített helikopterek fenntartását közösen valósítják meg, míg a másik projekt célja a feleslegessé vált katonai felszerelések kezelése. Mindkét területen érzékelhetően javult a költséghatékonyság.

2013-ban a már futó programok mellett az alábbi területeken indult meg az együttműködés: közös kibervédelmi képességfejlesztés; vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fegyverek elleni védelem; közös légi kiképző központ; közös katonai légiszemélyzet-képzés; többnemzeti összhaderőnemi parancsnokság létrehozása (Ulm); közös tengeri légtérellenőrző repülőgépek; a vadászrepülőgépek fegyvereinek szabványosítása.

Összekapcsolt Haderők Kezdeményezés

Az Összekapcsolt Haderők Kezdeményezés (Connected Forces Initiative – CFI) célja, hogy elősegítse az interoperabilitás magas szintjének megvalósulását. 2013 februárjában a védelmi miniszterek a NATO hadgyakorlatainak újbóli felélénkítése mellett kötelezték el magukat. Többéves átfogó tervezés, a szimulációk gyakoriságának és az érintett területek körének bővítése szolgálja az eszközök, alkalmazási elvek, eljárások és doktrínák kompatibilitásának megteremtését. Ebbe a koncepcióba illeszkedik a már említett Steadfast Jazz gyakorlat. 2013-ban döntés született arról is, hogy az ISAF művelet befejeződése után, 2015-ben nagyszabású gyakorlatot rendeznek Spanyolország, Portugália és Olaszország területén. Ezek a gyakorlatok tovább erősítik a NATO Reagáló Erők hatékonyságát.

A NATO-erők együttműködési képességét közös hadgyakorlatok – így a 19 tag- és partnerállam képviseletében 6000 fő és több száz szárazföldi és légi harceszköz részvételével zajló Sabre Junction 2012 – során hangolják finomra. (Forrás: NATOCOMMUNITY)

A 2013 novemberében végrehajtott Steadfast Jazz a NATO Reagáló Erők legnagyobb szárazföldi hadgyakorlata volt évek óta, melynek során hagyományos, magas intenzitású harci feladatokat is végrehajtottak a szövetséges erők. (Forrás: SHAPE ACO)

Közös hírszerzés, megfigyelés és felderítés

A hírszerzési, megfigyelési és felderítési képességek (Intelligence, Surveillance, Reconnaissance – ISR) a sikeres katonai műveletek elengedhetetlen feltételei. A NATO célja a JISR (Joint ISR) programmal, hogy a tagállamok közti koordináció, az információk megosztásának és feldolgozásának hatékonyabbá tétele révén erősítse ezeket a kritikus képességeket. A 2013-ban felülvizsgált koncepció három fő pillérre épül: információ-megosztás, kiképzés és oktatás, valamint hálózati környezet megteremtése. A tavalyi évben egy hosszú távú JISR stratégia kidolgozása is megkezdődött.

A Szövetségi Felszínellenőrzési Rendszer (Alliance Ground Surveillance – AGS) fejlesztése

A program keretében 15 tagállam működik együtt öt Global Hawk beszerzésében és jövőbeni működtetésében. 2013-ban befejeződött az első pilótanélküli repülőgép gyártása, valamint sikerült tisztázni a program további elemeire vonatkozó részletes követelményeket, ezzel utat nyitva a további előrehaladásnak. Megkezdődött a repülőgépek leendő bázisának kialakítása is az Olaszországi Sigonella légibázison. A képesség 2017-től áll majd a NATO rendelkezésére.

Ballisztikus rakéták elleni védelem (Ballistic Missile Defence – BMD)

A chicagói csúcstalálkozón a szövetségesek részlegesen működőképesnek nyilvánították az európai rakétavédelmi rendszert, ezzel a program olyan mérföldkőhöz érkezett, melyre a 2013-as esztendőben is lehetett építeni. A tavalyi év elsősorban a vezetési és irányítási struktúrák kialakításában hozott előrelépést. Az Európai Szakaszolt Adaptív Megközelítés (European Phased Adaptive Approach – EPAA) az Egyesült Államok jelentős hozzájárulása a NATO rakétavédelmi programjához. A haladást jelzi, hogy 2013 novemberében megkezdődött a romániai rakétavédelmi létesítmény építése. A tény, hogy az Egyesült Államok elállt a negyedik szakasz megvalósításától, nem befolyásolja az európai szövetségesek védettségét. Ezzel párhuzamosan, bár Oroszországgal az európai rakétavédelem kérdésében nem sikerült előbbre jutni, a párbeszéd 2013-ban is folytatódott.

Kibervédelem

2013 jelentős eredményeket hozott a kibervédelem terén. Elérte teljes műveleti készenlétét a NATO kibervédelmi reagáló képessége (NATO Computer Incident Response Capability – NCIRC), mely 51 NATO létesítmény számítógépes rendszerének védelméért felelős. A kibervédelem a tavalyi évben első ízben bekerült a védelmi tervezési folyamatba, valamint hangsúlyt kapott a gyakorlatok során is: az éves Cyber Coalition gyakorlat novemberben került megrendezésre.

A terrorizmus elleni fellépés

A terrorizmus elleni hatékonyabb fellépés érdekében a Szövetség tagjai folyamatosan fejlesztik képességeiket. 2013-ban az improvizált robbanóeszközök (improvised explosive devices – IED) elleni védekezés, a biometrikus azonosítók fejlesztése, továbbá a kikötők védelme terén történt előrelépés. Az Operation Active Endeavour (OAE) művelet keretében a Szövetség továbbra is felügyeli a földközi-tengeri hajózási útvonalakat. Előrelépés történt a terrorizmussal kapcsolatos hírszerzési információk megosztása terén is.

A gazdasági válság hatásai

A 2008 óta tartó gazdasági-pénzügyi válság közepette a hosszabb távon is csökkenő tendenciát mutató védelmi költségvetésekre még nagyobb nyomás nehezedik. A gyenge társadalmi érdeklődés fényében a védelmi büdzsék a kormányzati megszorítások elsődleges célpontjának számítanak. Ilyen körülmények között a NATO feladata, hogy a tagállamokat a védelmi kiadások szintjének fenntartására buzdítsa, valamint elősegítse, hogy a szűkös források a lehető leghatékonyabban kerülnek felhasználásra.

A NATO-tagállamok nemzeti össztermékének és védelmi költségvetésének éves változása 2007-2013 között – mindig az előző évhez viszonyítva. (Forrás: The Secretary General’s Annual Report 2013)

A gazdasági válság hatására még tovább nőtt a védelmi költségvetések tekintetében Európát és az Egyesült Államokat elválasztó szakadék: 2013-ban a Szövetség összesített védelmi költségvetésének 73%-át az Egyesült Államok biztosította. A transzatlanti tehermegosztás a NATO megalakulásától kezdve központi kérdésnek számít, ám a jelenlegi markáns trendek meglehetősen negatív képet vetítenek előre.

Az Egyesült Államokra háruló terhek a NATO-n belül tovább növekedtek. (Forrás: The Secretary General’s Annual Report 2013)

A tagállamok közti felelősség és a terhek megosztásának jegyében, valamint a védelmi kiadások hatékony felhasználásának érdekében a szövetséges államok védelmi költségvetését két mennyiségi szabály befolyásolja. Először is, informálisan elvárt, hogy minden tagállam legalább az éves nemzeti össztermékének 2%-át védelemre fordítsa. Másodszor pedig, a védelmi költségvetés szerkezetét úgy lenne célszerű kialakítani, hogy legalább annak 20%-a jusson a nagy fegyverrendszerek fejlesztésére. Azonban 2007-hez, a gazdasági válság előtti évhez képest mind az egyes tagállamok esetében, mind összességében a Szövetség tekintetében azt látjuk, hogy egyre kevésbé teljesül e két cél.

A NATO ajánlásához képest a legtöbb tagállam egyre inkább elmarad a ráfordításokkal – mind az általános védelmi kiadások, mind ezen belül a fegyverrendszerek fejlesztésére fordított források tekintetében. (Forrás: The Secretary General’s Annual Report 2013)

Továbbá, a két követelményt azonos grafikonokon ábrázolva az is kitűnik, hogy míg 2007-ben még három európai ország teljesítette mindkét kritériumot, addig 2013-ban már csak egy.

A NATO tagállamok a gazdasági válság hatására egyre kevésbé tudják teljesíteni a védelmi kiadásokra vonatkozó irányelveket. (Forrás: The Secretary General’s Annual Report 2013)

A Szövetségen belüli egyenlőtlen tehermegosztás egyik mutatója: az Egyesült Államokon kívül kevesen és keveset költenek a nagy fegyverrendszerek fejlesztésére, új eszközök beszerzésére. (Forrás: The Secretary General’s Annual Report 2013)

A jelentés ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a szövetségesi szolidaritás nemcsak a védelmi költségvetés méretén érhető tetten, hanem világosan megjelenik a különböző missziókhoz való tagállami hozzájárulásokban, melyek a megszorítások ellenére is jelentősek maradtak. Az európai szövetségesek kiemelkedő részt vállaltak a líbiai műveletből, a koszovói békefenntartó művelet csapatainak nagy részét is ők biztosítják, emellett pedig a NATO Reagáló Erőkben való részvételi hajlandóságuk, valamint hozzájárulásuk a balti államok és Izland légterének védelméhez szintén említést érdemel.

A balti államok légterének ellenőrzésében az európai államok példás tehermegosztást mutattak. (Forrás: The Secretary General’s Annual Report 2013)

Az Izland feletti légtér-ellenőrzési műveletben is jelentős az európai szerepvállalás. (Forrás: The Secretary General’s Annual Report 2013)

A Szövetség reformja

Parancsnoki struktúrák

Az új, lisszaboni stratégiai koncepció 2010-es elfogadása óta a Szövetség a folyamatos átalakulás állapotában van. A transzformációs folyamat célja egy olyan szervezet megteremtése, mely képes megfelelő válaszokat adni a 21. század kihívásaira. Ennek a folyamatnak számos kézzelfogható eredménye van. A NATO parancsnoki struktúráját alkotó szervek száma 13-ról 7-re csökkent. Az így létrehozott karcsúbb struktúra átláthatóbb, hatékonyabban és rugalmasabban képes ellátni feladatait. A Steadfast Jazz gyakorlat során a Szövetséges Összhaderőnemi Hadműveleti Parancsnokság (Brunssum, Hollandia) sikeresen demonstrálta, hogy képes ellátni feladatát és hatékonyan irányítani a NATO Reagáló Erőket, összehangolva a tagállamok és partnerállamok által biztosított vízi, légi és szárazföldi komponenseket. A parancsnoki struktúra átalakításának céldátuma 2015.

Védelmi tervezés

A NATO intézményi kapacitásaiban és eszközeiben benne rejlik a lehetőség, hogy a nemzeti védelmi tervezési folyamatok összehangolását, koordinálását elősegítse, hatékonyabbá és harmonikusabbá téve a tagállamok közti munkamegosztást és együttműködést. 2013-ban ennek érdekében a NATO új eszközt dolgozott ki az egyes tagállamoknak a képességfejlesztés különböző területein nyújtott teljesítményének mérésére, értékelésére és összehasonlítására.

Ügynökségek

A 2011 óta tartó reform keretében a NATO különböző szerveit kiszolgáló ügynökségek száma 14-ről 4-re csökkent. A konszolidált struktúrában fennmaradt négy ügynökség az alábbi területeket fogja át: fenntartás, beszerzések, információ és kommunikáció, tudomány és technológia. 2013-ban az átalakítás eredményeként 5%-kal sikerült az ügynökségek működési költségét csökkenteni. A tavalyi évben felállításra került egy közös kiszolgáló szervezet (Office of Shared Services), amely a pénzügyek és számvitel, az általános beszerzések, valamint az emberi erőforrások területén szükséges szolgáltatások racionalizálásáért, összehangolásáért felelős.

NATO Parancsnokságok

Az épülő állandó főparancsnokság épületegyüttesébe történő átköltözés és az ezzel kapcsolatos szélesebb reform keretében a jelenleg nagyjából 1.000 fővel dolgozó NATO Nemzetközi Törzs (International Staff) létszáma 2018-ra közel 20%-kal fog csökkeni. A különböző pozíciók átalakítása is folyamatban van a civil tisztviselői kar hatékonyabbá tételének érdekében. A Katonai Törzs (International Military Staff) felülvizsgálata is megkezdődött. 2013-ban mélyreható jelentés készült a szerv működéséről, mely a későbbi reformok alapjául szolgál majd.

A www.biztonsagpolitika.hu – Biztonságpolitika Portál fejlesztését a NATO Public Diplomacy Division, működtetését a Magyar Atlanti Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatja.