biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről

2014 április 09. - 14:30 - biztonságpolitika.hu

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

15 Év - 15 Hang

Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről

 

 

Siklósi Péter védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár

 

1. Mit tekint Magyarország 15 éves NATO-tagsága legfontosabb eredményének?

A NATO-csatlakozást az elmúlt negyed század egyik legmeghatározóbb eseményeként értékelhetjük, ami mérföldkő volt a rendszerváltáskor célként kitűzött, a Nyugathoz való visszaintegrálódás elérésében. Ne feledjük, hogy tagjai lettünk egy olyan „elit klubnak”, amely nemcsak biztonságunk egyik legfőbb garanciája, hanem amelynek révén mi magunk is befolyásolni tudjuk a transzatlanti térség biztonságát érintő döntéseket, ezáltal képesek vagyunk szerepet vállalni a világpolitika történéseiben.

A nagyobb érdekérvényesítő képesség mellett tagságunk számos gyakorlati előnnyel is járt. A NATO védelmi tervezési folyamatában való részvétel révén Magyarországon is egy hatékony védelmi tervezési rendszert tudtunk meghonosítani. A Szövetség műveleteiben történő részvétel által katonáink éles harctéri tapasztalatokra tettek szert, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Honvédség ütőképesebb haderővé váljon.

 

2. Véleménye szerint mi volt a legjelentősebb probléma, mellyel Magyarország szembesült NATO-tagsága kapcsán?

A NATO alapját jelentő kollektív védelemben történő részvétel, valamint a Szövetség kooperációra épülő struktúrája olyan új, a nemzeti gondolkodáson túlmutató hozzáállást követelt meg, amiről korábban nem rendelkezhettünk kellő tapasztalattal. Az „agyak átállítása” évtizedes folyamat eredményeként valósult meg, a Szövetségen belüli együttműködés a kezdetekkor nehézségekbe ütközött. Az együttműködésre épülő mentalitás elsajátítása nem történhetett meg egyik pillanatról a másikra, de az időközben megszerzett nemzetközi tapasztalatainknak köszönhetően mára a Magyar Honvédség egyre szélesedő rétege vesz részt sikeresen a Szövetségen belüli kooperációban.

 

3. Véleménye szerint milyen területeken tudta Magyarország a legnagyobb hatást gyakorolni a szövetségben?

Arra, hogy Magyarország érdemben hozzá tudjon járulni a Szövetség céljainak eléréséhez, nem kellett sokat várni. Csatlakozásunkat követően néhány nappal kezdődött el a NATO Jugoszlávia elleni légi hadjárata, és régióbeli ismereteink, illetve a magyar hírszerzéstől kapott információk jelentős hozzáadott értékkel bírtak a művelet sikere szempontjából. A katonai szerepvállalás mellett azonban politikai téren is hatással voltunk a Szövetségben zajló folyamatokra. A NATO konszenzusra épülő döntéshozatali struktúrájának köszönhetően ugyanis nem születhetnek olyan döntések, amelyek figyelmen kívül hagyják a magyar álláspontot. Csatlakozásunk óta folyamatosan érvelünk a Szövetség „nyitott ajtók politikájának” fenntartása mellett, és sikeresen képviseltük, hogy a Szövetség a Nyugat-Balkán stabilizálását továbbra is kiemelten kezelje, a térség nyugati közeledését pedig eredményesen segítse. A közös képességfejlesztés terén is élen jártunk, amikor jóval az Okos Védelemről szóló koncepció meghirdetése előtt egyik élharcosa voltunk a pápai Stratégiai Légiszállítási Képesség kialakításának, ami azóta is a többnemzeti együttműködés egyik legsikeresebb példája.

 

4. Véleménye szerint melyik volt / melyek voltak az(ok) a terület(ek), ahol Magyarország változást remélt NATO-tagsága révén, de az nem, vagy nem teljes mértékben vált valóra?

Úgy gondolom, hogy a NATO-tagsággal kapcsolatban nem voltak téves feltételezéseink. Természetesen a jó felkészülés ellenére is szembesülnünk kellett nehézségekkel, ami elsősorban abból fakadt, hogy nem ismertük a gyakorlatban kellő mélységben a NATO napi működését. Az elmúlt másfél évtized alatt azonban megszereztük azokat a tapasztalatokat, amelyek a magyar érdekek hatékonyabb képviseletéhez szükségesek, így ezek a kezdeti nehézségek mára már egyáltalán nem jellemzőek.

 

5. Mit tekint a következő évek legnagyobb kihívásainak Magyarország NATO-tagsága szempontjából?

A NATO a nagyszabású válságkezelő műveletek befejezésével más kihívások elé néz, amihez Magyarországnak és a Magyar Honvédségnek is alkalmazkodnia kell. Fel kell mérnünk, milyen reakciókat igényel a Szövetségben az Ukrajnában, illetve Oroszországban kialakult helyzet, politikai és doktrinális szinten, de akár a haderőfejlesztés területén is. Magyarország számára mindettől függetlenül is fontos, hogy az állandóan változó kihívásokat kezelni képes haderőt építsünk, ezért a tudatos tervezés és a megfelelő képességek fejlesztése a következő évek kiemelt feladata. Ehhez jó alapot nyújt, hogy a Kormány döntése alapján 2016-tól fokozatosan, előre prognosztizálható módon növekedni fognak a védelemre fordítható erőforrások. A mindenkori honvédelmi vezetés felelőssége, hogy azokat az ország és egyben a NATO célkitűzéseivel összhangban lévő képességek fejlesztésére fordítsa.

 

6. Személyesen Önnek mi a legmeghatározóbb élménye, emléke Magyarország NATO-tagságával kapcsolatban?

Bár a NATO-ról gyermekkorom híradásainak köszönhetően már korán ismereteket szereztem, az akkori külpolitikai orientáció alapján aligha képzelhettem, hogy egyszer én is tagja lehetek annak a miniszterelnök úr által vezetett delegációnak, amelyik 1999 márciusában részt vett Brüsszelben a csatlakozási ünnepségen. Nehezen lehet leírni azt a történelmi pillanatot, ahogy az ünnepséget figyelve ott álltunk az általam sokáig csak televízión keresztül látott helyszínen, előttem félkörben a tagországok zászlói, mögöttem pedig a Szövetség híres jelképe, a NATO-csillag. A magyar zászló felvonását látva akaratlanul is megfogalmazódott bennem az ország „hazaérkezésének” gondolata. Elégedettséggel töltött el a tudat, hogy Magyarország visszaszerezte méltó helyét a világban a nyugati államok közösségében.

 

15 Év - 15 Hang interjúkötet.


Transcript:
Egy bolygóra főzniNATO Tükör - A világgazdaság 2011-ben: fel vagy le?Tartós Partnerség: a korrupció Afganisztán fő csatatere?


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem