biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

NATO Hírfigyelő - 2014. március

2014 április 10. - 11:38 - Vajkai Edina

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

Partnerkapcsolatok

A válságkezelésben és békefenntartó műveletekben alkalmazható gender-alapú megközelítés képezte az egyik fő témáját annak a közös NATO-ENSZ fórumnak, melyet március 3-án rendeztek a new yorki Nemzetközi Békeintézetben (IPI – International Peace Institute). Sebastiano Cardi nagykövet, Olaszország állandó ENSZ-képviselője (aki az esemény házigazdája is volt) hangsúlyozta, hogy a „Nők, Béke és Biztonság” kérdésköre országa számára kulcsfontosságú. A válságkezelő és békefenntartó műveletekben szolgálatot teljesítő nők óriási hatással vannak a helyi környezetre, és jelenlétükkel hozzájárulnak a nők jogainak védelméhez. A nők műveleti szinten történő jelenlétének növelése, valamint a gender-alapú oktatás és kiképzés erősítése kulcsfontosságú területek lesznek a jövőben, hiszen, mint ahogy az ENSZ egyik képviselője is nyilatkozta, egyedül nem lehet ezt az ötletet végigvinni, közösen viszont sikerülhet, amire jó példa volt ez a közös esemény is.

A Szövetség készen áll minden segítséget megadni Líbiának a védelmi intézmények megerősítése és az ország nemzetbiztonsági stratégiájának kialakítása során” – nyilatkozta Alexander Vershbow március 6-án, a Rómában megrendezett miniszteri konferencián. „Líbia már nagyon sok mindent elért, de még midig sok tennivaló van – amiket főként a líbiai nép és politikai vezetőik tudnak megvalósítani. A külügyminiszterek, a nemzetközi szervezetek vezetői, és az Ali Zeidan miniszterelnök által vezetett líbiai küldöttség részvételével megrendezett tanácskozás többek között a Líbia számára nyújtott és nyújtandó nemzetközi segítség összehangolását tárgyalta meg. A főtitkár-helyettes kijelentette, hogy a NATO elsődleges célja a líbiai hatóságok számára történő tanácsadás, főleg a nemzeti biztonsági stratégia létrehozását célzó struktúrákat és folyamatokat illetően. Vershbow ugyanakkor leszögezte, hogy a tanácsadó missziónak nem célja a líbiai területen történő későbbi állandó jelenlét, és hozzátette, hogy a NATO tanácsadó tevékenységét az ENSZ (UNSMIL -  United Nations Support Mission is Lybia, AZ ENSZ líbiai támogató missziója) és az EU (EUBAM – European Union Boarder Assistance Missionin in Lybia, Az EU líbiai határőrizeti segítségnyújtó missziója) misszióival összhangban és együttműködésben fogja végezni.

Alexander Vershbow főtitkár-helyettes Valeriu Chiver moldovai külügyminiszter-helyettessel folytatott megbeszéléseket március 17-én. A találkozón napirendre került a NATO és Moldova közötti együttműködés erősítésének kérdése, valamint az ukrajnai helyzettel kapcsolatos fejlemények is. A felek egyetértettek abban, hogy a politikai és gyakorlati együttműködést tovább kell erősíteni: ennek a folyamatnak első eredményeként Moldova nemrégiben csatlakozott a NATO koszovói missziójához. 41 moldáv katona vesz részt ezentúl a KFOR műveletben, és ezzel ez az első moldáv egység, amely valaha is hozzájárult a NATO ez irányú tevékenységéhez. A főtitkár helyettes köszönetét fejezte ki, és egyben hangsúlyozta, hogy ez a lépés jól mutatja Moldova euro-atlanti biztonság iránti elkötelezettségét. A főtitkár-helyettes üdvözölte továbbá Moldovának az EU-val kötött társulási szerződését: hangsúlyozta, hogy az európai integráció kéz – a - kézben jár a NATO-val fenntartott szoros kapcsolatokkal, mivel mindkét szervezet azonos értékeket vall. Hozzátette, hogy a NATO tiszteletben tartja Moldova semlegességét, és a Szövetség továbbra is támogatja az ország függetlenségét, szuverenitását és területi integritását. Moldova és a NATO kapcsolatának gyökerei 1992-ig nyúlnak vissza. A kétoldalú gyakorlati együttműködés főleg a védelmi és biztonsági szektor reformjára koncentrált, ideértve Moldova védelmi akadémiájának modernizálását és a védelmi szektor átláthatóbbá tételét is.


Moldovai vezetők látogattak Brüsszelbe a NATO főhadiszállására.

Moldovai vezetők brüsszeli látogatása. (Forrás: nato.int)

 

A NATO főtitkára, Anders Fogh Rasmussen március 18-án találkozott Zeljko Komsic-csal, Bosznia-Hercegovina elnökségének egyik tagjával. A találkozón a főtitkár reményét fejezte ki, hogy a balkáni ország a közeljövőben végrehajtja azokat a reformokat, melyekkel teljesítik a tagsági akcióterv (MAP, Membership Action Plan) aktiválásához szükséges feltételeket. „Fenntartjuk a korábban tett ajánlatunkat, de az ahhoz szükséges erőfeszítéseket egyedül Bosznia-Hercegovina tudja véghez vinni. A Szövetségesek hivatalosan 2010-ben ajánlották fel Boszniának a MAP – csatlakozás lehetőségét. Azonban az ajánlat csak bizonyos feltételek teljesítését követően lesz teljes érvényű (például a katonai tulajdonú ingatlanok regisztrálása). Rasmussen elmondta, hogy nagyra értékeli a boszniai vezetés által tett erőfeszítéseket és kompromisszumkészségüket, és hozzátette, hogy a MAP még közelebb fogja hozni Bosznia-Hercegovinát a NATO-hoz és az EU-hoz egyaránt. A NATO továbbra is élénk figyelemmel kíséri a többi területen (gazdasági rendszer, demokrácia) végrehajtott vagy végrehajtásra váró reformok lefolyását. A főtitkár ide sorolta például a jogállamiság elősegítésére irányuló erőfeszítéseket és a korrupció megfékezését célzó gazdasági és jogi reformokat. Köszönetet mondott Boszniának az afganisztáni misszióhoz történő folyamatos hozzájárulásáért, és az idén januárban Afganisztánba vezényelt, Amerikai Nemzeti Gárdával együttműködő 26 rendőrből álló egység rendelkezésre bocsátásáért.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár Washingtonban folytatott egyeztetéseket magas rangú amerikai hivatalnokokkal az ukrán válsággal kapcsolatos intézkedésekről és a szeptemberi, Wales-ben megrendezésre kerülő NATO-csúcs előkészítéséről. Ezt követően egy munkavacsorán vett részt Chuck Hagel védelmi miniszterrel, John Kerry külügyminiszterrel és Susan Rice nemzetbiztonsági főtanácsadóval. A tárgyalás résztvevői egyetértettek az Oroszországgal szembeni egységes nemzetközi fellépés szükségességében, megvitatták az ukrán válság walesi csúcstalálkozóra gyakorolt esetleges hatásait és áttekintették a NATO külügyminisztereinek áprilisi találkozójára tervezett menetrendet is. Március 19-én Rasmussen a georgetown-i egyetemen átvette a nők, béke és biztonság területén betöltött szerepének erősítéséért járó Hillary-Clinton díjat; ezt követően pedig a Brookings Intézetben tartott előadást arról, hogy miért is fontos Észak-Amerika számára a NATO jelen helyzetben is, amikor az ukrán válság jól bizonyítja, hogy a biztonság nem állandó, és nem vehető biztosra.


Anders Fogh Rasmussen és Chuck Hagel.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár találkozik Chuck Hagel védelmi miniszterrel. (Forrás: nato.int)

 

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár március 19-én bejelentette, hogy a Szövetség útjára indít egy, a Szövetség jövőjéről és a transzatlanti kapcsolat erősítéséről szóló társadalmi vitát, mely során fiatal vezetők, politikusok és politikai szakemberek fejthetik ki a transzatlanti kapcsolatok erősítéséről szóló véleményüket. A walesi csúcstalálkozó előtt nem sokkal, és figyelembe véve a NATO által betöltött, Atlanti-óceán két partját összekötő kapocs szerepét, a főtitkár három csoportot (NATO Parlamentary Assembly, egy szakértői csoport és egy fiatal vezetőkből álló csoport) kért fel, hogy gondolkozzanak a transzatlanti kapcsolat és a biztonság erősítésének lehetőségein.

Alexander Vershbow főtitkár-helyettes a Szövetséggel folytatott együttműködés kiszélesítéséről folytatott tárgyalásokat Kolumbiában március 19-én Jorge Enrique Bedoya kolumbiai védelmi miniszter–helyettessel. Az egyeztetés során a főtitkár-helyettes ismételten kifejtette, hogy a NATO kész a közös együttműködés elmélyítésére. A jövőbeni közös munka potenciális területeiként említette a lőszerek biztonságos tárolását és felhasználását, valamint a katonai kiképző / továbbképző tanfolyamokat. Kolumbia jelenleg is részt vesz számos, a NATO égisze alatt zajló programban és tevékenységben, például a védelmi szektor átláthatóságát elősegíteni hivatott „Building Integrity” kezdeményezésben. 2013 júniusában a NATO és Kolumbia aláírták az Információbiztonságról szóló egyezményt, ami jó alapot képezhet a két fél számára a közös érdeklődésre számot tartó területeken folytatott kooperációk elmélyítésére vagy éppen megindítására. Az Egyezmény az első lépés Kolumbia számára annak érdekében, hogy NATO–partnerként tartsák számon.

A NATO főtitkárának helyettese és a kolumbiai védelmi miniszter helyettese.

Jorge Enrique Bedoya és Alexander Vershbow. (Forrás: nato.int)

Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár március 25-én egyeztetéseket folytatott Milo Dukanovic montenegrói miniszterelnökkel, és bátorította Montenegrót a megkezdett, jelentős reformok folytatására. A Főtitkár köszönetét fejezte ki a Nyugat-Balkánon és Afganisztánban kifejtett montenegrói erőfeszítések és hozzájárulások miatt. Hangsúlyozta, hogy a szerepvállalás, valamint a megkezdett reformok kulcsszerepet játszanak az ország euro-atlanti integrációjában. „A megkezdett nehéz munka folytatásával Montenegró a legjobb úton halad a NATO és EU csatlakozás felé” – nyilatkozta Rasmussen. A montenegrói MAP (Membership Action Plan – Tagsági Akcióterv) beazonosította azokat a kulcs-kihívásokat, melyekre az országnak megoldást kell találnia (jogállamiság erősítése, szervezett bűnözés és korrupció elleni harc, és a fegyveres erők modernizációja). „A jövőjüket a nagy euro-atlanti családban látjuk, és ehhez készek vagyunk minden segítséget megadni Önöknek-.” – nyilatkozta a főtitkár.

 

Missziók

A NATO kalózkodás elleni küzdelmének zászlóshajója, az Alvaro De Bazan modern légvédelmi fregatt légvédelmi gyakorlaton vett részt az Ádeni-öbölben március 5-én. A gyakorlat célja az volt, hogy felkészítsék a legénységet a nyílt tengeren felmerülő kihívások, problémák megoldására, ideértve a szomáliai kalózok elrettentését, az ellenük való harcot. „Az SNMG2 (Standing NATO Maritime Group) parancsnokaként felelős vagyok azért, hogy minden eshetőségre felkészüljünk, és mialatt a NATO Operation Ocean Shield műveletének keretein belül végezzük tevékenységünket, az egységemnek - amennyiben szükséges - 48 órán belül képesnek kell lennie arra, hogy reagáljon a válsághelyzetekre bárhol a világon.” – nyilatkozta Eugenio Díaz del Rio ellentengernagy. A francia légierő Djibutiban tartózkodó vadászgépei is részt vettek a gyakorlaton; velük főként a fregatt felderítő képességeit tesztelték.

A belgiumi Monsban, a SOF ACME (Special Operation Forces – Allied Centre for Medical Education – Speciális Műveleti Erők- Szövetségesi Egészségügyi Kiképző Központ) központban lezajlott ötnapos továbbképzés során az érintett egészségügyi személyzet szimulátorokon fejleszthette a harctéri életmentéshez szükséges képességeit. A központban azok a legmodernebb szimulátorok találhatóak, melyek segítségével az egészségügyi személyzet élethű, harctéri körülmények között készülhet fel az előtte álló kihívásokra és megoldandó feladatokra.

A március 24-25 között Hágában megrendezett Nukleáris Biztonsági Csúcstalálkozón a NATO Gelsenkirchenbe telepített E-3 Sentry légtérellenőrző repülőgépei (AWACS – Airborne Warning & Control System – Légtérfigyelő- és Ellenőrző Rendszer) biztosították és ellenőrizték a légteret a rendezvény zavartalan lebonyolítása érdekében. Az AWACS komponens parancsnok-helyettese, Rene Moerland ezredes elmondta, hogy „ellenőrizzük a légteret, és megvan az a képességünk, hogy beazonosítsunk minden légtérbeli mozgást”. A csúcstalálkozón, melyen közel 50 ország képviselője vett részt, megvitatták az aktuális, nukleáris biztonsággal kapcsolatos kérdéseket és a kapcsolódó nemzetközi egyezményeket. A holland szervezők kifejezetten kérték az AWACS komponens hozzájárulását a rendezvény biztonságos és zavartalan lebonyolítása érdekében. A németországi gépek szoros együttműködésben dolgoztak a brit és francia E-3 légtérellenőrző repülőgépekkel, és biztosították a légtér folyamatos ellenőrzését az egész csúcstalálkozó alatt.

Március 26-án Brüsszelben találkozott egymással Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár és Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Mindketten újból megerősítették a kollektív védelem iránti elkötelezettségüket. „Szövetségeseink védelme iránti elkötelezettségünk továbbra is megingathatatlan” – mondta a főtitkár, aki hozzátette, hogy nagyon hálás az Amerikai Egyesült Államoknak a NATO-ban felvállalt vezető szerepéért. A megbeszélésen főként az ukrajnai helyzetre, a válság hatásaira, az Oroszországgal való kapcsolatokra, illetve a szeptemberben esedékes walesi csúcstalálkozóra koncentráltak.  Rasmussen elmondta, hogy „helyesli az Amerikai Egyesült Államok által Oroszország illegális katonai beavatkozásával szemben foganatosított lépésit. Hozzátette, hogy a Szövetség nem keresi a konfrontálódási lehetőséget, de ilyen és hasonló esetekben nem marad tétlen, hiszen ez nem csak egy katonai szövetség, hanem közös értékeken alapuló erős szövetség, amely reményt ad a szabadságot és békét kereső emberek számára.

 

Az ukrán kérdés

Az Orosz Föderáció által a Krím-félszigeten indított katonai akció a nemzetközi jogot súlyosan sértő, és a NATO–Oroszország Tanács, valamint a Partnerség a Békéért program alapelveivel teljesen szembemenő lépés – derült ki az Észak-Atlanti Tanács március 2-án kiadott közleményéből. Oroszországnak tiszteletben kell tartania az ENSZ Alapokmányának vonatkozó rendelkezéseit, valamint az EBESZ törekvéseit egyaránt. Az Észak–Atlanti Tanács felszólította mindkét felet, hogy kölcsönös egyeztetések által, ha szükséges, nemzetközi segítség bevonásával minél hamarabb találják meg a minden fél számára megfelelő békés megoldást. Mivel Ukrajna a NATO értékes partnere és a PfP program egyik alapítója, a szövetségesek továbbra is támogatják az ukrán szuverenitásra, függetlenségre területi integritásra vonatkozó törekvéseket, és az ukrán nép saját jövőjének – külső kényszerítés nélküli – meghatározására vonatkozó jogát.

Az Észak-Atlanti Tanács március 4-én Lengyelország kérésére összeült, hogy a Washingtoni Szerződés 4. cikkelyének értelmében egyeztetéseket folytasson. A negyedik cikkely kimondja, hogy „A Felek tanácskozni fognak egymással valahányszor bármelyikük véleménye szerint bármelyik Fél területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.”. Lengyelország kérését azzal indokolta, hogy a nemzetközi közösség többszöri, ismételt kérése ellenére Oroszország továbbra is fenyegetően lép fel az ukrán szuverenitással és területi integritással szemben, ami súlyos hatással van az euro-atlanti övezet biztonságára és stabilitására.

A NATO- és EU-nagykövetek közös, informális tanácskozást tartottak Ukrajnáról március 5-én az Észak-Atlanti Tanács és az EU Politikai és Biztonsági Bizottság (PSC – Political and Security Comittee) nagyköveti szintű találkozóján. A résztvevők megvitatták a legújabb ukrajnai fejleményeket és azok euro-atlanti biztonságra gyakorolt hatását. A két szervezet a főbb kérdéseket illetően azonos véleményen van (például az ukrán területek szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása, Ukrajna és Oroszország közötti párbeszéd szükségessége, a helyzet békés megoldását lehetővé tevő intézkedések szükségessége, mindez a bilaterális és multilaterális egyezmények, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartásával).

„A Krími Autunóm Köztársaságban március 16-ra tervezett „referendum” az ukrán alkotmány és a nemzetközi jog megcsúfolása lenne. A voksolás megtartása aláásná az ukrán válság békés és politikai megoldására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket. Szembemenne az ENSZ Alapokmányának alapelveivel, pedig jelen helyzetben kiemelten fontos lenne azok betartása. Az Orosz Föderációnak felelősen kell cselekednie, be kell tartania a nemzetközi jog által rászabott kötelességeket és elfogadni a PfP és a NATO-Oroszország Tanács alapelveit, iránymutatásait” – nyilatkozta Anders Fogh Rasmussen főtitkár.

Az Észak-Atlanti Tanács a krími népszavazást követően kiadott közleményében azt írta, hogy a referendumot egyszerre tartja illegálisnak és illegitimnek. A szavazás súlyosan megsértette az ukrán alkotmányt és a nemzetközi jogot is, és a Szövetségesek nem ismerik el annak eredményét. A szavazás körülményei kiemelkedően rosszak és emiatt elfogadhatatlanok voltak. Jól jelzi ezt a katonai beavatkozás alatt lezajlott, siettetett, feszített ütemű szavazás, valamint a médiával szemben alkalmazott korlátozások is, amelyek kizárták a szabad véleménynyilvánítás, szabad megnyilvánulás lehetőségét. A megtartott referendum aláássa a békés rendezésre tett kísérleteteket, ezért a NAC ismételten felhívta Oroszország figyelmét a nemzetközi és vállalt kötelezettségek tiszteletben tartására, a békés politikai rendezés fontosságára, és az ukrán kormányzattal folytatott közvetlen párbeszéd szükségességére. A Szövetség tagállamai továbbra is kiállnak Ukrajna szuverenitása, területi integritása és a nemzetközileg elismert határainak sérthetetlensége mellett.

Március 28-án nyilvánosságra hozták, hogy Jens Stoltenberg tölti be 2014 október 1-től a NATO főtitkári pozícióját. A norvég politikus a 2009 augusztusa óta hivatalban lévő dán Anders Fogh Rasmussent váltja, akinek a mandátumát a walesi csúcstalálkozóra való tekintettel hosszabbította meg az Észak Atlanti Tanács 2014 szeptember végéig.

 

Jens Stoltenberg

 

1959 március 16-án született Oslóban. Gyermekkorát többnyire külföldön töltötte diplomata apjával, anyjával és két lánytestvérével. Az oslói egyetem elvégzése után a norvég Statisztikai Hivatalban kezdett dolgozni. 1990-től Gro Harlem Brundtland miniszterelnök kormányában környezetvédelmi államtitkárként tevékenykedett. 1993-ban parlamenti képviselővé választották, és ezzel egy időben a  kereskedelmi és energiaügyi miniszteri tisztséget is betöltötte. 1996 és 1997 között pénzügyminiszter volt.

Első alkalommal 2000-ben került miniszterelnöki pozícióba, ekkor 40 éves volt. Az ezt követő évi választások után ellenzékbe vonult, melynek vezetője volt egészen 2005-ig, amikor újból a miniszterelnöki székbe ülhetett – koalíciós kormányt vezetve 2013-ig. Jelenleg a norvég Munkáspárt vezetője és parlamenti frakcióvezetője.  

Házas, felesége Ingrid Schulerud. Két felnőtt gyerekük van.

Jens Stoltenberg a NATO új főtitkára.

Jens Stoltenberg a NATO új főtitkára. (Forrás: regjeringen.no)

 

 

 A www.biztonsagpolitika.hu – Biztonságpolitika Portál fejlesztését a NATO Public Diplomacy Division, működtetését a Magyar Atlanti Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatja.


Transcript:
NATO Tükör - A világgazdaság 2011-ben: fel vagy le?Optimizmus - vagy realizmus?Politikai változás: mire képes, és mire nem a közösségi média?


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem