biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

A NATO külügyminisztereinek április 1-2-i találkozója

2014 április 06. - 17:54 - Pető Gergő

Megosztom a cikket:    |    |  több lehetőség...

A Krím-félsziget annektálása, majd a Donyec-medencében egyre kaotikusabbá váló események eredményeképpen az április elsején és másodikán megrendezésre került NATO külügyminiszteri találkozó homlokterében az orosz agresszió állt. A találkozón a megjelent politikusok és szakértők megvitatták a NATO részéről a kialakult helyzetre adandó lehetséges válaszokat, majd közös állásfoglalást adtak ki.  Megünnepelték a Szövetség bővítésének évfordulóit, továbbá megvitatták az Isztambuli Együttműködési Kezdeményezés és az afganisztáni művelet jelenlegi állását is.

 

A Szövetség és az orosz-ukrán helyzet

Anders Fogh Rasmussen a találkozót megelőzően egy rövid sajtótájékoztatót tartott. A főtitkár először is leszögezte, hogy az orosz fenyegetés árnyékában a külügyminiszteri értekezlet nem is lehetne időszerűbb. Kifejtette, hogy az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni lépései fenyegetik a Szövetség által osztott szabad és békés Európa vízióját. Értelmezése szerint ez az esemény alapvetően alakítja át a kontinens biztonsági környezetét, miközben instabilitást teremt a Szövetség határainak közvetlen közelében. Megerősítette, hogy a NATO államai egyöntetűen elkötelezettek a kollektív biztonság irányába, amelynek egyik legfontosabb eleme az elrettentés. Ebből kifolyólag a Szövetség minden olyan szükséges lépést meg fog tenni, amellyel biztosítani lehet, hogy egyetlen tagország elleni fenyegetést se lehessen beváltani.

A NATO, összhangban az elmúlt évek során kialakított hosszú távú partnerségi keretrendszerrel, politikai és gyakorlati eszközökkel is támogatja Ukrajnát. Leszögezte, hogy egy független, stabil, a demokráciát és a kisebbségek jogait tiszteletben tartó Ukrajna kulcsfontosságú az euroatlanti térség biztonságának szempontjából. Világossá kell tenni Oroszország számára, hogy az Ukrajna elleni agresszió elfogadhatatlan és alapjaiban ássa alá a NATO-orosz partnerséget, így a Szövetség kénytelen lesz átértékelni egyes közös programok folytatását. Az újságírói kérdésekre válaszul Rasmussen kifejtette: egyelőre nem látszik, hogy –  ellentétben az orosz retorikával – Oroszország visszavonta volna fegyveres erőit az ukrán-orosz határról. Ez azonban a konfliktus eszkalációjával fenyeget, miközben gátolja a konstruktív párbeszéd megkezdését Moszkva és Kijev között.

A Reuters újságírója kérdésében utalt rá, hogy a Szövetség egy magas rangú tábornoka szerint az orosz-ukrán határon Moszkva olyan katonai erőt állomásoztat, mellyel akár négy-öt napon belül is hatékonyan be lehetne avatkozni Ukrajnában. Arra volt kíváncsi, hogy erre az eshetőségre a NATO-nak vannak-e tervei. Válaszában a főtitkár megerősítette, hogy valóban aggasztó méretű orosz haderő állomásozik a határon, ráadásul semmi nyoma annak, hogy a beígért csapatkivonás megkezdődött volna. Figyelmeztetett, hogy ha Oroszország beavatkozik Ukrajnában, az történelmi hiba lesz Moszkva részéről, amely az ország további nemzetközi elszigetelődéséhez vezet. Ez fordulópont lenne a Nyugat és Oroszország kapcsolatában, ám ennek ellenére a Szövetség nem tárgyal a katonai lehetőségekről, mivel bíznak a diplomáciai megoldásban.

A Norwegian Broadcasting egy riporterének kérdésére megerősítette, hogy a NATO mindenképpen növelni fogja jelenlétét a Balti régióban, amely jelentheti csapatok telepítését, újabb hadgyakorlatokat és egyéb, a védelem hatékonyságának növelésére irányuló lépéseket. Hozzátette, hogy a Szövetség semmiképp sem szeretné, ha a jelenlegi konfliktus bármilyen módon háborúvá eszkalálódna. Ennek érdekében elsősorban a politikai rendezést szeretnék előmozdítani, ám azt is nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a Szövetség megvédi tagországait. Ennek érdekében – legfőképp a balti és kelet-európai államok megnyugtatására – a NATO növelte jelenlétét a Balti régióban, Kelet-Európában és a Fekete-tengeren, elsősorban légi és tengeri egységekkel.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár sajtótájékoztatója. (Forrás: NATO Community)

 

Az Észak-atlanti Tanács ülését a főtitkár nyitotta meg: Rasmussen leszögezte, hogy a találkozó legfontosabb feladata azon biztonsági mechanizmusok kidolgozása, amelyekkel biztosítható az euroatlanti térség stabilitásának megőrzése. Az egyik legnagyobb fenyegetésként nevezte meg Moszkva részéről azt az attitűdöt, hogy akár fegyveres erővel is készek újrarajzolni az európai határokat, miközben nem tartja tiszteletben sem az ország által vállalt nemzetközi kötelezettségeket, sem pedig magát a nemzetközi jogot. Ennek fényében újra kell értékelni a NATO-orosz kapcsolatot, ugyanakkor a Szövetség továbbra is meg van győződve arról, hogy az előrevezető helyes út egy Oroszországgal kialakítandó hosszú távú stratégiai partnerség. Ez azonban jelenleg nem lehetséges, mert Oroszország aláásta a partnerségi kapcsolatot. Ugyanakkor a főtitkár hangot adott azon véleményének, amely szerint az együttműködés az afganisztáni kábítószer-ellenes műveletek és a közös helikopter projekt kapcsán is tovább folytatódik, hiszen ez mindkét fél érdeke. .A főtitkár nyomatékosította: a krízis rámutatott, hogy az európai békét és stabilitást nem lehet adottnak tekinteni, így folyamatosan azon kell dolgozni, hogy a Szövetségen belül növeljék a koherencia szintjét és erősítsék a védelmi képességeket.

A tanácskozást követően a külügyminiszterek közös állásfoglalást adtak ki, amelyben hét pontot fogalmaztak meg.

  1. Elítélik az Oroszországi Föderáció illegális katonai intervencióját Ukrajna területi függetlensége és integritása ellen, továbbá nem ismerik el a Krím-félsziget erőszakos annektálását. Támogatják a NATO-Ukrajna Bizottság azon közleményét, melyben felszólítják Moszkvát, hogy a nemzetközi joggal és vállalt nemzetközi kötelezettségeivel összhangban azonnal kezdjen konstruktív párbeszédet a lehetséges politikai és diplomáciai megoldásokról, amelyek tiszteletben tartják Ukrajna nemzetközileg elismert határait. Továbbá támogatják az EBESZ megfigyelő-missziójának telepítését Ukrajnába.
  2. A Szövetség célja egy szabad és békés euroatlanti térségről nem változott, ám Moszkva lépéseivel fenyegeti ezt. A NATO támogatja minden állam függetlenségét a nemzetközileg elismert határain belül. Egy szabad, stabil, demokrácia és emberi jogok iránt elkötelezett Ukrajna az euroatlanti övezet biztonsága szempontjából kulcsfontosságú.
  3. Annak bizonyítékául, hogy a Szövetség elkötelezett Ukrajna megsegítése mellett, a NATO növeli együttműködését Kijevvel, amelynek keretében lépéseket fognak tenni  azon ukrán képességek megerősítésére, amelyek lehetővé teszik saját biztonságuk szavatolását.
  4. A NATO szeretné szorosabbra fűzni együttműködését a kelet-európai államokkal is a konzultáció erősítése révén a már létező kétoldalú kapcsolatokon keresztül.
  5. Az elmúlt húsz évben a NATO és Oroszország között egy bizalomra épülő partnerségi kapcsolat alakult ki, azonban Moszkva a nemzetközi jog megsértésével súlyosan aláásta ennek alapját.
  6. A NATO felfüggeszt minden Oroszországgal folytatott gyakorlati együttműködést polgári és katonai téren is. Ettől függetlenül azonban a párbeszéd tovább folytatódhat a NATO-Oroszország Tanácsban, amely lehetővé teszi a válsággal kapcsolatos álláspontok megvitatását. Júniusban a Szövetség felülvizsgálja kapcsolatát Moszkvával.
  7. Ahogy azt a NATO 2012-es chicagói csúcsán a tagállamok rögzítették, a Szövetség a szolidaritáson, a kohézión és a biztonság oszthatatlanságán alapul. A jelenlegi helyzetben a szervezet már tett lépéseket annak demonstrálására, hogy elkötelezett a tagok biztonságának irányába. Ennek érdekében a NATO a jövőben is arra törekszik, hogy erősítse védelmi és elrettentő képességét.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár az Észak-atlanti Tanács Ülésén. (Forrás: nato.int)

 

A NATO-Ukrajna Bizottság ülésének megnyitóján Rasmussen újból elítélte az orosz agressziót, valamint kifejtette azon meggyőződését, hogy az ukrán népnek joga van dönteni a saját sorsáról. Ugyanakkor leszögezte, hogy csakis a békés megoldás lehet opció. A tanácskozás végén közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben kihangsúlyozták, hogy a krími tatárokat megillető jogokat is tiszteletben kell tartania Moszkvának. Emellett pedig külön kiemelték az ukrán hatóságok és fegyveres erők provokációval szemben tanúsított fegyelmezettségét. Bejelentették, hogy a Szövetség támogatja az ukrán biztonsági szektor reformját, amelynek elsődleges célja az ukrán hadsereg elrettentő képességének javítása, így támogatni fogják professzionális haderővé alakítását. Ennek keretében további szakértőkkel bővítik a NATO kijevi Összekötő Irodáját (NATO Liaison Office). Továbbá az ukrán kormánnyal és a civil szektorral együttműködve erősíteni fogják a fegyveres erők és a biztonsági szektor egyéb területei feletti civil kontrollt, valamint tanácsokkal fogják segíteni a civil infrastruktúra védelmét. Ezeken felül a lehetséges lépések között felmerült mobil kiképző egységek telepítése is.

Andrii Deshchytsia ukrán külügyminiszter sajtótájékoztatóján egy újságírói kérdésre válaszul elmondta, hogy a Krím-félsziget visszaszerzését nemzetközi jogi úton szeretnék megvalósítani a Nemzetközi Bíróság segítségével, miközben számítanak a nemzetközi közösség támogatására is. Leszögezte, hogy a külügyminiszteri találkozón történő látogatása során nem kérték Ukrajna NATO-tagságát, mindössze a partnerség elmélyítését. Véleménye szerint egyelőre az ukrán belső jogi keretrendszer nem megfelelő arra, hogy az állam csatlakozzon a Szövetséghez. Ehhez először az új ukrán politikai elitnek kell megállapodnia a követendő külpolitikai irányokban. Természetesen a tagsági státusz elérése fontos Kijev számára, azonban egyelőre más lehetőségeket is mérlegelnek az ország védelmének biztosítására. Elmondta továbbá, hogy az ukrán kormányzat összeállított egy listát azokról a lehetséges katonai eszközökről, amelyekre Ukrajnának esetleg szüksége lehet. Ezt a kérést a Szövetség által az országba indított küldöttség fogja megvizsgálni. Deshchytsia véleménye szerint Oroszország végső célja az, hogy Ukrajnát szövetségi állammá transzformálják, amellyel elérhetné, hogy Kijev még inkább megosztott és gyönge legyen. Az új ukrán vezetés nem enged a föderalizációt szorgalmazóknak, ám hajlandó bizonyos szinten decentralizálni a hatalmat és több döntési jogkört adni a helyi szerveknek. 


Andrii Deshchytsia ukrán külügyminiszter leszögezte, hogy Ukrajna csak a békés rendezést tartja elfogadhatónak. (Forrás: nato.int)

 

Az Egyesült Államok védelmi minisztere, John F. Kerry sajtótájékoztatóján biztosította a kelet-európai és balti szövetségeseket, hogy a NATO ötödik cikkelyében foglaltak a mai napig is érvényesek, amely mellett az Egyesült Államok a végletekig elkötelezett. Ígéretet tett, hogy Ukrajnának a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet is segíteni fog a politikai és gazdasági problémák leküzdésében, valamint a korrupció elleni harcban. Kiemelte, hogy a Szövetség tagjainak emelniük kell védelmi költségvetéseik szintjét, amelynek időszerűségére jól rámutatott az orosz agresszió. Véleménye szerint mindenképpen biztató jel, hogy Putyin megígérte egy, az ukrán határhoz közeli hadosztály visszavonását, ami felveti a konfliktus deeszkalálódásának lehetőségét.


John Kerry a sajtótájékoztató során a NATO tagországok védelmi költségvetéseinek emelésére tett javaslatot. (Forrás: nato.int)

 

Partnerkapcsolatok

A NATO bővítésének évfordulója alkalmából rendezett ünnepi eseményen - 15 évvel ezelőtt nyert felvételt Magyarország, Lengyelország és Csehország, 10 éve Bulgária, Észtország, Litvánia, Lettország, Románia, Szlovákia és Szlovénia, valamint öt éve Horvátország és Albánia - a főtitkár kiemelte, hogy a NATO „nyitott ajtók” politikája egyike a szervezet legnagyobb sikereinek. Az euroatlanti integráció történelmi folyamata elősegítette az európai békét, stabilitást és prosperitást, valamint megerősítette a demokráciát és a jog uralmát. A Szövetség ajtaja továbbra is nyitva áll azon európai demokráciák előtt, akik képesek vállalni az ezzel járó kötelezettségeket és hajlandók osztani a közös értékeket. A külügyminiszterek közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben  az eddig elmondottak mellett leszögezték, hogy az új tagállamok csatlakozásukkal összességében erősítették a szervezetet és bizonyították, hogy elkötelezettek a szabadság és a stabilitás mellett.

A NATO-Grúzia Bizottság ülésének megnyitóján Rasmussen leszögezte, hogy Tbiliszi a Szövegség számára különleges partner, hiszen már úton van a teljes jogú tagság irányába. Grúzia kapcsán is kiemelte, hogy minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy saját belátása szerint alakítsa sorsát. Ennek fényében megerősítették, hogy az országnak függetlennek kell lennie, a NATO pedig támogatja az ország euroatlanti övezethez történő közeledését. Rámutatott: a múltban Tbiliszi bizonyította, hogy képes biztonság exportőrként funkcionálni a nemzetközi rendszerben, hiszen az egyik legnagyobb létszámmal járul hozzá a NATO afganisztáni műveletéhez (2014. április 1-jén 805 fő), amely elkötelezettségét 2014 után is bizonyítani kívánja, továbbá részt vesz a NATO Reagáló Erőben is (NATO Response Force, NRF). Emellett Grúzia komoly sikereket ért el a meghirdetett védelmi és politikai reformok kapcsán, azonban mindkét területen további lépésekre lesz szükség, legfőképp a kormány és az ellenzék viszonyában. A múlt évi elnökválasztást követően a júniusi helyhatósági választás újabb mérföldkő lesz az ország átfogó demokratizálódásának útján. Rasmussen véleménye szerint Grúzia a régió modelljévé vált, mivel környezetében hozzájárul a stabilitás és a biztonság terjesztéséhez.


A NATO-Grúzia Bizottság ülése. (Forrás: nato.int)

 

Anders Fogh Rasmussen a külügyminiszterek találkozóját záró sajtótájékoztató során egy újságírói kérdésre – ami idézte az amerikai elnök szavait, amely szerint Ukrajna és Grúzia nincs úton a teljes jogú tagság felé – válaszul elmondta, hogy Tbiliszi valóban sokat tett a Szövetségért, illetve a reformokkal is komoly előrehaladást értek el. Azonban korai lenne még a kapcsolatok intenzitásának növelését jelentő Tagsági Akciótervről beszélni. Egyelőre ki kell várni a következő, szeptemberi walesi NATO-csúcstalálkozó eredményeit. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a 2008-as bukaresti NATO-csúcson az államok képviselői már megállapodtak, hogy Grúzia és Ukrajna a Szövetség teljes jogú tagja lehet, amennyiben teljesíti a szükséges követelményeket.

Az Észak-atlanti Tanács ülésén megvitatták az Isztambuli Együttműködési Kezdeményezés (Istanbul Cooperation Initiative) jelenlegi állását is. Rasmussen kifejtette, hogy az euroatlanti övezet biztonságához az Öböl-térség országainak stabilitása nélkülözhetetlen. A régióban a tengeri kereskedelmi és energiaellátási útvonalak, valamint a számítógépes hálózatok biztonságának garantálása kulcsfontosságú. Az együttműködés a régió országai és a NATO között különösen fontos, hiszen a térségben komoly biztonsági kihívást jelentő kalózkodással, terrorizmussal és proliferációval szemben csak közösen lehet hatékonyan fellépni. Rasmussen rámutatott, hogy a párbeszéd és az együttműködés egyre intenzívebbé válik Boszniától Koszovóig, Afganisztántól Líbiáig. Méltatta a kezdeményezésben résztvevő államokat, kifejtve, hogy azok jelentős mértékben járulnak hozzá a NATO-műveletek hatékony végrehajtásához. A feladat a jövőben is az, hogy a Szövetség tovább mélyítse a stratégiai együttműködést az övezet országaival.

 

Műveletek

A nem NATO-tagországok ISAF hozzájárulásával kapcsolatban az Észak-atlanti Tanács ülését megnyitó beszédében Rasmussen elmondta, hogy három nap múlva az afgán nép harmadjára szavazhat az elnöki és helyhatósági választásokon, amely mérföldkő lesz Afganisztán számára. Az Afgán Nemzeti Biztonsági Erők (Afghan National Security Forces, ANSF) büszkék lehetnek a teljesítményükre, mert megállták a helyüket a választási regisztráció időszakában, amelynek köszönhetően az afgán emberek gyakorolhatják alkotmányos jogukat. Felhívta rá a figyelmet, hogy a legfontosabb a választás hitelességének és transzparenciájának biztosítása, hiszen ezt várják el a nyugati országok az afgán kormánytól. Egyértelművé tette, hogy a NATO továbbra is elkötelezett Afganisztán megsegítésére 2014-et követően is, ám ehhez Kabulnak meg kell állapodnia a Szövetséggel, hiszen e nélkül nincsen meg a megfelelő keretrendszer a kooperációhoz.

A főtitkár sajtótájékoztatóján egy afgán újságíró arról számolt be, hogy komoly támadásokra került sor az elmúlt hetekben Afganisztánban, amelyek megkérdőjelezik a főtitkár által felvázolt optimista képet. Rasmussen válaszul rámutatott, hogy a Szövetség rendelkezésére álló információja alapján az erőszak általános mértéke folyamatosan csökken, a jelenlegi szint pedig a legalacsonyabb az elmúlt két évet figyelembe véve. Az afgán biztonsági erők saját jelentései szerint pedig már megközelítőleg 500 választásokhoz kapcsolódó politikai gyűlés biztonságát sikerült szavatolni az országban. Az pedig, hogy az afgánok nagy számban regisztráltak a választásokra, azt mutatja, hogy a tálib megfélemlítés nem érte el a célját

 

 

 

 

A www.biztonsagpolitika.hu – Biztonságpolitika Portál fejlesztését a NATO Public Diplomacy Division, működtetését a Magyar Atlanti Tanács és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatja.


Transcript:
NATO Tükör - A világgazdaság 2011-ben: fel vagy le?Tartós Partnerség: a korrupció Afganisztán fő csatatere?Arab tavasz = Az első Facebook Forradalom?


Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
NATO-NETto
A NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója
A NATO jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe: az ukrán válság, a Közel-Kelet és Észak-Afrika instabilitása, az új afganisztáni művelet beindítása, valamint a csökkenő védelmi kiadások olyan próbatételeket jelentenek, amelyekre csak erős, egységes szövetségben adható megfelelő válasz. Február 5-én a NATO tagállamainak védelmi miniszterei ezen kihívások és a rájuk adható lehetséges válaszok megvitatására találkoztak Brüsszelben. Az eseményen a miniszterek döntöttek a tavaly szeptemberi walesi csúcstalálkozón elfogadott Készenléti Akcióterv megvalósításáról, ülésezett a NATO-Grúzia Tanács, sor került a Nukleáris Tervező Csoport ülésére, valamint kétoldalú találkozókra is. A találkozó legfontosabb eredményeként 2016-tól a NATO gyorsreagálású képessége 48-72 órán belül bevethető elemmel bővül. Emellett szintén kiemelkedő jelentőségű, hogy a szövetség állandó infrastruktúra kiépítésébe kezd a keleti tagállamok területén.

NATO-NETto Hírfigyelő - 2015. január
2015. január 1. fontos dátum volt a NATO számára, hiszen 2014 végén az afgán biztonsági erők Afganisztán egész területén átvették a biztonsági feladatok ellátását a szövetséges erőktől, ezzel pedig 13 év után végül lezárult az ISAF-misszió. Január elsejétől az új, Eltökélt Támogatás nevű kiképző és támogató művelet lesz majd az afgán erők segítségére. Mindemellett januárban két fontos esemény is történt, mely negatívan érintette az európai biztonsági környezet alakulását. Január 7-én két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztőségét, 24-én pedig oroszbarát szeparatisták Grad rakétavetőkkel lőtték a délkelet-ukrajnai Mariupol lakónegyedeit. Az összesen 17 halálos áldozattal járó franciaországi terrorista akciók és a kelet-ukrajnai harcok kiújulása a NATO-val szemben álló kihívásokra is rávilágítottak.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
2014-ben Magyarország számos évfordulót ünnepelhetett, többek között az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történő csatlakozásunk 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja azt kezdeményezte, hogy a kormányzati és nem-kormányzati, szakmai és civil szervezetek közvetítésével egykori és jelenlegi politikaformálók, valamint a döntések végrehajtásában fontos szerepet játszó személyek véleményét, a közösen elért eredményeket szélesebb körben is megismertesse 2014 folyamán. Így 2014 januárjától „15 Év – 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről” elnevezéssel a magyar NATO-tagság eredményeinek nagyobb láthatóságot biztosító interjú-sorozatot készítünk. Célunk, hogy a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, a Magyar Atlanti Tanács és az NKE Biztonságpolitikai Szakkollégiuma közösen minél szélesebb körben, kiemelten a fiatal generáció tagjaira koncentrálva növelje az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, valamint a magyar céloknak, tapasztalatoknak, eredményeknek az ismertségét. A rövid interjúkat 15 ismert és elismert, a kül-, biztonság- és védelempolitika szakterületén egykor vagy jelenleg is szerepet vállaló szakemberrel készítjük el – melyek közül Ön most a tizenötödiket olvashatja, amit Csiki Tamás biztonságpolitikai szakértővel, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársával készítettünk.

15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO Hírfigyelő - 2014. december
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója - 2014. december 1-3.
15 Év - 15 Hang. Vélemények Magyarország 15 éves NATO-tagságának eredményeiről
NATO-NETto Hírfigyelő - 2014. november

Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal
A NATO főtitkárának 2013. évi jelentése
Az Európai Tanács közös biztonság- és védelempolitikai csúcstalálkozójának háttere és eredményének értékelése
A NATO és a Smart Defence, a Smart Defence és Magyarország
Az Európai Unió bevándorláspolitikája
Európa, mint biztonságfogyasztó - Válságban az európai védelempolitika?


A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem