biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés



Oldalak: ...56789101112131415...


Ez történt a héten 46. hét
2012 november 19. - BSZK
Pedro Morenés spanyol védelmi miniszter november 15-én Párizsba látogatott, hogy részt vegyen a Weimar Plus Kezdeményezés kül- és védelmi minisztereinek találkozóján. Az esemény központi témája az EU Külügyek Tanácsának hétfői megbeszélése volt, amelyen meghatározták, milyen katonai akciót hajtsanak végre a tagállamok a Mali északi részét elfoglaló dzsihadistákkal szemben. Az al-Kaida maghrebi szárnya (al-Qaeda in the Land of Islamic Maghreb, al-Kaida az Iszlám Maghreb Földjén) Mali területének mintegy fele fölött szerezte meg az irányítást és kiáltott ki egy új államot, amelyet a gyenge mali hadsereg nem tudott megakadályozni. Októberben az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta a franciák által támogatott 2071-es határozatot, amely sürgette Ban Ki-moon ENSZ főtitkárt és az afrikai regionális szervezeteket, hogy 45 napon belül mutassanak be egy olyan tervezetet, amelyben a katonai intervenció, mint lehetséges opció szerepel.

Ez történt a héten 45. hét
2012 november 13. - BSZK
Cecilia Malmstrom, az Európai Unió bel-és igazságügyi biztosa november 5-én Tiranában felhívta a balkáni államok figyelmét arra, hogy vissza kell szorítaniuk azoknak a számát, akik tőlük az Európai Unió felé fordulnak menedékjogért. A biztos elmondta, 73%-kal növekedett a tavalyi évhez képest a menedékkérők száma a balkáni államok irányából, ez pedig aggasztja az EU tagállamait. 2009 decemberében tett az EU engedményeket Szerbia, Montenegró és Macedónia állampolgárainak, miszerint vízum nélkül, szabadon utazhatnak a Schengen-övezetben. Azóta Szerbia és Macedónia folyamatosan kapja a panaszokat a tagállamoktól főképp az albán és roma menedékkérők nagy száma miatt.

Ez történt a héten 44. hét
2012 november 05. - BSZK
Vasárnap este a kuvaiti biztonsági erők feloszlattak egy, a kormány által illegálisnak minősített tüntetést. A több ezer ember részvételével zajlott „Egy ország méltósága” nevű menetet ellenzéki csoportok szervezték, célja a december 1-ei (gyakorlatilag az egész ellenzék által bojkottálni kívánt) voksoláson már érvényes új választási törvény elleni fellépés volt. A hét végi demonstráció előtt a közösségi médiában elterjedt, hogy a kormány a hadsereget és jordán erőket akar bevetni az utcára vonulók ellen – mind a kuvaiti belügyminisztérium, mind Jordánia tagadta a szóbeszédeket.Szerdán Kuvaitvárosban is erőszakosan oszlattak fel egy tüntetést, ami Muszallamal-Barrak ellenzéki vezető szabadon engedését követelte – a nemzetgyűlés volt tagját az emír elleni uszításért vették őrizetbe, majd engedték el egy nappala 40 ember sérülését okozó összecsapás után óvadék ellenében. Pénteken elővigyázatosságból több ellenzéki vezető nyilvánította ki hűségét az emír iránt.

Ez történt a héten 43. hét
2012 október 29. - BSZK
Egyiptomi biztonsági erők egy rajtaütés alkalmával megöltek egy líbiai férfit Kairóban, akit azzal vádolnak, hogy részt vett abban a támadásban, amit a múlt hónapban követtek el az amerikai konzulátus ellen Bengáziban, nyilatkozta egy biztonsági tisztviselő. Karim Ahmed Esszamel-Azizi ellen szerdán hajtottak végre egy akciót a főváros keleti kerületében, Nasr City-ben, mert gyanús összeköttetései voltak neki és néhány társának az al-Kaidával. Négy egyiptomit őrizetbe vettek a történések után. Azizit egy bomba ölte meg, amelyet megpróbált felhasználni a biztonsági erők ellen a rajtaütés folyamán.

Ez történt a héten - 42. hét
2012 október 23. - BSZK
Korábbi lázadók szövetségre léptek a líbiai hadsereggel és megtámadták Bani Valíd városát, maguk után hagyva 11 halottat és számtalan sebesültet, közölték a helyi egészségügyi tisztviselők. Bani Valíd kórházának a helyettes igazgatója, Abdullah al-Manszúri azt nyilatkozta csütörtökön, hogy a létesítményébe hét halottat és hetvenöt sebesültet szállítottak, köztük volt egy tizennégy éves lány is. Az ex-lázadó csoport (Libya Shield) parancsnoka elmondta, hogy az emberei közül négyet megöltek és tizenkilencet megsebesítettek a hegytetőn lévő városért vívott harcban, mely az egykori vezető, Moammer Kadhafi bástyája volt.

Ez történt a héten - 41. hét
2012 október 15. - BSZK
Egy ügyvéd véleménye szerint károsodni fog a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) hírneve, ha megengedi Líbiának, hogy az ország ítélje el a bukott vezető fiát, Szeifal-Iszlámot. Melinda Taylor, a vádlott védőügyvéde szerdán Hollandiában elmondta a bíráknak, hogy ha a tárgyalás Líbiában lesz, azt „nem motiválja a vágy az igazságosságra, hanem a bosszúra és a nemzetközi jogban nincs helye bosszúnak”. Taylor beszélt a tárgyaláson, amely végső soron el fogja dönteni, hogy a hazájában ítélik-e el Szeifal-Iszlámot: „A kormány igyekezett diplomatikusa körbejárni a halálbüntetés problémáját, legyünk nagyon világosak: ha elítélik, akkor fel fogják akasztani.”

Ez történt a héten - 40. hét
2012 október 09. - BSZK
Több mint száz líbiai megrohamozta az Általános Konferencia székhelyét Tripoliban tiltakozásul az új alakuló kormány ellen. A tüntetők szerint az új kabineti tagok listája, amelyet a miniszterelnök, Musztafa Abusagur tett közzé, nem megfelelő, mert nem Líbiát képviseli. A tiltakozók beléptek a nemzetgyűlés épületébe és hangoztatták sérelmeiket a törvényhozó képviselőknek. Ülést hívtak össze csütörtök este annak érdekében, hogy meghatározzák a későbbi választási rendszert. Abusagur azt mondja, hogy politikailag semleges, viszont a kormány szerint többen is a Muszlim Testvériség tagjai. Ibrahim al-Garjáni, a Nemzeti Erők Szövetségének (NFA) vezetője a kongresszuson elmondta, hogy nem voltak jelöltek a szövetségéből.

Ez történt a héten - 39. hét
2012 október 02. - BSZK
Az Egyesült Államok ideiglenesen csökkenti a líbiai nagykövetségének létszámát, nyilatkozta a külügyminisztérium. Szeptember 11-én egy „terrorista” támadás alkalmával megölték az amerikai nagykövetet Bengáziban, közölte a védelmi miniszter. A támadás a tiltakozások után történt, amelyek egy az iszlám vallást kigúnyoló amatőr film miatt zajlottak. Az általában pénteken tartott tiltakozások gyorsan terjedtek az iszlám világban. Christopher Stevenst és három másik amerikait öltek meg az akció alatt.

Ez történt a héten - 38. hét
2012 szeptember 24. - BSZK
Pénteken több száz tüntető vonult a manamai piacra, Hamad Al Khalifa bahreini király lemondását követelve. A fővárosi rendőrség igazgatója szerint köveket, vasdarabokat és Molotov-koktélokat dobáltak az illegális rendezvény feloszlatására kiküldött rendőrök felé, és felgyújtott szemetesekből barikádot építettek a forgalom megállítására. A biztonsági erők könnygázzal és hanggránátokkal válaszoltak, 29 tüntetőt letartóztattak.

Ez történt a héten - 37. hét
2012 szeptember 16. - BSZK
Kedden Szanaában merényletet hajtottak végre a védelmi miniszter, Mohamed Nasszer Ahmed konvoja ellen. A miniszter maga túlélte a robbanást, de 12 másik ember, köztük hét testőr, meghalt. Ez az ötödik alkalom, hogy valaki megpróbálta megölni a minisztert. Szakértők szerint az al-Kaida állt a művelet mögött, de mivel azt a főváros egy jól őrzött, kormányépületekkel teli negyedében hajtották végre, valószínű, hogy belső segítséget is kaptak.



Oldalak: ...56789101112131415...


Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
Kommentár: Félelmeink és a fenyegetettség globális szintje - 2015
Az elmúlt hetekben az üzleti szféra hírei döntően a pénzügyi és a gazdasági élet bizonytalanságairól, a lelkes optimizmustól az újabb világégés lehetőségéig tartó különféle kalkulációkról szóltak. A globális felmelegedés okán a természeti csapások (pl.: extrém esőzés és árvíz) gyakoribbá válásáról hallunk híreket és ahhoz köthető eseményekről közvetítéséket. Az információs technológia fejlődésével a „cyber” térben zajló nagyhatású események (pl.: észak-koreai hacker támadás a Sony ellen) a mindennapi életünket befolyásoló, mindent átható negatív eseményeinek potenciálját vetítik elénk. Az afrikai Ebola járvány borzalmai és a megállítása érdekében tett nemzetközi erőfeszítések ugyancsak sérülékenységünkről szólnak és mindennapi aggodalmainkat gyarapítják. A terrorista támadásoktól való félelem, ha nem is mindent felülmúló, de meghatározó része kockázat érzékelésünknek - repülők, sportesemények, és újabban hidak elleni támadás képében. Mindent összevetve, 2015-ben is tovább erősödik az a tendencia, hogy a globalizált (határokat, távolságokat és sokszor költségvetési korlátokat nem ismerő) világot a kockázatokkal való folyamatos kalkuláció és az azoktól való félelem jellemzi. Miközben soha ilyen sokan nem éltünk ilyen nagymértékű biztonságban a kék bolygón.

Ez történt a héten - 47. hét
November 15-én találkozott egymással Petro Porosenko ukrán elnök és Miroslav Lajčák szlovák miniszterelnök-helyettes, illetve kül- és európai ügyekért felelős miniszter Szlovákiában. Az energiabiztonság terén az ukrán elnök nagyra értékelte Szlovákia Ukrajna érdekében végrehajtott visszafelé irányuló gázszállítását, és a két politikus egyetértett abban, hogy a Déli Áramlat gázvezeték kiépülése egyikőjük államának sem érdeke.

Analógiák és eltérések - Az Iraki Szabadság Hadművelet és a Mali Szervál Hadművelet összevetése
A hidegháború megszűnésével a 20. század utolsó és a 21. század első éveiben politikai és katonai területen olyan újfajta kihívások és fenyegetések jelentek meg, amelyekre még a legfejlettebb államok sem voltak felkészülve. 2001. szeptember 11-én valami új, rendkívül veszélyes és arctalan ellenség megjelenésére döbbent rá a nyugati világ. Ezt a fenyegető és nehezen definiálható ellenséget a terminológia terrorizmusnak nevezi, és olyan kihívásokkal szembesítette többek között az Amerikai Egyesült Államok vezetőit, amilyenekre eddig nem volt példa a történelemben. Az Amerikai Egyesült Államokat ért támadás után világossá vált, hogy a világ egyetlen nemzete sincs biztonságban a terrortámadást elkövető iszlám szélsőséges szalafisták térnyerése következtében. A szalafizmus az az iszlám doktrína, amely magába gyűjti az összes olyan muszlimot, aki tagadja az állam létjogosultságát és kizárólag a hívők uralta világ eszméjét fogadja el. A szalafisták nem ismerik el az emberek jogát törvények alkotására és a politikai folyamatok irányítására, és csak azt fogadják el követendő törvényként, ami a szent könyvben, a Koránban le van írva. A szeptember 11-ei terrortámadást követően világossá vált, hogy a biztonságpolitikai törekvéseket eddig alakító körülmények megváltoztak. A hagyományos értelemben vett „katonai elrettentés” politikája nem hozott eredményt az újfajta fenyegetéssel, a terrorizmussal szemben.

A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2017 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem