biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés



Oldalak: ...7891011121314151617...


Ez történt a héten - 26. hét
2012 július 02. - BSZK
Június 25-én (hétfőn) megkezdhette államfői munkakörének ellátását és Egyiptom vezetését Mohamed Murszi, a Nílus-menti ország újonnan megválasztott elnöke. A Muzulmán Testvériség támogatását élvező, a Szabadság és Igazság Pártjának színeiben induló elnökjelölt az elnökválasztás második fordulójában, június 16-17-én győzedelmeskedett, miután a szavazatok 52%-át szerezte meg a fő vetélytárs, Ahmed Safík 48%-val szemben. Az első demokratikusan választott elnök azonnal hozzáfogott a kabinet megalakításához, de a megbízható miniszterek kiválasztása és beiktatása megfontolt, s hosszadalmas folyamatnak ígérkezik a szakértők szerint. Murszi győzelmét hatalmas tömeg ünnepelte a kairói Tahrír téren, ugyanakkor egyre több szkeptikus vélemény is hallható.

Ez történt a héten - 25. hét
2012 június 25. - BSZK
Szerdán, június 20-án a japán parlament felsőháza is elfogadta az iráni nyersolaj-szállítmányok biztosítására vonatkozó állami garanciákról szóló törvényt. Ezzel Japán tulajdonképpen az első olyan országgá vált, amely az Európai Unió által januárban kivetett, és júliusban érvénybe lépő szankcióit megkerülve továbbra is jelentős mennyiségű iráni nyersolajat importál. A törvény lehetővé teszi Japán számára, hogy minden egyes, iráni nyersolajat szállító tankerhajót 6,7 milliárd dollárra biztosítson be. A héten elfogadott, és június 27-én hatályba lépő törvény azért kritikus fontosságú Japán számára, mert bár a szigetországot az EU iráni olajimportra vonatkozó szankciója nem érinti, a szállítmányok biztosítását - Indiához, Kínához, Dél-Koreához hasonlóan - korábban európai biztosítócégek segítségével bonyolította le. A januári EU-s szankciók azonban nem csak az importot kívánják befagyasztani, hanem az európai biztosítótársaságoknak is megtiltják az iráni olajat szállító tankerek biztosítását, így tehát Japán olajimportját az EU-s szankciók ugyanúgy sújtják annak ellenére, hogy nem EU tagország.

Ez történt a héten - 24. hét
2012 június 18. - BSZK
Az orosz Egyesült Repülőgép-ipari Konzorcium (UAC) bevezeti a negyedik Szuhoj T-50-es lopakodó vadászrepülőgépet a tesztek és a fejlesztési programok sűrűjébe, mondta csütörtökön Mihajil Pogoszijan, a vállalat elnöke. Az első T-50-es 2015-be lép az orosz légierő szolgálatába, az első értékelés pedig 2013-ba jelenik meg. Az oroszok a továbbiakban még 60 ötödik-generációs vadászgépet szeretnének legyártatni. A T-50-es a PAK-FA projekt részeként ismert.

Ez történt a héten - 23. hét
2012 június 12. - BSZK
Dmitrij Medvegyev, Oroszország miniszterelnöke szombaton bejelentette, hogy kifejlesztenek egy új, ötödik generációs stratégiai bombázót, mivel a már meglévő stratégiai bombázók karbantartása és modernizációja nem elég. Oroszország 2009-ben jelentette be tervét, hogy 2025-ig kifejlesztenek egy új, lopakodó képességgel ellátott stratégiai bombázót, amely várhatóan helyettesíteni fogja a Tu-95MC Bear és a Tu-160 Blackjack stratégiai bombázókat.

Ez történt a héten - 22. hét
2012 június 05. - BSZK
A Balti Flottába tartozó Kalinyingrád partraszállást támogató hajó útnak indult a Balti-tenger felé, hogy június 1-16 között részt vegyen a BALTOPS 2012 haditengerészeti gyakorlatokon – tudósított a RIANovosztyi június 1-én, pénteken. A kétéltű hajó csütörtökön hagyta el kalinyingrádi bázisát, hogy csatlakozzon a NATO országon által felkészített 20 felszíni hajóhoz és 20 repülőgéphez. A hadgyakorlatokon többek között tengeralattjáró-elhárító műveleteket, tengeri mentési feladatokat és terror-elhárító küldetéseket fognak végrehajtani. A BALTOPS katonai gyakorlatok fontos részét képezik a PFP (Partnership For Peace) NATO programnak.

Ez történt a héten - 21. hét
2012 május 28. - BSZK
Az áprilisban, Isztambulban megtartott P5+1-Irán tárgyalások 23-án, szerdán folytatódtak Bagdadban. A hat fős nyugati delegáció (Oroszország, Kína, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) Catherine Ashton vezetésével ült tárgyalóasztalhoz az iráni delegáció fejével, Szaid Dzsalilival. A P5+1 delegáció azzal az elképzeléssel érkezett Bagdadba, hogy rábírja az iszlám köztársaságot a rendszeres találkozókra, amelyek keretén belül egyértelműsíthetnék és szabályozhatnák az iráni nukleáris programot és ambíciókat.

Ez történt a héten - 20. hét
2012 május 21. - BSZK
A kalinyingrádi orosz exklávéban lévő Jantar hajógyár pénteken kiúsztatott egy új partraszálló hajót az orosz haditengerészetnek. Az Ivan Gren partraszálló hajó építése 2004-ben indult, de a kivitelezés a képzett munkaerő és a megfelelő pénzügyi háttér hiányának köszönhetően késett. A hajó befejezését 2013-ra várják, további három azonos osztályú hajó megrendelését fontolgatják.

Ez történt a héten - 19. hét
2012 május 14. - BSZK
Csütörtökön, május 10-én Fazel Hadi Muslimyar, az afgán parlament szóvivője elmondta, hogy Irán afganisztáni nagykövete kijelentette: amennyiben Afganisztán aláírja az USA-val kötendő stratégiai partnerségi szerződést, országa kiutasítja az afgán menekülteket. A szóban forgó együttműködési megállapodás a tervezett 2014-es kivonulás után lépne életbe, és mintegy 10 évre szólna, amelynek értelmében amerikai csaptok állomásoznának számos kulcsfontosságú afgán katonai objektumban, többek között az afgán-iráni határszakaszon is.

Ez történt a héten - 18. hét
2012 május 07. - BSZK
Május 4-én, pénteken az Iráni Iszlám Köztársaságban megtartották a parlamenti választások második fordulóját. Az első fordulót március 2-án tartották, a 290 fős, egykamarás parlament gazdátlanul maradt 65 férőhelyéért folyt a harc mintegy 130 jelölt között a pénteki nap folyamán. A 65 férőhelyből eddig 11-et a független jelöltek, az Ahmadinezsád ellenzékének számító konzervatívok 20-at, míg az elnök támogatói csupán nyolcat tudtak megszerezni.

Ez történt a héten - 17. hét
2012 május 01. - BSZK
Orosz kalózellenes kötelék alakult a Földközi-tengeren, mondta szombaton az északi flotta hírügynöksége – tudósította a RIANovosztyi április 28-án, szombaton. Vadim Szenga sajtófőnök kijelentette, hogy a köteléket az Udaloj osztályú Vice Admiral Kulakov romboló vezeti majd, a kötelék feladata, hogy veszélyes vizeken harcoljon a kalózkodás ellen. A kötelék május elején érkezik az Ádeni-öbölbe, hogy csatlakozzon a szomáliai partoknál lévő kalózellenes misszióhoz.



Oldalak: ...7891011121314151617...


Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
Kommentár: Félelmeink és a fenyegetettség globális szintje - 2015
Az elmúlt hetekben az üzleti szféra hírei döntően a pénzügyi és a gazdasági élet bizonytalanságairól, a lelkes optimizmustól az újabb világégés lehetőségéig tartó különféle kalkulációkról szóltak. A globális felmelegedés okán a természeti csapások (pl.: extrém esőzés és árvíz) gyakoribbá válásáról hallunk híreket és ahhoz köthető eseményekről közvetítéséket. Az információs technológia fejlődésével a „cyber” térben zajló nagyhatású események (pl.: észak-koreai hacker támadás a Sony ellen) a mindennapi életünket befolyásoló, mindent átható negatív eseményeinek potenciálját vetítik elénk. Az afrikai Ebola járvány borzalmai és a megállítása érdekében tett nemzetközi erőfeszítések ugyancsak sérülékenységünkről szólnak és mindennapi aggodalmainkat gyarapítják. A terrorista támadásoktól való félelem, ha nem is mindent felülmúló, de meghatározó része kockázat érzékelésünknek - repülők, sportesemények, és újabban hidak elleni támadás képében. Mindent összevetve, 2015-ben is tovább erősödik az a tendencia, hogy a globalizált (határokat, távolságokat és sokszor költségvetési korlátokat nem ismerő) világot a kockázatokkal való folyamatos kalkuláció és az azoktól való félelem jellemzi. Miközben soha ilyen sokan nem éltünk ilyen nagymértékű biztonságban a kék bolygón.

Ez történt a héten - 47. hét
November 15-én találkozott egymással Petro Porosenko ukrán elnök és Miroslav Lajčák szlovák miniszterelnök-helyettes, illetve kül- és európai ügyekért felelős miniszter Szlovákiában. Az energiabiztonság terén az ukrán elnök nagyra értékelte Szlovákia Ukrajna érdekében végrehajtott visszafelé irányuló gázszállítását, és a két politikus egyetértett abban, hogy a Déli Áramlat gázvezeték kiépülése egyikőjük államának sem érdeke.

Analógiák és eltérések - Az Iraki Szabadság Hadművelet és a Mali Szervál Hadművelet összevetése
A hidegháború megszűnésével a 20. század utolsó és a 21. század első éveiben politikai és katonai területen olyan újfajta kihívások és fenyegetések jelentek meg, amelyekre még a legfejlettebb államok sem voltak felkészülve. 2001. szeptember 11-én valami új, rendkívül veszélyes és arctalan ellenség megjelenésére döbbent rá a nyugati világ. Ezt a fenyegető és nehezen definiálható ellenséget a terminológia terrorizmusnak nevezi, és olyan kihívásokkal szembesítette többek között az Amerikai Egyesült Államok vezetőit, amilyenekre eddig nem volt példa a történelemben. Az Amerikai Egyesült Államokat ért támadás után világossá vált, hogy a világ egyetlen nemzete sincs biztonságban a terrortámadást elkövető iszlám szélsőséges szalafisták térnyerése következtében. A szalafizmus az az iszlám doktrína, amely magába gyűjti az összes olyan muszlimot, aki tagadja az állam létjogosultságát és kizárólag a hívők uralta világ eszméjét fogadja el. A szalafisták nem ismerik el az emberek jogát törvények alkotására és a politikai folyamatok irányítására, és csak azt fogadják el követendő törvényként, ami a szent könyvben, a Koránban le van írva. A szeptember 11-ei terrortámadást követően világossá vált, hogy a biztonságpolitikai törekvéseket eddig alakító körülmények megváltoztak. A hagyományos értelemben vett „katonai elrettentés” politikája nem hozott eredményt az újfajta fenyegetéssel, a terrorizmussal szemben.

A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem