biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés



Oldalak: ...910111213141516171819...


Ez történt a héten - 6. hét
2012 február 13. - BSZK
A Nemzeti Hírszerzési Ügynökség igazgatójának őrizetbe vételét követően a titkosszolgálatról szóló törvény (MÍT Act) szigorítására készül a török parlament – adta hírül február 11-én a Hürriyet Daily News & Economic Review. A lépést a csütörtökön kirobbant botrány miatt látják szükségesnek, ugyanis a különleges ügyész bíróság elé idézte a Nemzeti Hírszerzési Ügynökség (MÍT) vezetőjét és két nyugállományban lévő ügynökét.

Ez történt a héten - 5. hét
2012 február 06. - BSZK
Pénteken nyilvánosságra hozták a kuvaiti előrehozott parlamenti választások eredményeit. Ezek szerint az eddigi ellenzéknek az 50-ből 34 mandátumot sikerült megszerezniük. A szunnita iszlamisták 23 helyet szereztek (eddig kilenc volt), de a liberálisok a jelenlegi ötből három pozíciót elvesztettek. A korrupcióval vádolt kormánypárti képviselők voltak a voksolás fő vesztesei, de a lakosság 30%-át adó síiták képviselete is csökkent: kilenc helyett hét mandátumot kaptak, ebből négy az iszlamistáké.

Ez történt a héten - 4. hét
2012 január 30. - BSZK
Január 25-én ismét tízezres tömegek özönlötték el a kairói Tahrír teret, hogy az egy éve kezdődött tüntetéssorozatra, Hoszni Mubarak elűzésére és a belvillongásokban életüket vesztett forradalmárokra emlékezzenek. A tüntetők közül sokan még pénteken is az utcákon maradtak, hogy elégedetlenségüket fejezzék ki a Legfelsőbb Katonai Tanács továbbra is érvényben lévő uralmával szemben. A demokratikus átalakulásért küzdő civil csoportok összefogása révén a tüntetők több ízben is a „harag második napjának” meghirdetésére szólítottak fel.

Ez történt a héten - 3. hét
2012 január 23. - BSZK
Csütörtökön az Iráni Iszlám Köztársaság külügyminisztere, Ali Akbar Salehi egy - török kollégájával, Ahmet Davutogluval közösen megtartott - sajtótájékoztatón elmondta: az eljövendő P5+1 találkozók legmegfelelőbb helyszíne Törökország, és Irán a tárgyalásokat minél hamarabb folytatni kívánja. Az iráni külügyminiszter törökországi látogatásának célja a 23. Iráni-Török Közös Gazdasági Bizottság ülésén való részvétel volt. Irán, és a P5+1-ként elhíresült államok - Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Oroszország, az Egyesült Államok és Németország - már két tárgyalássorozaton túl vannak, melyeknek fő témája az iráni nukleáris program behatóbb megismerése, az ország nukleáris ambícióinak konkretizálása.

Ez történt a héten - 2. hét
2012 január 16. - BSZK
Legalább 53 ember életét vesztette, és 137-en megsebesültek abban a merényletben, melyet az Irak déli részén fekvő Bászrában hajtottak végre síita zarándokok ellen. A helyiek elmondása szerint a robbanás a várostól délnyugatra történt, amikor a síita hívők egy szentélyhez tartottak.

Ez történt a héten - 1. hét
2012 január 10. - BSZK
A spanyol védelmi miniszter, Pedro Morenés szerint a 2011 végén bejelentett komoly megszorítások miatt – amelyek révén a védelmi költségvetés a 2003-as szintre süllyedt vissza – a jelenlegi képességek megtartása mellett át kell alakítani a Védelmi Minisztérium és a spanyol fegyveres erők struktúráját. Számos területen van szükség reformokra, ezért feladatul tűzte ki a fegyveres erők megfelelő felkészülésének és műveleti képességének fenntartását, a rendelkezésre álló erőforrások alapján a kritikus képességek erősítését, valamint a védelmi ipar fejlesztésének elősegítését is.

Ez történt a héten - 52. hét
2012 január 04. - BSZK
Az USA bejelentette, hogy fegyvereket készül eladni Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emirátusoknak. Szíriában a becslések szerint már fél milliós tömeg tüntet, 32-en meghaltak. Az 1,2 milliós észak-koreai hadsereg új vezetője a 28 éves Kim Dzsong-Un lett, miközben Spanyolországban 340 millió euroval csökkentik a védelmi költségvetést. Életbe lépett az orosz-fehérorosz-kazah vámunió, Mexikó pedig három Mi-17V-5 típusú katonai helikoptert vásárol. További hírek a heti összefoglalóban.

Ez történt a héten - 51. hét
2011 december 25. - BSZK
December 20-án több ezren gyalog indult útnak Taizból Szanaába, hogy így követeljék Szaleh bíróság elé állítását. Négy nappal később a főváros mellett a Szaleh fia által vezetett Köztársasági Gárda katonái megtámadták a százezresre duzzadt, magukat immár az „élet menetének” nevező tömeget. Vízágyúk és könnygáz mellett éleslőszerrel is lőtték a tüntetőket.

Ez történt a héten - 50. hét
2011 december 19. - BSZK
December 16-án hajnalban az egyiptomi katonai rendőrség erőszakos módon feloszlatta Kabinet épületének blokádját, amellyel a tüntetők azt akarták megakadályozni, hogy az átmeneti kormány felvegye munkáját. A brutalitás ellen tiltakozva a tüntetők ezután Kairó központjában gyülekeztek. Egész nap tartottak a harcok a biztonsági erőkkel, három ember meghalt.

Ez történt a héten - 49. hét
2011 december 12. - BSZK
December 9-én Irán bemutatta a vasárnap elfogott drónt. Amir Ali Hadzsiszadeh dandártábornok a sajtónak azt nyilatkozta, hogy a pilótanélküli felderítő repülőt kibertámadással sikerült irányításuk alá vonni. Az Egyesült Államok beismerte, hogy elvesztett egy drónt, de tagadta, hogy célzott támadás miatt.



Oldalak: ...910111213141516171819...


Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal

Stratégiától stratégiáig. A 2009-es és 2012-es magyar katonai stratégia összehasonlító elemzése
(szerző: Csiki Tamás - Tálas Péter)
A grúz-orosz háború hatása a kelet-közép-európai biztonságfelfogásra
(szerző: Tálas Péter)
Konfliktusforrások és kiútkeresés Jemenben
(szerző: Prantner Zoltán)
Az új Nemzeti Katonai Stratégia a nemzetközi tapasztalatok tükrében
(szerző: Csiki Tamás)
Magyarország regionális érdekérvényesítési lehetőségei a Smart Defense koncepció keretében
(szerző: Budai Ádám)
Kommentár: Félelmeink és a fenyegetettség globális szintje - 2015
Az elmúlt hetekben az üzleti szféra hírei döntően a pénzügyi és a gazdasági élet bizonytalanságairól, a lelkes optimizmustól az újabb világégés lehetőségéig tartó különféle kalkulációkról szóltak. A globális felmelegedés okán a természeti csapások (pl.: extrém esőzés és árvíz) gyakoribbá válásáról hallunk híreket és ahhoz köthető eseményekről közvetítéséket. Az információs technológia fejlődésével a „cyber” térben zajló nagyhatású események (pl.: észak-koreai hacker támadás a Sony ellen) a mindennapi életünket befolyásoló, mindent átható negatív eseményeinek potenciálját vetítik elénk. Az afrikai Ebola járvány borzalmai és a megállítása érdekében tett nemzetközi erőfeszítések ugyancsak sérülékenységünkről szólnak és mindennapi aggodalmainkat gyarapítják. A terrorista támadásoktól való félelem, ha nem is mindent felülmúló, de meghatározó része kockázat érzékelésünknek - repülők, sportesemények, és újabban hidak elleni támadás képében. Mindent összevetve, 2015-ben is tovább erősödik az a tendencia, hogy a globalizált (határokat, távolságokat és sokszor költségvetési korlátokat nem ismerő) világot a kockázatokkal való folyamatos kalkuláció és az azoktól való félelem jellemzi. Miközben soha ilyen sokan nem éltünk ilyen nagymértékű biztonságban a kék bolygón.

Ez történt a héten - 47. hét
November 15-én találkozott egymással Petro Porosenko ukrán elnök és Miroslav Lajčák szlovák miniszterelnök-helyettes, illetve kül- és európai ügyekért felelős miniszter Szlovákiában. Az energiabiztonság terén az ukrán elnök nagyra értékelte Szlovákia Ukrajna érdekében végrehajtott visszafelé irányuló gázszállítását, és a két politikus egyetértett abban, hogy a Déli Áramlat gázvezeték kiépülése egyikőjük államának sem érdeke.

Analógiák és eltérések - Az Iraki Szabadság Hadművelet és a Mali Szervál Hadművelet összevetése
A hidegháború megszűnésével a 20. század utolsó és a 21. század első éveiben politikai és katonai területen olyan újfajta kihívások és fenyegetések jelentek meg, amelyekre még a legfejlettebb államok sem voltak felkészülve. 2001. szeptember 11-én valami új, rendkívül veszélyes és arctalan ellenség megjelenésére döbbent rá a nyugati világ. Ezt a fenyegető és nehezen definiálható ellenséget a terminológia terrorizmusnak nevezi, és olyan kihívásokkal szembesítette többek között az Amerikai Egyesült Államok vezetőit, amilyenekre eddig nem volt példa a történelemben. Az Amerikai Egyesült Államokat ért támadás után világossá vált, hogy a világ egyetlen nemzete sincs biztonságban a terrortámadást elkövető iszlám szélsőséges szalafisták térnyerése következtében. A szalafizmus az az iszlám doktrína, amely magába gyűjti az összes olyan muszlimot, aki tagadja az állam létjogosultságát és kizárólag a hívők uralta világ eszméjét fogadja el. A szalafisták nem ismerik el az emberek jogát törvények alkotására és a politikai folyamatok irányítására, és csak azt fogadják el követendő törvényként, ami a szent könyvben, a Koránban le van írva. A szeptember 11-ei terrortámadást követően világossá vált, hogy a biztonságpolitikai törekvéseket eddig alakító körülmények megváltoztak. A hagyományos értelemben vett „katonai elrettentés” politikája nem hozott eredményt az újfajta fenyegetéssel, a terrorizmussal szemben.

A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2019 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem