biztonsagpolitika.hu Regisztráció | Bejelentkezés

                                  
 

 

Ostromlott erőd? – Válságok Európa szomszédságában

 

Konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

a Tudomány Napja programsorozat keretében

az NKE Nemzetközi Intézete szervezésében

 

2014. november 18.

NKE Ludovika Campus

Díszterem

H-1083 Budapest, Ludovika tér 2.

 

A konferencia előadásainak célja, hogy az elmúlt évek külpolitikai és biztonságpolitikai folyamataira, a régi és új konfliktuszónákra figyelemmel feltárják és elemezzék, hogy napjainkban melyek az Európa közvetlen szomszédságában kialakult válsággócok és bemutassák azok hatását a kontinens biztonságára. A témák előadói az adott kérdések szakavatott szakemberei, az NKE Nemzetközi Intézetének oktatói és kutatói.  Az első panel során három konfliktus bemutatására kerül sor, ezek az ukrán válság, az Iszlám Állam létrejötte és a líbiai helyzet. A második panel három előadása az ezekre vonatkozó európai percepciókkal foglalkozik, Franciaország, Németország és Kelet-Közép-Európa válaszainak bemutatásával és elemzésével.  A harmadik panel előadásai földrajzilag túlnyúlnak a kontinens keretein, és a globális rend vezető hatalmainak (USA, Kína, India), illetve a NATO-nak az ismertetett válságokhoz való hozzáállását vizsgálják, ami a transzatlanti viszony és az interdependencia miatt szintén nagyban befolyásolja az európai biztonság alakulását. A rendezvényt a Nemzetközi Intézet gondozásában megjelenő kiadványok bemutatói színesítik.


 

PROGRAM

 

8:30     Regisztráció

9:00     A konferencia megnyitása

Dr. Kis Norbert rektorhelyettes / Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet igazgató, Nemzetközi Intézet

9:15     Könyvbemutató: Nemzet és Biztonság folyóirat / Magyar Biztonságpolitika 1989-2014 tanulmánykötet

Dr. Tálas Péter központvezető, Stratégiai Védelmi Kutató Központ

9:30     Első panel: Válságok Európa határainál.

Levezető elnök: Dr. Tálas Péter

9:30     Dr. Tálas Péter: Az ukrán konfliktus

10:00   Dr. Gazdik Gyula: Az Iszlám Állam kihívásai

10:30   Dr. Marsai Viktor: Líbia – Szomália Európa szomszédságában?

10:50   Kérdések

11:20   Kávészünet

11:40   Második panel: Európai válaszok.

Levezető elnök: Dr. Molnár Anna

11:40   Vajkai Edina: A hatszögön innen és túl – Franciaország nemzetközi szerepvállalása

12:00   Dr. Hettyey András: Új német külpolitika? – A német kül- és biztonságpolitika Angela Merkel harmadik kormányában

12:20   Dr. Tálas Péter: Az ukrán válság kelet-közép-európai percepciója

12:40   Kérdések

13:00   Ebédszünet

14:00   Kiadvány bemutató (Prof. Dr. Gazdag Ferenc - Magyar Külpolitika (1990-2014); Regionális Biztonság (Dr. Tálas Péter, Háda Béla)

14:15 Harmadik Panel: Globális aktorok, európai vonatkozások.

Levezető elnök: Prof. Dr. Szenes Zoltán

14:15   Dr. Szenes Zoltán: A NATO és az ukrán válság

14:35   Csizmazia Gábor: Fél lábbal a végeken? – amerikai percepciók az ISIS-ről és Ukrajnáról

14:55   Háda Béla: Az ukrajnai válság az ázsiai hatalmak szemszögéből

15:15   Kérdések

15:35   A konferencia zárása

 

A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

A regisztráció határideje: 2014. november 14.

A regisztráció módja: e-mailben a benedek.gyorgy@uni-nke.hu címen

 


Kiemelt cikkek
Nem hagyományos kihívások és kiberbiztonság - Interjú Iklódy Gáborral a NATO főtitkárának korábbi helyettesével
Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaság Stabilizációs Missziójának (MONUSCO) bemutatása
A kanadai olajhomok kitermelése, mint az Amerikai Egyesült Államok energiadiverzifikációjának megoldása
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? II. rész - A 2011-es Londoni zavargások eseményeinek értékelése és a jelen bevándorlás politika válsága
Káosz vagy rend az Egyesült Királyságban? I. rész - A 2011-es londoni zavargások elemzése és összehasonlítása más európai zavargásokkal

Kommentár: Félelmeink és a fenyegetettség globális szintje - 2015
Az elmúlt hetekben az üzleti szféra hírei döntően a pénzügyi és a gazdasági élet bizonytalanságairól, a lelkes optimizmustól az újabb világégés lehetőségéig tartó különféle kalkulációkról szóltak. A globális felmelegedés okán a természeti csapások (pl.: extrém esőzés és árvíz) gyakoribbá válásáról hallunk híreket és ahhoz köthető eseményekről közvetítéséket. Az információs technológia fejlődésével a „cyber” térben zajló nagyhatású események (pl.: észak-koreai hacker támadás a Sony ellen) a mindennapi életünket befolyásoló, mindent átható negatív eseményeinek potenciálját vetítik elénk. Az afrikai Ebola járvány borzalmai és a megállítása érdekében tett nemzetközi erőfeszítések ugyancsak sérülékenységünkről szólnak és mindennapi aggodalmainkat gyarapítják. A terrorista támadásoktól való félelem, ha nem is mindent felülmúló, de meghatározó része kockázat érzékelésünknek - repülők, sportesemények, és újabban hidak elleni támadás képében. Mindent összevetve, 2015-ben is tovább erősödik az a tendencia, hogy a globalizált (határokat, távolságokat és sokszor költségvetési korlátokat nem ismerő) világot a kockázatokkal való folyamatos kalkuláció és az azoktól való félelem jellemzi. Miközben soha ilyen sokan nem éltünk ilyen nagymértékű biztonságban a kék bolygón.

Ez történt a héten - 47. hét
November 15-én találkozott egymással Petro Porosenko ukrán elnök és Miroslav Lajčák szlovák miniszterelnök-helyettes, illetve kül- és európai ügyekért felelős miniszter Szlovákiában. Az energiabiztonság terén az ukrán elnök nagyra értékelte Szlovákia Ukrajna érdekében végrehajtott visszafelé irányuló gázszállítását, és a két politikus egyetértett abban, hogy a Déli Áramlat gázvezeték kiépülése egyikőjük államának sem érdeke.

Analógiák és eltérések - Az Iraki Szabadság Hadművelet és a Mali Szervál Hadművelet összevetése
A hidegháború megszűnésével a 20. század utolsó és a 21. század első éveiben politikai és katonai területen olyan újfajta kihívások és fenyegetések jelentek meg, amelyekre még a legfejlettebb államok sem voltak felkészülve. 2001. szeptember 11-én valami új, rendkívül veszélyes és arctalan ellenség megjelenésére döbbent rá a nyugati világ. Ezt a fenyegető és nehezen definiálható ellenséget a terminológia terrorizmusnak nevezi, és olyan kihívásokkal szembesítette többek között az Amerikai Egyesült Államok vezetőit, amilyenekre eddig nem volt példa a történelemben. Az Amerikai Egyesült Államokat ért támadás után világossá vált, hogy a világ egyetlen nemzete sincs biztonságban a terrortámadást elkövető iszlám szélsőséges szalafisták térnyerése következtében. A szalafizmus az az iszlám doktrína, amely magába gyűjti az összes olyan muszlimot, aki tagadja az állam létjogosultságát és kizárólag a hívők uralta világ eszméjét fogadja el. A szalafisták nem ismerik el az emberek jogát törvények alkotására és a politikai folyamatok irányítására, és csak azt fogadják el követendő törvényként, ami a szent könyvben, a Koránban le van írva. A szeptember 11-ei terrortámadást követően világossá vált, hogy a biztonságpolitikai törekvéseket eddig alakító körülmények megváltoztak. A hagyományos értelemben vett „katonai elrettentés” politikája nem hozott eredményt az újfajta fenyegetéssel, a terrorizmussal szemben.

A biztonságpolitika.hu kiadója a Biztonságpolitikai Szakkollégium Egyesülete. © 2004-2017 minden jog fenntartva. Impresszum | Adatvédelem